Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

8. oldal 1970. augusztus 20, csütörtök Tölti) mint ti a KRESZ-vetélkedőkön Ötvenkét propaganda bizottság a megyében A közúti közlekedés.kul- túráltságának, a balesetek elkerülésének éis a gépko­csivezetők továbbképzésé­nek egyik jelentős társa­dalmi szervei a megyében néhány éve létrehozott községi közlekedési propa­ganda bizottságok. Meg­kértük Jenei Ferenc rend­őr főhadnagyot, a megyei rendőrfőkapitányság köz­lekedési osztályának elő­adóját foglalja össze a propaganda bizottságok munkájának eddigi ereidmé- nyeit, különös tekintettel a KRESZ-vetélkedőkre. — A közúti közlekedés­ben résztvevők nagy há­nyadára jellemző a szabá­lyok pontos ismeretének hiánya. Az évekkel ezelőtt tanfolyamot végzett gép­kocsivezetők ismerik a ré­gi, s közöttük már néhány elavult előírást, a közleke­dési szabályok viszont di­namikusan, a forgalom növekedésével fejlődnek. Ma már egy motorkerék­párosnak, ha sikeresen akar KRESZ elméleti vizsgát tenni, többet kell tudnia mint régen az úgy­nevezett hivatásos gépko­csi vezetőnek. Nem vol- Ba helyes — bár a bal­esetek száma ezt indokol­ná —, ha minden régeb­ben jogosítványt szerzett gépjárművezetőt új vizs­gára köteleznénk. Viszont éppen az elmondottakból következően van nagy je- jelentőségük az ismeretek felfrissítésében a szóra­koztató KRESZ vetélke­dőknek. Ebben az évben 17 községben, s három vá­rosban szerveztünk ilyen versenyt, ahol 170 jármű­vezető mintegy ötezer hall­gató előtt vizsgázott köz­lekedési ismeretekből. Mint megtudtuk, a me­gyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya, a Ma­gyar Autóklub megyei szervezete, az Állami Biz­tosító megyei igazgatósága és a Megyei Közúti Bal­esetelhárítási Tanács együttesen szeretné tovább szélesíteni ezeket a KRESZ-vetélkedőket. A tompái Kossuth Tsz első­nek ismerte fel ennek a jelentőségét, ugyanis a községi KRESZ-verseny előtt üzemi vetélkedőt ren­deztek a járművezetők szá­mára, s a községi ver­senyre a legjobbakat je­lölték ki. Ezzel a módszer­rel — ha minden üzem­ben, termelőszövetkezet­ben, állami gazdaságban, gépkocsival rendelkező szervnél megrendeznék a helyi KRESZ-versenyt — szinte valamennyi gépko­csi vezetővel átismételnék a már többször módosított, megváltoztatott közlekedé­si szabályokat. Ez jelentő­sen csökkentené a közúti balesetek számát. — Gondoltunk természe­tesen az ifjúságra is, s 35 vetélkedőt szerveztünk, főleg az építőtáborokban, s néhány nagyobb létszám­mal működő községi kö­zépiskolában. A 350 ver­senyző, akárcsak az őket hallgató több mint ötezer fiatal nagyon sokat tanult. A versenyzők azon felül, hogy tárgyjutalomban ré­szesültek, jogot nyertek arra is, hogy segédmoto­ros kerékpárral részt ve­gyenek a forgalomban. Ebben az esztendőben a KRESZ-vetélkedők során 200 segédmotor-vezetői en­gedélyt adtunk ki a fia­taloknak. Nem volna tel­jes a kép, ha a KRE3Z- vetélkedők ismertetése so Kecskeméti vonatkozások Székely Bertalan hagyatékában Alkotmányunk ünnepén, | rült a falra. Többen azt István király születésének j szerették volna, ha Bethlen ezredik évfordulóján ismét . Gábor helyett Bocskai Ist- sokan gyönyörködnek a j ván portréját örökítik meg. kecskeméti tanácsháza fres- , E viták hűen tükrözik a rán nem emlékeznénk megj kóiban, a hatvan esztende- t kor és a helyi vezetők tör a szervezésben rendkívül nagy segítséget nyújtó öt­venkét községi közleke­dési propaganda bizottsá­gokról. Ezek a társadalmi szervezetek nemcsak a szervezésben, hanem a já­rási rendőrkapitányságok közlekedési előadóival kar­öltve különböző előadáso­kat szerveznek, forgalom­szervezési gondokat tár­gyalnak meg, s jeleznek számunkra. Célunk, hogy a propaganda bizottságok számát tovább növeljük, bevonva ezekbe a község gazdasági