Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

Otthonosan érezze magát a befogadott lakosság Beszélgetés dr. Migléczi Bélával, az élelmezési szakszolgálat megyei törzsparancsnokával A befogadott lakosság élelmiszerrel és ivóvízzel való ellátásának problé­máiról, illetve az áttelepí­téskor, s a személyek szál­lítása közben tett gyors, pontos intézkedésekről, végrehajtásukról az igé­nyek megfelelő kielégíté­séről, valamint 'az új kör­nyezetbe való megérkezés gondjairól kérdéseket ál­lítottunk össze, amelyekre dr. Migléczi Béla, az élel­mezési szakszolgálat Bács- Kiskun megyei törzspa­rancsnoka válaszolt. Kérdés; Az áttelepítéskor vagyis a személyek szállí­tása közben az élelmezési szakszolgálat hogyan tudó­ja kielégíteni az élelmi­szer- és az ivóvízigényt? Válasz; — Élelmezési szakszolgálatunk funkció­jánál fogva a közétkeztető, a közellátó, az árumente- sítő egységen és a detek­táló állomáson keresztül végzi feladatát. A fenti kérdést tulajdonképpen két oldalról is meg lehet kö­zelíteni; egyrészt az élel­mezési szakszolgálat tevé­kenysége, másrészt a lakos­ság igénye felől, e két rész­let csak a pontos, a gyors, munka során egyesülhet. Csak akkor végezhetünk jó munkát, ha „tervünket” a lakosság igényére alapoz­zuk. A fentebb használt idézőjel nem véletlen; fel­adatainkat nem végezhet­jük sablonszerűén, hiszen az adott helyzetek, körül­mények határozzák meg a tennivalókat. Kérdés: Kérjük, ismertes­se az áttelepítés, s az új környezetbe való megérke­zés során felmerülő lakos­sági igényeket, illetve a szükségletek kielégítését. Válasz; — Talán ott kez­deném, hogy a lakosok 20 —20 kilós csomagokkal hagyják el otthonukat... Érthetően idegesek az em­berek. A munkánk egyik fontos része az indulás, il­letve a személyek szállítá­sa. ütközben az állomáso­kon az ellátó rajoktól a gyermekek és idősek tejet, tejterméket, a felnőttek Ivóvizet, télen forró teát, nyáron hűsítő italt kap­nak. A megérkezéskor az elsődleges feladatunk a fekvőhelyek biztosítása. Az áttelepített lakosokat csa­ládoknál helyezzük el. Az étkeztetést az első napok­ban a közös étkeztetőhe­lyeinken oldjuk meg, ahol mindenki legalább egy tál meleg ételt kap. Az örege­ket kezdettől fogva a be­fogadó család segíti, támo­gatja. Később, a családok­kal való megismerkedés után mindenki a befoga­dóknál étkezhet, illetve főzhet. Kérdés; Hogyan tudják biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű árukészletet? Válasz; — A már megle­vő, s a folyamatosan ér­kező élelmiszereket radio­lógiai eljárással ellenőriz­zük, s csak a szakszerűen tárolt és kezelt élelmiszere­ket bocsátjuk a lakosság rendelkezésére. Így elke­rüljük a mérgezéseket, il­letve fertőzéseket. Kérdés; Milyen funkció* I. A POLGÁRI VÉDELMI kötelezettség teljesítése so­rán a kötelező óvóintéz­kedések körültekintő meg­tartásával kiadott utasítá­sok, valamint a feladatok fegyelmezett végrehajtása ellenére — előf^dulhat, hogy a kötelezettséget tel­jesítő személy megsérül, megbetegszik vagy életét veszti. Szocialista államunk gondoskodását tanúsítja, hogy az ilyen esetekben is számos formában kifejezi a polgári védelmi kötele­zettséget teljesítő szemé­lyek irányában megbecsü­lését. Gondoskodásának megnyilvánulása, hogy a kötelezettség teljesítésével összefüggésben megsérült, illetőleg megbetegedett személyeknek, valamint el­halálozásuk esetén igény- jogosult hozzátartozóiknak — gazdasági