Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

«. oldal x»70. szepiemDcr Z3, síéi 200 vagon vetőmag Segítség a belvízsújtoti melyeknek Hazánk legnagyobb ga­bonatermelő megyéi — Bé­kés, Fejér és Szolnok — minden eddiginél súlyosabb belvízgondokkal küidöttek az idén. A fölgyomosodott gabonatábláikon még a Bács megyeinél is nehezeb­ben tudtak aratni, őszi és jövő évi vetőmagszükség­letüket nem tudják saját erőből fedezni. Megyénkben az aratás el­ső harmadában viszonylag jó minőségű gabonát taka­rítottak be, ebből 900 va- gonnyi alkalmas vetőmag­nak. Közös gazdaságaink .vetőmagigénye 700 vagon, a fennmaradó 200 vagonnyi gabonát — főként harmad- és negyedfokú Bezosztája búzát — az említett me­gyékbe irányítanak. A vetőmagfelügyelőség szakemberei végzik az elő­írt vizsgálatokat, csíráz- tatási próbákat, és a hét­elejei információ szerint mintegy százhetven vagon gabonavetőmag már szállí­tásra készen áll. Könyvek — gerendák között A Szövetkezeti Könyv­szolgálat kecskeméti boltja a Dobó István utca I. szám alatt van. Évek óta mosto­ha körülmények között. Zsúfoltan, egy régi, erre a célra alkalmatlan épület­ben. De a rossz körülmények ellenére eredményes mun­kát végeztek a bolt dolgo­zói. Átlagos évi forgalmuk kétmillió forint körül van. Sajnos, ez év elején már ttsszedőléssel fenyegette őket az épület. Mentek a KIK-hez. Azok gerendákat vitetettek oda, kívül és be­lül megtámasztották a fa­lakat és a mennyezetet. Megszámoltam; összesen negyven hatalmas gerenda óvja a szorgos könyvel­adókat. (És a vásárlókat.) Negyven gerenda, bújkál- niuk kell köztük. Nekik is és a hetven bizományos­nak is. És az alkalmi vá­sárlóknak, akik közül sokan elmaradoznak a megcsu- nyult és veszélyessé vált boltból. A bolt vezetője ment a tanácshoz, kérvényt adott be, segítsenek. És megke­reste a tanácsot a központ­juk is. A válasz ez volt; nem se­gíthetnek. A boltvezető majdnem sírva mesélte el ezeket, és kifakadt: de új cukrászdá­ra, kocsmára, arra van hely; Természetesen nem így kell felvetni a kérdést. Azokra is szükség van. De ki tagadná, hogy az egész járást könyvvel ellátó bolt­ra is? Arra, amelyik két­millió forint értékű köny­vet tesz a járás dolgozói­nak asztalára egy év alatt. Nem lehet vitás, hogy segíteni kell rajtuk, akár ideiglenes megoldással is. Varga Mihály Kctexerötssáx tagi sátorkölcsönző, közúti segélyszolgálat ÚJ J á választották a Magyar Autóklub kecskeméti vezetőségét A Magyar Autóklub szer­vezeti szabályzatának értel­mében a napokban tartotta a kecskeméti szervezet, ve­zetőség és küldöttválasztó közgyűlését. A megbeszé­lésen jelen volt Valter Me- dárd, a Magyar Autóklub ügyvezető elnöke, Sohajda József, a Magyar Autóklub kecskeméti szervezetének elnöke, a vezetőség tagjai, valamint több száz klubtag. A hároméves munkáról, a további feladatokról dr. Fábián Pál titkár száínolt be. Többek között elmondta, hogy jelentősen fejlődött a kecskeméti szervezet, ugyanis 1968-ban mindösz- sze 1600 autóst tömörítet­tek soraikba, míg 1970-ben az autóklub tagjainak szá­ma már meghaladta a 2500- at. A kecskeméti szervezet amely a kecskeméti, a kis­kőrösi és a volt kiskunfé­legyházi járásban működik 50 százalékos szervezettség­gel dolgozik, ugyanis ezek­ben a járásokban mintegy 5 ezer magánautós él. Ez a szervezettség, az országos adatokat is figyelembe vé­ve, jónak mondható, hiszen a 180 ezer