Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) oktatáspolitikai kérdés. A lakáshiány miatt egyes is­kolákhoz képesített neve­lők nem is pályáznak, s így — bármennyire is ne­hezíti ez a minőségi mun­kát — kénytelenek va­gyunk évről évre képesítés nélküli jelentkezőket elfo­gadni. Az örökölt hátrányos helyzet egyik legkirívóbb példája megyénkben a szakrendszerű oktatás hely­zetének alakulása. Megyénk községei és városai, taná­csai és lakossága példamu­tató áldozatkészséget tanú­sítottak azzal, hogy öt év alatt 410-ről 1220­ra gyarapították az álta­lános iskolai diákotthoni helyek, és 14-re a diák­otthonok számát. Ezzel — ilyen szempontból — Bács-Kiskun megye Szolnok megyével együtt, az első helyen áll a me­gyék között. Csakhogy míg Szolnok megyében a szak- rendszerű oktatásban része­sülő tanulók számaránya 98 százalékra nőtt, addig nálunk csak 88 százalékig jutottunk el, s ez a megyék közti sorrendben az utolsó előtti helyet jelenti. A harmadik ötéves terv­időszak eredményeit tehát úgy összegezhetjük, hogy megyénk művelődésügyi helyzetére alapvetően a fejlődés jellemző, bár egyes részletekben ennek üteme nem kielégítő. Ilyen okok késztettek bennünket, arra, hogy egy­részt felsőbb szerveinktől segítséget kérjünk hátrá­nyos helyzetünk enyhítése céljából, másrészt a ne­gyedik ötéves terv idősza­kában előreláthatóan ren­delkezésünkre álló eszkö­zöket fontossági sorrend szerint használjuk fel. Megyénk egészségügyi fejlődésében a harmadik ötéves terv időszaka nem nevezhető nyugodtnak és harmonikusnak. Különösen a megyei kórház épületé­nek életveszélyessé válása, a rekonstrukció elhúzódá­sa sorozatos kényszerintéz­kedéseket tett szükségessé. Lelassult a kalocsai kórház felújítása, s változatlan a kórházak, rendelőintézetek zsúfoltsága. Hogy ilyen kö­rülmények közt is viszony­lag zavartalan volt a be­tegellátás, az az egészség- ügyi dolgozók megfeszített munkájának köszönhető, valamint annak, hogy a tervidőszakban megvalósult 359 ágyfejlesztés. A harmadik ötéves terv soMn néhány területen be­értek az éveken át végzett munka gyümölcsei: meg­szűnt a gyermekkori tbc-s megbetegedés, és a cse­csemőhalálozási arányszám az ötvenes évekénél lénye­gesen alacsonyabb szinten stabilizálódott. Azt is elmondhatjuk, hogy az elmúlt években je­lentős fejlődés következett be — nem utolsósorban ép­pen a megyei tanács múlt évi határozata nyomán — a szociális gondoskodással összefüggő kérdések társa­dalmi megítélésében, a gyermek-, ifjúság- és fel­nőttvédelem problematiká­jának egymáshoz való kö­zelítésében. Bár a harmadik ötéves tervidőszak célkitűzéseit lé­nyegében teljesíteni tud­juk, ezt az időszakot mégis átmeneti, előkészítő idő­szaknak kell tekintenünk, melyben megvetettük az alapját a lényegesen na­gyobb ütemű fejlesztésnek. A távlati feladatokat nem lehet a mai mértékkel mérni. Az életkörülmények ja­vulásával párhuzamosan növekszik a magasabb fo­kú egészségügyi ellátás iránti igény. A társadalmi fejlődés ma­gasabb fokán az ember az egészséget nem csupán a betegség hiányaként, ha­nem a teljes fizikai, szelle­mi és társadalmi jólét ál­lapotaként fogja fel. Ezért a fejlesztési koncepciók ki­dolgozásánál figyelembe azért, hogy a lakosság leg­szélesebb rétegei megért­sék, magukévá tegyék, sa­játjuknak érezzék célkitű­zéseinket, másrészt, hogy az anyagi erőforrásokat nö­velni tudjuk mindkét ága zatnál. Az új óvodai helyek ki­alakításánál mintegy 50 százalékos arányban szá­mítunk a termelő üze­mek és tanácson kívüli szervek fejlesztési alap­jaira. A vb mindkét ágazat harmadik ötéves tervről szóló beszámolóját — a végzett munka eredmé-! nyességének elismerése mellett — elfogadta, s a negyedik ötéves tervre szó­ló irányelveket jóváhagyta. Kérem a tisztelt tanács­ülést, vitassa meg az elő­terjesztéseket, hogy azok a I tanács által megerősítve szolgálják megyénk lakos­ságának további felemel­kedését. Madarász László szóbeli előterjesztése után a ta­nácsülés nevében dr. Var­ga Jenő üdvözölte az idő­közben érkezett vendége­ket: dr. Faradi Lászlót, az egészségügyi miniszter el­ső helyettesét, valamint dr. Csorba László minisztériu­mi főosztályvezetőt, majd megnyitotta a két jelentős előterjesztés feletti vitát. Mint az előre is várható Akad téma a szünetben is. Képünkön; Zagyva Imre, dr. Kőrös Gáspár és Buda Gábor. (Pásztor Zoltán felvételei) kell venni a lakosság egészségi állapotát befolyá­soló valamennyi fontos té­nyezőt. Mindehhez az első döntő lépéseket megyénkben a negyedik ötéves terv idő­szakában meg tudjuk ten­ni. a megvalósítás feltéte­leit azonban nemcsak az­zal teremtjük meg, hogy az elveket, majd a tervszámo­kat jóváhagyjuk, hanem jelentős politikai, felvilá­gosító, közvélemény- és szemléletalakító munkát kell végeznünk. Egyrészt | volt, nagy aktivitás jelle­mezte a tanácskozást. A megye művelődés- és egészségügyének további alakulása, fejlődése irán­ti felelősségtől indíttatva, a tanácstagok alaposan fel­készültek. Mind a műve­lődésügy, mind az egész­ségügy további feladatait meghatározó irányelvekhez kapcsolódóan számos vetü- letét érintették a jelentke­ző gondoknak, kiegészítő indítványokat tettek, vagy nagyobb hangsúlyt igényel­tek a negyedik ötéves terv­ben célul tűzött egyes fel­adatoknak. Csaknem valamennyi fel­szólalásból tükröződött an­nak igénylése, elvárása. hogy a megye gazdálkodó, termelő egységei — üze­mek, vállalatok, termelő- szövetkezetek — fejlesztési alapjaikból erőteljesebben járuljanak hozzá a megye szorító gondjainak felszá­molásához. Nevezetesen: az óvodai, bölcsődei helyek gyarapításához, a hétközi otthoni hálózat bővítéséhez, az egészségügyi ellátás min­den vonatkozású fejleszté­séhez, stb. Hiszen csakis ily módon érheti utol Bács-Kiskun megye az or­szágos vidéki átlagot a mű­velődésügyi- és egészség- ügyi ellátás minőségét meg­határozó költségek alaku­lásában. Erre pedig annál is inkább szükség van, mert megyénkben a har­madik ötéves terv idősza­kában mind a közművelő­dés, mind, az egészségügy vonatkozásában az orszá­gos, illetve az országos vi­déki átlagnál intenzívebb volt a fejlődés, az ellátás színvonalát befolyásoló költségek viszont lényege­sen elmaradtak ettől. Jellemző volt még a két témakör vitájára, hogy szinte valamennyi felszóla­ló egymással való kölcsön­hatásában érintette a mű­velődés- és egészségügy sokrétű tennivalóit. A vita során a következő tanács­tagok szólaltak fel: Komlós László, Nagy Sándor, Ka- tanics Sándor, Harmath Lajosné. Borsodi György, és dr. Pataki József. Részt vett a vitában és nagyon hasznos észrevételeket, ja­vaslatokat tett a tárgyalt két szakterület feladatait a soronkövetkező évekre meg­határozó irányelvekhez a tanácsülés két vendége: dr. Farádi László, az egész­ségügyi miniszter első he­lyettese és Zagyva Imre. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályveze­tője. A termékeny vitát Ma­darász László foglalta ösz- sze. Majd elnöki tisztében dr. Varga Jenő fűzött az összefoglalóhoz több fisye­A tanácsülés résztvevőinek lemre méltó megjegyzést, s mondott köszönetét a vi­ta részvevőinek, külön is a vendégeknek. A szavazásra bocsátott előterjesztéseket a tanács­ülés azzal hagyta jóvá, hogy a vita során elhang­zott észrevételeket, javas­latokat — szakosztályi ta­nulmányozás után — be­építik a negyedik ötéves terv feladatait meghatározó irányelvekbe. A megyei testület tagjai­nak változatlan érdeklődé­se kísérte a tanácsülés to­vábbi programpontját. Dél­után került sor ugyanis an­nak a beszámolónak a meg­vitatására, melyet Kecske­mét város tanácsa irányító munkájáról — különös fi­gyelemmel a város általá­nos fejlesztésére, s az új gazdaságirányítás tapaszta­lataira — Reile Géza vb- elnök terjesztett elő. A té­ma megvitatásánál jelen volt Erdélyi Ignác, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára. A tanácstagok rendelke­zésére bocsátott írásos be­számoló szóbeli kiegészíté­seként a városi tanács vb- elnöke többek között eze­ket mondotta: — Beszámolónk alátá­masztja azt a tényt, hogy Kecskemét gyors fejlődésé­vel már kiléphet a járási jogú városok sorából, és mint az ország hatodik leg­nagyobb vidéki városa, a megyei tanács alá rendelt, megyei jogú város kategó­riába kerülhet. A város, amely csak húsz éve megyeszékhely, az adott lehetőségek kihaszná­lásával nagyot haladt előre. Abban az esetben azonban, ha a többi megyei jogú város színvonalához kívá­nunk felzárkózni, még na­gyon sok a pótolnivalónk. Ezt erőteljesen hangsúlyoz­za városi tanácsunk meg­felelő határozata. A beszámoló feletti vi­tában — melvben Kóczián egy csoportja. Zoltán, dr. Dobos Ferenc, Buda Gábor, Magony Imre, Bene András és Benei Sán­dor vett részt — elismerő hangsúlyt kapott az a tény, hogy a megyeszékhely az utóbbi tíz évben többet fej­lődött, mint a felszabadu­lást követő tizenöt, vagy az azt megelőző ötven eszten­dőben együttvéve. Emellett kiemelték a felszólalók, hogy a Kecskemétet jel­lemző sok irányú fejlődés — ha méreteiben és üte­mében akadnak is eltéré­sek — rokon a megye töb­bi városáéval. Mint aho­gyan szinte azonosan je­lentkeznek a megoldást sürgető gondok is, neveze­tesen a nyomasztó lakás- helyzet, az óvodai hely­hiány, a kereskedelmi ellá- tottsá g stb., pótolnivalói. Mint az előzőén jóváha­gyott témáknál, ezúttal is erőteljesen került szóba a termelőüzemek hatéko­nyabb anyagi hozzájárulá­sának szükségessége a me­gyeszékhely további fej­lesztéséhez. A vitát Reile Géza vb- elnök foglalta össze. Ezt követően — a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak véleményét összegező, elismerést, észrevételt és ajánlásokat egyaránt tar­talmazó, kiegészítő előter­jesztésével együtt — a ta­nácsülés elfogadta a jelen­tést, magasszínvonalúnak értékelve a Kecskeméti Vá­rosi Tanács és végrehajtó bizottságának testületi irá­nyító munkáját. Végezetül egy interpellá­ció hangzott el a megyei tanács ülésén: K. Szabó Sándor tanácstag az izsáki