erejéhez mér­ten — segítséget nyújt. En­nek a segítségnyújtásnak, tölt be a detektáló állo­más? Válasz; — Említettem, hogy szakszolgálatunk a közétkeztető, a közellátó, az árumentesítő egységen, s a detektáló állomáson keresztül végzi feladatát. Az utóbbit éppen az élel­miszerek ellenőrzésére hoz­tuk létre. Bács-Kiskun me­gyében három ilyen detek­táló állomás működik. Kü­lönböző kémiai eljárások­kal vizsgálják az élelmi­szert és az ivóvizet. Szak- szolgálatunk munkájáról még megjegyezném, hogy két évvel ezelőtt az Arany­homok nagygyakorlaton mutattuk be először a la­kosságnak sokrétű tevé­kenységünket. Az 1965-ös dunai árvíznél pedig az „életben” is jelesre vizsgá­zott a szakszolgálat appa­rátusa. Élelmezési szakszol­gálatunk nemrég a szamo­si árvíznél is sokat segí­tett — fejezte be nyilatko­zatát dr. Migléczi Béla. illetőleg gondoskodásnak a jogalapját a honvédelem­ről szóló törvény teremti meg, amely szerint, ha a polgári védelmi kötelezett­séget teljesítő személy a kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt mun­kaképesség csökkenést szenved, megrokkan, vagy meghal, az őt illetőleg hoz­zátartozóját megillető nyugellátás, valamint be­tegségi biztosítási szolgál­tatások tekintetében a had­kötelezettség alapján kato­nai szolgálatot teljesítő személyekre és hozzátarto­zóikra irányadó rendelke­zéseket kell alkalmazni. E jogszabályok rendel­kezésére figyelemmel a polgári védelmi kötelezett­séget teljesítőt, illetőleg hozzátartozóját betegségi ellátás, kezelőorvosi ellá­tás, fogpótlás, fekvőbeteg gyógyintézeti, ellátás gyógyszerrendelés, gyógyá­Rejtvény A Petőfi Népe polgári védelem mellékletében leg­utóbb egy hiányos monda­tot közöltünk. A megfejtés a következő: „A Győzelem napján, a Varsói Szerződés évfordulóján.” A helyes megfejtők közül sorsolás alapján könyvjutalmat nyertek: Kőrös Ferenc Kecskemét, Holló utca 10, Ábel Anikó Kecskemét, Le­nin tér 6 és Márkus Szil­via Kecskemét, Schönherz Zoltán tér 9. szám alatt lakó olvasóink. A könyv- jutalmat — szokás szerint — postán küldjük el. Ebben a számunkban to­vább folytatjuk a rejt­vényt. A hiányos mondatot kiegészítők között újabb értékes könyvjutalmat sor­solunk ki. A helyes meg­fejtők neveit legközelebbi számunkban közöljük. A megfejtést a polgári véde­lem megyei parancsnoksá­gához kell beküldeni, Kecskemét, Beloiannisz tér 2. szám alá. A szeptemberi hiányos mondatunk a következő: „Üj jogszabályok a ............ é rdekvédelemről.” Jó rejtvényfejtést kívá­nunk valamennyi kedves olvasónknak. szati segédeszközrendelés, mentőszállítás, orvosi fu­vardíj és nyugellátás (rok­kantsági nyugdíj, baleseti járadék, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás) és bizonyos kedvezmények illetik meg. Mind a beteg­ségi ellátás, mind a nyug­ellátás tekintetében — ha eltérő rendelkezés nincs — az általános társadalom- biztosítási rendelkezések az irányadók azzal, hogy a kötelezettség teljesítésé­vel összefüggő baleset — a nyugellátás szempontjá­ból — üzemi balesetnek minősül. AZ EDDIGI ISMERTE­TETT jogszabályokban foglalt szabályozást a kö­zelmúltban két új jogsza­bály egészítette ki. Ezeket az tette szükségessé, hogy bár a polgári védelmi kö­telezettség teljesítésével összefüggő nyugellátás alapvető kérdései — így az ellátás nemei (rokkant­sági nyugdíj, baleseti jára­dék stb.) és mértéke — azonosak a hadkötelezett­ség alapján katonai szol­gálatot teljesítőkével, a