és társadalmi vezetőit is — fejezte be nyilatkozatát Jenei Ferenc rendőr főhadnagy. Gémes Gábor je elhunyt Székely Berta­lan alkotásaiban. A Magyar Tudományos Akadémián őrzött hagyaté­kában kecskeméti vonatko­zású dokumentumok is ta­lálhatók. Az egyik levél az 1895, december 23-án, a Mester jelentésében tartott megbe­szélés döntéseit rögzíti. „A képek tárgyaira nézve, megállapodott az értekezlet, hogy a pusztaszeri ország- gyűlés, mint kevésbé jel­legzetes meg ne állapíttas­sák”. A szakértőként fel­kért Marczali Henrik Ár­pád pajzsra emelését aján­lotta, „mint történelmileg inkább bizonyítható tényt”; végül is a Vérszerződés ke­ténelemszemléletét. Székely Bertalan 1897. szeptember 7-én fejezte be munkáját. Fekete polgár­mester-helyettes két hét múltán már így üdvözli: „Vegye, mint a városi kö­zönség megelégedésének... jelét”. A festőművész tanulságos okfejtéssel köszöni a meg­tisztelő bizalmat: „A mű­vészi szabadságot, mely a mű előnyére vált... a vá­rosnak ezen, a művészetet magasabb értelemben fel­karoló” eljárását. Megemlí­ti, hogy Kada Elek polgár- mester személyesen segítet­te a megfelelő típusok (mo­dellek) kiválogatását. A kortársak elismerésé­A TESTVÉRI KRÍMBŐL A jaltai üdülők egyike; a Vörös Csillag. hez az utódok is csatlakoz­nak. A magyar történelmi festészet jeles művelője Kecskeméten is méltó al­kotással bizonyította kivé­teles tehetségét. Heltai Nándor Négyezer kiskunsági dal A nagy nyári melegben is élénk munka folyik a budai Úri utcában, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia népzenekutató csoport­jának új helyiségében. Ols- vay Imre a Magyar Nép­zene Tárának új kötetét rendezi sajtó alá. Vargyas Lajos, a népzenekutató cso­port vezetője a napokban Norvégiában egy ballada­konferencián vesz részt, Szomjas György pedig a tallini finnugor kongresszus egyik szekciójának vezető­jeként előadást is tart majd a kiskunok népzenéjéről. A kitűhő tudós, megyénk folklórjának nemzetközileg is ismert kutatója. Mintegy négyezer népdalt gyűjtött eddig a Kiskunságban, s tapasztalatait több kiad­ványban foglalta össze. Évadnyitás Kunadacson A huszadik, jubileumi évadját ünneplő Állami Déryné Színház az 1970/71- es évadot Kunadacson nyitja meg. Ma este 8 órai kezdettel a község műve­lődési házában Darvas Jó­zsef Szakadék című drá­mája kerül előadásra. Városlakó Japán lidércnyomás emberiség Fertőtlenítő sugarak Japánban már nem a túlnépesedés az aggasztó probléma, hanem a váro­sok túlnépesedése. A leg­újabb adatok szerint 2 300 nagyváros, város és falu lakosságából mindössze ezeré növekedett, a töb­bieké csökkent. Elsősorban a nagyváro­sok lakossága növekedett, ami természetes velejáró­ja a nagy ipari fejlődés­nek. Durván számítva egész Japán lakosságának fele jelenleg az ország területének 1,25 százalé­kán él, ebből 60 millió Tokió, Nagoya és Osaka ipari központok körül, öt év alatt 20—25 százalék­kal emelkedett a három várost körülvevő perem­városok és külvárosok száma. S míg egész Ja­pán lakossága 10 év alatt 10,1 százalékkal nőtt, To­kióé, Osakáé és Nagoyáé •41,8, 34,8, ill. 25,3 száza­lékkal. Ez okozza e nagy­városokban a közlekedési káoszt, a lakáshiányt, s nem utolsósorban az egészségre rendkívül ká­ros levegő-szennyezettsé­get. Száz mérföldnyi utat lehet ma már tenni To­kiótól déli irányba úgy, hogy az ember nem lát beépítetlen, természetes tájat. A japánok máris egy város-szörnyről beszélnek, amelyet Tokaidó néven emlegetnek; ez volt a ré­gi neve annak az útnak, amely összekötötte Tokiót Kyotóval, a régi császári fővárossal. Egyes terve­zők szerint mintegy 80 millió ember, vagyis a lakosság 70 százaléka e térségben fog élni a szá­zad végére, magának To­kiónak pedig 1985-re kb. 30 millió lakosa lesz. Ki nem panaszkodott — különösen