Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
4 oldal 1970. szeptember fl. vasárnap Építési rekord, kongresszusi versenyben A Kohászati Gyárépítő Vállalat, valamint a Dunai Vasmű és az alvállalkozók kongresszusi versenyben rekord idő alatt építették át a Dunai Vasmű 2. számú nagyolvasztóját. 82 nap helyett 65 nap alatt végeztek a nagy munkával. A rekonstrukció során a 750 köbméteres vasolvasztót 1000 köbméteresre nagyobbítot- ták. Így ez a kohó az ország legnagyobb vasolvasztója lett. (MTI-foto — Szilágyi Pál felv. — KS) A nagyközségek rangja Irta: Dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese A tanácsrendszer továbbfejlesztésének egyik legfontosabb mozzanata a lakossággal közvetlen kapcsolatban levő községi tanácsok funkcióinak, feladatainak, hatáskörének, szervezetének és felelősségük mértékének meghatározása. Ez a kiemelt figyelem természetes, hiszen — hogy csupán egy adatot említsünk — a lakosság közel 60 százaléka jelenleg is a községekben él. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése eredményeként a községekben az elmúlt években jelentős gazdasági, társadalmi fejlődés következett be és várható, hogy ez mind erőteljesebben folytatódik. A községek jelentősen fejlesztik intézményeiket, kommunális szolgáltatásaikat, bővül gazdasági hatáskörük, javul az emberekről való gondoskodás, az ügyintézési munka. A községek fejlődését jelentős mértékben elősegíti a legkedvezőbb méretű és felépítésű községi szervezet kialakítása, amely egyben a településfejlesztési irányelvek következetes és rugalmas érvényesítésének is elsőrendű feltétele. A községi tanácsi szervezet hatékonyabb működését négy igazgatási forma segíti, éspedig: közös tanácsok szervezése, az arra alkalmas kisebb községek egyesítése, egyes községek város alá rendelése és a nagyközségek létrehozása. ÍS4 új község kapott új rangot Köztudomású, hogy községeink lakosságszáma és a lakosság-ellátottsági és hatályba lépése óta a községi tanácsok majdnem 10 százaléka (184) kapott nagyközségi rangot. Ezekhez a tanácsokhoz tartozó községekben él a községi lakosság közel 30 százaléka, mintegy 1 millió 600 ezer lakos. A kormány határozatának megfelelően a nagyközség gazdasági. kulturális és igazgatási tevékenységével összefüggő feladatok úgy kerültek meghatározásra, hogy a járási jogú városok hatáskörét és hatósági jogkörét megközelítve a nagyközségi tanácsi szervezet rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyek a kormány politiká44*» iJKSÄ. 9 kecskeméti JÄRÄ 4 KISKÖRÖM 4 Kl8KUI*4AtAS4 JÁM Értünk a széphez? Kalocsai pingálók sikere '2 A moszkvai kiállítás — hazai szemmel Befejezéshez közeledik a Moszkvában megrendezett magyar jubileumi kiállítás. A népgazdaságunk 25 éves fejlődését reprezentáló bemutatót megtekintette és tanulmányozta dr. Csűri Ferenc, a FÜSZÉRT kecskeméti fiókjának igazgatója is. Vajon milyen tanulságokkal tért haza a nagyszabású eseményről a kereskedelmi szakember, aki a 11 ezer cikkféleséggel dolgozó, több mint 2 ezer egységet ellátó, évi félmil- liárd forintos forgalmat lebonyolító kereskedelmi vállalat élén áll? — Az impozáns bemutató a szovjetunióbeli köztársaságok állandó kiállításnak környezetében foglal helyet. A magyar áruk egy, a modern építészeti elgondolások szerint létesített, vasvázas szerkezetű, csupa üveg palotában láthatók. Mielőtt elutaztam, nehezen tudtam elképzelni, hogyan sikerül vonzó környezetet teremteni a termékeknek az előregyártott, helyszínen összeszerelt vitrinelemekből. Aztán meggyőződhettem, hogy