Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-22 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 196. szám 1970. augusztus 22, SZOMBAT Ara: 90 fillér Csak az öntidatos nemzeti egység viheti győzelemre a szocializmus ügyét Méltó ünnepvárás után még az időjá- járás is kedvezni igyekezett alkotmányunk létrejöttének 21., a nagy állam- alapító I. István király születésének ezredik évfordulóján, a munkás-paraszt szövetség, s az új kenyér ünnepén. Mint a kiemelt ünnepségeken Székesfehérvárott, Esztergomban, Kisújszálláson, Balassagyarmaton és általában országszerte, megyénkben is derűsen, a 25 évi munkasikerek feletti jóleső érzéssel, s még inkább a jövendő terveink, törekvéseink iránti bizalommal köszöntötte a városok, falvak lakossága, s a kisebb- nagyobb kollektívák augusztus 20-át. Az ünnepi megemlékezéseken túl me- gyeszerte műsoros falu- és tanyanapokon szórakozott a lakosság, együtt a környékbeli és a fővárosi munkáskollektívákkal. A többi között egész napos, nagyszabású ünnepély volt Mélykúton, Dávodon, Tiszaújfalun, Bugacon, Bó- csán, valamint a kecskeméti Alkotmány Tsz központi majorjában. Jánoshalmán új gimnáziumot, Drágszélen jól felszerelt sportpályát, Hetényegyházán pedig törpevízművet avattak az ünnepnapon. Dr. Bencsik István beszéde a kalocsai ünnepségen A legnagyobb ünnepségre Kalocsán az István alapította érsekség székhelyén került sor. Délelőtt 10 órakor mintegy kétezer főnyi hallgatóság előtt a Himnusz hangjaival kezdődött az ünnepség, amelynek elnökségében a járási és a városi vezetők között ott volt dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság titkára és Farkas József, a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei titkára is. Molnár Istvánnak, a kalocsaiak országgyűlési képviselőjének megnyitó szavai után dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott ünnepi beszédet. Elöljáróban méltatta az államalapító István királyt, arról beszélt, hogy a történelmi példa mennyiben aktuális napjainkban. Számunkra István király hagyatéka azt jelenti — mondotta —, hogy nem kell értelmetlenül avult törvényekhez, vagy intézményekhez ragaszkodni. Éppen a történelmi helyzet helyes felismerése, a változtatni tudás, az új melletti elszánt elkötelezettség az. ami életművéből példaként szolgálhat. A nagygyűlés szónoka ezután napjaink eseményeiről tennivalóiról beszélt. Méltatta az elmúlt 25 évben elért sikereket, vázolta a következő tervidőszak feladatait. A szövetségi politikáról szólva kifejtette, hogy a munkás-paraszt szövetség erősödése, a Magyar Szocialista Munkáspárt népfrontpolitikája a szocialista nemzeti . egység alapja. Ezt ismerte fel a magyar értelmiség is — mondotta —, amikor tehetségét, alkotó munkáját a szocialista építés szolgálatába állította. Munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk merőben más, mint negyedszázaddal ezelőtt volt. Minden osztálynak és dolgozó rétegnek egyetértése a szocializmus, a béke, a nemzeti függetlenség megszilárdítása érdekében, egyre teljesebbé válik. Csak az öntudatos, nemzeti egység viheti győzelemre a szocializmus ügyét. Csak a néppel együtt és nem a nép ellenére lehet megvalósítani a boldogabb társadalmat. — Ezért alakult és ezért lett élő erővé a párttagokat és pártonkívülieket egyesítő népfrontmozgalom. A népfrontmozgalom, az egység létének előfeltétele, hogy olyan politikai, történelmi helyzet alakuljon ki, amelyben a különböző társadalmi osztályok és rétegek többségének az érdeke egy fő nemzeti kérdésben találkozik. Ilyen volt a második világháború idején az antifasiszta harc, A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése Véleménycsere időszerű kérdésekről Moszkvában augusztus 20-án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését, amelyen részt vett a Todor Zsiv- kov vezette bolgár, a Gustav Husak által vezetett csehszlovák, a Wladyslaw Gomulka vezette lengyel, Kádár János vezetésével a magyar, a Walter Ulbricht vezette NDK, a Nicolae Ceausescu által vezetett román és a Leonyid Brezs- nyev vezette szovjet küldöttség. Az ülés célja az volt, hogy azon megvitassák az időszerű nemzetközi kérdéseket a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista országok közötti kapcsolatok kialakult gyakorlatának mégfelelően. Fő figyelmet szenteltek a jelenlegi európai helyzetnek, amely