városlakó — a csapi víz klóros ízére? Mindezideig nem volt gazdaságosabb módszer a víz fertőtlenítésére. A hi­ganykvarclámpa viszont megfelelő eszköznek lát­szik. Az első ilyen beren­dezés óránként 70 köb­méter vizet csírátlanított, jelenleg egy 3000 köb­méteres teljesítményű is működik már. Ez az eljárás felesleges­sé teszi a klórozást, így nincs messze az idő, ami­kor vizünk megszabadul kellemetlen mellékízétől. Lábakon álló úttest A nagyvárosok szívé­ben szükségszerűen vég­rehajtandó építkezések, útrendezések, rekonstruk­ciók hatalmas felfordu­lást okoznak, és jóformán megbénítják a közi elfe­dést (mint azt Budapes­ten, a Keleti-pályaudvar előtti aluljáró-rendszer építésénél is tapasztalhat­tuk), aminek elkerülésére világszerte megoldást ke­resnek a szakemberek. A nyugat-németországi Han­noverben az úthálózat teljes átépítésének idejé­re 600 méter hosszú, lá­bakon álló acélszerkezetű magaspályát állítottak össze előre elkészített elemekből, mégpedig re­kord idő alatt: öt hétvé­gét szántak rá a munká­ra, s az el is készült, anélkül, hogy a járműfor­galomban bármi fennaka­dás lett volna. A magas­pálya mindaddig állni fog, s részt vesz az elte­relt járműforgalom lebo­nyolításában, amíg a vá­rosrendezéssel és a jelen­leg építés alatt álló föld­alatti vasúttal el nem készülnek a kivitelezők. Elbontása után olyan he; lyeken fogják ismét fel­állítani, ahol jó segítséget nyújthat a hatalmas au­tóforgalom lebonyolítá­sába^ Brasilia, az új főváros A Brazíliában akkre­ditált külföldi követek, eddig Rió de Janeiróban éltek. Nemrégiben meg­kapták a hivatalos érte­sítést, hogy a brazíliai külügyminisztérium rö­videsen átköltözik a mé­lyen az ország belsejében épült új fővárosba, Bra- siliéba. Hamarosan min­den ügyet innen intéznek és a követségek diplomá­ciai előjogai Rió de Ja­neiróban 1972. szeptem­beréig maradnak csak érvényben. Erre az idő­pontra tehát a 80 nagy- követségnek és követség­nek le kell bonyolítania a költözködést. A távol­ság: ezer kilométer. Brasiliának ma már 450 004 lakosa van, mégis úgy hat a sztyeppén, mint egy márványfala A kormányzati negyedet ne­vezik „márványfalunak”, körülötte keletkeztek a szputnyikvárosok — ez azonban csak igen finom kifejezés a barakktel épü­lések, faháznegyedek meg­nevezésére, s ezek nem sokban különböznek a nyomornegyedektől. Az oda költöző diplo­matákra elég sok nehéz­ség vár. Nagy a távolság a tengerparti fejlett or­szágrésztől, s az új fő­városban alig épült még ki a közlekedési hálózat. Csak autóval lehet közle­kedni, a javítóműhelyek viszont a külvárosban ta­lálhatók. A csodálatosan szép kormányzati épüle­tek sok nehézséget takar­nak: nincs kereskedelmi hálózat, sem ipar, sem mezőgazdaság a főváros ellátására. Csaknem min­dent Sao Paulóból kell drágán odaszállítani. Gyermekcipőben jár még a telefonszolgálat is, ne­héz szállodai szobát kap­ni, mert minden nehéz­ség és hiány ellenére — máris sok turista keresi fel a maga nemében ér­dekes és szép új fővárost.' Walt Disney álma Megvalósult Walt Dis­ney utolsó álma: egy „üdülőbirodalom”-nak nevezhető képzeletbeli üdülőtelep. A kaliforniai „Disneyland” meseország mintájára, csak jóval na­gyobb területen — kb. 270 négyzetkilométeren — egy mesterséges laguna köré csoportosítva épülnek a szebbnél szebb kicsinyí­tett szállodák, egzotikus világok falvai és lakóte­lepei, futurista épületek: pl. a jövő elképzeli szál­lodája, egy óriási sátor. A területen, amely száz kilométernyire van az amerikai űrkutatási köz­ponttól, folyócskák fut­nak a lagúnába, hajók közlekednek a vízen, s a látogatókat egysínű ma­gasvasút viszi körbe. A Világ Üdülő Birodalma bejárata előtt 14 ezer autó számára lesz parko­lóhely és 1971-re készül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents