Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

1970. szeptember 9, szerda S. oldal Beszélgetés Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel öregek sorsa: gp-j társadalmi Ül ® Előző lapszámainkban tá- I jékoztatást adtunk arról, | hogy a Szüret az Aranyho- J mo-kon rendezvénysorozat j keretében megyei élelmi­szergazdasági kiállítás nyílt. A bemutatót sokan látogat- I ják, számos magas rangú vendég nyilatkozott elisme- | rőleg a megye kertészeti j termesztésének seregszem­léjéről. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter szintén megnézte a kiállítást, szin- I te valamennyi pavilont megtekintett, elbeszélgetett az élelmiszeripari üzemek, I állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek vezetőivel. Látogatásának befejezté­vel megkértük, hogy mond­ja el véleményét a bemu­tatóról. Milyen közvetlen benyo­mást szerzett miniszter elvtárs a pavilonok meg­tekintése során? Mi a személyes impressziója? — Jól szervezett, rende­zett kiállítást láttam, amély áttekintést adott a megye kertészeti termelésének helyzetéről, ' fejlődéséről. Tükrözi e vidék dolgozó Képek a Szüret az Aranyhomokon rendezvényeiről it bíró, Táncos Péter nyugdíjas termelőszövetkezeti tag Jcenyeret és szőlőskosarat nyújt át dr. Dimény Imre miniszternek. A bíró és a bíróné megérkezik a négyesfogattal és jelt ad a szüreti ünnepség megkezdésére. Az úgynevezett Koch-5tös igen nagy szakértelmet, ügyességet és bátorságot kíván« parasztságának sikereit, a megyei vezetők' erőfeszíté­seit. Oktat, nevel, szemlél­tet, igazi tapasztalatcseréje a szakembereknek. Jól mu­tatja a tájegységek terme­lésének arculatát, a hagyo­mányos termelési ágak fej­lődését. Élvezettel szemléltem a szebbnél szebb, ízesebbnél ízesebb, korszerűen csoma­golt szőlőt, gyümölcsöt és zöldségárut, az ízlésesen címkézett, a táj termékeit tartalmazó borospalaokokat, valamint az élelmiszeripar által előállított termékeket. Mindezt az emberi szorga­lom, hozzáértés és szakma- szeretet, a valamikor na­gyon sivár, most arannyá nemesített futóhomokon termelte. Az említetteken túlme­nően a figyelemes látoga­tók a mezőgazdasági ter­melés helyzetét alapvetően meghatározó jelenségnek is tanúi lehetnek. A kiállítás az élelmiszertermelés és gazdálkodás szinte teljes skáláját bemutatja. Megfe­lel ez a korszerű szemlélet­nek, mely egységes egész­nek tekinti a mezőgazda- sági termelést, az élelmi- szeripari feldolgozást és az ezzel összefüggő — a köl­csönös érdekeken nyugvó kereskedelmet is. A megye szerepe egyre jelentősebb az ország mezőgazdasági termelése szempontjából. A kerté­szeti termeléssel egy idő­ben a növénytermelés és az állattenyésztés is so­kat fejlődött. A minisz­ter elvtárs hogyan érté­keli ezt az előrehaladást? — Az ország élelmiszer- ipari termékeinek jelentős részét a megye élelmiszer- ipara állítja elő. A kon­zervipari termékek 13, a fűszerpaprika-őrlemény 45, a gyorsfagyasztott termé­kek 23 százaléka a megyé­ből kerül ki. Az országosan felvásárlásra kerülő bor mennyiségének 43 százalé­kát a megye pincegazdasá­gai veszik át és készítik elő bel- és külföldi forgal­mazásra. A tanácsi szesz­ipar termelése az utóbbi négy esztendőben 25 száza­lékkal növekedett. Az elmúlt időszakban az állat- és állati termékek „A legzeneibb magyar költő’’ — ígérte a Rádióúj­ság és mutatta be többször is a műsorismertető be­mondó. Igen, ez igaz, bár hamis kép. ha Weöres köl­tészetének csak feszes rit­musait, nyelvi bravúrjait, vagyis formai tökéletessé­gét vesszük észre — hiszen éppen ezen az alapon tá­madták őt egy időben olyan igazságtalanul. Egy negyvenperces műsor per­sze nem képes a gazdag életműről teljes képet adni, ki kellett tehát egy részle­tét ragadni. A zenével va­ló kapcsolata látszott — nem véletlenül — legal­kalmasabbnak arra, hogy igényes, ugyanakkor mégis népszerű műsor kereked­jék belőle. Örömmel láto­gattunk el a kamara segít­ségével a költő otthonába, láttuk őt és feleségét né­hány zenész-barát társasá­gában, hallgattuk, aho­gyan saját verseit mond­ja... felvásárlása és feldolgozá­sa is jelentősen fejlődött a megyében. 