Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
1970. augusztus 7, péntek 3. oldal Vendégünk Antoni Hoffman Portré a hallgatók sorából Antoni Hoffman a gdanski zeneművészeti szakiskola hegedűtanára. Azé az iskoláé, mely többek között Konstantin Kulkat, a legjobb fiatal lengyel hegedű- művészt nevelte. Hoffman Erdélyben született, anyai ágon magyar származású, fiatal éveit Bulgáriában töltötte és csak 23 éves korában tért haza Lengyel- országba. A magyar nyelvet elég jól érti s egy kevéssé beszéli is. Nem először jár Magyarországon. Két évvel ezelőtt a kecskeméti Kodály-iskolával szervezett cserelátogatás során két hetet töltött itt. Első kérdésünk is ebből indul ki: — Mennyire ismerte meg korábbi látogatása során a Kodály-módszert? — Futólag és elég felületesen. Hallottam az iskola kórusát, láttam órákat. Akkor azt hittem, a különbség csak az, hogy itt sokat énekelnek a gyerekek. — Miért, önöknél nem énekelnek? — Nagyon keveset. Felnőnek kitűnő hangszeresek, elméleti tudásuk is megalapozott, de nem tudnak énekelni. Látom, itt az egész zenei nevelési rendszer az énekre van alapozva. — Mit szól ehhez mint hangszertanár? — Kodálynak tökéletesen igaza van abban, hogy kiterjedt tömegnevelést az énekre lehet alapozni. A hangszeres tudás csak kévéseké lehet, az ének mindenkié. Sajnos mi csak a legtehetségesebb gyerekekkel tudunk foglalkozni, s azokat is többször megrostáljuk, míg a legmagasabb osztályig eljutnak. S aki kihull a rostán, félek, örökre elmegy a kedve a zenétől. — Mi a véleménye arról, hogy a mi módszerünk mennyiben segíti a hangszeroktatást? — Föltétlenül segíti. Akinek jó a belső hallása és a rendszeres éneklés hatására fejlett a muzikalitása, az általában könnyebben oldja meg a zenei és speciálisan a hangszeres problémákat is. Mondok erre egy példát: most a szeminárium szabad óráiban két magyar gyerekkel foglalkozom, kísérletezem. Kíváncsi vagyok, hogy az én hegedűtanítási módszerem milyen eredményre vezethet ezeknél a gyerekeknél. Egyiküknek nehézsége volt a darabjában. Mondtam neki: „Ne gondolj most arra, hogy hányadik fekvésben játszol, csak a zenére figyelj !” Azonnal sikerült neki. Előfordul, hogy egymást figyelmeztetik a gyerekek, hogy szebben énekeljenek a hangszeren. — Mit tesz, ha hazamegy, a Kodály-módszer alkalmazása érdekében? — Ez nem könnyű kérdés. Egymagám nem sokat tehetek. Zeneszerzők, zenetudósok segítsége is kellene hozzá, mivel megfelelő tananyagunk, dalgyűjteményünk sincs. Iskolánk egyik szolfézstanára fiatal és minden új iránt érdeklődő ember, neki mindent el fogok mondani, amit itt tanultam és tapasztaltam. Remélem, sikerül meggyőznöm ennek a módszernek az előnyeiről. Aztán — esetleg kísérletképpen — el lehetne indítani egy osztályt ezen az úton, s az eredményeknek majd igazolniuk kell a koncepciót. Nem lesz könnyű dolog nálunk, ahol már hosszú ideje kialakult módszerekkel tanítunk. Sokkal egyszerűbb olyan országokban, ahol a semmiből kell valami újat teremteni. Végül sajrtálkozva említi, hogy nem tudja megvárni a tanfolyam végét, kötelességei előbb hazaszólítják. De abban a reményben megy el, hogy hamarosan újra találkozhat magyar barátaivaL K. T. Színpompás karnevál a mezőgazdasági kiállítás egyik érdekes programja A 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár rendezősége elkészítette a szeptember 5-i látványos, színpompás fővárosi karnevál „menetrendjét”. A menet a Felvonulási térről indul, majd áthalad a Népköztársaság útján, utána a Nagykörúton, a Rákóczi úton és a Kerepesi úton s végül az Albertirsai útra kanyarodva éri el a kiállítás területét. A karnevált a bábolnai lovaszenekar nyitja meg, őket követik az 1848-as huszárok és az 1919-es vöröskatonák megszemélyesítői. Sorban utánuk négyes- és ötösfogatok haladnak majd, ezek viszik a kiállításon részt vevő országok zászlóit, és a különféle népviseletbe öltözött fiatalokat. A felvonulók derékhadaként 50 gépkocsi halad majd lépésben. Ezek viszik a szocialista országok vendégszereplésre érkezett népi együtteseit, zenekarait és mellettük a KISZ ifjúgárdistákat. A KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkózenekara, a kapuvári népi együttes, a budapesti fogyasztási szövetkezetek VIT-díjas harmonikaegyüttese élénkíti a felvonulást, amelyben ott lesznek a kisipari szövetkezetek sárközi, matyóföldi és kalocsai népviseletbe öltözött táncosai és népi együttesei. Külön színt ad a karneválnak a mezőhegyesi, a bábolnai és a bugaci csikósok „szereplése”. A karneváli felvonulásban láthatók majd a mohácsi busók is. Porcelánbemutató Kecskeméten Porcelánkiállítás nyílik hétfőn 9 órakor Kecskeméten, a MÉSZÖV székházában. Az ipari és kereskedelmi vásár keretében a bemutatót a Finomkerámiaipari Művek, a MÉSZÖV és az Amfora kereskedelmi vállalat közösen rendezi. Az Alföldi és a Pécsi Porcelángyár termékei mellett a karcagi fátyolüveget, a városlődi majolikát, valamint egyéb új üveg- és kerámiacikkeket is kiállítanak. gadta a Biztonsági Tanács 1967 októberi, egyhangúlag hozott határozatát a rendezésről. A megszállás a politikai zsarolás eszközévé vált Izrael, és a mögötte álló erők, mindenekelőtt az amerikai imperialisták kezében. Ha ezt az arabok „végkimerülésére” és megtörésére számító taktikát meghiúsítani akarták a haladó arab erők és az őket támogató szocialista országok, úgy egyedüli útjuk a fegyverkezés, az izraeli katonai fölény megkérdőjelezése maradt. Az idő igazolta az imperialista zsarolásra adott effajta választ. Washington valójában visz- szatért oda, ahonnan „el- taktikázta magát”: a BT határozatához. Éppen ebben rejlenek a mostani szakasz buktatói : az izraeli kormány keservesen kicsikart „igen, de” válasza jelzi a várható politikai döccenőket. A rendezésnek, s ekként a BT-hatá- rozatnak is kulcskérdése a megszállt arab területek visszaadása. Izrael, mint ag- resszor nem kaphat semmit a hódító háborúért, Izrael mint állam, léte arab elismerését, vagyis a hódításnál megalapozottabb biztonságot kaphat a területek visszaadása fejében. A támadó területnyeresége az imperialista politika győzelme volna. Egyszer már felborult a tűzszünet amiatt, mert Izrael és támogatói megkerülni próbálták a területek kulcsproblémáját, nem is titkolva alkudozási, magyarán zsarolási szándékaikat. Most az izraeli kormány igyekszik a kényszerű elfogadás után olyan értelmezést adni az amerikai tervnek, ami a területekkel való alkudozást is lehetővé tenné számára. Ha más nem, egymagában az arab táborban bekövetkezett vita vállalása tanúsítja, mennyire komolyan és bátran lépett a politikai rendezés felé az EAK, amikor elfogadta az amerikai javaslatot. Pedig jó oka van a bizalmatlanságra Washington kezdeményezéseivel szemben. Hiszen folyik egy tárgyalás immár 1968 tavasza óta Párizsban a vietnami rendezésről, s jottányit sem halad előre. Az új szakasz tehát bonyolultnak és nehéznek ígérkezik; mindenesetre reményt nyújt, hogy ezúttal — a mondással ellentétben — nem a háború a politika folytatása, hanem — talán — a politika a háborúé. Ám Kánikula Harminc fok árnyékban; Lássuk, ki hogyan próbálja elviselhetővé tenni az elviselhetetlent. Egy kisfiú az Aranyhomok előtti szökőkút medencéjében próbál lehűlni A legfiatalabb korosztály kizárólag a fagyiban bízik A ZIM melegüzemeiben 750 liter szódavíz fogy naponta eddig éppen az arab egység, legalábbis a haladó országok akcióegysége volt fon- | tos tényezője az imperialis- I ta szándékok meghiúsításé- 1 nak. Ezért annyira sajnálatos a Bagdad vezette politikai támadás a harc politikai és katonai terheinek zömét viselő EAK ellen. Bagdad valójában ultimátumot intézett Kairóhoz és a tripoli tanácskozáshoz, s megsértődött, amikor egyiptomi részről válaszul a harcias szavak és tettek közti különbségre utaltak. A vita az arab ügynek árt, és Tel Avivot reménnyel tölti el manőverezésének sikerét illetően. Az izraeli szélsőséges körök illúzió- kergetése viszont visszakergetheti a közel-keleti népeket a válság megint új, de veszélyes szakaszába Az útépítők 200 fokos masszájához képest talán még a levegő is hűsít Ügy tűnik, a legtökéletesebb megoldást ez a csinos lány választotta, őt már délelőtt a Széktói strand zuhanya alatt találtuk
