Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

1970. augusztus 25, kedd S. oldal Belorusz küldöttség Kecskeméten Földrajz szakos egyetemi oktatók és hallgatók kül­döttsége érkezett tegnap Belorussziából Kecskemét­re. A küldöttség tagjai ma­gyarországi tartózkodásuk első napján kecskeméti üze­meket látogattak meg. Megkezdődtek az MSZMP X. kongresszusának Októberben küldöttértekezletek Jánoshalmi fafaragó díja Odaítélték a KISZ Köz­ponti Bizottsága által kiírt a Népművészet Ifjú Meste­re pályázat díjait. Bács- Kiskun megyéből 32 nép­művész vett részt a pályá­zaton, és közülük Hargitai György jánoshalmi fafara­gó kapta meg a Népművé­szet Ifjú Mestere címet, és a vele járó 3000 forintos pénzjutalmat. Rajta kívül Vargha Andorné Rideg Márta dunapätaji falfestő, és Török Teréz részteleki tojásfestő munkáit mutat­ták be. Török Teréz és Pó­lyák Ferenc matkói fafa­ragó részt vettek az ifjú népművészek nyári tábo­rában. A Magyar Szocialista I Munkáspárt november 23- án összeülő X. kongresszu­sának előkészületei szerte az országban megkezdőd­tek. A felkészülés első állo­másai — a demokratizmus követelményeinek megfele­lően — az alapszervezeti tag­gyűlések. A párt Központi Bizottsága határozatának megfelelően augusztus else­je óta az MSZMP alapszer­vezeteiben folyamatosan bo­nyolítják le a taggyűlések sorozatát. A párt-alapszer- vezetekben — az eddigi gyakorlattól eltérően — két egymást követő taggyűlésen foglalkoznak a kongresszus előkészítésével. Az augusz­tusi taggyűléseken az alap­szervezetek vezetőségei be­számolnak az elvégzett munkáról, a párttagság megvitatja, sokrétűen elem­zi az alapszervezet tevé­kenységét, megbeszélik a feladatokat, s közösen ki­programot. Ugyanakkor tisztségviselőket javasolnak a szeptemberi taggyűlésre, s megválasztják annak el­nökét, továbbá a jelölő bi­zottság és a szavazatszedő bizottság elnökét és tagjait. A beszámoló gyűléseket követően az alapszerveze­tekben megkezdik két nagy fontosságú dokumen­tum — az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a párt X. kongresszusára kiadott irányelvei, és a párt szer­vezeti szabályzata módosí­tására vonatkozó KB-ja- vaslat — tanulmányozását. Ilyen előzmények után kerül sor az alapszerveze­tek szeptemberi taggyűlé­seire, ahol a pártvezetősé­gek vitaindító beszámolót, tartanak s kikérik a kom­munisták véleményét a KB kongresszusi irányelveiről, valamint a szervezeti sza­bályzat tervezetéről. A tag­ság ezeken a tanácskozáso- alakítják a további munka- 1 kon terjesztheti elő javas­IV. Kecskeméti •zenei Találkozó Nép: Különös, bántó ket­tősség jellemezte az idei találkozót. Egyik oldalról a hagyomány folyamatossá­gában, de az előző éveknél tisztultabban rajzolódott ki a találkozó célja, az ősi kincs megőrzésének és to- vábbéltetésének módja. En­nek sorrendben első meg­nyilvánulása a pénteki ta­nácskozás volt, mely már nem általában a népzene témája körül forgott, ha­nem pontosabban körvona­lazva a népzene mai hely­zetével foglalkozott, életé­vel és hatásával a mai tár­sadalomban. A konferencia során Ols- vai Imre, a népzenekutatás szemszögéből vizsgálta meg a témát, Vitányi Iván, az ezzel kapcsolatos szocioló­giai felméréseket ismertet­te és szólt az úgynevezett zenei anyanyelv problema­tikájáról. Bozay Attila sa­ját műveiből vett szemel­vényeikkel illusztrálva mu­tatott rá, hogyan jelentke­zik a népzene hatása egy mai zeneszerző alkotásai­ban, dr. Lükő Gábor Ady életművének népköltészeti ihletettségét elemezte. Csoóri Sándor, a népkölté­szet és műköltészet, ezen belül is elsősorban a mo­dern költészet kapcsolatáról vallott, dr Kálmán Lajos, a pedagógia feladatait és le­hetőségeit vázolta fel a péphagyomány ápolásában. Adám Jenő professzor szin­te prófétai hévvel tett hitet a népzene