Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

*. oldal 1970. augusztus 20, csütörtök Ami Magyarországon ma épül az a nemzet fölemelkedését szolgálja Losonczi Pál beszéde az alkotmány ünnepén Szerdán délután az ünnepi díszbe öltözött Székes­fehérvárott, a Szabadság téren rendezett nagygyűléssel megkezdődött az az országos eseménysorozat, amely- lyel hazánk felszabadulásának jubileumi évében al­kotmányunk törvénybeiktatásának huszonegy, az or­szágalapító I. István király születésének 1000. évfor­dulójára emlékezünk. A székesfehérvári központi ünnepségre a városba érkezett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, s ő volt szónoka a nagygyűlésnek, amelyen körülbelül 10 ezer ember, helybeliek és ven­dégek sokasága vett részt. Pontosan 5 órakor felcsendültek a Himnusz hang­jai, majd a nagygyűlésen elnöklő Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte a díszelnökségben helyet foglaló dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét, Jakab Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjét, Fejér megye vezetőit, Prantner Józsefet, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét, magasrangú egyházi sze­mélyiségeket, valamint az állami és társadalmi élet több vezető képviselőjét. Az ünnepi beszéde elhangzása után népviseletbe öltözött lányok idei búzából sütött kenyeret nyújtottak át Losonczi Pálnak. Elutasították Nixon vétóját Tisztelt ünnepi nagygyű­lés! Tisztelt vendégeink! Kedves elvtársnők, elv­társak, barátaim! — Augusztus 20-án or­szágszerte alkotmányunk­ról emlékezik meg népünk. Idei alkotmány napi ün­nepségünk egybeesik fel- szabadulásunk negyedszá­zados és államalapító kirá­lyunk, I. István születésé­nek 1000. évfordulójával. — Az alkotmány nép­hatalmunk alaptörvénye, a győzelem okmánya, szen­tesíti, rögzíti és véfielmezi a szocialista forradalom alapvető vívmányait. Min- denekfelett azt, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a! dolgo­zó népé, s társadalmunk­ban felszámoltuk a ki­zsákmányolás minden for­máját. Egyben sérthetetlen foglalata az alkotmány az állampolgári jogoknak és kötelességeknek, amelyek annyira elválaszthatatla­nok egymástól, mint a tűz fénye és melege. Ugyan­akkor az alkotmányban leljük meg további küz­delmeink és fáradozásaink medrét is. mert bevált mó­don szabályozza közösségi és egyéni életünk zavar­talan fejlődését. Végül ál­lamunk népi jellegének biztosítéka is ez az alap­törvény. — Természetesen nem paragrafusokat és jogi for­mulákat ünnepelünk, ha­nem azt a negyedszázados történelmi folyamatot, amely a Magyar Népköz- társaságot és annak alkot­mányát megteremtette, és elindította társadalmunkat a szocialista fejlődés út­ján. Ennek a példátlanul jelentős történelmi sza­kasznak a hőse és vezetője a munkásosztály. A párt irányításával bebizonyítot­ta, hogy nemcsak a hata­lom megragadásához van ereje, hanem politikai érettsége, szervezettsége és szervezőképessége alkal­massá teszi az államveze­tésre is. A munkásosztály létrehozta és a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zésével testvéri közösségé mélyítette a munkás—pa­raszt szövetséget. Kifej­lesztette azt a politikai szövetségi rendszert, amelyben ma már minden hazaszerető ember együtt fáradozik nemzeti progra­munk valóraváltásáért, a szocialista társadalom tel­jes felépítéséért. — A Magyar Népköz- társaság munkáshatalom. De éppen azért, mert munkáshatalom, ez az ál­lam minden becsületes ma­gyar állampolgár édes ha­zája. Ami Magyarországon ma épül, az az egész nem­zet fölemelkedését szolgál­ja. Mindenkinek, aki cse­lekvő módon szereti a ha­záját, megvan itt a biz­tonságos helye és a meg­tisztelő feladata. — Szép hagyomány, hogy augusztus 20-án ke­rül az ország asztalára az új kenyér. Ez az ünnepi aktus szervesen összefügg az alkotmánnyal. Már