Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
8. oldal 1970. szeptember 20, vasárnap A különös úr 15 ezer fiatal a szüreti táborokban Bortön hely ett Karéi Kachyna csehszlovák filmje lélektani kamaradráma. Hőse Simek, a híres kibernetikai profesz- szor, akit az ötvenes évek politikai perei idején ártatlanul bíróság elé állítottak, és elítéltek. Az idős tudóst rendkívül megviselte a meghurcoltatás, súlyos szívbetegséget szerzett a börtönben. A film legnagyobb része egy kórházban játszódik, ahol világszenzáció számba menő szívműtétet hajtottak végre a professzoron. Az operáció karriert jelent orvosának is, és a börtönévei alatt elfeledett professzorra ismét felhívja a közvélemény figyelmét. A csaknem cselekmény- telen film témája a professzor küzdelme az életért. Mert a sikeres műtét számára nem jelent gyógyulást, többre van szüksége, mintegy önmaga előtt kell rehabilitálnia életét, elégtételt akar szerezni szenFeketeszakáll szelleme Az a fajta vígjáték, ami a hatáskeltés minden eszközét bőséggel felvonultatja. A néző ízelítőt kap a kísértethistóriák hátborzongató légköréből, drukkolhat egy rokonszenves szerelmespárnak, derülhet három mulatságos vénkisasszonyon, látványos sportverseny, izgalmas szerencse- játék és természetesen jó- néhány tömegverekedés kavarog a vásznon. Robert Stevenson filmje színvonalas szórakoztatóipari termék. A nézőt any- nyira elringatja a kivitelezés pompája, annyira pezsgésben tartja az ötletek bőségé, hogy esze ágában sincs számonkémi a cselekménybonyolítás és a jellemek következetlenségeit. Nem utolsósorban a kitűnő színészi alakításoknak köszönhető a hatás. Peter Ustinov hatalmas kedvvel játssza a tizennyolcadik századi duhaj kalózkapitány szellem alakj át, akinek egyetlen jócselekedetet kell végrehajtania ahhoz, hogy a bűvös átoktól megszabagyógykezelés — zárt intézetben Amikor szombaton délben munkából jövet befordultam az utcánkba, rettenetes látvány tárult a szemeim elé. A Ház előtt, amelyben lakom, hatalmas fekete halom: Te jóságos atyaúristen! Meghozták a szenet. És nem hordták be. Lelki szemeimmel már láttam magam, amint d szombat délutáni lustálkodás helyett nehéz vödrökkel a kezemben méregetem az utca és a sufni közötti távolságot. Mit volt mást tenni, nekirugaszkodtam ebéd után. Már a harmadik forduló után úgy éreztem, leszakad a derekam ... — Ne segítsek főnök úr? A' utca túloldaláról toprongyos öregember indult felém, várakozva a válaszra. Ebben a pillanatban lépett ki az utcára kedves feleségem is a fodrászhoz indulóban. — Mennyiért hordja be, bácsi? — vette át az esetleges munkaadó szerepét. — Olcsón megszámítom — motyogta az öreg —, három forint mázsánként. Hatalmas kő esett le a szívemről, amikor létrejött az egyezség. Az öreg meg szorgalmasan hordta a két vödörrel a szenet. Alig tett védéséiért, amiket csak súlyosbít családi tragédiája, hiszen felesége és lánya is elhagyta. A professzor egy ismeretien lány által kapcsolódik vissza az életbe: csak kórházi ablakán át ismeri, s látja nap mint nap, ahogy a lány postagalambokat enged el. Egy nap a lány eltűnik, s a professzorban furcsa, megmagyarázhatatlan felelősségérzet ébred fel. Végül álruhában megszökik a kórházból, s váratlan megjelenése éppenhogy megmenti a lány életét, aki lakásában öngyilkosságot követett el. A professzornak életébe kerül a szökés, mégis utolsó perceiben megtalálja egyensúlyát, mert volt értelme cselekedetének. A film rokonszenves eszközökkel ábrázolja a hányatott életű ember belső küzdelmét, Vladimir Sme- ral emlékezetes alakítást nyújt a címszerepben. dúljon. Alakítása azonosulás és paródia egyszerre. Méltó partnere a nagyon csinos Suzanne Pleshette, a vonzó pszichológusnő szerepében, hasonlóképpen Dean Jones is, aki egy mindenre elszánt tornatanárt játszik. Igen kellemes a film kísérőzenéje, Robert Brunner kompozíciója. Sz. J. Űj vígjáték „Tévedni isteni dolog” címmel új tv-vígjáték forgatását kezdték meg a filmgyárban. A darabot Vadnai László írta, s utolsó magyarországi tartózkodása alkalmával adta át a tv munkatársainak. A komédiához Fényes Szabolcs és Blum Tamás szerzett zenét, a forgatókönyvet Révész György írta, s a filmet is ő rendezi. A főbb szerepeket Ruttkai Éva, Vá- radi Hédi, Sinkovits Imre, Bilicsi Tivadar játssza. két fordulót, amikor megállt egy pillanatra. — Főnök úr, nem volna egy cigarettája. Ebéd helyett jól esne ... Készségesen megkínáltam, majd beszaladtam a lakásba, összecsomagoltam, ami hirtelen a kezem ügyébe akadt. Felcsillanó szemmel vette át az ételt, s boldogan telepedett le egy fatönkre a kapu mögött. — Egyen csak, papa — biztattam, majd én hordom addig. Izzadva, de a fáradtságot szinte nem is érezve, szorgalmasan hordtam a nehéz vödröket. Megálltam egy pillanatra az öreg mellett, rágyújtottam. — Jól esik? — kérdeztem szánakozva, amikor láttam, hogy milyen jó étvággyal, minden falatot külön élvezve tünteti el az öreg a kis uzsonnát. — Nagyon — csámcsogott vissza —, régen ettem ilyen jó ízűt. Hát még, ha akadna valami kis szíverö sítő is — nézett rám kérőn. — Látja papa, erről majd elfelejtkeztem. Előkotortam a spájzból A megyebeli 15 nyári építőtábor ezekben a hetekben szüreti táborrá változott. Szeptembertől október közepéig öt megyéből 15 ezernyi diák segít a mezőgazdaságnak. Jelenleg 3 ezer táborlakó szüretel. A Kunfehértói Állami Gazdaságban például a száz békéscsabai diák naponta átlag 350 mázsa szőlőt szed le. Az általában 6 órás munkaidő után színes, változatos program várja a fiatalokat. Az esős idő miatt háttérbe szorult sportversenyek helyett a diákok A legutóbbi évek alapvető gazdasági változásai következtében szükségessé vált, hogy az erdő- és vad- gazdálkodásra vonatkozó jogi szabályozás is összhangba kerüljön a fejlődéssel. Ezeket a változásokat tükrözi az Elnöki Tanács közelmúltban hozott, 1970. évi 28. számú törvényerejű rendelete. A korábbi erdőtörvény a termelőszövetkezeti községekben megszüntette az erdőbirtokossági társulatokat. A nem termelőszövetkezeti községekben megmaradt legtöbb erdőbirtokossági társulat erdejének faállománya gyenge minőségű, ezért ezekben az erdőkben ráfizetéses a gazdálkodás. A társulatok mintegy harmada nem is működik. A rendelet lehetőséget ad a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek, hogy azokban a községekben feloszlathassa a társulatot, ahol az életképtelen vagy működése nem gazdaságos. A gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően megszűnik az éves tervek kötelező jóváhagyására vonatkozó rendelkezés. Az era demizsont, s jókora pohár vörös borral tértem vissza. Se vége, se hossza nem volt a hálálkodásnak. Sajnálatom egyre fokozódott, de a szénhordás nem haladt. Megmarkoltam a vödröket, s biztattam az öregef, szívjon el még egy cigarettát. Nem sokat ellenkezett, vidáman pöfékelve nézte, hogyan fogyasztom a szénhalmot. Már éppen az utolsó darabokat kotorásztam a lapátra, amikor végre felkászálódott. Sajgó derékkal ugyan, de magammal elégedetten fizettem ki a harminc forintot a „tíz mázsa behor- dásáért”. Még most is a fülembe csengenének hálálkodó szavai, ha Csókási Jóskát nem hozza arra az ördög. — Mi van, balek úr? Behordanád a szenet? — vigyorgott kajánul. — Ismered az öreget? — Honnan a csodából ismerném — mondtam mérgesen. — Hát ide