Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

1970. szeptember 1, kedd 3. oldal A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének ülése HAiai TÁR: A szakszervezetek Dózsa György úti szókházában hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnöksége. Az első napirendi pont szerint meg­hallgatta és megvitatta a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete elnökségé­nek jelentését, a ruhaipar termelési és bérezési hely­zetéről. Az írásos jelentés szerint ez az iparág az utóbbi két évtizedben megsokszorozta termelését, s tavaly már az 1949 évi 433 millió helyett 3500 millió forint értékű árut szállított a hazai vá­sárlóknak és külföldre. Az utóbbi években azonban le­lassult, visszaesett az ipar­ág fejlődésének üteme. A belkereskedelem ugyanis nagy készletei miatt csök­kentette megrendeléseit. A tapasztalatok szerint 1970 első felében már viszony­lag kiegyensúlyozott piaci helyzet alakult ki, bár sok gondot okoztak az alap­anyagellátás zavarai. Ez év első felében több vállalat csak úgy tudott folyamato­san dolgozni, hogy nagyobb mennyiségű import-anya­got szerzett be. Ezért a szakszervezet megítélése szerint az állami, a tanácsi és a szövetkezeti ruhaipar anyagszükséglete, a belke­reskedelem méretáru igé­nye és a textilipar méter­áru exportja nincs össz­hangban a textilipar ter­melésével és így szükség lenne minél előbb megte­remteni a helyes arányo­kat. Ez év első felében a meg­rendelések már lekötötték az iparág kapacitását, s így Ilyen tájt rendszerint megélénkül az élet mind a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége megyei szervezeténél, mind pedig a tagegyesüle­tekben. A lendület immár több esztendeje a műszaki hetek eseményeiben éri el csúcspontját. A szeptembe­ri és az őszi terveket hét­főn délután titkári értekez­leten összegezték Kecske­méten, a MTESZ Bács-Kis- kun megyei Területi Szer­vezetének irodájában. A szeptemberi program­ból kiemelkedik az erdésze­ti egyesület tapasztalatcse­réje, amit Kiskunhalason rendeznek meg 21-én. A cellulóznyár-fásítási bemu­tatóra, ami a város környé­kén, Balotaszálláson, Kun- fehértón lesz, mintegy 150 tudományos és gyakorlati szakembert várnak. Külö­nösen azoknak a gazdasági vezetőknek az érdeklődésé­re tarthat számot a rendez­vény, akik alapanyagot szállítanak majd a negye­dik ötéves terv során meg­épülő fa- és papíripari Rbmbmátnak. A Gépipari Tudományos Egyesület a korábbiakhoz hasonlóan 11- én ismét vándorkiállítást rendez Kecskeméten a Gép­ipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolán. Itt a Fle- xibox nevű manchesteri cég mutatja be szivattyúit, ten­gelykapcsolóit, a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva az iparág termelése 13 százalékkal, a munka termelékenysége 6 százalékkal emelkedett. Az írásos előterjesztés alapján feltett kérdésekre Tóth Ti- borné, a ruházatipari dol­gozók szakszervezetének fő­titkára válaszolt. A SZOT elnöksége meg­hallgatta a szakszervezeti üdültetés helyzetéről és fejlesztéséről készített elő­terjesztést is. felületmegmunkáló és lég­kondicionáló berendezéseit. Az október a soron kö­vetkező, V. műszaki hetek, illetve hónap jegyében te­lik el. A MTESZ megyei szervezetének ezeket a ren­dezvénysorozatait országo­san jegyzik, amire például az is utal, hogy az előadá­sokat megjelentető kiadvá­nyok után