Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

1970. szeptember 17, csütörtök 3. oldal Hozzáértéssel, felelősséggel Egy vezetőségválasztó taggyűlés tapasztalatai A megyei tanács III. szá­mú párt-aiapszervezetének kommunistái a napokban tartották meg vezetőségvá­lasztó taggyűlésüket. En­nek az aránylag kis lét­számú párt-alapszervezet- nek tagjai az irányító ap­parátusban dolgoznak, köz­vetlenül érintettek az ál­lami élet változásaiban, s közvetve részesei a mező- gazdasági termelésnek. Tel­jesen érthető, hogy ezen a taggyűlésen az amúgy is a konstruktív vitát kedve­lő, a tanácsi irányításban nagy tapasztalattal bíró kommunisták a vitain­dító előadást követően hozzáértéssel, felelősséggel vitatták meg az MSZMP X. kongresszusának irányel­veit. Miről vitatkozhattak a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának, az állat­egészségügyi állomásnak a kommunistái ? Arra, ami szorosan kapcsolódik napi munkájukhoz, tevékenysé­gükhöz, a mezőgazdasági irányításhoz. Még mielőtt ezeket a hozzászólásokat, az irányelvekkel kapcsolatos javaslatokat taglalnánk, szeretnénk egy teljesen szubjektív benyomásról be­szélni. Ezen a taggyűlésen több voit a komoly, a té­nyekre apelláló, logikus, a politikai és a gazdasági helyzetet reálisan értékelő, felelősségtől áthatott bírá­ló bang, mint a mindenért való állelkesedés. Ez ugyan általános ma már a párt- alapszervezeteinknél, tár­sadalmunkban. de ennek súlyát, az egyéni felelősség- vállalást itt éreztük iga- üán. A vita emellett dina­mikus, olykor szenvedélyes , volt Az együk feSszőtaflő a teö- < «vetkezőket mondta: „Az irányelvekben foglaltak va- ' tömennyi társadalmi réteg számára megnyugtató mó­don rögzítik jövőnk felada­tait. Nagyon világosan, érthetően fogalmazódtak meg benne eddigi eredmé­nyeink és gondjaink. Egyet­értek velük, de van egy észrevételem. E nagyszerű irányelveket, ha a kong­resszus határozattá emeli konkrétan meg kell fogal­mazni a végrehajtásáért fe­lelősöket. Az új ötéves terv végrehajtása után mi­nél ritkábban kelljen olyan magyarázatokat hallani, amelyek arra utalnak, mi­lyen objektív nehézségek akadályozták a végrehaj­tást.” Az utalás a felszólalás­ban — jól tudjuk magunk is — nem nélkülöz min­den alapot, hiszen számta­lanszor történt már olyan, hogy a párt- vagy állami határozatokat meghozták, jóváhagyták, majd a végén az állami apparátusban dolgozók, a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, szak­emberek azt magyarázgat- ták, miért nem sikerült végrehajtani az egyébként helyes célkitűzéseket. En­nek megszüntetését, a fe­lelősök jó munkáját, az ob­jektív nehézségek teljes ki­küszöbölését, a feladatok teljesebb végrehajtását tet­te szóvá ez a kommunista és tegyük hozzá jogosain. Hangzott el bíráló megjegyzés is. Őszintén és nyíltan beszéltek életszín­vonal-politikánkról. „Ha minden termelési eredmé­nyünk emelkedik — kezd­te az egyik kommunista —, miért emelkednek az árak?” A választ egy másik kom­munista adta meg a vita során. „Igaz ugyan, hogy termelési eredményeink emelkednek, de még min­dig drágán termel a me­zőgazdaság, s ezzel együtt növekednek éppen falun, de városon is az olcsóbb, a jobb termékek iránti igé­nyek. Ez nagyon jó dolog, de nem téveszthetjük szem elől, hogy ne csak a mennyiséget fokozzuk, a minőséget javítsuk szünte­len, hanem a termékek ön­költségét is lejjebb kell szorítani. Lehet-e összeha­sonlítani a mai paraszt- embert a tegnapival, a tíz évvel ezelőttivel? Nyilván nem, s ha az életszínvonal- politikáról beszélünk figye­lembe kell vennünk azokat az óriási változásokat, ame­lyek éppen a mezőgazda­ságban, a falun következ­tek be.” Érvek és ellenérvek, jó elképzelések és megszívle­lendő tapasztalatok hang­zottak el, egyetértve, támo­gatva az irányelvekben fog­laltakat, szinte követelve azok maradéktalan teljesí­tését. Kifogás is felmerült: „Az irányelvek második fejezetében az egységes pa­raszti osztály 'kialakulásá­nak jelenlegi helyzetével kapcsolatban nem történt semmiféle utalás. Ügy vé­lem a kongresszusnak ál­lást kellene foglalnia eb­ben a kérdésben is” — mondotta a felszólaló. Négyórás élénk eszmecsere, a kongresszusi irányelveknek, a társadal­munk