hadkötelezettséget és a Ú] JOGSZABÁLYOK A polgári védelmi kötelezettséget teljesíiök érdekvédelméről Az állatok mentése a tűzkői Az istállók, ólak stb. égésekor első feladat — az emberi élet mentése után — az állatok mentése. Ilyen esetekben az állatok­nak kivezetése okozza a legnagyobb gondot. A men­tésbe minden esetben von­ják be az állatok gondozó­it, mert a megszokott sze­mélyek jelenléte minden­kor megnyugtatólag hat az állatokra. A nagyobb álla­tokat, lovat, szarvasmar­hát, az égő istállóból ki kell vezetni. A legnehe­zebb feladat a lovak men­tése a tűzből. A ló legkönnyebben sérül­het meg, könnyen megva­dul, s így önmagában és a mentést végzőben is sú­lyos kárt okozhat. Legcél­szerűbb a lovat teljesen, vagy részben felszerszá- mozni, mert a megszokott- ság folytán tudatában van, íogy ilyenkor az istállóból Kivezetik, s jobban enge­delmeskedik. A kivezetés előtt a fejét még zsákkal, pokróccal vagy kendővel burkolják be, az ily módon látásától megfosztott ló könnyebben kivonszolható. polgári védelmi kötelezett­séget teljesítők helyzeté­ben, illetőleg körülménye­iben mégis számos jelen­tős eltérés van. Így többek között eltérő a szolgálati tevékenység (fegyveres szolgálat — nem fegyveres szolgálat), eltérés van az elöljárók személyében (üzemben az elöljárók ki­zárólag polgári személyek), stb. az új jogszabályok je­lentősége abban van, hogy azok a polgári védelmi kötélezettséget teljesítők sajátos körülményeire te­kintettel — a hadkötele­zettség alapján katonai szolgálatot teljesítőkre irányadó rendelkezésektől eltérő — kötelező eljárási szabályokat állapítanak meg az ellátási igény el­bírálása, illetőleg teljesíté­se érdekében. Kiinduló rendelkezésükben lényegé­ben az az alapvető, hogy a palgári védelmi kötelezett­séget teljesítőkre érvényes érdekvédelmi jogszabályok csakis abban az esetben alkalmazhatók, ha a bal­eset stb., a polgári védel­mi kötelezettség teljesíté­sével összefügg. A meggyőző szó fontossága Ez év tavaszán a polgári védelmi parancsnokok po­litikai megbízottat nevez­tek ki. Budai János őr- nagggyal, a polgári véde­lem kiskunfélegyházi törzs­parancsnokával és a törzs politikai megbízottjával, Török Gáborral beszélget­tünk ennek az új beosztás­nak céljairól, feladatairól. Török Gábor, a városi tanács élelmezési és mező- gazdasági osztályának szakfelügyelője, évek óta részt vesz a polgári védel­mi munkában, mint az ál­lategészségügyi szakszolgá­lat tagja. Társadalmi mun­kája is akad bőven, hi­szen ő a szakmaközi bi­zottság titkára és a Köz- alkalmazottak Szakszerve­zetinek városi elnöke. — Nem jelent túlterhe­lést ez az új beosztás? — Március elsején kap­tam ezt a feladatot — válaszolja elgondolkodva, de azt hiszem, el tudom látni. Magam is tudom, hogy milyen fontos a meg­győzés a polgári védelmi feladatok elvégzésénél, s éppen ezért szívesen vál­laltam e beosztást. Az év elején mindjárt akadt munkám, amikor a szak­A polgári védelmi köte­lezettség teljesítésével va­ló összefüggés akkor álla­pítható meg, ha a baleset a kiképzés, továbbképzés, illetőleg gyakorlat, vagy az ideiglenes vagy folyamatos polgári védelmi szogálat során következett be, és az okozati összefüggésben van a kötelezettség teljesítésé­vel. Éppen ezért az új sza­bályozás szerint — a pol­gári védelmi kötelezettség alatt álló személynek a polgári védelmi kiképzés­ben, továbbképzésben vagy gyakorlaton való részvéte- tele, valamint ideiglenes vagy folyamatos polgári védelmi szolgálata során bekövetkezett minden olyan sérülésről vagy be­tegségről, amelynek követ­keztében munkaképességé­nek csökkenése várható, illetőleg elhalálozásáról — két példányban — jegyző­könyvet kell felvenni. ABBAN AZ ESETBEN. ha valamely esemény so­rán egyidejűleg több köte­lezett sérülése, megbetege- sése vagy elhalálozása kö­vetkezik be. minden sze­mélyről külön Jegyzőköny­vet kell készíteni, mert az szolgálatosokat szerveztük. Több helyen szükség volt a beosztások felülvizsgála­tára, mert akadtak néhá- nyan olyanok, akik szót emeltek ellene. Ezekkel elbeszélgettem és sikerült meggyőznöm őket arról, tén több száz, árvizes te­rületről kitelepítettet tud­tunk volna fogadni, az ér­tesítéstől számított két órán belül. Most is nagy feladat előtt állunk, van bőven megbeszélni va­lónk. Egészségiitvi S7oka­hogy az üzemoen Kapott beosztásuk ellátása nem is jelent olyan megterhelést, külön elfoglaltságot, mint ahogyan gondolták. — Török elvtárs igen sokat segített a közelmúlt­ban, amikor az árvízi fel­adatot kaptunk — mondta a törzsparancsnok. — ö személyesen is részt vett a szervezésben, s része van abban, hogy szükség ese­ellátás iránti igény min­den személy tekintetében az illetékes szerveknél (társadalombiztosítási szer­vek) külön kerül elbírá­lásra. A jegyzőköny elké­szítésére háromtagú bi­zottságot kell létrehozni. A bizottság vezetőjét a sé­rült, a beteg vagy a meg­halt közvetlen polgári vé­delmi elöljárói közül (szak­szolgálatparancsnok, alegy- ségpararcsnok stb.), tagja­it pedig a polgári védelmi kötelezettség alatt álló sze­mélyek közül a szerv pol­gári védelmi vezetője ki­jelöli. A bizottságnak kö­rültekintően kell vizsgálat tárgyává tennie és rögzí­tenie, hogy a sérülés, be­tegség vagy haláleset mi­lyen polgári védelmi tevé­kenység közben vagy kö­vetkeztében keletkezett, a szabályzatokban, utasítá­sokban stb. előírtak meg­sértésének vagy elhárítha­tatlan oknak következmé- nye-e, bekövetkezése mu­lasztás következménye-e, ha igen, ezért kiket és mi­lyen mértékben terhel a felelősség. (Folytatása következik) szauiK KeszuaoaneK a szep­temberi megyei versenyre. A tizenegy kollektívát dr. Barta Gábor körzeti orvos szakasza képviseli majd a megyeszékhelyen. Most egymás közötti ve­télkedőket tartanak és ez nagyban segíti a felkészü­lést. Együtt vettünk részt már egy versenyen. s mi is megbeszéltük tapaszta­latainkat, amit majd a szakaszok hasznosítani tud­nak. — Ezekben a napokban már készülök a jövő évi kiképzés szervezésére is — folytatja Török Gábor. Ismét beszélgetni kell majd az emberekkel, újra és újra meggyőzni őketar­ról, hogy a polgári védel­mi munka nemcsak hábo­rú esetén fontos, ugyanis a jól kiképzett szakaszok sokat tudnak tenni termé­szeti csapások esetén is. Az árvíznél a polgári vé­delmi egységek is nagyon sokat segítettek. Az al­egységek szervezése külön­ben már befejeződött. 9 remélhetőleg jó politikai munkával a szakmai fel­adatok elsajátítása, a ki­képzés is eredményes lesz. Kiváló lapterjesztők A Polgári Védelem című lap terjesztésében a leg­utóbbi értékelés alapján a legjobb eredményt Balogh József ágasegyházi posta­kézbesítő, Hodoniczki Já­nos bácsszőllősi hírlapkéz­besítő, Bajusz Gábor fülöp- szállási hírlapárus érte eL Mindhárom lapterjesztőt ju­talomban részeltette a pol­gári védelem megyei pa­rancsnoksága.

Next

/
Thumbnails
Contents