egyetemek, könyvtárak érdeklődtek. Az idei program követi a ha­A szerfelett elégedetlen kritikusokat vasárnap este örvendeztette meg először egy film a velencei nemzet­közi fesztiválon. Címe: Szerelmesfilm, rendezője: Szabó István. Éz volt hazánk verseny film je az idei velencei seregszem­lén. A UPI jelentése szerint a kritikusok végre őszintén tapsolhattak a magyar ren­dező, szép „szentimentális” filmjének. Zárt körű vetítésen be­mutatták Federico Fellini első televíziós filmjét: a „Bohócok”-at. Fellini tele­víziós debütálása kitűnően sikerült: a kritikusok há­rom percen át tapsoltak a filmnek. Ezerkétszáz diák Kiskunságban ismét bő­vült a diákotthon-hálózat. Kiskőrösön 160 személyes középiskolai diákotthont adnak át a tanév kezde­tén. A létesítmény egy ré­szében tanyai általános is­kolások kapnak helyet. A soltvadkerti és a ke­celi diákotthonok építése viszont kissé elhúzódott, de az év végéig ezeket is átadják. A megye általá­nos iskolai diákszállóinak száma ezekkel együtt ti­zenhétre, a kollégiumok­ban lakó diákok száma pedig ezerkétszázra növek­szik. gyományokat: aktuális gaz­daságpolitikai, illetve me­gyei vonatkozású témákat tűz napirendre. Ilyen lesz a többi között a negyedik ötéves terv közgazdasági szabályozóinak várható ala­kulásával foglalkozó tájé­koztató, illetve a hidroló­giai társaság szervezésében sorra kerülő egész napos szemle és ankét a vízparti üdülés lehetőségeiről Bács- Kiskun megyében. H. F. Egy felháborodott, híres­neves vendége is van a filmfesztiválnak: Velencé- I be érkezett Miguel Angel j Asturias, Nobel-díjas gua- temalai író, hogy hivatalo­san tiltakozzék az argentin Marcos Madanes „Elnök úr” című filmje ellen, ame­lyet a rendező Asturias re­gényéből készített. Az író szerint Madanes „teljesen eltorzította regényének mondanivalóját”. A kriti­kusok megnyugtatták Asturiast: megmondták ne­ki, hogy ők is „piszkos trükknek” vélték a regény­adaptációt, s egy pillanatig sem gondoltak arra, hogy j az Asturias-regény hiteles 1 változatát látják. BORSOD EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSE Borsod megyében az idén 64 millió forintot for­dítanak új egészségügyi lé­tesítmények építésére, a régiek korszerűsítésére. Ebből az összegből meg­kezdték a szikszói kórház fejlesztését, amely tíz munkahelyes rendelőinté­zettel gyarapodik, folytat­ják a sátoraljaújhelyi kór­ház rekonstrukcióját és már befejezték a sáros­pataki szociális otthon bő­vítését. Javul a falvak egészségügyi ellátása is. Kurityánban és Ongán új fogorvosi rendelőt, vala­mint lakást, Vámosújfa­lun. Legyesbényén körzeti orvosi rendelőt, Sártolalja- új helyen öregek napközi otthonát. Tarcalon pedig korszerű gyógyszertárat adtak át. Az év végéig a megye különböző telepü­lésein még öt új körzeti orvosi, egy fogorvosi ren­delő, három gyógyszertár, Kazincbarcikán és Lenin- városban pedig százhatvan gyermek elhelyezésére al­kalmas bölcsőde készül el. MŰANYAG SILÖTORONY Hazad műanyagból ké­szült silótoronnyal kísér­leteznek a Tamási Álla­mi Gazdaságban. A gaz­daság fornádi telepén a fűzfői Nitrokémia, a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Intézettel együttműködés­ben építette fel az ország első műanyag silótornyát, szálastakarmány tárolásá­ra. Az eddigi tapasztala­tok szerint a műanyag si­lótorony előnyösebb az acélból készültnél. Egy­részt gyorsan — három hét