életében végbement változásoknak, az élet ta­pasztalatainak alapos is­merete jellemezte a megyei tanács III-as számú párt- alapszervezete kommunis­táinak taggyűlését. Azt, hogy az irányító appará­tusban dolgozó kommunis­ták érzik a párt határoza­tai. az állami élet iránti fe­lelősséget, s valamennyien, egyértelműen azért dolgoz­nak, hogy az irányelvek­ben foglaltak teljes egé­szében megvalósuljanak. Gémes Gábor mint négy és fél millió külföldi járt hazánkban Tovább növekedett ha­zánk idegenforgalma, az év első nyolc hónapjában 4 650 000 külföldi járt Ma­gyarországon — tájékozta­tott az év eddigi szaka­szának idegenforgalmi gyorsmérlegéről dr. Borda József, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályveze­tője. Augusztusban különösen megélénkült a forgalom; a szocialista országokból 40, a nem szocialista or­szágokból 22 százalékkal többen érkeztek, mint az előző év hasonló idősza­kában. Az idei évre jel­lemző, hogy az itt tartóz­kodók száma lényegesen emelkedett, az átutazóiké valamelyest csökkent. Az idén a szállodák befogadó- képessége 5—6 százalékkal nőtt. a szállodák 8 szá­zalékkal több vendéget fogadtak, akik 11 száza­lékkal több „vendégna­pot” töltöttek itt. A nyugat-európai és ten­gerentúli országokból 8 hónap alatt több mint 540 ezer turista érkezett, szá­muk az év végéig a korábbi évek 5—600 ezres létszámával szemben vár­hatóan megközelíti a há­romnegyed milliót. Még nincs pontos mér­leg arról, mennyi pénzt költöttek hazánkban a külföldiek. A becslések szerint augusztus végéig az idegenforgalomból szár­mazó bevétel 18—20 mil­lió dollárt és mintegy 14 millió rubelt tett ki. En­nek az összegnek nagy ré­szét a külföldön járt ma­gyar turisták használták fel, akiknek a száma az idén szintén tovább növe­kedett. Nagy feladatot jelentett a nyári időszakban kon­centráltan jelentkező for­galom ellátása. Különö­sen néhány határátkelő- hely, elsősorban Hegyes­halom, Röszke és Bihar- keresztes átmenőforgalma jelentett nagy munkát a különböző hatósági szer­veknek és vállalatoknak. Növekedett az igény or­szágon belüli utazások, kirándulások és más szó­rakoztató programok iránt. Bár ezek száma gyarapo­dott és a szolgáltatások, kulturális programok szín­vonala javult, az igénye­ket mégsem tudták teljes mértékben kielégíteni. A városnéző programokhoz nem állt rendelkezésre elegendő autóbusz. Az áru­ellátás javulása ellenére is előfordultak hiányossá­gok az italfélék és aján­dékcikkek forgalmában. Az idegenforgalomban érde­kelt vállalatok most, a főidény lezárulása után körültekintően értékelik majd a tapasztalatokat és arra törekszenek, hogy a lehetőségek. adottságok jobb kihasználásával a jövőben felkészültebben, a vendégek, még teljesebb megelégedésére dolgozza­nak. Októberben országos gép- és gyorsíró versenyek vözffi és megáldja, majd bacfftó háború parancsno- mente felejthetetlen látvá­i miközben az állandó taps kainak küldöttségét. Por- nyában gyönyörködünk, és üdvrivalgás már-már tugália megsértődött és véletlen révén megismer­futballpálya hangulatát tanácskozni hívta haza a kedünk egy középiskolai kelti, beszédet tart, teo­lógiai kérdésekről. Mind­ez: üdvözlés, beszéd — ismétlődik angolul, fran­ciául, spanyolul és néme­tül. Nem várjuk ki a vé­gét, távozunk. Másnap ol­vassuk a helyi sajtóban: a pápa utána magánki­hallgatáson fogadta a por­tugál gyarmatosítók ellen harcoló, a nemzeti felsza­Taorminai táj szentszéki követét. A pa­rancsnokot egyébként fo­gadták az olasz kommu­nisták vezetői is... Nyilatkozat a hajón Palermo és Nápoly kö­zött naponta jár a hajó, este indul, napkeltekor kiköt a célban. Amikor a hajón a tengeri naple­tanárral. A kölcsönös be­mutatkozás után megkér­jük, engedje meg. hogy kikérdezzük, és hogy vá­laszait felírjuk. Szívesen beleegyezik az interjúba és a következőket vála­szolja kérdéseinkre. A nevem Gioglio Nun- zio. nyolc éve vagyok ta­nár, történelem és filo­zófia szakon. A magya­rokat szeretem, volt egy nagyon kedves magyarta­nárom, Schütz atya pia­rista rendi. A Nápoly mel­letti Casertában tanítok, nős vagyok, két gyerme­künk van. A fizetésem 164 ezer líra. Sok az adó (a fizetés 30 százaléka), a biztosítás, az árak egyre