Pe­tőfi Sándor is egy léleg­zetre mondta ki költemé­nyében: jog és haza. haza ég jog. Ehhez harmadik­ként a mi nemzedékünk hozzátette a kenyeret is. Amikor a hazát, a jogot és a kenyeret említjük, lé­nyegében ugyanarra a szent ügyre gondolunk. — Az új kenyér íze és illata betölti mai ünnep­ségünket. Pirosra sült hé­ján ott érezzük még a ke­zük melégét azoknak, akik szántottak, vetettek, arat­tak és betakarítottak. Az idén nem volt könnyű dolguk a termelőszövetke­zeteknek és az állami gaz­daságok dolgozóinak. Rendkívüli hosszú tél, ké­sei tavasz, próbatételekkel és természeti csapásokkal terhes nyár áll mögöttünk- Voltak olyan kritikus na­pok, amikor akár két-há- rom millió katasztrális hold termését is elpusztít­hatta volna a fenyegető árvíz. De az összefogás, a kötelességteljesítés és a szocialista hazafiságból táplálkozó szolidaritás lo­kalizálni tudta a veszélyt. Tisztelt ünneplő közön­ség! — Alkotmányunk idei ünnepe összekapcsolódik államalapító nagy kirá­lyunk, István születésének 1000. évfordulójával. — A Magyar Népköz- társaság hálával adózik az államalapító István állam­férfiúi nagyságának. Ér­vényes örökségét tisztelet­ben tartjuk, érdemeit meg­őrizzük. Ezt juttattuk ki­fejezésre azzal is, hogy a mostani alkotmánynapi ünnepi nagygyűlést éppen Székesfehérvárott tartjuk. Királlyá koronázása után ugyanis ezt a várost tette uralkodásának központjá­vá, itt emelt magának ki­rályi palotát, itt töltötte el életének nagy részét, s itt temették el az általa ala­pított székesegyház falai között. — Történelmünk előre­mutató hagyományait, nagy elődeinket akkor követjük igatón, ha felismerjük, vállaljuk és elvégezzük azokat a feladatokat, ame­lyeket a mi korunk ép­pen mireánk bízott­— Ha a mai Székesfe­hérvár és egész Fejér me­gye életét szemléljük, ha körülnézünk itt. gyűlésünk színhelyén, azonnal sze­münkbe ötlik napjaink ha­zaszeretetének sok nagy alkotása. Ki ne tudná, hogy a felszabadulás előtt ebben a városban és me­gyében híre-nvoma sem volt a nagyiparnak. Ma pedig ez Dunántúl egvik Igjelentősebb ipari köz­pontja. Székesfehérvár. Dunaújváros és a többi megyebeli ipartelep úi vi­lágot hozott létre itt. Üi korszakot, amely beszéde­sen hirdeti a munkásosz­tály, a szocialista társa­dalom, a szocialista nép­gazdaság és a szocialista ember kiapadhatatlan élet­erejét. Az ország innen kapja a hengerelt acélter­melésnek több mint a fe­lét, az alumíniumtermé­keknek több mint a há­romnegyedét, a rádió- és televíziókészülékek túlnyo­mó részét. — Hatalmas fizikai, szellemi és erkölcsi ener­giák fakadtak fel az egész országban. Ezt elsősorban a felszabadulás történelmi fordulatának köszönhet­jük, amelyért soha el nem múló hálát érzünk a test­véri Szovjetunió iránt. A szocialista társadalmi vi­szonyok kivívása és meg­erősödése meghatványozta az alkotó energiákat. Ér­telme és célja lett a mun­kának, s ezért megvan az eredménye is. Bármerre járunk is az országban, azt tapasztaljuk, hogy tár­sadalmunk legszélesebb köreiben ismerik, helyes­lik és- követik azt a poli­tikát, amely mindennapi munkánkat áthatja. Ennek a politikának a kialakítá­sa, megfogalmazása és al­kalmazása a lehető legtel­jesebb nyilvánosság előtt folyik. — A nép bízik a párt­ban, bízik a párt politi- kájában-- A haza felvirág­zásán, egyéni sorsa ked­vező alakulásán mindenki felmérheti, hogy szilárd alapokra építünk, jók, vi­lágosak és vonzók a cél­jaink, s évről évre köze­lebb kerülünk megvalósí­tásukhoz. Politikánk ál­dandó. folyamatos, örven­detesen nélkülözi a drámai változásokat és megráz­kódtatásokat. Ez a politi­ka azonban állandósága és egyenletessége mellett fel­figyel és választ ad az élet által felvetett új és új problémákra. Gondoljunk csak azokra a szükséges intézkedésekre, amelyek a gazdaságirányításban, az államélet fejlesztésében és más területeken tökélete­sítették a bevált politikát. — A közvélemény meg­ismerte azokat az irányel­veket, amelyek alapján az országgyűlés szeptemberi ülésszaka, az addig elhang­zó észrevételeket is figye­lembe véve, megvitatja" és törvényerőre emeli a ne­gyedik ötéves tervről szó­ló javaslatot. Az elmúlt évek gazdasági eredmé­nyeivel általában meg le­hetünk elégedve, de nem kerülte el senkinek a fi­gyelmét, hogy miben kell javítanunk a munkán. Méginkább összpontosíta­nunk kell a társadalom erőit, minden szakértel­met, minden tudást és minden lelkesedést. — A negyedik ötéves terv célja a műszakilag fejlettebb, hatékonyabb munka és a lakosság jobb ellátása. Egyszerre a ket­tő. Egyik a másik nélkül felborítaná életünk meg­alapozott egyensúlyát. Ar­ra kell törekednünk tehát, hogy többet, de mégin­kább arra. hogy jobban és termelékenyebben dolgoz­zunk, s akkor jobban, anyagilag és szellemileg is színvonalasabban élünk majd. Sok mindent elér­tünk már, de még ennél is több, amit ezutá_n kell megvalósítanunk. Az igé­nyek szüntelenül nőnek — ez természetes. Lehetősé­geink bővülnek — ez ör­vendetes. Arra kell igen nagy gondot fordítanunk, hogy igényeinket és lehe­tőségeinket tudományos alapossággal felmérjük és józanul egyensúlyban tart­suk. — Társadalmunk mind­inkább megtanulja, ho­gyan kell az ország dol­gait, eredményeinket és nehézségeinket, közös gondjainkat és örömeinket belülről, a gazda szemé­vel és érzületével felfog­ni. Az idei példátlan ár­víz rendkívüli terhet ró az egész országra. Lenyűgöző volt azonban a gyors se­gítőkészség, amellyel az egész lakosság odatartotta a vállát a közös teher alá. A magyar nép nagyszerű társadalmi összefogással válaszolt a természeti csa­pásra. A több milliárd fo­rintos veszteség ismereté­ben, a gyors segítségnyúj­tás után, tartós elhatáro­zás született. így történt, hogy a felszabadulási ju­bileum, majd a X. párt- kongresszus tiszteletére rendezett munkaverseny lendülete párosult és föl­erősödött azzal az orszá­gos mozgalommal, amely az idei nemzeti jövedelem egy százalékos növelését tűzte ki célul. — Külpolitikai törekvé­seinkről beszélt ezután Losonczi Pál, amelyek a szocialista haza érdekeit szolgálják, s arra irányul­nak, hogy építőmunkánk számára minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsenek. — Ennek az esztendő­nek, amely már eddig is sok eredményt, sok fela­datot, szép ünnepeket és nagy munkasikereket ho­zott, méltó befejezése lesz a novemberre egybehívott X. pártkongresszus, amely az ország népének kíván­sága szerint, minden bi­zonnyal megerősíti és to­vábbfejleszti az eddig folytatott politikát. Lenin azt mondta, hogy a poli­tika „milliók sorsa”. Ed­digi eredményeink arra lelkesítik a hazaszerető emberek millióit, hogy még nagyobb lendülettel folytassák sorsuk alakítá­sát, a boldog, szocialista Magyarország teljes felépí­tését. Ez az ünnepi alka­lom is erősítsen meg mind­annyiunkat a hétköznapok tetteinek eredményes vég­zésére — mondotta befe- iezésül az Elnöki Tanács elnöke. A Nixon-kormány presz­tízse és belpolitikája is­mét súlyos vereséget szen­vedett, amikor a képvise­lőház után a szenátus is szavazattöbbséggel elutasí­totta az elnöki vétót az oktatási költségvetés tör­vénytervezetéről. Az ily módon hatályba- lépett új törvény 4,4 mil­liárd dolláros költségve­tést irányoz elő oktatási célokra — félmilliárd dol­lárral többet, mint ameny- nyi a kormány terveiben szerepelt. A szakemberek szerint ez az ,,egy csepp a tengerben” nem képes komolyan megjavítani az amerikai oktatási rendszer súlyos helyzetét. Nixon elnök, mint isme­retes, az infláció elleni harcra hivatkozott, amikor megvétózta a fenti tör­vénytervezetet. Azt a tényt, hogy a kép­viselőház és a szenátus mégis elutasította az elnö­ki vétót, megfigyelők a közelgő kongresszusi vá­lasztásokkal hozzák össze­függésbe. Bár az elnök ellen szavazók jelentős többsége republikánus párti, megfigyelők úgy vé­WASHINGTON (MTI) Kedden este a Bahama- szigetektől 240 kilométer­re az amerikai haditenge­részet elsüllyesztette a má­sodik világháborúban ki­szolgált cirkálót, fedélze­tén az idegbénító mérges gázt tartalmazó koporsók­kal. MOSZKVA A Szovjetunió orvostu­dományi akadémiájának alelnöke a Pravda tudósí­tójának adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy az idegbénító gáz egy milli­omod grammja is elpusz­títhatja a tenger mikro­organizmusait. „A termé­szet egyensúlyát könnyű felborítani: a tenger élő­világának károsodása sú­Egyiptom hivatalosan mo­hamedán ország, és az isz­lám heti ünnepnapja a péntek. A napi ötszöri imát otthon is elvégezhetik a hí­vők, de illő dolog, hogy a péntek déli imát a mecset­ben végezzék. Ilyenkor az előimádkozó a szószékről intelmet szór az igazhívők fejére és áldást kér az ál­lamfőre. Ennek a beszédnek tehát politikai jelentősége is van. A kairói nép az ünnep előestjét csütörtökön víg szórakozásnak szenteli. A mulatóhelyek az Imádeddín úton megtelnek, az autók ezrei száguldanak össze­vissza jókedvű tulajdonosa­ikkal, és mindenki félbe­hagyja megkezdett munká­ját. A mohamedán péntek nem okvetlenül szünet, az üzletet nem kell bezárni, és aki akar, dolgozhat is. Nem úgy a rákövetkező szombaton, a zsidók heti ünnepén. Ezen a napon a hitbuzgó zsidónak nem szabad dolgoznia, és egész napját, minden testi erejét és szellemi képességét az lik, hogy a törvényhozók még a pártvezetőkkel és a Fehér Házzal konfliktus árán is szeretnék biztosí­tani újraválasztásukat. II Szíriái KP latifkára Kádár Jánosnál KhaJed Bagdas, a Szíriái Kommunista Párt főtitkára — aki szabadságát tölti hatónkban — látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkáránál. A lá­togatás során eszmecserét folytattak az időszerű nem­zetközi kérdésekről, a kö­zel-keleti helyzetről, vala­mint a két párt kapcsola­tait érintő kérdésekről. A szívélyes légkörű találko­zón jelen volt Komócsin Zoltán, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Garai Róbert, a Központi Bizott­ság külügyi osztályának helyettes vezetője. lyos következményekkel járhat a szárazföldön is” — mondotta Kovanov. Sztyepanov professzor, az oceanológiai intézet osz­tályvezetője ugyancsak a Pravdának elmondotta, hogy a mérges gázok el­süllyesztése nemcsak az Atlanti-óceán térségét fe­nyegeti. Véleménye szerint a tengeráramlások köny- nyen felszínre hozhatják a gyilkos mérget és mivel az elsüllyesztésre kijelölt pont a Golf-áram útjába esik, a vízben oldott gázré­szecskék eljuthatnak az Atlanti-óceán északi ré­szébe is, míg a mélyten­geri áramlatok dél felé az Antarktiszig majd az In­diai-óceánon át a Csendes­óceánig vihetik a mérget. úristennek és az imának kell szentelnie. Kairó bel­városa néptelenné válik, a zsidó boltok nem nyitnak ki, és a vevőnek türelme­sen várnia kell, mert a va­sárnap a keresztények, kop­tok, görögök, örmények, olaszok, libanoniak ünne­pe. Csak hétfőn indul meg álmosan az élet, várva a csütörtök boldogító délu­tánját. A vallásalapítók bölcsek voltak, ismerték az emberi természetet. Én rendszerint vasárnap kerestem fel a mohamedán régiségek múzeumát. Egyiptom a VII. században hódolt meg az arabok előtt. Hosszú évezredes történel­me során Szíriái pásztor­nép, perzsa, római, make­dón és bizánci urak vetél­kedtek birtoklásáért. A kopt egyiptomi tűrte az idegen igát, és egyik urá­nak nyelvét sem vallotta magáénak, pedig a hódítók magas kultúrát honosítot­tak meg Egyiptomban.. A pusztai arabok az iszlám jelmondatával — „Nincse­nek istenségek; csak az egy Beláthatatlan következmények Germanus Gyula: Nincsenek istenségek...

Next

/
Thumbnails
Contents