alatt — felépítették, másrészt a benne tárolt takarmány nincs annyira kitéve a külső hőmérsék­let ingadozásainak. Terve­zik a szemestermények tá­rolására alkalmas mű- anyagsiló építését is. PÉCSI SZABADISKOLA Érdekes kezdeményezés történt Pécsett: „szabad­iskola” nyílt az iskolás­kort elért gyermekek szü­lei számára. A kísérleti jellegű szülők iskoláját a város legújabb, s egyben legnagyobb — most fel­épült — általános iskolá­jának tantestülete és szü­lői munkaközössége kez­deményezte. Körülbelül ezer gyermek tanul majd itt és közülük kétszázan először kerülnék iskolába. A „szabadiskola” előadói — főiskolai tanár, pszicho­lógus, orvos, pedagógus — tanácsokat adnak a szülők­nek: hogyan készítsék elő lelkileg a kisgyermeküket az iskolai életre. Az orszá­gos viszonylatban is új­szerű szülők iskoláját a jövőben — évről évre — megszervezik. NYOMDAIPARI MÚZEUM „Kner Nyomda Múze­um” néven avatták fel vasárnap Gyomán hazánk első nyomdaipari múzeu­mát. A Kner család egy­kori házában öt termet rendeztek be. ahol be­mutatták: 125 év alatt ho­gyan fejlődött a nyomda­ipar Békés megyében. A kiállítás középpontjában természetesen a világhírű Kner család tevékenysége, a magyar könyvkötészet megalapítóinak munkái a áll. A vándor könyvkötő­ként Gyomára érkezett Kner Izidor terveit való­jában Kner Imre. az 1944 évi fasiszta üldözés áldo­zatául esett világhírű nyomdászmester valósítot­ta meg. A hazánkban pá­ratlan nyomdaipari mú­zeumban ott látni az ősi kézi szedőgépeket, sokszo­rosítókat, az ízléses báli meghívókat, az ötletes könyvjelzőket, üzleti nyom­tatványokat Bemutatják a Kner család tagjainak Adyval, Kodállyal, Szabó Lőrinccel, Radnóti Miklós­sal váltott érdekes leve­leiket is. KESZTHELYI SZEZONZÁRÓ A keszthelyi színházban vasárnap ünnepélyes gála­esttel véget ért a balatoni nyaralási főszezon. Simon István költő, Veszprém megye országgyűlési kép­viselője búcsúztatta az él­ményekben gazdag nya­rat és az ünnepségen meg­jelent külfödieket, s egy­ben megnyitotta a szín­vonalas folklór műsort Felléptek a gálaesten a Röpülj páva, valamint a szlovákiai magyar népdal- verseny győztesei, majd pedig az Állami Népi Együttes ének- és tánc­kara. SZOBOR BERZSENYINEK Berzsenyi Dániel Est­hajnal című verséből kó­rusművet komponált Far­sang. Árpád zeneszerző kar­mester. Az új kórusszám ősbemutatójára szeptember 27-én, a Vas megyei Egy- házashetyén, Berzsenyi szülőfalujában kerül sor. Ekkor aavtják fel a Ság- hegy-alii község központ­jában Berzsenyi mellszob­rát. IFJÚ SZOBAFESTŐK VERSENYE A X. pártkongresszus tiszteletére indított mun­kaverseny részeként „Ki at minek a mestere” címmel szobafestő versenyt ren­deztek Tolna, Baranya és Somogy megye építőipari vállalatainak KlSZ-bizott- ságai. Kaposváréit zajlott le a vetélkedő gyakorlati része: a megyék öt-öt ver­senyzőből álló csapatai — a városi és a járási szak­mai vetélkedők korábbi győztesei — a Kalányini városrész egyik KlSZ-há- zánák szobáit meszeltek, ablakkereteit mázolták, ab­lakait gittelték. Az elmé­leti vetélkedőre vasárnap került sor Siófokon. az építők munkásszállásán. ÁRVÍZI MŰSZAKOK Az elmúlt hetekben, hó­napokban minden szabad szombatjukat, vasárnapju­kat munkával töltötték a Somogy—Zala megyei Tég­la- és Cserépipari Válla­lat dolgozói: árvízi mű­szakokkal, többletmunká­val enyhítették az építő­anyag-gondokat. Szabad­napjaikon