Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

W70. szeptember 16, szerda ». oldal A lakosság maradéktalanabb ellátásáért ^§^|||00§0f0 a forgalmazó és a gyártók között — Horganyzott vizesvöd­röt kérek. — Sajnos, nem szolgál­hatunk vele... — Legyen szíves alumí­nium evőeszközt: kanalat, villát, kést adni. — Volt kérem, de már az utolsó darab is elkelt... Ugye, ismerős párbeszé­dek? Vajon ki nem volt még részese hasonlónak? Mert sajnálatos módon vál­tozatlanul terjedelmes a hiánycikkek listája a vas- és műszaki szakmában is. Kezdve a rozsdamentes zöldségkéstől, a szeneskan­náig és egérfogóig bezáró­lag, számtalan árucikket keresve, gyakran kénysze­rül bosszúsan távozni, az üzletből a vevő. Pedig az utóbbi egy-két évben a vas- és műszaki kereskedelmi szakmában is jelentősen bővült az árukí­nálat és a választék. Fő­ként a drágább cikkek kö­rében. Nem véletlen tehát a kormány Gazdasági Bi­zottságának és a Bélkeres­kedelmi Minisztérium kol­légiumának határozata a lakosság széles körét érintő, olcsóbb közfogyasztási cik­kek gyártásának és forgal­mazásának előmozdítására. E határozat, valamint a boltvezetők, a vevők ta­pasztalatai nyomán kezde­ményezett újszerűén a ne­vében is új nagykereske­delmi vállalat, az ELEKT- ROMETÁL (korábban Bács—Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat). A megye, illetve az or­szág területéről mintegy 60 olyan szakipari vállalat képviselőjét hívta meg teg­nap Kecskemétre, a MÉ­SZÖV székházában tartott értekezletre, melyek gyár­tásprofiljába az olcsóbb vegyesipari cikkek előállí­tása tartozik. S a meghí­vottak szinte kivétel nél­kül eljöttek, ami bizonyítja, hogy fantáziát láttak a ta­nácskozásban. Az összejövetel célját hangzatos szólamok helyett jóformán egy mondattal jellemezte a kezdeményező vállalat értékesítési és pro­paganda osztályvezetője, Térjék Imre. Nevezetesen: A fogyasztó helyzetéből szemlélődve tegyünk meg mindent, hogy az ellátás ne akadozzon. Az igazi tárgyalási alap a valamennyi résztvevőnek átnyújtott terjedelmes lista volt. Azoknak a minden­napi közfogyasztási cikkek­nek a jegyzéke, melyekből jövőre kielégítő, sőt mara­déktalan kínálatot szeretne biztosítani az ELEKTRO- METÄL. Az átnyújtott lista gyors átböngészése nyomban meghozta a tárgyaló, vál­lalkozó kedvet. Már az el­ső felszólalások után — számos ipari üzem képvi­selője körvonalazta ajánla­tát — kiderült, hogy a ke­resett és ezért gyártásra javasait cikkek jegyzéke tovább bővíthető. Ily módon biztosítottnak tűnik a jövő évi forgalombahozásuk is. Hogy csupán egy példát em­lítsünk: a Fővárosi Vasipa­ri Vállalat megbízottja a többi között többféle, cse­rélhető fejű, mechanikus daráló és rozsdamentes ser­penyő gyártására tett elő­nyös ajánlatot. Az érdemi tárgyalásokra áruforgalmi csoportonként külön-külön került sor ez­után. Számos árucikk gyár­tásáról való konkrét meg­állapodásra pedig hamaro­san visszatér a kezdemé­nyező ELEKTROMET ÁL, illetve partnerei. Ami a tanácskozás során külön is rokonszenves volt: A jövő évi igénylistán első­sorban a megye kiskeres­kedelmének szükségletei­vel számolt a vállalat. Kel­lő gyártási kapacitás ese­tében azonban vállalkozott nagykereskedelmi partne­rei, a többi megye ellátási érdekeinek képviseletére is. P. L Az olvasóterem Nemrég adták át rendeltetésének az új miskolci könyvtár olvasótermét egy 18—20 éves fiúval be­szél. Ahogy a vonat elin­dul, a hölgy sírni kezd. Napszemüveget vesz elő és a sötét üvegek mögé rejti könnyező szemét. Később, amikor a fülke megtelik