Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

Számítógépek betegségek eilen Svédországban a teljes egészségügyi hálózatot kom­putereseik. A Stockholmban épülő komputerközpont­ba bekapcsolt rendelőintézetek és kórházak révén minden egyes ember egészségügyi állapotára vonatko­zó adatok összegyűjtve megtalálhatók majd egy szám alapján. Ily módon rövid úton megállapítható lesz mindenkiről, milyen betegségeken esett át, milyen gyógykezelést, milyen gyógyszereket kapott, jelenleg milyen egészségügyi állapotban van. A tudományos sportért A Testnevelési Tudomá­nyos Kutató Intézet és az Országos Testnevelési Sportegészségügyi Intézet (Sportkórház) kutató osz­tálya közös vizsgálatokkal segíti a válogatott élspor­tolók állóképességének fejlesztését. Az intézet munkatársai három-négy havonként pszichológiai, élettani, és mogásképessé- gi vizsgálatokat folytat­nak a válogatott sporto­lókon. Az így nyert és fel­dolgozott adatok szolgál­nak támpontul a sportor­vosoknak. Képünkön: Ke­rékpár vagy futószalag terheléssel pontosan ada­golt fizikai munkavégzés mellett vizsgálják az oxi­génfelvételt, széndioxid leadást, a légzés szapora- ságát, mélységét stb. (MTI foto — Kovács Gyula felvétele — KS) A világ első kép-hanglemeze Négy nyugat-berlini mérnök szenzációs talál­mánya a világ első kép- hang-lemeze. Egy mű­anyagfóliából készült le­heletvékony korong (0,1 mm) a jövőben minden televízió-tulajdonos szá­mára lehetővé teszi a sa­ját tetszésének megfelelő programot. Legkésőbb 1972-ben fogják forgalom­ba hozni a 21 cm-es, JJ perces lemezt. Ezenkívül tervbe vették a 30 cm-es, 12 perces lemezek gyár­tását is fekete-fehér és színes adások céljaira. A rugalmas képlemez érzéketlensége — ezer­szer is le lehet Játszani, anélkül, hogy a kép mi­nősége romlana — továb­bi előnyt jelent az eddi­gi tv-tároló eljárásokkal szemben. Egytengelyes traktor r A mezőgazdaság erőgépválasztékának bővítése első- [ rendűén jontos feladat, hiszen köztudomású, hogy a [ drága pénzen beszerzett hagyományos traktorok tel­jesítményét csak nagyon egyenlőtlenül — gazdaság­talanul — lehet kihasználni. Hazánkban is biztosan jó hasznát vehetnék a cseh­szlovák gyártmányú egytengelyes traktornak, melynek I 6,5 lóerős egyhengeres, kétütemű, léghűtéses motorja [ 2200 percenkénti fordulatú. Mind az előre-, mind a hátramenetben négy sebességi fokozattál haladhat a traktor 2,5—18, illetve 2—14 km/óra sebességgel. Az Összes szabályozó és irányító karok a csőkeretes „szarvon” kaptak helyet. A csehszlovák ipar a traktorhoz illeszkedő szállító és munkavégző tartozékokat is gyárt; üléssel ellátott kocsit, egycsoroszlyás ekét, háromsoros irtókapát, talajlazítót, permetezőt stb. A kis erőgép óránként mindössze 1,5—2 liter üzemanyagot fogyaszt. Mesterséges folyó Közép-Azsiában meg­kezdődött a 162 kilomé- tér hosszú, Nagy-Nama- ßanszki csatorna építése. A munkálatok során 30 millió köbméter földet mozgatnak meg, egyes he­lyeken — a magaslatok átvágásánál — a vízmély­ség eléri a 30—35 métert. A három nagy teljesít­ményű szivattyúállomás 120 méter magasságba emeli a csatorna vizét. Az építkezés befejezésével több tízezer hektár szűz­föld öntözése válik lehe­tővé. A számítások szerint a művelt területek ter­mése is jelentősen növe­kedni fog. i JECHNIKAi | iUDOMÁMB 1970. augusztus 27­Fényképek az Ikaruszról A Mars és a Jupiter bolygók pályája között kis­bolygó-övezet húzódik. Az úgynevezett aszteroidok majdnem körpályám mo­zognak. Az eddig ismeretes aszteroidoknak kevesebb mint egy százaléka halad erősen nyújtott ellipszis pá­lyán. Az utóbbiakhoz tar­tozik a 20 éve felfedezett Ikarusz is, amely minden 19-ik évben kerül földközel­be. 1968-ban például 6,4 millió kilométerre közelí­tette meg a Földet. A Szovjet Tudományos Akadémia egyezményt kö­tött a Chilei Nemzeti Egye­temmel, amelynek értelmé­ben az El Poble nevű hegy­csúcson egy Leningrádban készült teleszkópot állítot­tak fel. E műszer segítségé­vel sikerült később az lka-, ruszt lefényképezni. A bolygóval kapcsolato­san végzett széles körű és nagy pontosságú megfigye­lések jelentős értéket kép­viselnek a csillagászok szd* mára. Mágnesek — mindenütt A mágnességnek neve­zett természeti jelenség ér­zékeltetésére nincs külön szerve az embernek. Azok­ból a megnyilvánulásaiból ismerjük csak fel, amelye­ket egyes tárgyakra (anyagokra) kifejt; a mág­nes bizonyos tárgyakat — elsősorban vasdarabokat — vonz vagy taszít. Kezdetben csupán já­tékszer volt a természetes mágnes, mely mágnesvas­kő formájában már az ókor emberének is birto­kában volt. Nagyon sokáig nem tudott vele mit kez­deni, mígnem rájött, hogy az ércből formált mágnes- rúd alkalmas az égtájak meghatározására. Több év­ezreden keresztül egyedül e „szerepkörben” nyújtot­tak hasznot a mágnesek az emberiségnek. Ma viszont akárhová né­zünk, lépten-nyomon fel­fedezhetjük a sok hasznos feladatot ellátó mágnese­ket, vagy azokat az eszkö­zöket, műszereket, készü­lékeket, amelyek a mág­neses jelenség segítségével látják el feladatukat. Állandó (permanens) mágnesek vannak a vil­lanyórában, a tv- és rádió- készülék hangszórójában, a telefonban, a mosógép mo­torjában, a kerékpár dina­mójában, hogy csak né­hányat említsünk a sok közül. Mágneses zárat sze­relnek a szekrényekre, a hűtőszekrények ajtói pe­dig azáltal zárulnak, hogy ún. ferriflex szalaggal lát­ják el őket, amely nem­csak szigetel, hanem a szekrény elülső keretéhez hozzá is tapad, miután mágneses ferritport kever­tek a gumianyaghoz. Az üzemi gyakorlatban bonyolult alakú munkada­rabokat mágnesek segítsé­gével erősítenek fel a munkaasztalra, a szer­számgépekre, egymáshoz hegesztendő lemezeket ek­ként rögzítenek a munka­végzés tartamára, lemez­halmokból mágnessel emelnek le egy-egy téglát. Nagy szerepet kaptak az állandó mágnesek az anyagmozgatásban is. Kü­lönösen érdekesek a mág­neses futószalagok, ahol a szállítóheveder alatt sű­rűn egymás mellett erős mágneseket helyeznek el, s így még a meredeken haladó szalagról sem hul­lanak le a mágnesek ál­tal „megragadott’’ fémtár­gyak. Az emelőszerkeze; tekben eddig használt elektromágneseket állandó mágnesek váltják fel, az előbbinél ugyanis mindig fennáll annak a veszélye, hogy áramkimaradás kö­vetkeztében lehull a te­her. A permanens mág­nest úgy ,kényszerítik” a teher elengedésére, hogy egy, a mágnest körülfogó tekercsben az adott pilla­natban áramlökést vezet­nek át, mely rövid időre ellenkező irányú mágneses teret létesít, ami semlege­sítő hatása révén szabad-} dá teszi a terhet, leejti! azt. j Szólnunk kell a perma-, j nens mágnesek egyre fo-jj kozódó „erősségéről” is. A természetes mágnesekből'! kialakított mágneseknek^ nem túl nagy a vonzö, il-;; letve taszító hatásuk. Aa iparilag előállított és igen erős mágneses térbeli „megdelejezett” mágnesek! ennél sokkal nagyobb erőid kifejtésére, átvitelére ké-} pesek. e vonatkozásban! valóságos forradalmat je-j lentett az alumíniumból; nikkelből és kobaltból! porkohászati úton készí-j tett ún. alnico-mágneseld megjelenése, úgy 20—30! évvel ezelőtt. De még en-j nél is „erősebbnek’’ bízó-} nyúltak az ún. ferritekj amelyeket többféle fém-} oxidból (vas-, kálcium-J bárium-, magnézium-) állt} tanak össze. Ma már aa sem kelt meglepetést, hogy! egy-egy különleges állam} dó mágnes saját súlyának ezerszeresét is képes fel-; emelni... Mágneses emelő.

Next

/
Thumbnails
Contents