mellett, végül iapán vendégünk Ivaki Hadzsimu, a mai japán ze- pei életről s benne a ha­gyomány szerepéről tartott érdekes ismertetést. Hogy sz előadások után nem ma- -adt idő vitára, annak oka Esősorban az volt, hogy a ;éma még így is túlságosan szélesnek bizonyult. Abban /iszont előbbre lépett az dei „tanácskozás, hogy vi-' ágosabban igyekezett a leendőket is megfogalmaz- íl s ezzel együtt a felelős­ség kérdését felvetni. S ezt tnnál bátrabban tehette, hi szén a pár hónapja befeje­ződött „Röpülj páva” vetél­kedő sikere és óriási vissz­hangja a letagadhatatlan tények erejével állt mellet­te. Az idei találkozót a má­sik oldalról viszont kisajá­tította a Magyar Rádió .és sajnos, homlokegyenest szembe fordította az ere­deti célkitűzésekkel. Három hangversenyt rendezett, s ezek közül az első kettő mintapéldája volt a népze­nei kincs rossz értelmé­ben vett „nótává” süllyesz­tésének, eltorzításának. Nem lett volna abban elvi­leg semmi kivetnivaló, hogy hivatásos énekeseket is fel­léptetett, hiszen a népdal ügyéért végzett munkánk­ban nem nélkülözhetjük a hivatásos művészek tevé­kenységét sem. Az elképze­lés a „hogyan” síkján bu­kott meg tökéletesen. Az énekesek — az egy Török Erzsébet kivételével — a népzene szellemétől idegen előadói stílust képviseltek s ezt még csak fokozta a sab­lonos, kommersz zenekari kíséret. Ennél is fájóbb volt a szombati hangverseny, me­lyen népművészek és a népdal szellemét jól érző amatőrök léptek fel, ezek tisztább és hitelesebb elő­adásmódját azonban szin­te teljesen háttérbe szorí­totta és valósággal megfoj­totta az akarnok módon előtérbe tolakodó cigányze­nekari játék (hiába nevez­zük „népi” zenekarnak, a lényeg ezzel nem változik!) De nem hagyhatjuk szó nélkül az elrettentőén ot­romba összekötő versikéket sem! Szinte érthetetlen, hogy annak a Magyar Rá­diónak, mely világviszony­latban elsőrangú komoly­zenei műsorokat sugároz nap mint nap, éppen a nép­zenei rovata dolgozik saját hivatásával ennyire ellen­tétesen! Ezek után szinte fel­üdülést jelentett a vasár­nap délelőtti program. rossz, hiszen a népdal to­vábbélésének nyilván több­féle módja lehet s elvileg ezt is elfogadhatjuk egyik lehetőségként. Csak éppen az elhangzott számok njigy része — így a közismert Tolcsvay-testvérek játéka sem győzött meg arról, hogy valóban a néphagyo­mány egyféle folytatásának lennénk tanúi. Kiemelke­dett viszont ebből a me­zőnyből Ferencz Éva kísé­ret nélkül előadott népdal- csokra, valamint a Halmos Béla—Sebő Ferenc duó és a Napraforgó-együttes mű­sorának azok a számai, melyekben valóban értékes népzenei anyagot használ­tak fel. Mellőzzük most a ta­lálkozó sok más kisebb-na- gyobb programjának felso­rolását és szóljunk a vasár­nap esti záró hangverseny­ről, arról az eseményről, mely végre méltó volt a népzenei fesztivál rangjá­hoz és jelentőségéhez. A hangverseny négy egysége a négy magyar népzenei dia­lektus-területet mutatta be, a lehetőségekhez mérten igen sokoldalúan és ami a legfontosabb: a korábbi évek bemutatóinál maga­sabb színvonalon. A mű­sorban népi énekesek, hangszeresek, és együtte­sek léptek fel, a dalokat táncok és népszokások be­mutatása egészítette ki. A gazdag és színes műsort, a sok kitűnő népművészt nagy szeretettel és őszinte tetszéssel fogadta a hang­verseny közönsége. A műsor tudatos felépítése és a sze­replők igényes kiválogatása Olsvai Imre és Halmos Ist­ván népzenekutatók alapos és szakszerű munkájának köszönhető. És — úgy ér­zem — itt a helye, hogy a legnagyobb elismeréssel szóljunk a korábbi és a mostani találkozók előké­szítésében és lebonyolításá­ban oroszlánrészt vállaló Heltai Nándor fáradságot mely azt a célt tűzte ki, i nehézséget nem ismerő lelkesedé­hogy a néphagyomány kor- ... szerű továbbfejlesztésében ügyszeretetéről