figyelj! — vágta el szavaim Jóska —■ az öreg a mellényzsebébő vehetne neked akár egy autót is. A város másik szellemi vetélkedőkön, s különböző játékokon vesznek részt. A táborlakókon kívül naponta 13 ezer megyebeli fiatal utazik a határba, hogy az őszi betakarításban segítsen. Eddig csaknem 80 általános és középiskola kötött munkaszerződést megyénk állami gazdaságaival, termelőszövetkezeteivel. Elsőként — közvetlenül a tanévnyitó után — a bajai Türr István Szakközépiskola tanulói a Bajai Állami Gazdaság vaskúti kerületében dolgoztak. T. L. dőkezelők, használók azonban továbbra is kötelesek hosszú távra szóló erdőgazdasági üzemterv szerint gazdálkodni. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy az erdők, fásítások kezelői, használói erdészeti szakember alkalmazásával kötelesek biztosítani erdőgazdálkodásuk szakszerűségét. Az új rendelkezések szerint a vadgazdálkodást a természetvédelemmel, az erdőgazdálkodással és főként a mezőgazdaság érdekeivel összehangoltan kell végezni. A mezőgazdasági termelőt kötelezi a törvény a hasznos vadállomány kímélésére, de azt is kimondja, hogy ebben érdekeltté kell tenni megállapodás kötésével. A vad által a mezőgazdaságban okozott kárért a vadászatra jogosult a termelőnek kártalanítást köteles nyújtani: a módosított jogszabály szerint nemcsak a szarvas, vaddisznó, dám és mufflon által a mező- gazdaságban, hanem a mezei nyúl által a gyümölcsösökben okozott kárért is. szélén laknak a lányával, egy nagyon szép házuk van. Az öreg súlyos szív- és gyomorbeteg. Diétázni kellene neki és szigorúan tilos alkoholt fogyasztania. A lányáék nagyon szeretik a vén csavargót és mindent megtesznek az egészsége érdekében. Pénzt természetesen nem kap, mert rohanna a kocsmába, így azután néha elszökik a város másik végére, ahol nem ismerik, vállal valami munkát, meg sajnáltat ja magát a hálátlan gyermekek meséjével és megy a kocsmába. Megsemmisülve figyeltem Jóska elbeszélését, amikor hirtelen mellettünk termett a feleségem. Meghallgatta az utolsó mondatokat. Nevetett és mérgelődött. Inkább neked adtam volna a harminc forintot — jegyezte meg. — Milyen harminc forintot? — Milyet? Hát azt, amit kifizettem az öregnek a szénhordásért... ! Lapítottam, nem szóltam semmit. Mi lenne, ha feleségem megtudná, hogy én is kifizettem a behordási díjat. Opauszky László „A Kecskeméti megyei Bíróság Borbíró Pál vádlottat, aki 1943. április 13- án született, Bácsalmás, Árpád vezér utca 121. szám alatt lakik, három általános iskolai végzettségű, segédmunkás volt a Bajai Finomposztó Gyárban, magyar állampolgár, katona nem volt, nőtlen, gyermektelen vagyontalan, havi jövedelmét megállapítani nem lehetett, büntetve volt; az ellene előre kitervelt és különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró ok folytán felmenti. Ugyanakkor a vádlottnak kényszer gyógykezelését rendeli el, amelyet zárt intézetben — az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben — kell foganatosítani.. .” * A mindössze 27 éves Borbíró Pál eddig négy esetben volt büntetve. Legutóbb 1967-ben hivatalos személy elleni erőszak miatt kapott jogerősen másfél évet. Cselekménye italozással függött össze. Közben azonban megnősült majd három hónap múlva elvált, megismerkedett későbbi áldozatával, a nála nyolc évvel idősebb Nyitrai Ferencnével. Kapcsolatukat az össze- és kü- lönköltözés számtalan változata jellemezte. A múlt év tavaszán már úgy alakult, hogy véglegesen szakítottak: Borbíró Buda- ! pestre ment dolgozni. Nyitrainé viszont néhány hét múlva utána utazott, megkereste, s ismét helyreállították az életközösséget. Hamarosan újra Bácsalmásra költöztek és