eddig már több mint 9 millió nyers- és több mint 3 millió égetett téglát gyártottak, küldtek az árvíz sújtotta vidékek­re. Vasárnap ismét a gé­pek mellé álltak, s eddigi küldeményüket több mint egymillió téglával tetéz­ték meg TOLNAI FEHÉR AMUR Haltenyésztő-telepet ren­dezett be Tolnán, a volt halkísérleti állomáson a helyi Béke és a paksi Vö­rös Csillag Halászati Tsz. A dinnyési tógazdaságtól vásároltak százezer fehér amur ivadékot, amelyek a nevelő tavakban igen szé­pen fejlődnek. A tolnai telepről a megye összes haltenyésztő termelőszö­vetkezetét elláthatják nö­vényevő halakkal. összeállította: K. A. HIÁBA LÖVETTEK 1930. szeptember 1-ről így emlékezik a krónikás: „Néhány órán keresztül harctérré vált Budapest. Meg­álltak a gépek, megakadt a forgalom, s a fegyvertelen munkástömegek felvonulását nem tudta szétverni az állig felfegyverezett rendőrség és csendőrség semmi­féle erőszakkal sem. Hiába rohantak a munkásokra a lovasosztagok, riadóautók, páncélgépkocsik, hiába lö­vettek a főváros dolgozóira: az ellenforradalom terror­apparátusa gyöngének bizonyult a főváros elszánt dolgozóival szemben.” Mi volt a végletes elkeseredettség oka? A politikai és gazdasági elnyomottság. Ezt a tényt minden szó­nál beszédesebben állapította meg a jegyzőkönyv, amely a tüntetés egyik halálos áldozatának hagyaté­káról készült. Danyik János fiatal építőmunkás zsebé­ben 4 fillért találtak és a munkakönyvét, amely sze­rint 1929. novembere óta nem volt munkája, s meg­fejthetetlen csoda, hogy miből élt! Ö maga már nem válaszolhatott erre a gyötrelmes kérdésre. De válaszoltak a pesti nyomortanyák, a csőlakók, az éhbéren vergődő munkások és munkásnők. És vá­laszoltak a szalmatetős, roskadozó vályogviskók fa­lun, a morbus hungaricus áldozatai, az abszolút egyke és egyse. , 1930 szeptember elsején megrémült a Vár ura, a kormány elnöke, a tábornoki egyenruhában feszítő Gömbös, a rendőrség hírhedt vezetői. Sortüzek fejez­ték be a napot. Vidéken Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr munkásai csatlakoztak pesti társaikhoz. Sopron, Eger, Székesfe­hérvár, Veszprém, Hódmezővásárhely, Békésgyula ut­cáin is felharsantak a munkás jelszavak, kommunista röplapok jelentek meg. 1930. szeptember 1. azt bizonyította: a reakció nem legyőzhetetlen; hogy a szociáldemokrata munkások is nyomban csatlakoznak a kommunistákhoz, mihelyt a közös ellenségre lehet csapást mérni. Az események bizonyították: történelmi következménnyé vált a mun­kásegység, valamint a parasztság felzárkózása a mun­kásság oldalára. „Munkát! Kenyeret!” — követelte az 1930. szep­tember 1-i tömeg. Olyan jelszó volt ez, amelynek po­litikai tartalmát nem kellett magyarázni senkinek. A tanulság pedig időtálló: a forradalmi párt igazát nem lehet megsemmisíteni, és bármily nagyok is egy nem­zedék nehézségei: el kell tűnnie, amit a történelem halálra ítélt, Maqyar autómosó és szárító berendezés Modern autómosó és szárító berendezés üzemi pró­báit kezdték meg a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Az automatikusan működő berendezést a Híradástech­nikai Gépgyárban készítették. A sikeres próbák után rövidesen üzembe helyezik az új gépkocsimosó állo­mást. (MTI foto — Jármai Béla felv. — KS) Jegyzik az országban Őszi tervek a MTESZ-nél különféle Magyar filmsiker a velencei fesztiválon

Next

/
Thumbnails
Contents