olaszokkal és általános be­szélgetés kezdődik, meg­tudjuk, hogy fiatal házas a hölgy lánya és a gyer­mekáldást veszélyezteti va­lami. A professzor biztatta a klinikán: még nincsen veszve semmi. A többiek is megnyilatkoznak, ki-ki szóhoz jut és nagy beszél­getés kezdődik. Kifaggat­ják a magyar utast; hon- nan-hová, kicsoda, honnan tud olaszul? Nagyon ked­vesek, érdeklődésük csalá­dias, érződik a jószándék, jóindulat. A hangot egy nyugdíjas házaspár hölgy tagja viszi: termetes néni, hangosan, élénk arcjáték­kal beszél, hangja és ki­fejezései néha patétikusak, azt hisszük: mindjárt meg­mosolyogják! Nem: nagyon figyelmesen, tisztelettel és érdeklődéssel hallgatják, a fülke előtt megáll két fia­tal, figyelnek. „Amikor én kislány voltam, egész hé­ten napi 14 órát dolgoz­tam, amit kerestem, azt odaadtam az édesanyám­nak és hetekig vártam ar­ra, hogy egyszer majd el­megyek vele táncolni! Most! A mai fiatalság...” A beszélgetés az iskolára terelődik: egységes véle­mény: reformra van szük­ség! A tanárok sztrájkját, Ihogy nem vizsgáztatnak, amíg követelésüket nem teljesítik, a fülke közvéle­ménye nem helyesli. Külö­nösen egy tisztviselő han­gos: ebből a sok sztrájk­ból végülis az „erős kéz uralma” lesz a kiút. (Gö­rög diktatúra?) Bolognában tűzijáték: a helyi ünnep­ség most érte el a tetőfo­kát. Többen kiszállnak, az üléseket — a szemben levő­ket — össze lehet húzni, ezt tesszük és rájuk fe­küdve elalszunk; miután megittük a „Ruffino, Fi­renze” töltötte két decis borosüveg jóízű és' hűtött tartalmát Fehér rajzlapon, piros betűkkel Róma, Via déllé Mércédé — szűk kis utca, közel a híres Fontana déllé Trevi- hez, ahová az aprópénzt hajítja a babonás turista, aki vissza akar térni még Rómába. Az épület kapuján, az elegáns ITALCABLE cég­jelzés alatt, fehér rajzla­pon, piros betűkkel izga­tott írás. A kapuval szem­ben, a szűk utca egyik szemközti házának falán másik két, rajzszöggel ki­tűzött lap. Senki sem sze­di le. Elolvassák, mennek tovább. A három rajzlap szövege emelkedő hangula­tú, mintegy crescendo. Szó­szerinti ,Az ITALCABLE sze­mélyzete az új szerződésért meghatározatlan ideig sztrájkol. Aljas, aki szét­húzást szít! Tárgyilagos közlés, né­mi figyelmeztető éllel. Néz­zük a második rajzlapot. „Sztrájktörők, vérszopók, értetek is harcolunk, szé- gyelljétek magatokat!” Ez már dühös, leleplező, megszégyenítő, erkölcsi kényszert sugárzó. És az utolsó: „Bariletti a főnök! Most ön is megtudja, hogy az ITALCABLE dolgozói ke­mény fickók! A főnököt is juhokkal játszótok, ne ve­lünk!” És még egy rajzlap: Ná­poly a Vomero dombjai­nak zegzugos utcácskáinak egyikében, ott ahol az ut­cák szűkek, a napf ény nem képes bevilágítani a föld­szinti ablakon, a család nyitott ajtó-ablak mellett készíti a vacsorát, nézi a tv-műsort, vitatko­zik, énekel, veszekszik, a gyerekek egész nap az ut­cán játszanak. Itt egy cso­magolópapír nagyságú fe­hér lapon hosszú idézet, a munkásosztály harcáról. Gyakorlott kézírás, csupa nyomtatott betű. A szöveg alatt zárójelben: V. í. Lenin. B. I. (Folytatása következik) Magára talált a városföldi Petőfi Tsz pártalapszervezete Kezdjük ott, hogy a két év előtti pártvezetőség-vá- lasztás óta súlyos válságot élt át a városföldi Petőfi Tsz alapszervezete. — A mostanit megelőző taggyűlést augusztus 6-án tartottuk — újságolja Sza­bó Imre, az új pártitkár. — Bár én előtte már meg­ismerkedtem az itteni hely­zettel, nagyon fontosnak tartottam, hogy a taggyű­léssel elkövetkezzék a kö­zös szótértés időszaka. De vajon elkövetke­zett-e? A pártvezetés és a tsz- elnök évek óta tartó ál­datlan civódása után. Ami­kor maguk a kommunis­ták is két csoportra sza­kadtak — az egyik ellene, a másik mellette —, sőt, ha azt vesszük: háromra, mert akadtak olyanok ’ akik közömbösen szemle ték az eseményeket, a helyzet elfajulását, elmér­gesedését. Utólag könnyű bírálni az alapszervezetet; miért nem lépett közbe hama­rább. Van ebben jogos kritika, kétségtelen, dehát Matkópusztán eléggé össze­gubancolódtak az emberi viszonylatok szálai. Ebben a zűrzavarban a jószándé­kú segíteniakarás is zá­tonyra futott, intrikát lát­tak benne, úgy az egyik, mint a másik oldalon. ★ ★ ★ Az utóbbi hónapokban végre történt egy és más. A kommunisták kezdemé­nyezőbb és világosabban látó csoportja az egész szövetkezeti tagsággal fo­gott össze, s ennek nyomán a tsz-elnököt közgyűlésen leváltották, főagronómusi beosztásba helyezték. A párttitkárt pedig, az elő­zőt, alapszervi taggyűlésen váltották le, s a szövetke­zetből eltanácsolták. Ezzel egycsapásra kihúzták a gyűlölködés méregfogát. Ehhez még csak annyit, hogy a párttitkár sorsában osztozott a főkönyvelő is, aki — párttag létére — nem az ellentétek kiküszö­bölésén munkálkodott, ha­nem épp ellenkezőleg, fals tájékoztatásaival maga is táplálta a személyi villon­gások izzó parazsát ★ ★ ★ Hétköznap, langyos ko­raőszi délután a tsz-köz- pontban. A tisztán tartott istállókban kékköpenyes szakmunkás lányok készü­lődnek a borjúitatáshoz. Amott villás rakodógéppel építgetik a hatalmas szé­nakazlat. Gép, villany, víz­vezeték van. Máshol ez nem szenzáció. Itt Matkó­pusztán, ahol egy évtizede még a petróleumlámpának is csak kisebb rostélyú típusát használták a ta­nyákon — újdonság szám­ba mennék a civilizáció tárgyi kellékei. Pár hónapja készült el a bekötőút. Matkó köze­lebb került a világhoz. S mióta a vezetésben rendet teremtettek, a mun­kakedv is javult. Csak a szőlőmunkákban mutatko­zik csekély elmaradás. ★ ★ ★ — Sok-sok tanulsága van az itt történteknek. Az egyik legfontosabb talán az, hogy a hazudozás, a dolgok szándékos eltorzí­tása nem rentábilis vállal­kozás. Kifizetődött az őszinteség. A hiányt, a hi­bát, a bajt nem érdemes „elkenni”, úgyis előjön. A tsz-tagság például tudja, hogy a szőlő az idén jóval kevesebbet hoz a tervezett­nél. Egymillióról lemond­hatunk. Még sincs nyug­talanság, mert majd más területen ellensúlyozzuk. A pénzt persze nem szór­juk, nagyon is „megfo­gunk” minden fillért. Még az útielszámolásokat is fo­kozottabban ellenőrizzük az irodán. ★ ★ ★ Vezetőségválasztó tag­gyűlés. Ez szó szerint ér­tendő — a párttitkárt há­rom hónappal ezelőtt meg­választották, így őt most megerősítik tisztségében. A múlt hibáiról ezúttal már nem sok szó esik. Ér­zik, hogy túl vannak raj- a. Levonták a tanulságo­dat is. A teendők ideje kö­vetkezett el. S nemcsak újak vannak, az irányel­vek szellemében elvégzen­dők, hanem a korábbi mu­lasztásokat is pótolni kell. Minden évben meghir­dették a téli politikai ok­tatást. De mindig abba is maradt; a jelentkezették több mint négyötöde nem járt el. A rossz szervezés miatt érdektelenségbe ful­ladt a kezdeményezés. Nemrég megalakult a tsz nőbizottsága. Ez már na­gyon időszerű volt. A szö­vetkezetben 123 lány, asz- szony dolgozik rendszere­sen. Plusz 131 besegítő családtag. Tavaly a ledol­gozott munkanapok 42 szá­zalékát a nők teljesítették. Az alapszervezetnek is 9 nőtagja van. Javaslatként elhangzik: legyen több pártnap. Mi­velhogy az iskola egyben a tanyavilág kulturális központja is, meg kell ja­vítani