általános vélemény szerint fontos befolyást gyakorol az egész világhelyzetre. A résztvevők megállapították, hogy a Szovjetunió és az NSZK tárgyalásai és az 1970. augusztus 12-én aláírt szerződés fontos lépés a feszültség enyhítésének és az európai helyzet normalizálásának útján, megfelel minden nép érdekeinek és szolgálni fogja minden európai ország aktív államközi kapcsolatai fejlesztésének ügyét, a békés egymás mellett élés elvei alapján. A résztvevők kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy megteszik a tőlük függő további lépéseket ez európai biztonság megerősítésének irányában, egyebek között — más érdekelt országokkal együtt — aktív intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy az összeurópai értekezlet ösz- szehívására vonatkozó, mind átfogóbb támogatásra találó javaslat a legközelebbi jövőben realizálódjék. Ugyancsak véleménycserét folytattak néhány más, időszerű nemzetközi problémáról is. Ismét kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a szocialista országok közötti testvéri kapcsolatok és sokoldalú együttműködés erősítése a béke és az európai biztonság szavatolásának záloga. Az ülés a teljes egyetértés, a barátság és az együttműködés szellemében folyt le. Dr. Bencsik István, a kalocsai naggyűlés szónoka ünnepi beszédét mondja. ilyen most hazánkban a szocializmus teljes felépítése. Népünk ma már töprengő, politizáló, a jövőjét komolyan latolgató felnőtt néppé vált. Fel tudja ismerni helyes érdekeit, meg tudja határozni helyét a világban és szívesen dolgozik azért, hogy előrehaladásunk üteme meggyorsuljon. A továbbiakban a szónok arról beszélt, hogy az idei nehéz esztendőben is teljesítjük népgazdasági célkitűzéseinket, nem utolsósorban azért, mert a lakosság megértette a fokozottabb helytállás szükségességét, magáévá tette a célkitűzéseket. Az idei árvíz és az ehhez hasonló nagy megpróbáltatások mutatják meg igazán az egyes emberek értékét és a társadalom erejét is — mondotta. Ezután a nemzetközi kérdésekről szólt, a nemzetközi enyhülés jeleiről beszélt, hangsúlyozva a magyar erőfeszítéseket az európai béke megteremtéséért Befejezésül arról beszélt, hogy fejlődésünket és továbblépésünk céljait egy új alkotmányban helyes rögzítenünk. Ez az új alkotmány is további nagy fejlődés alapja lehet. A fejlődés záloga pedig a közös munka. Ma már csak szoros együttműködéssel boldogulunk és ezért ez az ünnep mindenekelőtt a nemzeti egység, az összefogás ünnepe. — Azzal a kívánsággal üdvözlöm ezen a napon Kalocsa és a megye népét, hogy ez az összefogás további sikereket, előrehaladást és örömet hozzon e szép város, e gazdag megye dolgos népének — mondotta. A beszéd után népviseletbe öltözött kalocsai gyerekek új búzából sütött kenyeret nyújtottak át dr. Bencsik Istvánnak. Az ünnepség a kalocsai népitánc-együttes műsorával, vetélkedőkkel, divatbemutatóval folytatódott a Beloiannisz-kertben. A kiskun napok nyitánya Félegyházán Dr. Korom Mihály beszéde az alkotmánynapi nagygyűlésen a városi tanácsháza előtti téren a munkásőr-zenekar rézfúvóin felharsant a kiskun napok ütemes szignálzenéje, és a teret csakhamar betöltötte a politikai nagygyűlés hallgatósága. Bevezetésül a kiskunfélegyházi vegyeskar énekelt, és egy Petőfi-vers hangzott el, majd dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb- elnöke üdvözölte a vendégeket, köztük dr. Korom Mihály igazságügyminisztert, Erdősi Józsefet, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkárát, dr. Kőrös Gáspárt, a megyei tanács vb- elnökhelyettesét, dr. Csen- ki Ferencet, a megyei tanács vb-titkárát valamint a kiskun települések pártós állami szerveinek, termelőüzemeinek vezetőit. Ezután dr. Dobos Ferenc felkérte az igazságügyminisztert ünnepi beszédének megtartására. Dr. Korom Mihály méltatta az augusztus 20-i ün(folytatás a 3, oldalon) Csárdás — kalocsai módra, A népitáncosok bemutatója nagy sikert aratott. Az alkotmány ünnepének reggelén rendkívül forgalmasak voltak a Kiskunfélegyházára vezető utak. Rengeteg vendég érkezett gépkocsikkal, autóbuszokkal, vonattal a kiskun napok ünnepélyes megnyitójára. A város ünnepi díszben, fellobogózva várta az érkezőket. A szokásos nemzetiszín és vörös zászlókon kívül kék-fehér kiskun lobogók és. a kiskun települések címerei díszítették az épületeket. Kilenc órakor