Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
A PETŐFI NÉPE Szerkesztette: Szabó János MELLÉKLETE Foto: Tóth Sándor, Pásztor Zoltán Vallanak a romok Leírásokból tudjuk, hogy Géza fejedelem és István király Székesfehérvár mai belvárosának helyén alakította ki a pogány-ke- resztény fejedelemség központját. Alba Regia, azaz Székesfehérvár a királyi család, s a magyar állam év az egyhajós bazilika építéséhez sem nagy idő. Hogy e viszonylag rövid idő alatt mégis felépült, az azzal magyarázható, hogy a faragott kövek jó részét a közeli római kori kisvárosból, Gorsiumból szállították ide és használták Az úgynevezett István-szarkofág. politikai, társadalmi tévé; kenységének színhelyévé vált, — jórészt I. István bölcsessége és előrelátása révén. Illő kegyelettel úgy is fogalmazhatnám; az ősi Alba Regia a magyarság fennmaradásának szimbóluma. A romkertbe lépve legelőbb a bazilika szerény maradványai tűnnek szembe. A kőfallal körülvett korabeli várban állott a Géza fejedelem által alapított első keresztelőegyház, egyben az államalapító hamvait őrző templom és a király saját, személyi használatára épült bazilikája. A várnegyed egykori jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a királyi bazilikához fűződő állami és fel. Ezt a templomot bővítette ki István a hadjáratokon szerzett kincseivel háromhajós bazilikává, amelynek hossza 76, szélessége pedig 38 méter volt, s amely az idők folyamán már 8000 fő befogadására is alkalmassá vált A XIL századi Hart- vik-legenda szerint —, ami újra csak István bölcsességének és hatalma megszilárdításának bizonyítéka — a király ezt a bazilikát saját egyházának tekintette, amely egyetlen püspök alá sem tartozott, ez fontos jogi és gazdasági előnyöket jelentett, illetve az egyházzal szembeni nagyobb függetlenséget Az István halálát követő bel- és külviszályofe A szarkofág dúsan faragott lapja. egyházi tevékenység még akkor is megmaradt, amikor Fehérvár helyett Buda lett az ország fővárosa. Mint .ismeretes, I. István, fejedelmi atyja halála után négy évvel, koronát kapott a pápától. A koronázási ünnepségre egyhajós, félköríves szentélyű templomot építtetett, külső harangtoronnyal. Ami az építést illeti, négy késleltették a bazilika építésének végleges befejezését, amely később többször is tűzvész áldozata lett. A török időkben, mohamedán szentéllyé alakították át. Az 1601. évi ostrom alkalmával az itt tárolt lőszer felrobbant, s ezzel a bazilika teljes pusztulásnak indult. A nagyon szépen megépített romkertbe ösz- szegyűjtött maradványok ex T936—38-ban végzett ásatások során kerültek elő. A bazilika krónikájához tartozik, hogy oda csak a királyi család tagjai temetkezhettek. Az eddig fellelt források szerint 14 királyunkat temették ide. A bazilikabeli sírokat Dzselálzáde Musztafa török történetíró írta le legpontosabban. Leírása hitelét egyébként a múlt században előkerült érintetlen királysír igazolta. III. Bélát ezüstkoronával, ezüst karddal, jogarral, sarkantyúkkal, karpereccel, aranygyűrűvel és ereklyetartóval, valamint rézkereszttel temették el, feleségét, Antiochiai Annát, pedig aranyozott ezüstkoronával, aranygyűrűvel és aranycsipkés ruhában. Sajnos, a többi királysírból csak néhány dísztelen mészkő- és vörösmárvány zárókő maradt fenn. A bazilikabeli sírok kifosztása már Mátyás halála után elkezdődött. Így ezekből alig-alig maradt valami. A többszöri kifosztás során megbolygatott sírokból előkerült maradványokat az 1936-os feltárás idején a romkert bejáratától balra, egy egyszerű kereszttel díszített, fehér kőlappal fedett közös sírba helyezték. Közvetlenül a romkert bejáratánál egy fedett csarnok közepén őrzik azt a szarkofágot, amely Európa egyik legjellegzetesebb románkori emléke. Ez a korábbi elképzelések szerint magának I. Istvánnak a szarkofágja volt. (I. István földi maradványait egyébként — kivéve jobb- -ját — a székesfehérvári püspöki székesegyházban őrzik.