Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
1970. szeptember 18, péntek 5. oldal Otven gyerek villanyfényben Hétközi otthon Az új zenei évad programja Az élénk sárgára festett épület udvara' még rendezetlen, de odabenn már minden a gyerekek rendszeres életét szolgálja. Augusztus 31-én kezdte meg munkáját a kiskőrösi járás első, helyi és járási erőből megvalósított hétközi otthona Kecelem Egy régi iskolaépületet alakítottak át több mint félmilliós költséggel, hogy a községet övező nagy tanyaterület iskolásai számára az életet és a tanulást megkönnyítsék. Az otthonban jelenleg 19 lány és 30 fiú lakik a megszűnt Pol- gárdi, Űjtüskös, Vádé és Imrehegy—Bánegyháza tanyasi iskolák felső tagozatosai. Elmondhatjuk, hogy mind a gyerekek, mind a velük törődő „új szülők”, a nevelők, valóban otthonra leltek itt. HISZEN A GYEREKEK eddigi környezete alig-alig tudta nyújtani számukra a tanuláshoz ma már elengedhetetlenül szükséges előfeltételeket, amit itt megtalálhatnak. — „Nagyon sok új dolog van itt számukra — mondja Horváth Imréné nevelő —, melyet először élveznek életükben. A hideg—meleg víz, a tusolás lehetősége, a villanyfényes tanulószobák, a saját szekrények, melyet ki-ki maga tart rendben; mind, mind része megváltozott körülményeiknek. Az is új, hogy a tanuláson és a szórakozáson kívül a „dolog” nem köti le idejüket, ki-ki olyan elfoglaltságot keres és találhat magának, amihez a legtöbb kedvet érez. így felduzzadt az iskola szakköreinek létszáma és a könyvtár gyermekolvasóinak száma is megnövekedett a tanyasi kollégistákkal. Sajnos, a régi épület megszabta a lehetőségeket, és klubszobát már nem lehetett kialakítani, így a televízió műsorainak megtekintését vagy a közös foglalkozásokat csak az iskolában tudjuk megrendezni — mondja a nevelőnő. AZ ÉPÜLET két szárnyán, egymástól teljesen elkülönítve helyezkednek el a fiúk. lányok hálószobái, mosdók, szekrényes és tanulószobák. Az étkezést sem tudták megoldani a kollégium falai között, a napközi helyiségét használják erre a célra is. Hiányoznak még apróságok; néhány függöny, színes képek, vagy a híres keceli batikszakkör munkái a falakról, cipős szekrénysor, virágdíszek, de ezek már készülnek a szakkörökben, hiszen a helyiségek csinosítása már az ottlakók feladata. Egyébként nagy a tisztaság mindenütt, az ágyakat színes térítők borítják, és a tanulószobák rendje is már dolgos hétköznapokat tükröz. — Nem panaszkodnak gyerekeink a kosztra sem — magyarázza Nagy Sándor, az általános iskola igazgatója. A kezdetben a reggeli után csak a tanítás végeztével, úgy kettő felé ebédelhettek, és ez az idő hosszúnak tűnt. Ezért most az uzsonna helyett tízórait kapnak és ez a rendszer közelebb áll ahhoz, amit eddig megszoktak, hiszen a bejáró gyerekek táskájában is mindig akad valami ennivaló. A szülők semsíny- lik meg különösebben a kollégiumi költségeket, hiszen a legkevésbé tehetősek csupán 50 forintot fizetnek havonta, de a felső határ sem haladja meg a 200 forintos térítést tanulónként. Ez pedig igazán nem sok a négyszeri étkezésért és a diákotthoni ellátásért. Egyetlen szülői reklamáció volt ez ügyben, de az illető is abban a hiszemben volt, hogy túlságosan alacsony kategóriába soroltuk gyermekét. Kecelen EZ VALÓBAN így