a szervezés szinte művészi teljesítménynek felel meg. A látvány az első pillanattól megragadja az embert. Nmcsenek durva átmenetek, finoM vonalvezetés érvényesül a nagy bemutatón. A rendezők rendkívül jól használták ki a tér- és szfnhatásokat. A ruházati cikkeket például barna, lila. sárga és más színkompozíciókban csoportosították. A látogatók hosz- szú időt töltenek el a vitrinek előtt. Alig lehet közelférkőzni a kalocsai r>in- gálóasszonyokhoz, mindenki el akarja lesni a fogásaikat. A gyermekvároshoz hasonlóan ők a kiállítás gyöngyszemei. — ön hol időzött a legtöbbet? — Munkámból adódóan természetesen az első emeleten, ahol az élelmiszer- ipari, háztartási, vegyipari és kozmetikai cikkeink találhatók. A vendégkönyv bejegyzéseiből azt állapítottam meg, hogy nem vallunk szégyent. Szinte szállóigévé vált a vélemény: a magyarok értenek a széphez. — A különféle kiállításokon nagyon gyakran elhangzik a kérdés: jó, jó, de hol lehet mindezt megvásárolni? — Meggyőződésem: dicsekvés nélkül mutattuk be, hogy hol tartunk,, mit ajánlunk. Néhány ruházati terméken kívül kizárólag olyan áruféleségekkel szerepelünk, amelyek korlátlanul kaphatók a hazai üzletekben. Ha önelégültségre nem is, némi nemzeti büszkeségre okunk van. — Azt jelenti ez, hogy közelebb került nálunk az elmúlt 2—3 évben az ipari termelés a kereskedelem és a lakosság igényeihez? — Részben igen. Ízlésesebbek lettek a termékeink, bővebb a választék, sokat fejlődött a csomagolástechnika. A vevő mégis többet kíván a kis- és nagykereskedelemtől — jogosan —, mint amit az ipar nyújt. A gazdaságirányítási reform bevezetése óta mi közelebb kerültünk például a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalathoz, a bevezetendő új termékekről egy idő óta kikérik a véleményünket. Ugyanezt viszont kevésbé lehet elmondani valamennyi édesipari gyárról. Biztató, hogy a gyakorlatban mindinkább az előző példa válik általánossá. Halász Ferenc KECSKEMÉT B»]a_ ___JMuMMKly O v*™* 6 Nieyktafe 1970. Január 1*én jelen« levő népeuég »zárna A "JCjköiiíjJakaHÍjj I nvgjg lltylNligtmk a %•* — Csak mondd, nyugodtan szívelik színvonala különböző. A községek lakosságszámának szélső értéke között esetenként közel százszoros különbség is fennáll. Van például néhány száz lakost számláló községünk, de 30 000 lakost meghaladó községünk is. Községhálózatunk egyenetlensége abban is megmutatkozik, hogy a számszerűleg sok kis lélekszámú község ellenére a községi lakosság jelentős hányada. mintegy 30 százaléka a községek alig hat és fél százalékát kitevő 5000 lakoson felüli községekben él. A kis lélekszámú községek — a tapasztalatok fezt igazolják — önmagukban nem eléggé életképesek, eredményes tevékenységük feltétele: a közös tanácsok létrehozása. A több mint háromezer településnek mint- egv 60 százaléka az elmúlt években közös tanácsba szerveződött. A közös tanácsok mellett a községi szervezet továbbfejlesztésének másik formája a nagyközségek létrehozása. A jelenlegi tanácstörvény a községek ré- ■jzóre — lakosságuk számától függetlenül — egvet- len tanácsszerveketi formát b'ztos'’tott Ebből eredően a község életét irá- n vftó tanács icgállása, feladata. hatásköre — gyat-nriaíjias azonos volt a néhány száz és a sok- ezer lakosú közsóenkben ;k. A nanvk^sAtíokről szóló korm á n vb atá rozst változtatott ezen a helyzeten jának érvényesülését a nagyközség területén biztosítják és dönthet azokban a hatósági ügyekben, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik és eldöntésük szélesebb körű területi