gazdaságok és szőlőterme­lők nevében kérte, hogy a szőlő felvásárlási árát ne az utolsó pillanatban álla­pítsák meg az arra hivatott szervek. Évfordulóra készülnek __ 'axÍÍ Tanácskozott a megyei az uttorok úttöröelnöZg Költöznek az új épületbe a megyei kórház osztályai Megkezdődött a cukorrépa feldolgozása Kecskeméten tegnap déle- I lőtt a Magyar Űttörők j Szövetségének Bács-Kiskun megyei elnöksége az úttö­rőélet három aktuális té­májáról — a vezetőképző táborok és a csapatvezető! értekezletek munkájáról, a j megyebeli úttörők nyári programjáról, g a sporto­lási lehetőségek kihasz­nálásáról — készített írá­sos jelentéseket vitatta meg. Az írásos jelentés mel­lett Pap István megyei út­törőelnök összegezte a ve­zetőképző táborok tevé­kenységét, illetve a csapat- vezetők munkáját. Mint mondottal a járási és a városi úttörőelnökségek a nyáron nyolc őrsvezető­képző tábort szerveztek. A megyei úttörőelnökség pe­dig az ifjú vezetők és a pedagógus rajvezetök rész­vételével indított tanfolya­mot. Az oktatásokon is­mertették az MSZMP Köz­ponti Bizottsága február: határozatát, s az úttörő szövetség, illetve az úttö­rőelnökségek feladatait,.A’ úttörőszövetség megalaku lásának negyedszázados iu bileuma alkalmából a nr - gyei úttörőelnökség az ed digieknél még gazdagabb programot állít össze T. L. Tegnap Kecskeméten a megyei kórház új trauma­tológiai épületébe meg­kezdték az átköltözést. El- ■ sőnek a baleseti sebészet vette birtokába a létesít­ményt, s holnap reggeltől az osztály már itt üzemel. Megtörtént a fül-orr-gége osztály áttelepítése is. Rö- id.esen de helyezik át az ■?gy:]< belgyógyászatot és -7 id osztályt. A költöz- körülbelül két hét zsifik le. A sebészet régi épületszárny har- | nádik emeletére kerül, j hogy az alsó szintek re- I konstrukcióját január kö­zepén elkezdhessék az épí­tők. Az új traumatológiai épület kívülről igen im­pozáns látványt nyújt, be­lül azonban sajnos, minő­ségileg nem kifogástalan. Sok helyen máris hullik a vakolat, a kövezetről a festék és cementmaradvá­nyokat nem lehet eltávo­lítani. Az egyik műtő kő­kockái fellazultak, a fa­lak, a fa- és műanyag be­tétek sem nyújtanak vala­mi esztétikus látványt. Re­mélhetően, az építők gyor­san kijavítják a hibákat. N. O. Megyénk közös gazdasá­gai az idén öt és félezer | holdnyi cukorrépát vetet- I i k. A termés feldolgo- ! zását megkezdték a cukor- | gyárak. Szolnokon Lueley Lajos j osztályvezető tájékoztatott I bennünket: — A gyár az országban elsőként kezdte a szezont, ! szeptember 11-én indultak I meg a gépek. Azóta 35 j ezer tonna cukorrépát dol- j goztunk fel, 2500 tonna fe- J hércukrot gyártottunk. Je­leskednek az átadásban Ti- j szakécske, Lakitelek közsé- | gek, valamint Kiskunfé- llegyháza város termelőszö­vetkezetei. A megyében több vasútállomásra irányítot­tunk korszerű rakodógépe­ket. és átszerveztük az átvé­telt azokon az állomáso­kon, ahol korábban ne­hézségek voltak. A termés jelentős részét dolgozza fel az ercsi sukor- gyár, náluk Félix Andor igazgató tájékoztatott: — Szeptember 22-én kezdtük a munkát, így a szolnoki kollégákhoz ha­sonló eredményekről még nem számolhatunk be. Bács-Kiskun megyéből jó termés várható, átlagosan holdanként 200 mázsa cu­korrépára számítanak;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents