Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
6. oldal 1070. augusztus 4. kedd Amit az ellenőrzés felderített Két vizsgálat tanulságai A növekvő fogyasztói igények kielégítése az eddigieknél tökéletesebb, alaposabb, a vevők érdekeit mind jobban szem előtt tartó tevékenységet feltételez, illetve követel meg. Ezzel a kérdéssel — a fogyasztók részéről jelentkező állandó és jogos kívánalmak mellett — nemrégiben a Politikai Bizottság és az országgyűlés is súlyához mérten foglalkozott. Legutóbb pedig több hónapos, komplex vizsgálat keretében a megyei NEB és a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának kereskedelmi felügyelősége értékelte ennek az elvnek a gyakorlati megvalósulását. Nemcsak a konkrét tényeket, hanem ipar és kereskedelem mélyebb összefüggéseit is igyekeztek felderíteni. A vizsgálódás a ruházati termékek, valamint az építőanyagok némelyikének forgalmazásában tapasztalt minőségi hiányosságokat, vagy a vásárlók érdekét sértő eljárást érintette. Sokhelyütt lazult a gyári végtermékek minőségi ellenőrzése és gyakran nem kielégítő a kereskedelmi átvevők munkája sem. Zömmel az esetenként hiánycikkeknek számító építőanyagok kapcsán tettek ilyen megállapítást, kisebb mértékben azonban a ruházati szakmában is. Szabványon aluli áru — első osztályon... A 'kifogásolható tényezők egyike: a minőség tanúsításának mellőzése. Ez ugyan elsődlegesen termelői feladat, de nem csökkenti a kereskedelem felelősségét sem. Általános tapasztalat, hogy a minőségi kifogás alá eső termékek legtöbbjénél kimutatható a tanúsítás hiánya. A Dunaföldvári Vegyesipari Ktsz például két éven át szállított cementcserepet a Dunavecsei ÁFÉSZ-nek, anélkül, hogy az áru minőségét feltüntette volna. Ezt viszont az átvevő sem követeli meg. így történhetett, hogy — mint azt az ÉMI-vizsgálat is kimutatta — az első osztályúként árusított termék — szabványon aluli minőségű volt. A bácsalmási TÜZÉP-telep a sásdi téglagyár, illetve az ÉRDÉRT Vállalat árui kapcsán élt — a szállítók által is elismert —, a két esetben összesen csaknem 16 ezer forint értékű minőségi kifogással. A soltvadkerti telep tavaly, jogos kifogásaival, 40 ezer forint értékű vásárlói károsodást akadályozott meg! Kapós cikk = silány minőség?! A másik általános jelenség, hogy ha minősít is az ipar, nem egyszer hajlamos a felületességre. „Természe- tejjen” a jelzett minőség lényegesen magasabb, mint a valóságos! Különösen a betonipari termékeknél a mozaiklapnál fordul elő a két- hárommal magasabb osztályba sorolás. Hasonló eset fordult elő a jászszentlász- léi szövetkezeti és a kiskőrösi állami TÜZÉP-tele- pen. Sok esetben már alapanyag minősége sem megfelelő („döglött”, cementet használnak, vagy nyers fából állítanak elő nyílászáró szerkezetet). Olykor bizonyos gyártástechnológiai folyamatokat lerövidítenek, vagy egyszerűen elhagynak; kapós hiánycikkekből már eleve gyengébb minőségűt készítenek, hiszen a vevő örül, ha egyáltalán hozzájuthat. A ruházati termékek közül a „fekete bárány” — változatlanul a lábbeli. Ami a kereskedelmet illeti: bár osztatlanul felelős a forgalomba hozott áruk minőségéért, ez a gyakorlatban nem mindig érvényesül következetesen. A hatékony minőségi átvétel, sajnos, fehér holló... Az állami kereskedelem — a több szakembernek és a szervezettebb munkának köszönhetően — általában alaposabb e tekintetben. Sírból visszahozott" százezrek Olykor a belső, hálózati ellenőrzés kevésbé tekinti szívügyének a tagadhatatlanul elmélyültebb munkát igénylő minőségi vizsgálódást Egyoldalúság tapasztalható a vállalat érdekeivel összefüggő munkafolyamatok — vagyonvédelem, a készletalakulás stb — javára ugyanakkor kevésbé hatékony a fogyasztók érdekvédelme. Holott a kettő nem választható szét, egyaránt alapvető funkciója a vállalatoknak. A NEB és a Kereskedelmi Felügyelőség közös vizsgálatai nyomán végeredményben nyolc esetben 84 ezer forint többletbevételt kellett elvonni, főként gyengébb minőségű árunak magasabb osztályúként való értékesítése miatt. A még készletben levő termékek leárazása folytán pedig 89 ezer forint értékű további vevőkárosítást sikerült megakadályozni. A fentiekből kitűnik, hogy a fogyasztási javaknak csupán e két körét érintő ellenőrzés is számos hibaforrást segített felderíteni. Mindez az illetékeseket arra figyelmezteti, hogy iparban és kereskedelemben egyaránt sok még a tennivaló; van mit javítani, közmegelégedésre helyrehozni! J. T. A cél: felzárkózni az országos átlaghoz Beszélgetés: Dr. Pataky József megyei főorvossal Központi kohászati múzeum Aki utoljára télen járt a kecskeméti Komszomol téri szakorvosi rendelőintézetben és napjainkban újra oda irányítja a szükség, akaratlanul is megállapítja: télen-nyáron egyaránt nagy itt a zsúfoltság. Mert tény: nagy a forgalom az intézetben. Embersokaság a laboratórium és ugyanez a sebészet, a fogorvosi rendelők, a felülvizsgáló főorvosok szobái és más szakrendelők előtt. Mint ahogyan az is tény, hogy napjainkban nagyfokú még az aránytalanság a fekvőbeteg-ellátásban is az egészségügyi szükséglet és a rendelkezésre álló kórházi ágykapacitás között. Hirtelenjében csupán az egészségügy e két vetületét említjük dr. Pataky József megyei főorvosnak, amikor a soron következő évek egészségügyfejlesztési elképzeléseiről, kilátásairól, s arról kérdezzük, mit tart ezek között a leglényegesebbnek. __ Először is azt a megf ontolt, előrelátó törekvést, | egészségügyi kórházi ágy amellyel a megye vezető- testületei a felszabadulás utáni — mennyiségileg és minőségileg egyaránt rendkívül elmaradt — egészségügyi hálózatnak a mai követelményeknek megfelelő kialakítását, s az igények kielégítését célozzák. Közismert, hogy Bács- Kiskun megye az egészségügy szinte minden vonatkozásában legközelebbi célként az országos átlagokhoz kíván felzárkózni. Az elmúlt tervidőszakokhoz hasonlóan a következőben is a fekvőbeteg-ellátás fejlesztése a legfontosabb feladat. Ebből a szempontból örvendetes a Kecskeméten építendő új, területi vezető kórház, melynek tervei rendelkezésre állnak már. Az Országos Tervhivatal és a Gazdasági Bizottság állásfoglalása nyomán ezt a tervet megyei kórházi típustervként jelöli meg az Egészségügyi Közlöny egyik száma. A kórházfejlesztési program adott A Lenin Kohászati Művek alapításának 200 éves évfordulója tiszteletére a Központi Kohászati Múzeumot új, a réginél méltóbb helyre költöztette, az átalakítás befejeződött és új helyén, Lillafüred-Hámor községben megnyitotta kapuit az Európában egyedülálló kohászati szakmúzeum. A múzeum épülete 1778-ban épült. Műemléképület, annak idején a diósgyör-hámori vasgyár első hivatalháza volt. A Központi Kohászati Múzeumban nyers- vasgyártás történet, acélgyártás történet, kovácsolás, hengerlés fejlődését bemutató termek vannak. Elkészülte után — várhatóan 1977-ben — az új megyei kórház plusz 900 ágyat jelent majd, hiszen megmarad a jelenlegi is. Ennek területén még az idén — remélhetőleg egy hónapon belül — üzembe helyezhetjük a hatemeletes új pavilont, és megkezdődik a főépület megerősítésének második üteme. Kalocsán befejeződött a kórház A- és C-épületének rekonstrukciója. Kiskunfélegyházán új, külön pavilonban kapott helyet a laboratórium és a gazdasági hivatal. Ily módon mérséklődött a kórházi főépület zsúfoltsága. A bajai kórházban — a felújításon túlmenően — az idén egy 90 ágyas pavilon építése kezdődött meg. Ebben talál végleges otthonra a belgyógyászat, hogy utána lehetőség nyíljék a traumatológiai (balesetsebészeti) osztály jobb elhelyezésére. S itt kell említeni a Kiskunhalason tavaly megkezdett és várhatóan 1973-ban befejeződő, a jelenlegi ágyszámmal együtt összesen 900-as kórház építését. Arra törekszünk, hogy a három kiemelt — kecskeméti, bajai és kiskunhalasi — kórház mellett a kalocsai és kiskunfélegyházi alapszakmás kórházak gondoskodjanak a megye fekvőbeteg-ellátásról. A negyedik ötéves tervidőszakban megvalósítandó 445 ágyfejlesztéssel a mostani- 10 ezer lakosra jutó 53,6-os ágyellátottságunk 62,8-ra alakul. Az új megyei kórház teljes üzembe helyezésekor pedig 75—76-ra nő. A járóbeteg-ellátás kilátásai A fekvőbeteg-ellátás sok egyéb vonatkozását mellőzve, csupán utalásként hadd említsek egy eddig kissé elhanyagolt területet: az elme-egészségügyi ellátásra a törekvések szerint nagyobb gondot fordítunk a jövőben. Ilyen szempontból fejlettebb országokban 10 ezer lakosra 25—30 elmejut. Megyénk a 20 ágy elérését célozta meg 1975-ig. — A járóbeteg-ellátásról a harmadik ötéves terv során létrehozott 10 új körzettel együtt jelenleg 199 körzeti orvos gondoskodik a megyében. Ugyancsak az utóbbi 5 évben létrehozott 11-gyel a gyermekorvosi körzetek száma 20-ra nőtt. Ily módon az egy orvosi körzetre — felnőtt és gyermek — jutó lélekszám megyénkben megközelíti a többi megye átlagát. Az ellátás viszont — főként a szétszórt tanyavilág miatt — gyengébb ennél. Az elkövetkező öt évben 13 új körzet szervezésével számolunk. Ezzel az általános orvosi körzetre jutó lélekszám 2702-re alakul. Ha figyelembe vesszük a városokban és a nagyobb községekben tervezett gyermekorvosi hálózatfejlesztést, úgy egy felnőtt körzet átlaglélekszáma 2523-ra csökken, ami az országos átlagnál is jobb. Megyénk speciális településszerkezete miatt azonban ez a szám nem nyújt hiteles képet. A szakorvosi rendelőintézeti ellátásban jelentős előrehaladást jelent majd a jelenleg műszaki előkészítés alatt álló kiskőrösi, kiskunfélegyházi és bácsalmási modern intézetek megépítése. Itt említem, hogy mind a halasi, mind a kecskeméti új kórházhoz tartozik majd egy-egy szakrendelő-intézet is. Ami a kecskeméti rendelőintézetet illeti: a Lu- ther-udvar felőli szomszédságában megvásároltuk a Miron-féle telket az intézet bővítése céljára. Enyhít majd a zsúfoltságon az új hatemeletes kórházi pavilon birtokbavétele, illetve a rekonstrukciót követően megvalósítható átszervezés is. A tüdőgondozót a jelenleg szünetelő tüdőosztályhoz kapcsoljuk majd. Ily módon bővíthető például a fogorvosi munkahelyek száma is. Szabálytalan bírálat Megint ide jutottunk — állapi ottam meg reggel, amikor Kecskeméten az egyik forgalmas zöldség- és gyümölcsboltban negyedórás várakozás után sem álltak szóba velem. A kiszolgáló — egyébként bájos szőke kislány —, az utánam jövő vevőket egymás után szolgálta ki, de rám, a türelmesen várakozóra rá se hederített. Lehet azért, mert a hetek óta felgyülemlett boros és szikvizes palackokkal megrakodva tértem be e kereskedelmi egységbe. (A szerkesztőm a kéziratba belejavította: Nem olyan meglepő dolog, s a fiatal lányok nem szeretik a pocakos, dühtől eltorzult arcú férfiakat). Vártam egy darabig, s utána hangosan megjegyeztem: „Mikor lesz hajlandó megkérdezni, hogy miért állok itt?” — „Tessék várni, a fiatalember — mutatott egy tinédzser korú fiúraj aki természetesen utánam jött — előbb kért/’ Ki(Szerkesztői megjegyzéssel) vártam ezt is, sőt még egy nádszálvékony és egy termetes asszonyságot is, akik sokáig szemlélgették a paradicsomot, a tököt, a dinnyét, nem is beszélve a hagymáról. Eközben a szőke szépség néhányszor rámvillantotta haragos tekintetét, belémfojtva a nemtetszés kifejezését. (A szerkesztő megjegyzése: a vevőnek mindig mosolyognia kell, hiszen a kiszolgáló is ember, sőt a pult mögött nem is kistekintélyű ember.) Nem bírtam tovább, s bementem az üzletvezetőhöz, felháborodottan közöltem vele a történteket, belefűzve mondanivalómba azt is, hogy külföldön — ahol nemrégiben jártam — a vevőre még akkor is rámosolyognak, kiszolgálják, ha az történetesen üres üvegeket akar visszaváltani. Az üzletvezető türelmesen végighallgatta a szóáradatot, de azt már nem engedte nfeg, hogy tovább vigyem a szatyorban csilingelő Még tervszerűbb megelőző, gondozói munka palackokat, hanem maga szolgált ki. (Na, ugye — írta a szerkesztő — elég egy kis határozottság, biztos fellépés, s megoldódik a hétköznapok állandóan visszatérő bosszúsága.) Az üvegeket pillanatok alatt | felbecsülte az üzletvezető. — i „Pontosan 22 forint — mondta — tetszik valamit parancsol- j ni?” Borsodi ásványvizet és egy pohár tejfölt kértem. Né- . hány perc múlva már a bir- j tokomba került az áru, sőt a j visszajáró pénz is. A boltvezető megnyugtatott: „A kislányt kioktatom, de tetszik tudni ilyenkor mindenki siet és ezért | történik meg az ilyen dolog5 Nem akartam visszavágni — hiszen mégiscsak kiszolgáltak —, hogy nekem, a vásárlónak, miért kell mindig tudomásul venni a kereskedelem dolgozóinak szubjektív érzéseit, i Emelt fővel, büszkén távoztam az üzletből. Otthon elszámoltam, s a feleségem döbbentett rá, kevesebbet kaptam vissza: a vásárolt áru és az üvegek árának különbözeteként. Tehát megint ide jutottunk — dühöngtem. (A szerkesztő nem állta meg be javítás nélkül: j hogyhogy idejutottunk? Egy j lépést sem tettünk előre!) Gémes Gábor A fogászati ellátásról szólva: ezt főleg a községekben kívánjuk továbbfejleszteni. Ha a helyi tanácsok biztosítják a rendelőt és orvoslakást, a felszerelésről és az orvosról gondoskodunk. Az erről való tárgyalásokra ezután kerül sor a községek illetékeseivel. Ugyanitt említem meg, hogy a jobb fogászati ellátás érdekében formálódnak a tervek fogtechnikai részleg kialakítására a kecskeméti és bajai rendelőintézet mellett. — Nagyon fontos feladat az üzemegészségügyi ellátás fejlesztése. A dolgozók általános és speciális munkaegészségügyi ellátását az általános gyógyító és megelőző hálózattal összhangban kell fejleszteni. Jelenleg viszont csupán három főfoglalkozású üzemorvossal rendelkezünk. Az elkövetkező 5 évben napi 136 üzemorvosi óra beállítását tervezzük. Ez 17 főfoglalkozású üzemorvost és ugyanannyi középkádert feltételez. Nagymértékben szeretnénk támaszkodni a jövőben az ipari és mező- gazdasági üzemek nagyobb áldozatvállalására e területen. A gyógyító munka hatékonyságának fokozása szempontjából jelentős az 1968-ban sok orvosi körzetben megkezdett gondozói munka. A jól gondozó körzetekben csökken a beteg- forgalom, illetve folyamatos a betegáramlás. Az idült betegségben szenvedők állandó orvosi ellenőrzés alatt rendszeres gyógykezelési, életmódi útmutatást kapnak. Aligha szorul tehát különösebb indoklásra az a törekvés, hogy az elkövetkező években ilyen vonatkozásban is tovább kívánunk lépni, még nagyobb gondot fordítunk a szűrővizsgálatokra, és a gondozási munka tervszerűségére — fejezte be dr. Pataky József. P. L