van. A kollégiumi díjakból befolyt összeg csupán 6000 forintot tesz ki, míg a fenntartási kiadásokra több mint 27 ezer forintot költ a tanács. Alig egyötöde terheli tehát a szülők zsebét, s gyermekeik kulturált, korszerű iskoláztatásban részesülnek. (Pa.) HÁROM NAGY évforduló esik az október elején kezdődő hangversenyszezon idejére. Bartók Béla halálának 25. évfordulójáról emlékezünk meg szeptember 26-án, decemberben Beethoven születésének 200., majd 1971. márciusában Bartók Béla születésének 90. évfordulóját ünnepli a zenei világ. A két nagy mester művei az Országos Filharmónia és a városi tanács kecskeméti hangverseny program j ában is előtérben fognak állni. Bartók emlékét idézi a sorozat nyitó hangversenye, januárban pedig Bee- thoven-est vezeti be a szezon második felét. A nagy Bartók-művek közül a Concerto, a III. zongoraverseny és a Hegedűverseny hangzik el,' Beethoven életművét pedig a VI. és VII. szimfónia, az Esz-dúr zongoraverseny, valamint a ritkán hallható Karfantázia és C-dúr mise reprezentálja a programban. A hagyományos decemberi Kodály-estet idén a Magyar Rádió és Televízió gyermekkara és a kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar adja. Ezen kecskeméti bemutatóként hangzik el Kodály utolsó zenekari műve, a Szimfónia. Az élő magyar zeneművészet megismertetése több év óta tervszerű programja hangversenyeinknek. Idén az idősebb generációhoz tartozó Kadosa Pál szerzői estjét hallhatja közönségünk. Külföldi vendégeink sorából emeljük ki mindenekelőtt a Szvesnyikov-kó- rust. Ez a kitűnő szovjet együttes októberben lép fel „a cappella” — tehát kiséret nélküli — kórusművekből álló műsorral. Nagy érdeklődésre tarthat számot a hazánkban igen népszerű francia zongora- művésznő: Jeanne Marie Darré szólóestje, melyet éppen ezért a két kamarabérleti sorozat összevonásával a színházban rendez meg az Országos Filharmónia. EGYRE NAGYOBB szerepet kapnak zenei életünkben a helyi erők: a kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar három alkalommal ad műsort a bérleti sorozatban. Ezenkívül az egyik kamarahangversenyen kecskeméti zongorista; Kákonyi Ilona is fellép. Érdekessége lesz az idei sorozatnak, hogy két ritkán hallható pengető hangszer: a gitár és a hárfa is helyet kap szólistaként egy- egy hangversenyen, az előbbit Szendrey-Karper László, az utóbbit Juta Zoff (NDK) szólaltatja meg. A klasszikus mesterek, elsősorban Haydn és Mozart nevével többször is talál-' kozunk a programban. A szezonzáró hangverseny műsorára külön is fel szeretném hívni a figyelmet. Händel egyik orgonaversenye mellett Bach: H-moll szvitje és Mozart hegedűbrácsára írt Simfonia Con- certante-ja kerül ezen előadásra, az utóbbi kettő a klasszikus zeneirodalom kiemelkedő remekművei közé tartozik. A XX. század zenéjét az említett Bartók-, Kodály- és Kadosa-estek mellett Prokofjev: III. zongoraversenye, valamint Farkas Ferenc, Vincze Imre és Sárai Tibor egy-egy műve képviseli. Az ifjúsági sorozat történeti sorrendben mutatja be a zene egy-egy nagy korszakát, illetve alkotóját. Így például teljes Beetho- ven-műsorral kapcsolódik be az évforduló eseményei közé. Az idén — igen helyesen — külön sorozatot indít a Filharmónia az általános iskolások és a középiskolás korúak