} A budai mészkőből faragott szarkofág három oldalát faragványok ékesítik, amelyek hatszárnyú kerubot fognak közre. A bal oldali lapon a két szélső rozetta helyén egy-egy életfa látható; ezek Ádá- mot és Évát jelképezik, akik a paradicsom kapujában fogadják az elhunytat. Az előlapon kifaragott, kezében csecsemőt tartó, repülő angyal a halott lelkét szimbolizálja. Az újabb kutatások és történeti források feltételezik, hogy nem István király feküdt a szarkofágban. a feltevések szerint a sírláda a X. század végén készülhetett Hartvik püspök 1112—16 között — a szemtanúk elmondása alapján — leírja az István szentté avatásának alkalmával történt exhumálást. E szerint István a bazilika földjébe ásott, fehér márvány lapokkal bélelt, a padlózat szintjéből kissé kiemelkedő, kőlappal fedett sírban feküdt. Az egy darabból faragott római kori szarkofágból átalakított sírláda valószínűleg sohasem volt földben. Ez a csodálatos románkori műalkotás azonban, rendkívül magas művészi színvonala után ítélve, minden bizonnyal az Árpádház valamelyik tagjának a kőkoporsója lehetett. A látottak hatása alól kissé feloldódva, az ember képzelete már szabadabban csapong. Arra gondol, milyen csodálatos, világraszóló szépségek tanúi lehetnénk mi is, ha nem lett volna törökdúlás, ha nincsenek pusztító tűzvészek, ha a trónkövetelő Habsburg császár, Miksa zsoldosai elkerülik Álba Regiát, s ha a történeti és művészi értékek iránt tanúsított közöny nem hor- datja szerteszét az István- kori bazilika pompás köveit — közönséges építkezésekhez. Boros Béla KiOíA; Katherine Schofield A televízió szombati éjszakai előadásain nagyon sok néző kíséri figyelemmel hetek óta Émile Zola Nana című regényének filmváltozatát. Általános tetszést aratott a címszereplő temperamentumos egyénisége, lebilincselő játéka. A 24 éves színésznő különböző londoni revű- színpadok pódiumán kezdte pályafutását. A közönség hamar megkedvelte előnyös alkati adottságai miatt. Paul Scofield, a Magyarországon is jól ismert Shakespeare-szí- nész — talán nevük hasonló hangzása miatt — felfigyelt a fiatal revű- sztárra, és drámai szerepet ajánlott neki. A siker teljes lett, Katherine Schofield legalább akkora tehetségnek bizonyult prózában is, mint a zenés műfajban. Rövidesen kisebb filmszerepeket is kapott, majd John Davies rendező örömmel fedezte föl, hogy a színésznő külsőleg rendkívül hasonlít a Zola által leírt híres kurtizánhoz, és rábízta folytatásos téyé-filmjének főszerepét.^ A CSACSI ÉS UTASA Jugoszlávia hegyes vidékem kettős életet élnek a szamarak. ősztől tavaszig tüzelőt, takarmányt szállítanak gazdáiknak és egyéb házi munkában segédkeznek. Tavasszal azonban, ahogy megkezdődik a turistaidény, a csacsik i személyszállító alkalmatossággá lépnek elő,\ sétautakna viszik a vendégeket a hegyekbe, .ahová a gépesített járművek nem tudnak felkapaszkodni. Foto Alfa ’70 Vácott a Madách Imre Művelődési Ház klubtermében megnyílt az Al- fa’70 fotókiállítás. A tárlaton számos fotoklub — így a Bács megyeiek is — képviseltette magát A Dunakanyar Fotoklub Alfa csoportja először 1968-ban jelentkezett a nyilvánosság előtt Azóta igen sok sikert arattak a különböző hazai és nemzetközi kiállításokon, a klub tagjai sikerrel keresik tovább a modern kifejezési eszközöket, sokat fejlődtek témában, mondanivalóban és technikai tökéletességben egyaránt Az Alfa’70 kiállításon különösen Csi- gó László, Döbrössy Pál, Kocsis Iván, Néninger Géza és Várhelyi Kálmán képei arattak sikert. Képünkön Csigó Pál: C’est la sta,