emelkednek. Ezért hirdet­ték meg a sztrájkot, de ezért én még nem sztrájk kolnék, ha csak rajtam múlna. Ha valamiért sztrájkolok, akkor az az oktatás komolysága. Néz­ze: nálunk annyi az ün­nep, hogy én a heti három órámból, amit olaszból tartok, mindig legalább egyet mulasztok, ünnep miatt. Mosolyog? Uram, én komolyan veszem a hi­vatásom, tanítani akarok! Vallási ünnep, állam; ün­nep: sok! (Péter-Pál is munkaszüneti nap volt amíg kinn voltunk.) Az­tán a vizsgák, az érettsé­gi: komolytalan! A mi­niszter kijelöl négy kü­lönböző tantárgyat és a jelölt a maga választotta egyből vizsgázik! Elmond­ta még, hogy heti huszon­négy óráig nem fizetnek túlórát, hogy rengeteg a munkanélküli tanár, hogy természetesen, mialatt ő egy hónapig sztrájkolt, fi­zetést nem kap>ott és ezt utólag sem kapja meg. Külföldön már járt: Gö­rögországban, tavaly. B. I. (Folytatása következik) Évről évre országos gyorsíró és gépiró verse­nyen mérik össze tudásu­kat a sztenográfia és a gé­pelés legjobbjai. Az idei versenyek október 30—31- -én lesznek, mindkét írás­nemből, gyorsírásból ide­gen (angol, francia, német, orosz) nyelveken is. Szep­tember 30-ig lehet jelent­kezni, a helyi szakiskolák­nál. Gépírásból az alapköve­telmény: percenként 250 leütés. Ez körülbelül 80— 90 szótag terjedelmű (négy sor) szöveg. Két gépírói versenyág van; 15 perces úgynevezett sebességi má­solás és lo percig tartó másolás, amikor kimondot­tan a hibátlanságra kell törekedni. Gyorsírásból a legna­gyobb sebességgel percen­ként 450 szótaggal diktál­nak a versenyzők ceruzája alá. A következő verseny­fokokon 400-as, továbbá 350, 300, 250, 220, 200, ille­tőleg 180 szótag hangzik el a diktátum minden percé­ben. Még a beszámíthatatlanoknak is New York Times A New York Times az Egyesült Államokban vi­rágzó törvénytelen fegyver­kereskedelemmel kapcso­latban megállapítja, hogy még a börtönviseltek, a gyermekek, a kábítószer-él­vezők, az elmebetegek is, bár a törvény megkerülésé­vel, de minden nehézség nélkül szerezhetnek lőfegy­vert. Egyre nő a magánkézen levő pisztolyok és puskák száma, amely a hivatalos adatok szerint meghaladja a százmillió darabot. Ez egyben annyit is jelent, hogy minden második ame­rikainak van lőfegyvere. Az Egyesült Államokban éven­te 350 millió dollár érték­ben adnak el fegyvert. Azok a közéleti és állami személyiségek, akik felis­merik a magánkézen levő fegyverek okozta veszélyt, s komoly erőfeszítéseket tesznek ennek megakadá­lyozására, a fegyverkeres­kedők erőteljes ellenállásá­ba ütköznek. Hiszen az il­legális fegyverkereskede­lem óriási haszonszerzés forrása. Ezenkívül az Egye­sült Államokban számos ember úgy véli, hogy a lő­fegyverbirtoklás • „a szabad amerikai társadalomban” élő ember egyik alapvető joga. Ez a kettős ellenállás néha addig fajul, hogy a törvénytelen fegyverkeres­kedelem megfékezésére tett erőfeszítéseket „Amerika gyengítését” célzó kommu­nista összeesküvésnek te­kintik. Éhező gyerekek Amerikában MM1MW Vannak Amerikában gyer­mekek, akik minden reggel éhes gyomorral mennek is­kolába és néhány órával később üres gyomorral hagyják el az iskolát. A múlt évben 9 millió gyer­mek volt, aki enni szeretett volna, de nem tudta meg­fizetni. (Az amerikai isko­lákban egész nap folyik a tanítás, s mivel a gyerme­kek legnagyobb része mesz- sze lakik az iskolától, az ebédet rendszerint egy kan- tinféleségben fogyasztják el.) A nélkülözők közül csak 4 millió kapott ingyen vagy mérsékelt áron ebé­det, a többi 5 millió rosz- szul járt. Nixon elnök ez év má­jusában törvényt írt alá, amely az országban min­den éhező gyermeknek na­ponta egy ingyenes étke­zést ígér. Ámde nagyon sok a visszaélés. Egyes iskolák­ban a gyermekeknek, akik étkezési támogatást kap­nak, külön névtáblácskát kell hordaniuk, amely ter­mészetesen nemcsak az al­kalmazottak előtt különböz­teti meg őket. Idaho egyik iskolai körzetében a támo­gatásban részesülő gyerme­kek jóval kisebb adagot kapnak, mint a többiek, akik fizetni tudnak. West Virginia egyik iskolájában a támogatásban részesülő gyermekeknek ebédjüket (amire törvényben biztosí­tott joguk van) pótlólag piszkos munkákkal kell megkeresniök.

Next

/
Thumbnails
Contents