szeptember közepéig viszonylag békésen éltek egymással. Ekkor az asszony otthagyta Borbíró Pált és egy 80 éven felüli öregembernél lakott. A fiatal Borbíró ezt követőén sok időt szentelt arra, hogy meglesse az asszonyt: bújkált esténként és figyelte haza jön-e a bajai autóbusszal, s ha igen, hová indul, merre megy. Lesekedett az idős ember ablaka alatt a késő éjszakai órában, hallotta, hogy az asszony őróla beszél. Szeptember 25-én éjszaka — miután Nyitrainé többször kitért a találkozás és a határozott válasz elől — elhatározta, hogy megöli az asszonyt, majd magával is végez. * A bűntény napján, szeptember 26-án a délelőtti órákban Borbíró nagy italozásba kezdett. Négy-öt üveg sört, körülbelül két és féldeci pálinkát és egy liter bort ivott meg. Már a delet harangozták, amikor az asszony keresésére indult. Véletlenül a Köztársaság és a Kálvária utcák kereszteződésében találkozott is Nyitrainéval. A fiatalember arra akarta rábírni volt élettársát, hogy állítsák helyre kapcsolatukat. Az asszony erre nem I volt hajlandó, összevesztek. A lármára összejöttek a környékbeli emberek és csitítani igyekeztek Borbírót, de az letorkolta őket. Az asszony segítségért kiáltott, mert a férfi fojtogatni kezdte. Senki nem lépett oda, hogy kimentse a láthatóan ittas és rendkívül ingerült Borbíró kezéből, aki hangoztatta, hogy megöli az asszonyt. Magatartásában ellentmondás volt: néha kérlelte, csókolgatta is a már félig áléit Nyitrainét. Egy járókelő végül is megelégelte a dolgot és rendőrért sietett. De Borbíró nemsokkal ezután áldozatát támogatva, majd ölbe véve megindult vele hazafelé, az Árpád vezér utca 121 számú házba. • Ott volt a lakásban a vádlott anyja is. Látta, hogy a fia beráncigálja a szobába a félig áléit asz- szonyt, becsukja az ajtót, majd dörömbölés, kiabálás, gyanús zörejek hangzottak az -ajtó mögül. Borbíró anyja azonban — bizonyára rémületében — nem Nyitrainé segítségére sietett, hanem a Szomszédba szaladt azzal, hogy „a Pali veri a Katit.. Azt a helyiséget, ahová Borbíró áldozatát vonszolta, konyhának használták. Az asztalon kés, bárd és különféle használati tárgy. Borbíró Pál a bárddal nekiesett az asszonynak és nagyerejű ütéseket mért annak fejére, nyakára s szinte mindenhová. Később a rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy összesen 24 sérülést ejtett áldozata testén. Ezek közül több önmagában is halálos volt. „A sérülések olyan súlyosak voltak, hogy az azonnali szakszerű orvosi beavatkozás sem menthette volna meg a sértett életét ...’’ — állapítja meg az orvosi szakvélemény. Részlet az ítélet indoklásából: „Borbíró Pál vádlott epilepsziás betegségben szenved és elmebeteg is. Részben a cselekmény elkövetése előtti időben fogyasztott alkohol hatására, részben a cselekményt megelőző napokban a sértett által tanúsított magatartás hatására mindinkább fokozódó érzelmi feszültség folytán a vádlott Nyitrainé megölésekor epilepsziás eredetű tudatborult állapotban volt és ezen állapota képtelenné tette cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésere és így arra is, hogy ilyen felismerésnek megfelelően cselekedjen... A bíróság azt a tényt, hogy a vádlott elmebeteg, s hogy cselekményét epilepsziás megbetegedésén alapuló tudatborult állapotban követte el, az Egészségügyi Tanács Igazságügyi Bizottságának ! véleménye alapján állapította meg...” • Nyitrainét meg lehetett volna menteni, ha az bárkinek is eszébe jut azok közül, akik körülállták a Kálvária utca sarkán az asszonyt fojtogató Borbíró Pált. Hát ennyire is közömbösek lehetnek egyes emberek; G. S. Csendes szombat délután Rendelkezések az erdő- és vadgazdálkodásról