magánautósból mindössze 60 ezer tagja a Magyar Autóklubnak. A szervezeti élettel foglalkoz­va dr. Fábián Pál hangsú­lyozta: a megyében össze­sen 150 üzemi, vállalati, in­tézményi csoport tevékeny­kedik, amelyekből a kecs­keméti szervezet kebelén belül hét helyi és egy üze­mi csoport tartja össze az autósokat. A szervezeti kér­déseket összegezve megál­lapította, hogy a megyé­ben minden nagyobb vá­rosban és községben mű­ködik az autóklub helyi csoportja. A Magyar Autóklub éle­tében meghatározó szere­pet kapott a műszaki tevé­kenység. Az elmúlt évben országosan 27 506 esetben nyújtottak műszaki segít­séget, ennek mintegy egy- tized része jut a megyére. Kecskeméten jelenleg há­rom műszaki segélyszolgá­lati gépkocsi járja az uta­kat. A kecskeméti szerve­zet a 9-es számú AKÖV támogatásával tanácsadó jellegű műszaki felülvizsgá­latot végez klubtagjai szá­mára. (Pedig a klubnak nincs saját műszaki bázisa és a központ sem nyújt anyagi támogatást az épí­tésére, bár a városi ta­nács már kijelölte a szük­séges területet.) A hatósági műszaki felülvizsgálat előtt egyébként a magángépko­csikat díjmentesen átvizs­gálják, a fényszórókat be­állítják. A klubtagok ré­szére akkumulátortöltő, sá­tor és csomagtartó kölcsön­ző szolgálatot szerveztek. A Magyar Autóklub kecs­keméti szervezete igen jó kapcsolatot tartott fenn a megyei közúti baleset-el­hárítási tanáccsal, a megyei rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályá­val, az Állami Biztosító igazgatóságával. E szervek­kel közösen ötvenöt műso­ros KRESZ-vetélkedőt ren­deztek, hozzájárulva a bal­esetmentes közlekedéshez. A beszámolót követően több hozzászólás hangzott el, amelyekből Valter Me- dámak, a Magyar Autóklub ügyvezető elnökének sza­vait idézzük. „A negyedik ötéves terv­ben 35 milliárd forintot fordít államunk személy­gépkocsik behozatalára. Ebben az időszakban mint­egy 500 ezer autó közleke­dik majd az országban. A kecskeméti autósokat ennél jobban érdekli, hogy rövi­desen megkezdődik az Au­tófenntartó Ipari Tröszt állomásának építése, amelyhez segítséget nyújt a Magyar Autóklub is. A szerviz és javítási munká­latokon kívül ez az állo­más valószínűleg autóalkat­rész ellátási gondjaikon is segít majd”. A közgyűlés ezután meg­választotta a 17 tagú veze­tőséget. Elnök ismét So­hajda József, a 9-es számú AKÖV igazgatója, a titkár pedig dr. Fábián Pál, a 9-es számú AKÖV jogügyi osztályának vezetője lett. Gémes Gábor Az orvos tnnácsolja Öltözzünk melegebben Az idén szeszélyes nyá­ron, főleg a nyár végefelé elég gyakori volt — külö­nösen nőknél — az úgyne­vezett felfázás — valójá­ban hólyaghurut. Az őszi és a téli hónapokban, az időjárás hidegre fordulá­sával tovább nő a felfázás veszélye, ami orvosi véle­mény szerint egyáltalán nem becsülendő le. Gyako­ri és kínzó vizelési inger, hólyagtáji fájdalom esetén — amihez láz is társulhat —, haladéktalanul fordul­junk orvoshoz, a gyors or­vosi kezelés nemcsak a kel­lemetlen tünetektől szaba­díthat meg, hanem elejét veheti az idült hólyaghurut kialakulásának, amihez gyakran járul vesemeden- cegyulladás, vagy fertőzé- ses eredetű vesegyulladás. Az utóbbi betegség pedig már sok idős ember vi­szonylag korai halálát okozta. A hólyaghurut megálla­pítása az orvos számára nem probléma és a keze­lés is gyors eredménnyel jár. Megelőzésül az orvo­sok azt ajánlják, hogy a hideg idő beálltával