1950-hez viszo­nyítva az idén a sertés- és marhahús-felvásárlás több mint kétszeresére, a tojás- és tejátvétel majdnem há­romszorosára, a baromfi­hús-felvásárlás pedig meg­közelítően kétszeresére nö­vekszik. A megyében sikerrel ha­lad a párt vidéki iparfej­lesztési politikájának meg­valósítása. A negyedik ötéves terv célkitűzései ismertek. Tudjuk, hogy a megye parasztságára nagy fel­adat vár megvalósításá­ban. Milyen főbb tenni­valókra hívja fel a fi­gyelmet? — A múlt hagyományai, a napjainkban tapasztalha­tó aktivitás és az eredmé­nyek azt ígérik, hogy a feladatokat a megye lakos­sága maradéktalanul telje­síti. Biztosíték erre az a szorgalom és szaktudás, amely a termelési eredmé­nyek egyik fontos alapfel­tétele. Segíti az a kezde­ményező erő is, amely a Bács megyeieket annyira jellemzi. A kiállítás árube­mutatója méltóan sorako­zik fel az augusztus 28-án megnyílt 67. Országos Me­zőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár­hoz. A jó minőség, a nagy választék, amely mögött jelentős termelési eredmé­nyek vannak, megerősíti azt a meggyőződésünket, hogy a X. pártkongresszuson is a megye helytállásáról és reális terveinek megvalósí­tásáról hallhatunk. A megyei eredmények eddig is jól illeszkedtek az országos célkitűzésekhez. Mindez döntő bizonyítéka a helyes, megfontolt, célra­törő vezetésnek. Beszélgetésünk végén a miniszter elvtárs ismétel­ten elismerését fejezte ki az ünnepségsorozat szerve­zőinek. Elsősorban Bács- Kiskun megye és Kecske­mét város párt- és tanácsi vezetőinek, valamint min­den közreműködőnek. A megye minden lakosának további eredményes mun­kát és sok sikert kívánt. Kereskedő Sándor Azaz csak hallgattuk vol­na, ha a rendező szeszélyes ötletéből nem keveri le a versek közepén a hangot, hogy helyette valami más szólaljon meg. Pedig aho­gyan Weöres a „Barbár dal” képzelt nyelven írt eredetijét különös, dekla- máló hangvétellel elmond­ja, az — személyes tanúja voltam több alkalommal — előadói szempontból is egyedülálló. A költő hang­ja azonban elhalt, hogy át­adja helyét egy középsze­rű jazz-feldolgozásnak. A fúga az egyik legkoncent­ráltabban megszerkesztett barokk zenei forma. Weö­res is egy szilárdan kom­ponált, a szónak bensőbb értelmében vett „zenei” versét titulálja így. De ha ez a vers a felénél meg- I szakad, s aztán egy pár j perces zenés intermezzo i után hangzanak csak el a ! záró sorok — az egésznek I époen a lényege vész el! Sajnos a zeneművekkel Hétfőn és kedden az Egészségügyi Minisztérium, a SZOT, a Magyar Vörös- kereszt, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa, a KISZ és a Hazafias Népfront közö­sen rendezték meg Buda­pesten, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerve­zetének Székházában azt az ankétot, amelynek cí­me — és célja — „A tár­sadalmi erők fokozottabb bevonása az időskorú ál­lampolgárok szociális tá­mogatásába” volt. A vitaindító referátum — amelyet a kétnapos ta­nácskozás során több kor- referátum és számos hoz­zászólás követett — abból indult ki, hogy hazánkban egyre növekvő tendenciát mutat az időskorúak ab­szolút száma, illetve ará­nya a népesség egészéhez. A nyugdíjas korúak szá­ma két évvel ezelőtt alig haladta meg a 2 milliót, s statisztikai számítások sze­rint viszont negyedszázad múlva megközelíti a két és félmilliót, az összlakosság 22.2 százalékát. Ezen belül is növekszik a magasabb korcsoportba tartozók szá­ma. A 70 évesek és ennél idősebbek aránya nem egé­szen húsz év alatt 32,8-ról 42.2 százalékra emelkedik majd. Ez a szám- és aránybeli növekedés a szociális gon­doskodás feladatait is nö­veli. Távlatokban az öre­gek anyagi létét mindin­kább a saját jogon szer­zett nyugdíj vagy járadék fogja biztosítani. Napja­inkban azonban a nyugdí­jas korú lakosság 30—40 százalékának sem nyugdí­ja, sem járadéka nincs, egyrészüknek pedig a nyugdíjak alacsony volta nem biztosítja a megfelelő megélhetési körülménye­ket. A legfőbb feladatok egyi­ke, hogy a család eltartó, gondozó szerepét a jövő­ben méginkább erősítsük. Csak ezen túl kerülhet szóba a társadalom ilyen jellegű funkcióinak igény- bevétele. A területi saját környe­zetben történő szociális gondozásnak két formája van kialakulóban. Közü­sem bánt a műsor kíméle­tesebben. Az elején az „öregek” — talán a leg- kongeniálisabb Weöres- megzenésítés! — három részletben hangzott el, köz­ben a költő és Kodály Zol­tán vallott — utóbbi egy négyéves magnófelvételről — kettejük kapcsolatáról, s a darab keletkezéséről. Mi­lyen értékes párbeszéd az élő költő és a halott ze­neszerző között — csak ép­pen első közös alkotásuk sikkadt közben el! Igazságtalanok lennénk, ha hallgatnánk a műsor néhány valóban szép per­céről, így Rácz Aladár já­tékáról egy muzeális ér­tékű felvételen vagy a zá­rásként végre egészben el­hangzó „Norvég lányod­ról. Czigány György be­szélgetését Weöressel és vendégeivel is szívesen hallgattuk volna tovább. Ebből éreztük, milyen le­hetett volna az egész mű­sor, ha a szerkesztők zene és költészet egységét mind­két művészet alkotásainak tiszteletben tartásával vi­szik a nézők elé. K. T. lük jelenleg 300 öregek napközi otthona 8 ezer ál­lampolgár, a házi szociális gondozás keretében pedig 688 hivatásos és 3 ezer tár­sadalmi munkatárs több mint 10 ezer magányos öreg gondozását látja el. Szociális otthonainkban 30 ezer időskorú kap teljes gondozást. A jelenlegi helyzet azon­ban nem ad okot elége­dettségre. Mintegy 9 ezer személy elhelyezését — hely, illetve anyagi fede­zet hiányában — nem le­het még megoldani. A szüntelenül növekvő feladatoknak kizárólag ál­lami erőből és módszerek­kel nem lehet eleget ten­ni. Szükség van az üze­mek, vállalatok szövetke­zetek, iskolák és a tömeg­kommunikáció valamennyi szervének a segítségére, támogatására is. Az új gazdaságirányítási rend­szer adta nagyobb önálló­ság erre anyagi téren nyújt lehetőséget. Ezzel párhuzamosan azonban életsorsuk alakításával is törődni kell: rendszeresen tanácsra, útbaigazító ra is szükségük van az öregko- rúaknak. Termelőszövetkezeteink némelyikében már szép példái akadnak az idős emberek tervszerű, rend­szeres támogatásának. Több vállalat nyugdíjas bizott­ság életrehívásávai igyek­szik segíteni gondjaikon. Szaporodnak az országban a nyugdíjas kiubdk; a tár­sadalmi szervezetek, intéz­mények, iskolák, szocialis­ta brigádok jórésze pedig egy-egy szociális otthont patronál." Mindezt a hasznos kez­deményezést még hatéko­nyabbá lehet és kell ten­ni. Egyebek közt megfele­lő jogi szabályozásra és jól átgondolt akcióprogram kidolgozására van szükség. Gondoskodni kell országos és megyei szociális alap létesítéséről, ame'ybg ma­gánosok és testületek be­fizethetik anyagi felaján­lásaik összegét. Az elhangzott referátu­mot a rendező szervek kép­viselőinek korreferátumai egészítették ki. Ezek közt került sor Madarász Lász­lónak, a megyi tanács vb elnökhelyettesének, A tár­sadalmi erőforrások rész­vétele a szociális gondos­kodásban Bács-Kiskun me­gyében című korreferátu­mára is. J. T. 100 millió /el Lézersugár segít ségével több mint 100 müli ó jelet lehet rögzíteni egy Ukraj­nában előállított újfajta érzékeny anyag e gyetlen négyzetcentiméterén. Az Ukrán Tudományos Aka­démia félvezetőkkel fog­lalkozó intézetének mun­katársai javasolták, hogy az új anyagot hologram­mák — térhatású képek rögzítésére használják fel. Az anyag úgy készül, hogy egy üveglemezre egymást követően félvezető- és fémrétegeket hordanak fel. Az intézetben közölték a TASZSZ tudósítójával, hogy az ilyen lemezek ér­zékenységi sávja igen szé­les. a röntgenhullámoktól j az infravörös hullámokig, I sőt a korpuszkuláris áram- 1 lásokig terjed. Vendégségben Weöres Sándornál

Next

/
Thumbnails
Contents