a hozzávezető utat. És gondoskodni kell a tsz- tagok, családtagok rend­szeres téli foglalkoztatásá­ról. Ez a javaslat is a nő­bizottságtól származik. Az első lépések már megtörténték ez ügyben: A Kecskeméti Konzervgyár rövidesen előkészítő telepet létesít a pusztán. Jelenleg az alapszerve­zetnek harmincnégy tagja van. Legutóbb Kovács Sán­dort, a fiatal üzemgaz­dászt, egyben KISZ-titkárt vették fel tagjaik sorába. Kovács Sándor erre rá is szolgált. Néhány hóna­pos titkárkodása során meglendült a KlSZ-szerve- zet kulturális és sportte­vékenysége. A tanyasi fia­talok szeretik, hallgatnak a szavára. ömaga is kint él Mat­kópusztán, szolgálati la­kást a tsz-központ szom­szédságában kapott. 1968 végén végezte el a gödöl­lői agráregyetemet S most arra készül, hogy levelező úton elvégzi a közgazda- sági egyetemet is. Matkópusztán még sok ilyen fiatal kommunistára volna szükség H. D. ÜJ ÜT LUKÄCSFALVÄN Lukácsfalván 1964-ben építettek kövesutat, azóta pedig a környéken minden falut aszfaltos úttal kötöt­ték össze a várossal. Csak Lukácsfalva maradt ki a sorból. Most a polgárok összefogásával és a községi útalap hozzájárulásával megvalósult a régi terv. Az idei és a jövő évre a he­lyi járulékot (a személyi jövedelmek után az idén 4, jövőre 6 százalékot, a kataszteri jövedelem után pedig 7 százalékot, illetve 13 százalékot) vezetnek be. Ennek alapján már köl­csönt kaptak a Hitelbank­tól, a még hiányzó összeget pedig a községi útalap fe­dezte. így 220 000 dinár be­fektetéssel a Vojvodinaput pancsovai gazdálkodási egységének műszaki cso­portja öt nap alatt aszfalt- burkolatot húzott a köves- útra. Két oldalán a kerék­párosok részére salakos utat építenek, úgyhogy ke­rékpáron fél óra alatt el le­het jutni Zrenjaninba. KATASZTROFÁLIS BUKÁSI ARÁNYSZÁM Újvidéken egy hónap alatt 427 sofőrjelölt vizs­gázott, de ebből mindössze 27 kapta meg a vezetői engedélyt, tizenöt jelöltet pedig pótvizsgára utaltak. Az eredmény valóban megdöbbentő. A vizsgázta­tó bizottság tagjai az aláb­bi magyarázattal szolgál­tak; Az eddiginél jóval na­gyobb tudásra van szükség. Harminchat tesztet kell megoldani (aki hibátlanul válaszol minden kérdésre, nem megy szóbelire!). Ha a jelölt két nehezebb kér­désre nem tud választ ad­ni, és tíz negatív pontot kap, köteles megismételni a vizsgát. A legújabb vizsgaanyag: az elsősegélynyújtás. Eb­ből szóbeli vizsga van gya­korlati bemutatással. A gépjárművezetésből először a gyakorlótéren, majd a városban és az országúton kell vizsgázni. Ha a jelölt vezetésből elbukik, köte­les megismételni az egész vizsgát. A vizsgáztató biztottság tagjai felhívják a jelöltek figyelmét, arra, hogy nem elegendő csupán a tesztfü­zetből tanulni, mert az el­méleti rész nemcsak arra korlátozódik, hanem a megfelelő segédkönyvek anyagát is alaposan ismer­ni kell. Nem szabad na­gyobb szünetet tartani a tanulás és a vizsga között összehasonlításképpen el­mondjuk, hogy Szarajevó­ban naponta 60—100 jelölt áll a bizottság elé. Három hét alatt 665 jelölt ment vizsgára, de csak 130-an szereztek vezetői engedélyt, a jelöltek fele az elméleti részből bu­kott eL KIRÁNDULÁS BUDAPESTRE Az újvidéki Hobby Club vezetősége kétnapos kirán­dulást indít az újvidéki Növi Sad Turistaegyesület szervezésében Budapestre. A kirándulás célja, hogy a Hobby Club tagjai megis­merkedjenek a Fővárosi Művelődési Ház Gyűjtő Klubjának tagjaival. A kirándulók szeptember 25-én délután 2 órakor in­dulnak Újvidékről, és va­sárnap este érkeznek visz- sza.

Next

/
Thumbnails
Contents