vagy ágazati koordinációt. illetőleg különleges szakértelmet nem igényel. A nagyközséggé alakulás célja a községi tanácsok és a lakosság kapcsolatának további javítása, a tanácsi munka korszerűsítése és egyszerű sítése. A kormány intenciói alapján, a megyei tanács saját hatáskörében nagyközséggé nyilváníthat ja, szervezheti az ötezer lakosú vagy ennél népesebb községet, továbbá a lakosság számától függetlenül a járásszékhelyet, vagy a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, valamint belterületét tekintve városiasodó jellegű községet. Az a település is elnyerheti ezt a rangot, ahol túlnyomórészt helybeli unkaerőt foglalkoztató jKentős ipari, bányaüzem található, vagy az adottságai alapján országos jelentőségű gyógy- és üdülőhelynek tekinthető. Nem lezár! folyamat A nagyközségek száma a szükséges feltételek létrejöttével párhuzamosan gyarapszik. s ez együtt jár az ilyen településeken élő lakosság gazdasági, kommunális. kulturális, egészségügyi stb. igényeinek állandó fokozódásával, is. A községek lakossága mind erőteljesebben igényli élet- körülményeinek a városi lakosságéhoz való közelítését, ügyeinek helyben történő intézését. A tapasztalatok szerint a nagyközségek gyorsan fejlődnek, vonzó a hatásuk a környező községekre, köz- igazgatási és egyéb ellátási központokká vádnak. Kommunális ellátottságuk lényegesen jobb, oktatási, népművelési, egészségügyi és szociális intézményhálózatuk fejlettebb a - többi községekénél. Az eltelt időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy a megyei tanácsok nagy felelősséggel, a megye településhálózat fejlesztési elgondolásaival összhangban készített, a feltételeket, a megye sajátos helyzetét figyelembe vevő'terv alapján hozták létre a nagyközségeket. A nagyközségek megala-' kítását mindenütt gopdos szervező munka előzte meg. Megfelelő politikai és társadalmi előkészítés-után a lakosság egyetértését és aktív közreműködését . .biztosítva születtek a döntések. Gondoskodtak a nagyobb feladatok ellátásához szükséges szervezet kialakításáról, képzettebb, gyakorlottabb vezetők kerültek a nagyközségek élére. A megyei;, tanácsok legtöbb helyen kiemelten kezelik a nagyközségeket, fejlesztési alapjuk és költségvetésük bevételi forrásainak és az azokból való részesedés mértékének megállapításánál. Javult az ügyintézés A tapasztalatok szerint a nagyközségek megalakulása zökkenő nélkül történt, működésük összességében kielégítő. Aktívabb és színvonalasabb lett ■ a testületek működése, fejlődött a községfej íesztési tevékenység. Lényeges , azt is hangsúlyozni, hogy a nagyközségek hatáskörének növelésével javult az ügyintézés. Erre mutat, hogy nem emelkedett, az egyes ügyfajtáknál csökkent a fellebbezések száma, több nagyközségben csökkent az ügyiratforgalom, meggyorsult az ügyintézés. Az összességében kedvező tapasztalatok mellett kedvezőtlen jelenségek is észlelhetők. Még több nagyközségben tapasztalható, hogy vonatottan . halad a szervezet kiépítése, egyes, esetekben a nagyközségek dolgozói nem kapták meg a szükséges segítséget, a vezetés nem felel meg még mindenütt a követelményeknek. A nagyközségek kialakítása előremutató rormát jelent a községi tanácsok fejlődésében. Alapvető célja a lakosság jobb- ellátása, a közügyek éti a lakosságot közvetlenül érintő ügyek magasabb szintű intézése. Az érdekelt tanácsok munkáján múlik, hogy az új forma milyen tartalommal gazdagítja majd az érdekelt községek életét és hogyan biztosítja a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését
