Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-18 / 193. szám
I r 1970. augusztus 18, kedd 8. oldal Jubileumi úttörőév előtt Megyeszerte még folynak a nyári úttörő-táborozások, a pajtások élvezik a nyár, a vakáció örömeit, az elmúlt tanév eredményes munkájáért kapott jutalomtáborozásokat. Az úttörővezetők azonban már készülnek a szeptemberben kezdődő jubileumi úttörőév eseményeire. A megyei úttörőelnökség javaslatot tett a megyei program főbb eseményeire, amit a KISZ megyei vb jóváhagyott. Ezekről a tervekről kaptunk tájékoztatást Pap Istvántól, a megyei úttörőelnöktől. Az 1970—71-eS tanévben ünnepeljük az úttörőszervezet megalakulásának 25. évfordulj át. a hagyományoktól eltérően, az Országos Úttörő Elnökség nem hirdet egész évre szóló mozgalmat, az úttörők legjelentősebb feladatát a jubileumi próba képezi. Az idei tanév bővelkedik országos és megyei szintű pályázatokban. A pajtások részt vehetnek irodalmi, úttörődal, képző- és ipar- művészeti-; valamint fotó- pályázatokon. Számos megyei kiállításon mutatnak be gyermekalkotásokat, és olyan műveket, amelyek a gyermekek életét ábrázolják. Ilyen lesz például a kecskeméti Katona József Múzeumban rendezendő fiatal képzőművészek kiállítása. Mit adott aa elmúlt negyedszázad a gyermekeknek? címmel bélyeggyűjtemény összeállítására írnak ki ,pályázatot. A legjobban sikerült gyűjtemények szerepelnek majd a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács vb művelődési osztályának kiállításán, a fotó-, képző- és iparművészeti pályázatokra érkezett legszebb művekkel együtt. Az év során valamennyi úttörőcsapat elkészíti 25 éves történetét, és e krónikák felhasználásával az úttörőelnökség feldolgozza az úttörőszövetség megyei történetét. Emellett készülnek majd a pajtások az 5. országos úttörőtalálkozóra, amelyen Bács-Kiskun megyéből 300-as létszámú csoport vesz részt. A megyei úttörőtalálkozóra 1971. májusában kerül sor Kecskeméten. A találkozó keretében rendezik meg a kulturális szemle díszbemutatóját, a megyei tomabemutatót, valamint a Vidám úttörődélutánt a Széktói Stadionban. Az egész évi gazdag kulturális programban szerepel az úttörő-fúvószenekarok megyei fesztiválja. November—decemberben kerül sor Lenin páncélautójának fogadására. A megyei úttörőelnökség kezdeményezi a gyermekkönyvhét és a jubileumi fenyőünnepek megrendezését, valamint a kecskeméti úttörőmozihoz hasonlóan, gyermekbérleti sorozat szervezését vidéken is. Akciót hirdetnek úttörőpark, sport- és honvédelmi pálya, csapatotthon létrehozására. Megszervezik a „Legyen az iskola az úttörőcsapat otthona” című országos mozgalmat és az úttörők vietnami akcióját, a legjobbaknak járó jutalmat először a gyermeknapon adják át. Mindezek mellett számos ünnepi ülés. konferencia és találkozó teszi teljessé a következő év úttörőmozgalmi eseményeit. A részletes program készítése valamennyi úttörőcsapatnál a csapatvezetőség értekezletén történik, augusztus végén. JE. L (93) — Kell a fenének a maga pénze — mondta dühösen a fegyveres. — Nem hívna be bennünket végre a szobájába? Iréna kétségbeesetten próbálta kitessékelni a két férfit, de végül is engedett az erőszaknak. — Először is azt szeretném tisztázni — kezdte a szobában az egyik férfi, hogy nem rabolni, vagy gyilkolni jöttünk. — Elnézést a rendetlenségért — mondta némiképpen megnyugodva Kobasova. — Azért jöttünk, hogy — észrevette a konyakos üveget a pohárszéken, odament, tiszta poharat keresett, s mert nem talált, üvegből ivott. Néhány korty után átnyújtotta társának a háromcsillagos itókát — Kik maguk, könyörgöm.^; — kezdte Iréna. — A vizitkártyánk nem a legelőkelőbb — csapott fegyverére az egyik — de egy rövid beszélgetésre jöttünk csupán. Az egyik barátunkról van szó, akit teljesen ártatlanul letartóztattak egy fogorvossal együtt. Maga ki fogja szabadítani. — Kiről van szó tulajdonképpen? — kérdezte Iréna — Jan Bovecki a neve, s ártatlan. Garantáljuk, hogy ártatlan. — De kérem, rémélem tudják, hogy az árak igen r%gasak? Ötven-százezer zloty is rámegy, ráadásul jelentős részét dollárban vagy fontban kérik. — Mit bánom én ha aranyban fizeti is — mondta a fegyveres férfi. — Fő az, hogy kihozza. Itt van ezen a papíron minden szükséges adat — nyújtott át egy papírszeletet az asszonynak. — Tehát nem sokalják az árat? — kérdezte Iréna. — Annál inkább nem, mert egy barátunkról van szó, s mert a váltságdíjat nem mi, hanem ön fizeti ki, asszonyom. — Erre képtelen lennék még akkor is, ha mindenemet áruba bocsátanám. — Ne túlozzon asszonyom— szólalt meg most az alaMagyar tudósok a finnugor kongresszuson Népes delegáció, 90 magyar tudós utazott vasárnap Budapestről Tallinnba, ahol egy hétig tartó nemzetközi finnugor kongresz- szus kezdődött hétfőn. A küldöttség vezetője, dr. Or- tutay Gyula akadémikus, a finnugor—magyar nemzeti bizottság elnöke. KODALY-SZEMINÁRIUM A hét vége hangversenyei Beethowen? Váczy? Őszinte elismeréssel dicsérhetjük a kiskun napok rendezőit. Igényes, gazdag programot állítottak össze. Az ötletesen szerkesztett meghívót szeplősítő elírásokról mégsem hallgathatunk. Kodály Zoltán világhírű művének Psalmus Hungaricus a címe és nem Psalmus Hungorius (?), Beethowen neve helyesen: Beethoven, hogy csak a legfontosabbakról szóljunk. Az utóbbi hónapokban másutt is találkozhattunk hasonló felületességgel. A megyeszékhely felszabadulási emlékműsorában Juhász Ferenc helyett Sánta Ferenc prózaírónak tulajdonítottak egy híres költeményt. A Váci Mihály-em- lékestet hirdető nyomtatványban a rendezők két hibát is elkövettek a tragikusan elhunyt költő rövid nevének leírásában. Az ilyen hibák méltatlanok nagyjainkhoz és az egyébként színvonalas kulturális eseményekhez. EL N. A szeminárium utolsó hetébe lépve annyira megsűrűsödtek a hangversenyek, hogy most szinte csak vázlatos áttekintést adhatunk az utóbbi négy nap egy-egy eseményéről. SEBESTYEN VONÓSNÉGYES Csütörtökön este a Sebestyén vonósnégyes (Sebestyén Ernő, Szabó Tamás, Fias Gábor, Devich János) adott a művelődési házban hangversenyt. Akitűnő együttest most hallotta első ízben Kecskemét közönsége. Műsorukat Haydn: D-dűr („Pacsirta”) - kvartettjével kezdték. Igen szépen, klasz- szikus mértéktartással muzsikáltak, csupán a záró tétel túlhajtott, öncélúan virtuóznak tűnő tempóját lehet kifogásolni. Bartók: II. vonósnégyese a szerző viszonylag fiatalkori alkotása, melyben azonban a későbbi nagy művek sok jellemvonása már készen, éretten jelentkezik. Az együttes a művet azzal az elemző tudatossággal játszotta, mely a modern Bartók-interpretáciő alapja, egyaránt feltárva a mű szerkezeti szilárdságát és emocionális mélységeit. Végül Kodály kamaramuzsikájának egyik gyöngyszeme, a II. vonósnégyes hangzott el igen színes, szép előadásban. A hangversenynek olyan nagy sikere volt, hogy a közönség a szp szoros értelmében nem akarta leengedni a művészeket a pódiumról. Ráadásként egy Haydnnak tulajdonított F-dúr vonósnégyes népszerű szerenád-tételét játszotta el az együttes. JUVENTUS KAMARAKÓRUS Pénteken este két jőhírű énekkar lépett fél a színcsonyabb, aki eddig a könyveket böngészte; — Áz ön jelenlegi vagyona sokszorosa a váltságdíjnak. Itt van például ez a Men korabeli Buddha szobor. Feketepiacon kétmilliót megér. — ön műtörténész? — kérdezte lelkesen Kobasova. — Mit számít az most, 'ki micsoda. A barátunkat ki kell szabadítani. — Megpróbálom, — mondta megadóan Iréna. — Többet kell termi, mint csupán megpróbálni — válaszolt az alacsonyabb. — Ki kell hozni őt Egyébként az isten sem védi meg a következő beszélgetéstől — s ezzel a fegyverére csapott — Természetesen — mondta ismét nyugodtan az asszony — hiszen elsősorban lengyel vagyok és hazafi. A vagyon háborúban úgy sem ér fabatkát sem. — Örülök, hogy megértettük egymást — hajolt meg udvariasabban a magasabbik, s eltette a pisztolyt — És kérem, ne kísérjen ki bennünket. Ismerjük a kijáratot Kobasova kétségek között töltötte a következő órákat. Egyet akart tisztázni magában: ez nem lehet a Gestapo csapdája. Ezek az emberek valóban lengyel hazafiak voltak, s éppen ezért köteles is beváltania ígéretét A pince nyirkos volt s a ládán sem érezte túlzottan kényelemben magát Kloss. De már egy fél órája merőn nézte a falakat, mintha oda sem figyelne az öreg partizán szavaira. Pedig az öreg egyfolytában beszélt, mióta beléptek ebbe a szűk cellába. Kloss rágyújtott. A parázsfénynél megnézte az óráját Mindössze tizenhat perc volt éjfélig. — Né számíts kegyelemre te sváb — mondta az öreg. — Ezzel a lángszóróval nyírlak ki, amint a parancsnok megérkezik. Tudod, honnan szereztem ezt a pokolgépet? Egy csendőr fordította a fiamra. Tőle vettem el, s rajta próbáltam ki először. Kloss felállt. — Hívd azonnal a parancsnokot. — A parancsnok nincs itthon. Egyébként is beszélhettél volna akkor, amikor kérdeztünk. — Hát akkor gyújts rá te is — mondta Kloss, s egy cigarettát dobott az öreghez. Abban a pillanatban, amikor az mindkét kézével a cigarettáért kapott, Kloss előrelendült. (Folytatjuk) házban: a budai Juventus Kamarakórus Csík Miklós, és a komlói Kodály-iskola gyermekkara Tóth Ferenc vezényletével A Juventus énekkar a nyári szünet miatt nem teljes létszámmal állt ki, s ez a tény nemcsak hangerőben, de zeneileg is hatott a produkcióra. Minden szép, pontos és kidolgozott volt előadásukban, de hiányoltuk azt az eleven zeneiséget, amit a kórus számos sikere alapján vártunk, öt Bartók-mű után Szoko- lay, Farkas, Pászti és De- csényi egy-egy darabja szerepelt műsorukon. Kiemelkedett Bartók: Isten veled! című művének kifejező előadása, valamint Farkas Táncnótájának (a Keresztöltés ciklusból) virtuóz megszólaltatása. __ A KOMLÖI K ODÁLY-ISKOLA GYERMEKKARA A komlói kórus hat Kodály-művet adott elő, ezek közt a nekik ajánlott Ha- rasztosi legények-et. Tóth Ferenc nagy elánnal és igen szuggesztívan vezeti együttesét, kifejező ereje ez alkalommal főleg a széles, nagy dallamívek megformálásában (Ének Szent István királyhoz, Esti dal), valamint az Angyalok és pásztorok kettős karának kontraszthatásaiban, s az egész mű összefogásában érvényesült. A kórus hangszíne is ez utóbbi darabban volt a legszebb, így megérdemelten kapott nagy tapsot. Viszonylag kevésbé sikerültek a gyorsabb tempójú, pergőbb ritmusú darabok. Abban, hogy mindkét együttes hangzása kissé alatta maradt saját színvonalának, a nyári vakáción kívül nyilván része volt a színház szokatlan és énekkarok számára különösen nem kedvező akusztikájának. ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ Szombaton este az Állami Bábszínház mutatta be Bartók: A csodálatos mandarin és Sztravinszkij: Pet- ruska című táncjátékát. Ez az együttes az elmúlt évek folyamán nagy érdemeket szerzett prózai és zenés darabok, ezen belül elsősorban balettek báhszínpadra állításával. Nem kevesebbet tettek ezek az előadások, mint a klasszikus és modem balett közötti ellentétet — mely különösen a régebbi, elsődlegesen cselekményes művek modem újrafogalmazása esetében áll fenn — egy másik művészeti ág jóval szabadabb, konvencióktól nem béklyózott eszközeivel egyetlen csapással megoldották. Szilágyi Dezső adaptációja az eredeti cselekményt csaknem változtatás nélkül megtartja, legfeljebb a helyszíneket váltja szabadabban, ami — például a mandarin üldöző jelenetében — magát a drámai történést teszi még Mandarinban olyan fojtot- tan drámai légkört teremtett, a Petruskát pedig szellemes ötletekkel olyan gazdagon jelenítette meg, amire a hagyományos balett- művészet — szinte nem is lehet képes. Koós Iván díszletei és bábjai stilizált- ságukkal a lényeget fejezték ki, ugyanakkor a cselekmény során teljességgel élő figurák illúzióját keltették. A nagy technikai apparátus és a szereplőgárda csodálatosan kidolgozott összjátékot produkált. Közülük Havas Gertrúd, Szöl- lősy Irén, Elekes Pál, B. Kiss István vitték a fő szerepeket A SZEMINÁRIUM HALLGATÓINAK ~~ ÉNEKKARA ' Nagyszabású kórushangverseny színhelye volt vasárnap este a Katona József Színház. Elsőnek a szeminárium hallgatóiból alakult énekkarok léptek fel Zakariás Anikó és Szabó Miklós vezényletével. A látszat ellenére nem volt könnyű dolog az erre való felkészülés. Négy hét nem elegendő idő ahhoz, hogy ennyire sokféle társaság egymással és a vezetővel úgy összeforrjon, ahogy az csak rendszeresen együtt éneklő testületeknél lehetséges, s ehhez még a nyelvi nehézségek is hozzájárultak. A munka azonban nem volt eredménytelen, ezt különösen a „Ne láttalak volna” című Bartók- mű szépen megformált előadása (női kar) és Kodályt Székely keserves című művének drámai megszólaltatása (vegyeskar) bizonyt; tóttá. AZ ELTE VEGYESKARA Az Eötvös Lóránd Tu-' dományegyetem vegyeskara két nagy és igényes Ko- dály-kórust (öregek, Jé-' zus és a kufárok) mutatott be. Baross Gábor zilált, görcsös vezénylése nemcsak a művek gazdag zeneiségét és tartalmi mélységeit nem juttatta kifejezésre, de még a kórus spontán muzikalitását is teljesen megfojtotta. A VASAS KÖZPONTI MŰVÉSZEGYÜTTES ^ KÓRUSA __ Zeneileg sokkal többet nyújtott a Vasas Központi Művészegyüttes énekkara. Vass Lajos karnagy muzikalitása főleg a Szép könyörgés megformálásában és a Mátrai képek szépen megoldott részleteiben érvényesült. Az Akik mindig elkésnek című darabban ritmikai pontatlanságok zavartak; ÖSSZKAR ^ H Befejezésül három össz- kari szám hangzott el, melyben a vendégkórusok, «w»“»»* - í CÄ tfÄ Sí azonban, hogy a bábokat nem kötik az emberi test mozgásformái, a rendezés a mondanivaló mélyebb megjelenítésére koncentrálhat és végső soron magát a zenét is jobban engedi érvényesülni — hiszen mindkét mű elsődlegesen zenei fogantatásé! Szőnyi Kató rendező a i adója részj vett Vásárhe- í ilyi Zoltáfs izzóan eleven, ! nemes pátosszal telített tol- i mácsolása különösen A magyarokhoz kánonban nyújtott nagy élményt, a hagyományos záró számot igazi ünnepi esemény rangjára emelve. Körber Tivadar