iparkodó fiatalokat lépteti | séről! fel. Az elgondolás nem volt Körber Tivadar latait, véleményét arról, ami a dokumentumokban szerepel, illetve arról, ami­vel esetleg a dokumentu­mokat pótlólag ki kellene egészíteni. A párttagság egésze tehát részletesen megvitatja az alapszervezetek fórumain az említett okmányokat. Ez újszerű gyakorlat a párt­életben, hiszen eddig mind­ez egyetlen taggyűlésen zajlott le. A szeptemberi taggyűlé­sek második napirendi pontja a vezetőségválasz­tás, illetve küldöttek vá­lasztása a felsőbb szervek pártértekezleteire. Ez az augusztusi taggyűléseken már megválasztott jelölő bizottságok előterjesztése alapján, titkos szavazással történik. A jelölő bizottság tagjai ugyanis a két tag­gyűlési sorozat között fel­keresik az alapszervezet kommunistáit, s megkérde­zik véleményüket: kiket látnának szívesen a párt- alapszervezet új vezetősé­gében, kiket javasolnak küldöttnek a felsőbb párt­szervek értekezletére. Októberben egyébként országszerte megkezdődnek a küldöttértekezletek. Ezek­re mindenütt sor kerül — üzemekben, vállalatoknál, intézményekben, továbbá községi, járási, városi, me­gyei szinten — ahol párt- bizottság működik. A párt­értekezleteknek, — amelyek november 5-ig befejeződ­nek — három napirendi pontja lesz. Mindenekelőtt a pártbizottság beszámol az elmúlt négy évben kifej­tett tevékenységéről; ezt a küldöttek megvitatják, s egyben megjelölik a továb­bi feladatokat. A második napirendi pont a kongresz- szusi irányelvek és a szer­vezeti szabályzat tervezeté­nek megvitatása, beleértve az alapszervezeti taggyűlé­seken előterjesztett javas­latokat is. Valamennyi fel­merült észrevételt — tehát azt is, amivel nem értenek egyet — eljuttatják a fel­sőbb pártszervekhez. Végül harmadik napirendi pont­ként megválasztják a párt- bizottság tagjait. S ugyan­csak megválasztják a fel­sőbb pártszerv értekezleté­re — illetve a megyei és a budapesti pártértekezlet esetében a kongresszusra — a küldötteket. A pártérte­kezletek sorozatával azután lényegében befejeződnek az MSZMP X. kongresszusá­nak előkészületei. (MTI) HA zai TÁRlat NYOLCNYELVÜ MEZŐGAZDASÁGI SZÓTÁR A szovjet, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK és a román mezőgaz­dasági kiadó, valamint a magyar Akadémiai ,Kiadó, közös szerkesztésében és ki­adásában nyolcnyelvű me­zőgazdasági szótár jelent meg, amely az egyes ki­adók nyelvén kívül angolul is közli a mezőgazdasági szakkifejezéseket. Az 1045 oldalas első kötet 25 780 szakkifejezést tartalmaz, a 676 oldalas második kötet­ben foglal helyet a 8 nyel­vű mutató, a szótár vala­mennyi mezőgazdasági ág szakmai terminológiáját fel­öleli és elősegíti a mező- gazdasággal foglalkozó tu­dományos és ismeretter­jesztő könyvek, cikkek ol­vasását és fordítását. TERMÁLFALVAK Baranya területén újabb hőforrás fakadt a közel­múltban; az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezetben. A megyei Ércbányászati Vál­lalat mélyfúrói ivóvizet ke­restek és eközben tört fel — 480 méter mélységből — a meleg víz. a kút percen­ként ezer liter vizet ad, hőmérséklete 40 C-fok. Űj- petre — az ismert Har­kány, Kistapolca. Magyar- hert'elend. Sikonda és Szi­getvár után — a hatodik „termálfalva” Baranyának. AZ ORSZÁGBAN ELSŐKÉNT A Szolnoki Cukorgyár újabb 130 millió forinttal korszerűsített feldolgozó üzemei készen állnak a próbatermelésre. Az ország­ban elsőnek szeptember 11-én itt kezdik meg a ter­més feldolgozását. A gyár 13 ezer hold kiterjedésű érdekeltségi területén meg­tartották a termésbecslése­ket, átlagosan valamivel több mint 200 mázsás hol- dankénti cukorrépatermés­re számítanak. fényújság Veszprémben átadták rendeltetésének az új fény­újságot, amely a város köz­pontjában álló Centrum Áruház tetején működik, s 5280 lámpával, négy szín­ben továbbítja a legfrissebb híreket, reklámszövegeket és hirdetéseket. REGÖLYI LELETEK Befejeződtek a régészeti ásatások a Tolna megyei Regöly községben, a kelták egyik hajdani fejedelmi székhelyén. Földbe ásott, tűzhe­agyag falmaradványokkal, lyekkel, csont- és ____ h asználati tárgyakkal. "gaz* dag kerámialelettel. Ezzel kiderült, hogy Regöly már jóval a kelták előtt lakott hely volt, Feltehető, hogy a 3000 évvel ezelőtti telepü­lést tűzvész hamvasztotta el, mert bőven találtak fa­szénmaradványokat. Feltár­tak ember- és állatsírt is. A leletek a szekszárdi mú­zeum gyűjteményét gyara­pítják. PEPITA-OROSZLÁN DÍJ A Rádió Tessék választa­ni szeptemberi nyilvános tánczenei seregszemléjének lemezei a hagyományoktól eltérően már augusztusban megvásárolhatók, a magyar tánclemezek közt újdonság lesz a Pepita, amely saját­ságos tasakjáról kapta ne­vét. A legsikeresebb elő­adók, együttesek évenként ezután egy-egy „Pepita­oroszlán” díjat is szerezhet­nek az eladott lemezszám alapján. 1970. szeptembe­rétől megszűnik a sztereo- monolemezek közötti kü­lönbség, s az új magyar sztereofelvételek akár mo­no lemezjátszón is lejátsz­hatók lesznek. ÉLELMISZEREK RADIOLÓGIAI VIZSGÁLATA A megyei élelmiszer-el­lenőrző és vizsgáló intéze­tek közül az országban el­sőként a pécsinél hoztak létre néhány évvel ezelőtt radiológiai laboratóriumot abból a célból, hogy Bara­nya és Tolna megye terü­letén vizsgálják az élelmi­szerekben levő radioaktív szennyezőanyagokat. Kuta­tásokat folytatnak a radio­aktív sugárforrásokkal tör­ténő élelmiszer-tartósítás­sal is. IFJÚ GÁRDISTÁK VETÉLKEDŐJE Az ifjú gárdisták első or­szágos seregszemléjének záróünnepségét vasárnap délelőtt tartották Budapes­ten, a Köztársaság téren; Két napon át az — ifjú gárdisták legjobbjai — több mint 500 fiú és lány — mérték össze tudásukat, ügyességüket, vetélkedtek a győzelemért a különféle honvédelmi sportágakban, lövészetben. VÁRPALOTÁN TISZTÁBB LESZ A LEVEGŐ Új eljárást dolgozott ki az ipari szennyeződés szű­résére a Veszprémi Nehéz- vegyipari Kutató Intézet, a űüoniiti; ou. X. uiuou aow 00, 1 O J jkj líivvzjti., « döngölt padlójú házak ke- [ Várpalotai Szénbánya Vál­rültek napvilágra, sövény­Pálmonostori tapasztalatok A rendszeres vizsgálato­kon alapuló korszerű talaj­erő-utánpótlás témájában tartottak szakmai tanácsko­zást Pálmonostorán hétfőn délután a művelődési ház­ban. A szakmai tapasztalat- cserét a Kecskemét—Kis­kunfélegyháza Környéki Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek és Szakszövetke­zetek Területi Szövetsége, az állami gazdaságok, azon­kívül számos érdekelt in­tézmény, szerv kezdemé­nyezte. A Duna—Tisza kö­zi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, az Állami Gazdasá­gok megyei Szakszolgálati Állomásának szakemberei előadásokban méltatták a szaktanácsadás jelentőségét, annak szerepét a termésát­lagok növelésében. A helyi termelőszövetkezet vezetői pedig beszámoltak arról, hogy mit jelentett a közös gazdaságnak a szakemberek segítsége. A tanácskozáson a Ho­mokhátság termelőszövet­kezeteinek szakvezetői vet­tek részt. lalat és a Mélyépterv. A szakemberek értékes módszere most vizsgázik az üzemi kísérletekben, s rö­videsen mentesíti Várpa­lota lakóit a kellemetlen záptojásszagtól, a környező vizeket a fenoltól. növényvédő HELIKOPTER A VÁSÁRON A mezőgazdasági vásár gépkiállításának egyik leg­érdekesebb látnivalója, a korszerű agrotechnika il­lusztrátora a növényvédő helikopter, amely hétfőn kora reggel megérkezett a helyszínre. A szovjet gyárt­mányú KA—26 típusú heli­kopter Budaörsről indult, s fél 7-kor landolt a vásá­ron. a repülőpermetező gé­pet délelőtt traktor vontat­ta végleges helyére, a fő­pavilon sarkához. Összeállította; K. A. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents