Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

Világ proletárjai, egy es Q fjetek! a MAGYAR SZOCfA LISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ 260 XXV. évf. WB. szám Arat 90 fillér 1970. augusztus 27, csütörtök A KGST-országok mezőgazdasági minisztereinek találkozója Szerdán a MÉM-ben dr. Dimény Imre mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter megnyitotta a KGST-országok mezőgaz­daság minisztereinek két­napos találkozóját. Az ér­tekezleten részt vesz V. Sopov Bulgária földműve­lésügyi és élelmiszeripari minisztere, B. Vecera, Csehszlovákia mezőgazda- sági és élelmezésügyi szö­vetségi bizottsági elnöke, J. Okuniewski, Lengyel- ország földművelésügyi minisztere, dr. Erwin Neu, a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasá­gi ég élelmiszergazdasági tanácsának elnökhelyette­se, C. Demberel, mongol mezőgazdasági miniszter- helyettes és R. Szidak, a Szovjetunió össz-szövetsé- gi mezőgazdasági minisz­terhelyettese. A találkozó résztvevői egyebek között megtár­gyalják a KGST-országok mezőgazdasági együttmű­ködésének időszerű kérdé­seit is. A tavalyinál gyengébb a szőlőtermés A szüreti előkészületek­ről és a várható terméski­látásokról tanácskoztak Kecskeméten. A megbeszé­lést az alföldi borvidék ter­melőszövetkezeteinek terü­leti szövetségei kezdemé­nyezték. Három megye Pest, Csongrád és Bács- Kiskun területét érintően már régebben megalakult egy koordináló bizottság, amelynek feladata az Al­földi szőlő- és bortermelés­nek segítése, az értékesítés jó megszervezése. A szerdai megbeszélésen részt vettek az érdekelt A dolgozó tsz-tagok 30 százaléka asszony és lány jVőbizottsági elnökök tanácskozása Az MSZMP Központi Bizottságának a dolgozó nők helyzetével kapcsolatos határozata alapján a közös gazdaságokban is megala­kultak már a nőbizottsá­gok. Ezek a bizottságok ki­emelt státuszt kaptak, va­gyis nem a vezetőségnek vannak alárendelve, hanem a közgyűlésnek tartoznak beszámolni tevékenységük­ről. Ez a szervezeti felé­pítés is bizonyítja, hogy a jövőben a nők gondjaival, problémáival alaposabban kell foglalkozni a mezőgaz­dasági üzemekben is. A termelőszövetkezetek területi szövetségében is megalakultak a nőbizott­ságok. A Kecskemét—Kis­kunfélegyháza környéki Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek és Szakszövetke­zetek Területi Szövetségé­nek elnöksége és nőbizott­sága szerdán tanácskozást hívott össze. A megyei ta­nács kultúrtermében tar­tott megbeszélésre az újon­nan alakult szövetkezeti nő­bizottságok elnökeit, vala­mint néhány közös gazda­ság vezetőjét hívták meg. Jelen volt Fehér Lajosné, az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizottságának el­nöke. Buda Gábor, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, valamint több párt- és közéleti vezető. A tanácskozást megelő­zően Fehér Lajosnét és a területi szövetség vezetőit Buda Gábor fogadta. Meg­vitatták a Központi Bizott­ság határozata nyomán ed­dig tett intézkedéseket. A szövetkezeti nőbizott­ság elnökeinek értekezletét Pesir István a szövetség el­nöke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag. Tsz elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy a szövetség körzeté­ben a dolgozó tagság több mint 30 százaléka asszony és lány A nőknek tehát döntő szerepük van a gaz­dálkodási eredmények elé­résében Vitaindító előadást Király Lászióné, a szövetség nőbi­zottságának elnöke tartott. Utalt arra. hogy még igen sok a tennivaló a Központi Bizottság határozatának végrehajtásával kapcsolat­ban. Ezt bizonyítja az is, hogy a szövetség körzeté­ben termelőszövetkezeti el­nöki és főagronómüsi be­osztásban egyáltalán nincs nő. Főkönyvelői poszton is csak húsz százalékos arányt képviselnek. Jobb a hely­zet a szakszövetkezetekben, amelyekben egy elnök és egy főagronómus is akad köztük és a főkönyvelők 57 százaléka nő. A Homokhátság területén a sajátos viszonyok miatt a dolgozó nők szerepe az át­lagosnál jelentősebb. Ma­gas a kertészeti termelés aránya. A szőlőtermesztés­re fordított összes kézi mun­kaerő 60—65 százalékát a nők adják. A gyümölcster­mesztésben 75—80, a zöld­ségtermesztésben 85—95 százalékos az arány. A termelésben történő nagyarányú részvételük megköveteli a fokozottabb megbecsülést. A nőbizott­ságok sokat tehetnek ennek tudatosítása érdekében. A bevezetőt követő vitá­ban felszólalt Fehér Lajos­né is. Utalt a nőmozgalom- j ban eddig elért eredmé­nyekre. Többek között rá­mutatott arra is, hogy a Központi Bizottság határo­zatának végrehajtása hosz- szabb ideig tartó folyamat. Sok helyen a szemléletben is változtatni kell ahhoz, hogy a nők helyzete javul­jon, és a mezőgazdasági üzemekben is megkapják az őket megillető megbecsü­lést. Fehér Lajosné a délutáni órákban Lakiteleken és La- josmizsén tett látogatást. Az itteni közös gazdaságok­ban tanulmányozta a szö­vetkezeti nőbizottságok te­vékenységét. K. S. termelőszövetkezeti területi szövetségek képviselői, va­lamint a legnagyobb fel­vásárló, a Magyar Állami Pincegazdaság vezetői, Ro- honczy Lajos, igazgató fő­mérnök és Sárái Fülöp, ke­reskedelmi igazgató. A ta­nácskozást Deák István, a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezet elnöke, a ko­ordináló bizottság elnöke, valamint Kovács László, a területi szövetség titkárhe­lyettese, a bizottság titká­ra vezette. Megállapították, hogy az idei kedvezőtlen időjárás következtében kevesebb lesz a szőlőtermés, mint az elmúlt esztendőben, sőt a becslések szerint az 1968. évi termésmennyiséget sem éri el a várható hozam. A megyében a legutóbbi fel­mérések szerint 2 millió 100 ezer mázsa körüli ter­més várható. Ha az idő­járás nem javul, lehet, hogy ennél is kevesebb lesz. Több helyen máris rothadni kezdett a tőkéken a fürt. Megegyeztek a pincegaz­daság vezetőivel, hogy az idén a hagyományoktól el­térően a 13 cukorfokos mustot is felvásárolják, te­kintettel arra, hogy az idő­járás miatt gyengébb lesz a termés minősége. Elhatározták, hogy a vég­leges termésbecslések után még egyszer tanácskoznak. Ez alkalommal megállapod­nak az idei felvásárlási árakban is. Losonczi Pál ma utazik tovább Tanzániából Tanzániai hivatalos láto­gatásának második és har­madik napján Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Rashidi Kawawa második alelnök társaságában vidé­ki körutat tett. Felkereste a Tanzániai Egyesült Köz­társaság részét alkotó Zan- zibárt. Szerdán este Nagy Mik­lós, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnökhe­lyettese és Chedial Mgonja közoktatásügyi miniszter aláírta a két ország kö­zötti kulturális egyezmény új, két évre szóló munka­tervét. Losonczi Pál és kísérete csütörtökön reggel utazik el Dar es Salaamból, útjá­nak következő állomására, Kairóba, ahová Aden érin­tésével érkezik meg a dél­utáni órákban. Ünnepi tanácsülés Szabadszálláson, Dunavecsén és Bugacon A vonatkozó kormány- határozatban foglalt felha­talmazás értelmében a me­gyei tanács — mint azt már korábban is hírül ad­tuk — a már eddig nagy­községi rangra emelt hely­ségek sorát újabbakkal nőgyűlés elnöksége. Király Lászlóné bevezető előadását tartja. bővítette. A szükséges fel­tételek birtokában tegnap három községben került sor nagyközség-avató ün­nepi tanácsülésre. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának képvi­seletében Szabadszálláson dr. Kőrös Gáspár, a me­gyei tanács vb-elnökhe- lyettese, Bugacon Farkas József vb-tag, Dunavecsén pedig dr. Borbély Lajos vb-tag nyújtotta át a köz­ségi tanács vb-elnökének a nagyközségi rangot tanúsí­tó oklevelet. Mindhárom ünnepségen a tanácstagság jelenlétében, színvonalas kultúrműsor ke­retében került sor a hatá­rozat közlésére, illetve az okmány átadására. A me­gyei tanács vb-nek a ha­tározat ismertetésével, il­letve a fontos dokumentum átnyújtásával megbízott tagjai értékelték a közsé­geknek a megtisztelő rang kiérdemlése érdekében tett ! erőfeszítéseit, méltatták a í településfejlesztésben el-1 ért eredményeiket és jó­kívánságaikat fejezték ki — egyben a megyei tanács messzemenő, hatékony tá­mogatását is megígérve — j az új nagyközségek előtt j álló célok, feladatok meg- . valósításához. 1 Kölcsönös előnyök jegyében A lig néhány napja, “ hogy miniszterel­nökünk megnyitotta sza­bad hazánk negyedszáza­dos gazdasági, kulturális és társadalmi eredményeit bemutató kiállítást Moszk­vában. Miközben még a szovjet emberek százez­rei elismeréssel szemlé­lik a szocializmust építő hazánk reprezentatív ki­állítását, s a Szovjetunió­ban sokfelé használt nagy érdeklődésre számot tar­tó magyar termékeket, újabb jubileumra emlé­kezünk. A demokratikus Magyarország ideiglenes kormánya negyedszázad­dal ezelőtt, 1945. augusz­tus 27-én kötötte első ke­reskedelmi megállapodá­sát a szovjet kormány­nyal. Ez az egyezmény öt évnegyedre szólt, 1946. december 31-ig volt ér­vényben, s mintegy 30 millió dollár értékű ter­mék kölcsönös szállításá­ról intézkedett. A magyar és a szovjet kormány első kereskedel­mi megállapodása jó alap­nak bizonyult mind nép­gazdaságunk, mind a két ország gazdasági kapcso­latainak gyors fejleszté­sében. Iparunk ma nyolc­szor annyit termel, mint a kapitalista Magyaror­szág ipara 1938-ban. S csupán az ez évi árufor­galmunk a Szovjetunió­val eléri az 1,3 milliárd rubelt, vagyis csaknem 44-szer nagyobb értéket, mint amennyi az első 15. hónapra kötött egyez­ményben szerepelt. Ha­zánk jelenleg már a vi­lág 128 országával ke­reskedik, változatlanul legjelentősebb partnerünk a Szovjetunió, amelyre idei teljes külkereskedel­mi forgalmunknak csak­nem 38 százaléka jut. redvező számunkra országaink külke­reskedelmi forgalmának termékösszetétele is. Be­hozatalunknak mintegy háromnegyed része nyers­anyag, energiahordozó és félgyártmány. A Szovjet­unió korszerű gépek, mű­szerek, komplett gyárbe­rendezések szállításával nagyban hozzájárult ipa­runk műszaki színvonalá­nak emeléséhez. A Szov­jetunióba irányuló kivite­lünknek mintegy a fele munkaigényes gépipari termék. A nagyarányú szovjet készáru-vásárlá­sok lehetővé teszik fel­dolgozó iparunk gazdasá­gos sorozatgyártását. A magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki kap­csolatok töretlenül fej­lődtek az elmúlt negyed­század alatt. Az árucse­rével párhuzamosan fo­kozatosan növekedett az intenzívebb együttműkö­dési formánk: a műszaki­tudományos kapcsolatok és a közvetlen termelési kooperáció szerepe. Jelen­leg mintegy 300 magyar és szovjet vállalat, intéz­mény tart fenn közvetlen kapcsolatot egymással, összehangolják a fejlesz­tő munkát és közös kuta­tásokat végeznek. N egyedszázaddal ez­előtt a második vi­lágháború ■ győztes nagy­hatalma kötött az akkori Magyarországgal teljesen egyenjogú kereskedelmi megállapodást. S kapcso­lataink azóta is az egyen­jogúság és a kölcsönös előnyök jegyében fejlőd­nek. Ke

Next

/
Thumbnails
Contents