számára. A MEGYESZÉKHELY zenei élete természetesen nem merül ki azzal, amit a filharmóniai bérleti sorozatok nyújtanak. Több szerv, iskola és népművelési intézmény tervezi önálló hangversenyek, illetve zenés műsorok megrendezését. Ezekből hadd említsek most csupán kettőt: a művelődési központ Bar- tók-emlékestjét,’ valamint a megye zenetanárainak közös hangversenyét, melyen ugyancsak Beethoven és Bartók művei szólalnak majd meg. K. T. Iskolások a konzervgyárban Hagyomány már, hogy munkával kezdődik a tanítási évad az általános és középiskolákba.:. A tanulók néhány napot dolgoznak különböző üzemekben, gazdaságokban. Ennek az őszi munkának megszokott színtere a konzervgyár is. A tanulók paprikát darabolnak, paradicsomot, szárított hagymát válogatnak, vagy a göngyölegraktárban dolgoznak. Segítik a gyár munkáját, a megkeresett forintok pedig az osztálykirándulások pénzügyi fedezetéül szolgálnak. Sok ügyes fiú és lány közül is kiemelkedtek a Bányai Júlia Gimnázium III. c. osztályos tanulói, és a Mátyás téri általános iskolának a képen paradicsomot válogató nyolcadikosai. A Mátyás tériek, akik tavaly a hetedikesek versenyében elsők lettek, az idén is — felnőtt normában számítva — 85 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhetnek. (119.) Két órán át hallgatta az ezredes kifakadásait, s látta, hogy valamennyi jelenlevőt legalább annyira untat ez a prédikáció, mint őt. Egy valamiért mégis érdemes volt idejönni, s ez a viaduktot védő aknamező legújabb beosztásáról szerzett információ voltos ami bizonyára nagyon érdekelni fogja Zsuzsanna nénit. Az információt gyorsan továbbította, és sietett elintézni egyéb ügyeit. Néhány üveg bort szerzett ma es- ére, mert vendégei lesznek. Most éppen Kürtőt várta, hogy hazavigye a bort. Síéhány percnyi késéssel meg is érkezett a csicskás, ; Kloss azzal adta át neki az üvegeket, hogy egyet gyanak meg Margittal, Kurt kedvesével, az ő egészségére, a többit pedig tegye a konyhába. Kloss még i lelkére kötötte, hogy feltétlenül tisztán hagyja ott i lakást. _ Természetesen a lakás ragyogni fog — mondta C urt, s miközben szabályos hátraarcot csinált, nekiütközött Brunnernak, aki nesztelenül érkezett most is. — Szervusz, Hans! — integetett barátságosan Brünier. Hallottad, hogy a partizánok megint rossz vic:et csináltak? — Csak akartak — mondta Kloss, és hellyel kííálta Brunnert. Üjév után szitát csinálunk a bőrükből, aztán összevarrjuk az egészet, s egy szakadékba dobjuk — mond- a EÍrunner, s tovább járkált a szobában. — Ami újév után lesz, arról beszéljünk az új évien mondta nevetve Kloss, s újra hellyel kínálta i másikat, de Brunner sietett, ezért elbúcsúzott. Ha :gy perccel tovább marad, furcsa változást figyelhe- ett volna meg Kloss arcán, ugyanis megszólalt a te- efon. s a vonal túlsó végén így jelentkezett be egy nő; — Oberleutnant Kloss? .Itt Edit Lausch beszél. Kloss érezte, hogy megremeg a keze, s elszorul a torka. — Egy pillanat — mondta, s letette a kagylót. Megtörölte verejtékező homlokát, s egy percnyi csend után ismét felvette a kagylót, de akkor már határozott volt: — Edit; Igazán te vagy, Edit? — Én, én. Ez aztán a meglepetés, igaz; Ennyi idő után, s éppen itt, távol a hazától. Mondd, gondoltál erre valaha is, Hans? Edit csacsogott. Elmesélte, hogy miként tudta meg, hogy Hans itt él. Aztán arról beszélt, hogy bizonyára mindketten nagyon megváltoztak, s aligha ismernek egymásra. Kloss váratlanul meghívta Editet ma estére magához, s nagylelkűen abba is beleegyezett, hogy hozza el a barátnőjét is. Ezután még jónéhányszor elmondta, hogy mennyire örül Edit jelenlétének, s megemlítette, hogy nemcsak, mint unokahúgára gondolt vissza az elmúlt években szívesen. — Egyébként is elég távoli közöttünk a rokonság — mondta olyan hangsúllyal, hogy egy szerelmi vallomással felért, s Edit hangján érezni lehetett, hogy megértette Kloss célzását a nyolc év előtti eseményekre. Alighogy letette a kagylót, ismét érezte a feszítő fájdalmat a halántékán. Erre az eshetőségre nem gondolt mostanában, s most rettenetes erőfeszítéssel próbálta visszaidézni mindazt, amit Editről tudnia kell. Edit Lausch, Hilda néni legkisebb lánya — gondolta, vagy talán félhangosan mondta is Kloss, mert Jakobs, az irodavezető összecsapta a bokáját; — Hallgatom, herr Oberlautnant. — Semmi, semmi — legyintett Kloss, s indult volnr tovább, de Jakobs ismét megszólalt; — Az utasítást alá kellene írnia főhadnagy úr - mondta félszegen az őrmester, mint aki szégyenli, hog felettesét emlékeztetni kell valamire. — Majd jövőre, Jakobs. És addig mulasson jól... — Köszönön, és boldog újévet kívánok a főhadnag úrnak is. Kloss még bement a főnökéhez is elköszönni. A titkárnőnek kezet csókolt, bár tudta, hogy ez a nő sokkal jobban szeretné, ha magával cipelné az ágyba, s ott szilvesztereznének. * Kloss fáradtan ért haza. Ledobta a csizmáját, zubbonyát, azután végighevert az ágyon. Igénytelen kis lakása volt most. Valamikor ipariskola volt ez az épület, a háború alatt pedig volt már kórház is, raktár is. Most tiszti lakásoknak rendezték be. Nem szeretett itt lakni. Az egyik éjszaka is arra riadt fel, hogy verik az ajtót, s üvöltenek: Kinyitni, a Gestapo; Már éppen lőni akart az ajtóra, amikor eszébe jutott, hogy neki végig kell játszania ezt a háborút. Percek múlva kiderült, hogy csupán a részeges Brunner tréfálkozott odakint néhány barátjával, s italt kerestek. Most várt. Telve belső feszültséggel, várta, hogy Edit megjelenjen. Az utóbbi hónapok egyik legnehezebb vizsgadrukkját élte át ezekben a percekben. Végül mégiscsak elszenderedett. Ajtókopogásra ébredt. Kurt jelent meg az ajtóban, s_ jelentette, hogy az órás járt itt, meghozták Kloss főhadnagy zsebóráját. — Köszönöm, éppen jókor — mondta Kloss, és intett Kurtnak, hogy távozhat. Azután gondolt egyet, s megállította Kürtőt: — Holnap délig szabad vagy. Vidd el ezt a tábla csokoládét Margitnak, s kívánj neki a nevemben boldog új évet. Megvárta, amíg eltávolodnak Krut léptei, aztán gyorsan bezárta a szoba ajtaját, pisztolyát megszokásból csőre töltve helyezte el az asztalon, bicskájával pedig felnyitotta az óra fedelét. Parányi papírlapot szedett ki onnan, s nagyító segítségével leolvasta az í zenetet: — „Hilda néni reumás. Utolsó levél 1938-ban. Utol- ó találkozás 1936-ban, a Weisenbergi birtokon. Val’omás a bokornál, holdfény, csónakázás, leheiletnyi 'sók a lány hajára”. — Nem valami sok, de több a semminél — gondol- a Kloss. Lezárta az óra fedelét, s a papírszeletkét elégett^ (Folytatjuk)