öltöz­zünk melegebben. Megosztva még na­1,1 gyobb az öröm — elvéből kiindulva ragadtam tollat. Kedves és maradan­dó élményünk bevezetése­ként hadd mondjam el: A katymári Vörös Csillag Termelőszövetkezet asz- szonyai évente a mezőgaz­dasági munka befejezése után kézimunka szakkör­ben tevékenykednek. Hét­fői napokon jövünk össze és este 6 órától éjfélig is el­üldögélünk. A kézimunká- zás mellett elbeszélgetünk családi problémáinkról, a tsz dolgairól, kéthetenként pedig a község vezetői és felkészült előadók tájékoz­tatnak bennünket a község törekvéseiről, gondjairól, s gyarapítják ismerete­inket. Az asszonyok kérései alapján állítjuk össze mi­ről is szeretnénk hallani. És tény, hogy nehezen várjuk a hétfői napokat. Nyaranta egyszer kirán­dulást teszünk a tsz ko­csiján. Ilyenkor egy-egy tájegység kézimunkáit a készítés helyén nézzük meg. Jártunk már Kalocsán, Hódmezővásárhelyen, az idén. szeptember 8-án Szek­Katymári asszonyok Tolnában szárára látogdttunk har­mincán. A kirándulások megszervezésében jó segí­tőtársam Horváth Máténé, helyi pedagógus. Ö segített az idén is. Érdeklődésünk­re Szekszárdról azonnal vá­laszt kaptunk: várnak ben­nünket, programot is ké­szítenek a számunkra. Szekszárdon, a megbe­szélt időben Csajbók Kál­mán, a Hazafias Népfront megyei elnöke és Vadócz Kálmán, a megye könyvtár vezetője fogadott bennün­ket. A környezet bemutatá­sa után a városi tanácshá­zára kalauzolták csoportun­kat, ahol a város tanács­elnöke köszöntött minket, majd ismertette Szekszárd fejlődését, gazdasági, tár­sadalmi életét. Látogatást tettünk Szek­szárdon a múzeumban, a gyönyörű kultúrkombinát- ban, majd Sióagárdra veze­tett utunk, ahol ugyancsak tájjellegű hímzést készíte­nek. A Siógyöngye Tsz-ben a szövetkezet elnöke és ked­ves mezőgazdásznője fogad­ta csoportunkat — fehér asztal mellett, hűsítő ital­lal. Rövid, számunkra na­gyon hasznos gazdasági is­mertetés után Király Irén nyugdíjas tanárnő, a köz­ség hagyományainak lelkes ápolója bemutatta a sió­agárdi kézimunkákat, a régi és a jelenlegi népművé­szeti tárgyakat. Ez­után a község igen szép óvodájában népviseletbe öltözött apróságok vártak bennünket. A délutáni programunk színhelye Decs volt. Itt a „Sárközi’’ tánccsoport ve­zetője, Bogár János kala­uzolta csoportunkat. Bemu­tatta a népművészeti házat, és a szövőházat, ahol csak asszonyok dolgoznak, akik­kel módunk nyílott be­szélgetni is. Ezután Bogár János pince-, illetve háló- házába vezetett utunk. Ez a ház a régi hagyományok: viseletek, bútorzatok, me­zőgazdasági felszeretések valóságos múzeuma! Na­A Rádió új irodaim! műsora Űj, állandó műsort indít a rádió „Bemutató’’ cím­mel, amelyben a hallgatók ízelítőt kapnak a Rádió irodalmi és zenei újdonsá­gairól. A havonként jelent­kező egy-másfél órás adá­sokban a vezető riporterek — Békés Tamás és Meix- ner Mihály — felvételek­kel, beszélgetésekkel, inter­júkkal, rövid elemzésekkel mutatják be az érdekes, új produkciókat, klasszikus és kortárs zeneszerzők alkotá­sait, külföldi és magyar hangjátékokat, irodalmi műveket. Bepillantást ad­nák a rádiós kulisszatitkok­ba, megismertetik a hall­gatókkal a rádió speck műfaji, technikai eszköz A tervek szerint elhal zik majd új felvételen B tók II. zongoraversei Kocsis Zoltán tolmácsé sábjn, részlet Euripid Elektrájának hangját változatából, egy beszél tés Devecseri Gáboral. S repel a műsortervben gyobb Karinthy-összeáll is, az író drámai művek A rádió jelentős vállal zásai közül helyet kai „Bemutatóban” Kodolá trilógiájának, Kassák jós Egy ember élete cí regényének rádiójáték-i tozata is. Szertár és pedagóguslakás Százezer forintot mégha- | kólái tornaórákat ott t ladó költséggel új szertárt | sák meg. Felépítettek építettek Csikérián az álta- j új összkomfortos peds lános iskolában. A községi : „„ , , . . . „ tanács az énítke?ásnél eev •§uslakást 1S’ a tobblt P1 tanacs az epitke/.esnel egy , korszerűsítették. folyosot is kialaluttatott, hogy szükség esetén az is- I Vízin Gerge OLVASÓINKÉ A SZ< Megállt az idő Slava márkájú karórát vásároltam 460 forintért a lakiteleki fmsz-áruház- ban 1970. július 7-én. Egy hét múlva az óra megállt. Kecskemétre, az Arany János utcai Örajavító Ktsz- hez vittem, ahol az órát megnézték, majd közölték, hogy javíthatatlan, mert egy alkatrész hiányzik be­lőle, vigyem vissza oda, ahol vettem és cserél­jék ki. Lakiteleken a bolt ve­zetője csak lebélyegzett Madaras! Szabadságomat Madara­son töltöttem. Mindig jól érzem magam ebben a községben, mégis ért né­hány meglepetés, amiről szeretnék beszámolni. A madarasi cukrászdá­ban tortát rendeltem, de a kiszolgáló nem kért elő­leget, és nem kérdezett nevet sem. Rossz sejtel­gyon kedves fogadtatásban volt részünk, még eredeti sárközi népdalokat is hall­hattunk szíves vendéglá­tónktól. Felejthetetlen élmény maradt a kirándulás. Azzá tette Csajbók Kálmán elv­társ humora, Vadócz Kál­mán elvtárs magyarázatai és a közvetlenség, vendég- szeretet, amellyel kis csa­patunkat a Szekszárdi Vá­rosi Tanács vb-elnöke, s a sióagárdi tsz vezetője fo­gadta. Amiről pedig a ki­rándulás óta talán a leg­több szó esik asszonyaink között: az az őszinte szere­tet, amellyel környezetük­ről és az azt alakító em­berekről beszéltek vendég­látóink. Megköszönni vendéglátó­ink kedvességét — hogy tö­mérdek elfoglaltságuk mel­lett szakítottak időt a mi kis községünk asszonycso­portjának fogadására — nem tudjuk. Ám, hogy a kirándulás maradandó él­mény marad valamennyi­ünknek, számukra bizto­san minden köszönetnél többet jelent. Dr. Fekete Bertalanná jótállási jegy ellene vállalkozott volna a rére. Üjból felkerestem K keméten a ktsz-t, d, jótállási jegyet nem lyegezték le részemre döntésüket sajnos nen dokolták. Sajnos, nen dók minden hónapbar órát venni, a garar jegyen pedig nem má tem az időt. Paksi János Alp jegyzetek mem valóra vált: a delt torták nem készé el. Bácsszőlősre uta: autóbusszal, a jegyke: tői a visszaindulna 1« séges időpontjait kér tem meg. A jelzett pont 18 óra volt, de zony hiába vártuk a ratot, 20 óra után ér kisgyermekkel haza, darasra. A bosszúságok ell ben egy nagyon kelli meglepetés ért e kö; ben: rendkívül jóízű itt sütött kenyér. Hunyadvári Bi P< Miért késnek a technikusok? 1970. április 21- óta rok fogászati rendel Bácsalmáson. Az orv lelkiismeretességéről, adó munkájáról töb, meggyőződtem, ezért hetetlen előttem, azok a fogtechniki akik részünkre a fof lásokat készítik miér! goznak olyan lassan, sedelmesen Képterei nek tartom, hogy fél kel’ várni egy-egv b nek a szükséges fogp technikusok által kés: munkájára. Ha nem zik a munkát, foglal tasson ez az ismén vállalat több embert, semmiképpen ne vára tassa meg ilyen hosszt SZTK - biztosítottakat. Bazsákovics Józí Bácsalrr

Next

/
Thumbnails
Contents