Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

3. oldal 1970. augusztus 4. kedd Vendégünk: Erdei Péter Kodály módszere Amerikában A Kodály-szeminárium megnyitó hangversenyének egyik legnagyobb élménye az amerikai Dana School of Music énekkar fellépé­se volt. Nem kis büszke­séggel hallottuk, ahogy an­gol nyelven fölcsendül a Villő, a Túrót eszik a ci­gány és a többi nagyszerű Kodály-kórusmű. Ügy tűnt, a fiatal amerikai lányok teljesen azonosultak a ma­gyar dallamvilággal, nem­csak kifinomult techniká­val, de teljes szívvel éne-' keltek. A kórust Erdei Pé­ter vezényelte, aki kint él az Egyesült Államokban, két éve tanítója Kodály módszerének a tengeren túl. Most a Kodály-szemi- márium egyik csoportveze­tő tanára. Megkerestük, hogy amerikai élményeiről kérdezzük. — Hogyan került sor Egyesült Államok-beli meghívására? — 1968-ban végeztem a Zeneművészeti Főiskola énektanári és karvezetői, szakát. Két évig évfolyam- társam volt az amerikai Denise Bacon, aki annyira megszerette a Kodály-mód- szert, és megértette fon­tosságát, hogy elhatározta: hazájában is minden igye­kezetével szorgalmazza el­terjedését. Az ő meghívá­sára mentem ki az Egye­sült Államokba 68 őszén. Rá egy évre a Ford-alapít­vány segítségével sikerült is létrehozni a Boston mel­letti Wellesley városban a Kodály Zoltán Nevelési Központot, amelyben ame­rikai zenepedagógusokat is­mertetünk meg a Kodály- mpdszerrel. — Tehát ez lényegében tanárképző intézet? — Igen, tanárok képzésé­vel, illetve átképzésével foglalkozunk. Az első év inkább kísérleti jellegű volt, a most induló tanév­ben kezdődik meg igazán a munka. Tavasszal tartottuk a felvételi vizsgákat. Az Egyesült Államok minden részéről jelentkeztek érdek­lődők. — Milyennek látta az amerikai zenei életet és a zenei nevelést? — A kettőt el kell vá­lasztanunk egymástól. A zenei élet igen fejlett, rendkívül színvonalas hangversenyévadok vannak a városokban. A zenei ne­velést egyáltalán nem lehet összehasonlítani a magyar- országival. Szinte iskolán­ként változnak a szokások. Általában összehasonlítha­tatlanul kevesebb idő jut énekre, zenére a tanrend­ben, mint nálunk. Nagy kultusza van viszont az is­kolai fúvószenekaroknak. — Mi jellemzi az ame­rikai népzenét? — Egységes amerikai népzenéről nem beszélhe­tünk, tájegységenként vál­toznak a folklorisztikus ha­gyományok. Általában igen heterogén jellegű. Az első telepesek által behozott an­gol népdalok, spanyol, francia dallamokkal keve- | rednek, igen jelentős az af­rikai néger zene hatása is. — A Dana School of Mu­sic műsorán tudomásom szerint igen sok Bartók és Kodály kóruskompozíció szerepel. Hogyan barátkoz­tak meg ezek a lányok a számukra bizonyára idegen dallamvilággal? — A kórus tagjai egy magángimnázium növendé­kei. Az iskolában egyálta­lán nem folyik énekokta­tás. A kórussal is csak két­szer egy órát próbálunk hetenként. Amikor elkezd­tük a közös munkát, a lá­nyok azt várták, hogy ope­rettrészleteket fogunk éne­kelni, de megértettem ve­lük, hogy értékesebb zene szükséges zenei műveltsé­gük növeléséhez, énekkul­túrájuk fejlesztéséhez. Mi­vel a legtöbbjük egyáltalán nem rendelkezett zenei elő­képzettséggel, s kottából nem tudnak énekelni, me­lodikus népdalfeldolgozá­sokkal kezdtük a közös éneklést. Egy év alatt a kórus nagyon megszerette a magyar népdalokon ala­puló kórusműveket. Ma­gyarországi vendégszerep­lésük nagy élmény volt számunkra, különösen An­dor Ilona kórusát hallgat­ták elragadtatással. — A Kodály-szeminárium eddigi munkájáról mi a vé­leménye? — Csak a legjobbakat tudom mondani. Tartalmas program tökéletes szerve­zés. Én egy kezdő amerikai csoport részére vezetem a foglalkozásokat. Rendkívül szorgalmasak, érdeklődők, kitűnően érzik magukat Kecskeméten. A városnak ősztől kezdve egyébként három hosszasabban is idő­ző amerikai vendége lesz. Hárman azok közül, akik a múlt évben Wellesley- ben jártak továbbképzésre, annyira megkedvelték a Kodály-módszert, hogy egy évig Kecskeméten, az ének­zenei iskolában tanulmá­nyozzák a módszer iskolai gyakorlatát. Erdei Péter a Kodály- szeminárium után ismét visszatér az Egyesült Álla­mokba. Még néhány évig marad kint, hogy terjessze a magyar zenei nevelés jó hírnevét. Sz. J. Kecskemét a sajtóban, rádióban Augusztus 1-én az Esti Hírlapban az őszi konzerv- kiállításról, a vasárnapi Magyar Nemzetben Antal- ffy Gyula tollából a város- központ kialakításáról ol­vashattunk terjedelemes cikket Kecskeméttel kap­csolatban. A Kossuth-rádióban Tú­rién György rendezésében — helyi kéziratos gyűjte­mények felhasználásával — Takács László közreműkö­désével szerkesztett irodal­mi műsor érdekes, hangula­tos képet adott a város múltjáról, jelenéről. Örö­münket csak néhány, pon­tatlanság keserítette: Petőfi nem 1831-ben, hanem 1830- ban távozott Kecskemétről. Mathiász János egyedül te­vékenykedett Katona-tele­pen; a rádió szerint fivéré­vel. Berkes jóval a szentki­rályi pör után érkezett Kecskemétre és rá igazán nem illettek a dramatizált részletben tévesen hozzá tapasztott jelzők. Követke­zetes, kemény harcosa volt a proletárdiktatúrának. A Könnyűipari Miniszté­rium felügyelete alá tarto­zó hat cipőgyártó vállalat — az Alföldi, a Bonyhádi, a Duna, a Minőség, a Szombathelyi és a Tisza Cipőgyár — közvélemény- kutató modellkiállítása nyüt meg hétfőn a Divatcsarnok Lotz-termében. A kiállított 200 cipőmodell az 1971 első felére ajánlott választék egy része. A kiállítás után S végül: ma már nyil­vánvaló, hogy a századfor­duló körüli, az első vi­lágháború előtti évek ki­emelkedő helyet foglalnak el a város történetében. Több középületet emeltek, megnyitották a művésztele­pet, múzeumot, könyvtá­rat alapítottak, az elsők között jelent meg itt mun­káslap, a kulturális életben fontos szerepet kap a fia­tal haladó gondolkodású ér­telmiség: Tóth László, Sisa Miklós és többen, a helyi szociáldemokrata pártszer­A piszkéstetői obszerva­tórium nagy Schmidt-te- leszkópjával » július 30-án éjjel készült felvételen Lo­vas Miklós csillagász ritka fényes szupernóvát fede­zett fel. A fényképen a szu­pernóva a Göncölszekér- ben — pontosabban a Mes­a vásárlók és a kiskereske­delem képviselőinek véle­ményét figyelembe véve folytatják majd a megren­deléseket megelőző keres­kedelmi tárgyalásokat az ország hat cipőnagykeres- kedelmi vállalatával. A teljes divatsorozat a jövő év első felében forgalomba kerülő hét—nyolcmillió pár cipő kiválasztásához nyújt alapot. vezet következetesen, „bal­ról” bírálja az opportunis­ta budapesti vezetőket. Bar­tók koncertje átütő sikert arat, Kacsóh előadásisoroza­tot tart a modern zenéről. Az összekötő szöveg készítője szerint ekkoriban „semmi sem történt”, Kecskemét élte álmos, falusias éle­tét... Tegnap a IV. népzenei találkozóról és a Magyar Rádió népzenei fesztiváljá­ról hallhattunk a rádióban. H. N. sier 101. nagy csillagrend­szerben — tűnt fel, ahon­nan igen kevés szupernóvát ismernek a csillagászok. Amint Petre László Ál­lami-díjas akadémikus, a Csillagvizsgáló Intézet igaz­gatója elmondotta, a fel­fedezés igen nagy hordere­jű. Általában több száz év telik el, amíg egy-egy csil­lagrendszerben egy-egy szu­pernóva fellángol. Tulaj­donképpen ezt a jelenséget még nem is sikerült töké­letesen megmagyarázni. Le­het, hogy a hirtelen felvil­lanó, igen erős fényjelenség valami csillag pusztulását, de lehet az is, hogy csak egy gázköd összeomlását jelzi. Az új fölfedezés nagy si­kere a magyar csillagászat­nak. Nálunk a szupernóva- keresést 1964-ben kezdték el, s azóta ez már a tizen­egyedik magyar fölfedezésű szupernóva, de ennek a fé­nyessége mind a tíz koráb­biét messze meghaladja. : CIPŐK Köz véleménykutató kiállítás! Magyar csillagász felfedezése zai ÁLTALÁNOS ISKOLÁS SZAKTÁBOR Balassagyarmaton, a nyír- jesi úttörő- és KlSZ-tábor- ban országos általános is­kolai szaktábor nyílt. A tá­borozáson a szaktárgyi ta­nulmányi versenyekben ki­tűnt 140 úttörő vesz részt az ország minden tájáról. A gyerekek húsz úttörővezető és szaktanár irányításával foglalkoznak a kedvenc szaktárgyuk rejtelmeivel, de Már egy napja nem ettem semmit, így aztán nagyon legyengültem. Arcom telje­sen bedagadt, szememet nem tudtam kinyitni. Sze­rencsére a házban volt egy gyógyszertár, itt kaptunk lázcsillapítót, a bátyám pe­dig a ház mögötti patak­ban benedvesített egy tö­rülközőt, és ezzel hűsítette fejemet. Harmadnap reggel, bá­tyám barátja, a faluból visszatérve közölte, hogy találkozott szüleimmel. Másnap aztán egymás után érkeztek njeg, előbb édes­apám, majd anyukám, vé­gül nagymama és nővérem. Mikor látták, hogy élek, sírni kezdtek az örömtől. Én pedig a boldogságtól egy szót sem tudtam szólni. Ok mindnyájan épek, egészségesek voltak, csak a nagymamát sebezte meg a TÁRlat emellett bőven jut idejük játékra, szórakozásra is. KŐSZEGI BÚTORSZÖVET Európa textilgyárainak legjobb gépeit próbálják ki a Lakástextil Vállalat szombathelyi törzsgyárá­ban. E próbák során dönte­nek a tervezett vásárlások­ról. Évente 9,2 millió négy­zetméter lakástextíliát gyár­tó vállalat ugyanis nagy­szabású rekonstrukciót hajt nyakán egy üvegszilánk. De az én arcom tovább da­gadt és szememet csak any- nyira tudtam kinyitni, hogy homályosan láttam a kö­rülöttem levőket. Feledve fájdalmamat. elmeséltem nekik, mi történt velem. Édesanyám rámszólt: „Még így is nagy szerencséd volt! De most pihenj, nyújtóz­kodj ki. Még nem szabad sokáig ülnöd”. Lefeküdtem, ám éjjel újra rámtört a láz. Családunk eredétileg Ja- mamoto faluba menekült, rokonokhoz. Amikor ott megtudták, hogy a mi ut­cánk lakosait Jasu faluba irányították, akkor jöttek ide, hogy engem megkeres­senek. Együtt voltitnk te­hát, idősebb nővérem kivé­telével, aki a végzetes na­pon éppen ügyeletbe ment. Édesapám mindennap, ko­ra reggeltől késő estig őt kereste. Mi anyámmal „ott­végre szövődéiben. A kő­szegi bútorszövetgyárban a rekonstrukció eredménye­ként rövidesen megkezdik a finom plüss bútorszövet gyártását. ÁTALAKÍTJÁK A TATAI ÖREG VÁRAT Vasárnap fogadta utoljá­ra látogatóit a tatai öreg várban levő Kuny Domo­kos Múzeum. Hétfőn lebon­tották a vadászati, a céh- és a porcelánkiállítást. Az egész épületet átadják az Országos Műemléki Fel­ügyelőség szakembereinek, hogy az egyik legnagyobb és legkorszerűbb vidéki mú­zeumot alakítsák ki a tö­hon” maradtunk, ö gondo­zott engem. A többiek a szomszéd tanyán töltötték az éjszakát. A harmadik nap késő es­te jött haza apa. „Ö volt. Megtaláltam őt.’’ — Hol van? — anyám meg én dermedten néztünk rá. De jaj! Nem láthattunk mást, mint nővérem egy kis do­bozát. Apám csak ennyit tudott mondani; Meghalt! Ez maradt belőle... ez a doboz... Mi pedig nem te­hettünk mást, mint sírtunk. S ma, annyi év múltán, amikor egészségesen élek, dolgozom —, kereskedelmi rajzoló vagyok Hirosimá­ban — ezek a könnyek még újra meg újra felfa­kadnak. (Fordította; Dr. Szerdahelyi István.) Következik: Az üvegszi­lánk, emlékezete. rökdúlás után épült palo­tában. A műemléknek kü­lönös jelentőséget ad, hogy ez az egyetlen olyan hazai vár, amelyet ma is eredeti vízvédelmi rendszere vesz körül. ÚJ ÜZEMEK SZÁZHALOMBATTÁN Öt évvel ezelőtt, ezekben a napokban kezdte meg rendszeres termelését Száz­halombattán, a Dunai Kő­olajipari Vállalat első gyár­egysége, az atmoszférikus- vákuumdesztillációs üzem. Azóta tizenegy üzem léte­sült az egymillió tonna nyersolajat feldolgozó to­rony mellett, s ebben az évben már 3,6 milliárd fo­rint értékű terméket, ben­zint, gáz- és fűtőolajat, pro­pán-bután gázt, valamint kenő- és motorolajat gyár­tanak. Az idén még a bitu­mengyárat, a gázolaj-kén­mentesítő és a paraffin­gyártó üzemet kell átadni a rendeltetésének. FEHÉRVÁRI VENDÉGJÁRÁS A vendégjárás jegyében telt el a hétvége Székesfe­hérvárott: a külföldi láto­gatók serege szinte ellepte az ősi város utcáit. Egye­bek közt lengyel, bolgár, holland, német, jugoszláv turisták népesítették be a romkertet, a múzeumot, a történelmi belvárost, s gyö­nyörködtek a műemlékek­ben. Sokan keresték fel az István király Múzeumot, a Csók István-képtárat és a belváros műemléktemplo­mait. Óvatos becslések sze­rint mintegy kétezer turis­ta ismerkedett vasárnap az ősi Álba Regiával. FÖLDGÁZFÜTÉSES TÉGLAGYÁR Földgázfűtéses téglagyár épül Gyulán, amelynek ter­vezésére és technológiai be­rendezésére a Nyitrai Épí­tőanyagipari Tervező In­tézet kapott megbízást. A földgázfűtéses, műszárító­val berendezett üzemben folyamatos lesz a termelés, s évente húszmillió tégla­egységnek megfelelő váz­kerámiát, üreges téglát, bé­léstestet és egyéb építke­zési anyagot gyártanak majd. Csehszlovákiában már jól bevált technológiai beren­dezéseket: gáztüzelésű ka­zánt, műszárítót, téglaprést, emelőtargoncát, anyagmoz­gató gépeket alkalmaznak. TERVEN FELÜL NYOLCVAN LAKÁS Júliusban rekordteljesít­ményt értek el a mályi tég­lagyár dolgozói. A tizedik pártkongresszus tiszteletére szervezett munkaverseny­ben 8,7 millió téglát készí­tettek, 2,1 millióval többet, mint amennyit a tervük előírt. A többlet nyolcvan, kétszoba-összkomfortos la­kás felépítésére elegendő. A kánikulában a körkemen­cék ki- és berakóin, vala­mint a műszárító dolgozók gyakran ötvenfokos hő­ségben végezték munkáju­kat. TÁCI ÁSATÁSOK Hazánk legjelentősebb ró­mai kori ásatásáé, a .táci Gorsiumban az idén újabb jelentős leletekre számíta­nak a régészek. A hajdani település központjában foly­tatják a Pannóniában egyedülálló capitolium fel­tárását. Itt — a jelek és a feltevések szerint — az ed­dig feltárt épületek mellett — egy capitóliumi temp­lom maradványai húzódnak meg. Amennyiben sikerül rábukkanni, újabb jelentős épülettel gazdagodik a ró­mai kori település. Meg­kezdték a kutatók a temp­lomtól keletre húzódó ha­talmas épület feltárását is. Valószínű, hogy az alsó- pannóniai tartománygyűlés székhelye volt. Folytatják a fórum felé vezető utak fel­tárását, s hozzáláttak a IV. századi temető ásatásához is. 77 HÁZ LAKHATÓ A felső-tiszai árvíz súj­totta terület újjáépítésén 6500 ember dolgozik Az építkezés jelenlegi ütemét tekintve azonban több se­gédmunkaerőre lenne szük­ség. A különböző kivitelező szervek 1479 lakóház ala­pozásával elkészültek. 770- et falegyenbe noztak. Egy híján 300-ra a tetőszerkezet is felkerült és 77 ház lak­ható állapotban van Ösz- szesen 504 millió forintot folyósítanak az új lakóhá­zak építéséhez és 16 millió forintot a felújításhoz. Az elpusztult ingóságok pótlá­sára 66 millió forint segélyt fizettek ki 6076 családnak. összeállította; K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents