Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-15 / 191. szám
Betegségek légitámadása A legszaporább és legfalánkabb élőlények egyike a légy. Állandóan eszik. Székletével és a gyomrából kiöklendezett táplálékkal mindent beszennyez. Ezért olyan jellemző az elhanyagolt környezetre a „légymák”, a légypiszok tömege. Falánk, szemtelen és ügyes. Három pár lábán két-két karom és ugyanennyi tapadó korong van, amelyeken ragadós anyagot termel. Ezért könnyen kapaszkodik mindenhol, minden testhelyzetben. Sétál az üvegen, pihen a mennyezeten és átbújik a legszűkebb repedéseken is. Undorító, mindenbe beletapogató szívókorongjával az edény belső falán kapaszkodva kóstol bele a fedetlenül hagyott poharak tartalmába. Vajon honnét került oda? ... mert petéit az istállók szemetjébe, a trágyadombokba, a falusi árnyékszékekbe, a szemétládákba rakja és lárvái — nyűi — a korhadó, rothadó szerves anyagokon — legszívesebben sertés- és lótrágyán — élősköd- nek, ahonnét lábukon és szőrös testükön magukkal cipelik az ott előforduló kórokozók millióit. ... a betegségek veszedelmes, láthatatlan bombáit! Fertőző betegségek előidézőit. Nyár van.' Pusztítsuk, irtsuk a legyet, légyfogóval, vegyszerrel. Ne tűrjünk a lakásban semmiféle repülő élőlényt. Feszítsünk az ablakokra szúnyoghálót, az ajtókra lógassunk függönyt. Mossuk a gyümölcsöt. Óvakodjunk a betegségek repülő rajától: a kórokozó baktériumok, az élő bombák ártatlan ábrázatú ci- pelőitől! Dr. B. I* Szellős férfipulóver Rendkívül gyorsan elkészíthető. Középvastag szálú szintetikus fonalból 3-as tűvel horgoljuk. A méretnek megfelelő láncszemsort 6 soron behorgoljuk rövidpálcával. A V. sorban minden második rövidpálcába 2 egy rá- hajtásos pálcát öltünk, 1 láncszem-választással. A következő sorokban mindig az 1 láncszembe öltjük a 2 egyráhajtásos pálcát. Tehát 2 egyráhajtásos pálca és 1 láncszem csupán a minta. Szabásminta alapján alakítjuk ki a nyakkivágást. Az ujja- kat is 6 sor rövidpálcával kezdjük. Az egyes darabokat kifeszítve átgőzöljük, és összevarrjuk majd a nyakkivágást is 4 soron körülhorgoljuk rövidpálcával és minden soron az eleje középső 3 pálcájából hurkot húzunk és ezeket a hurkokat egv ráhajtással egyszerre hor góljuk be. Ha fehérbe1 vagy világosszürkéből horgoljuk, nagyon jól mutat nak alatta a piros, ké’ vagy egyéb színes ingek. Szegedy Béláné Szégyen-e a „kényes kérdésekről“ beszélni? A LEGTÖBB szülő természetesnek tartja, hogy pici korától neveli, tanítja gyermekét, hogy megfogja az elsős gyermeke kezét és úgy vezeti be az írás nehéz mesterségébe. Segíti kiszámolni a számtanpéldákat, szívesen magyarázza neki a történelmet. Szeretné a szülő, ha gyermeke többet tudna, többre vinné az élétben mint ő, s műveltebb lenne minden téren. Ennek érdekében gyakran minden áldozatot meghoz, taníttatja, különórákra járatja, nyelvórákat fizet, szakkörökbe íratja. Sokszor anyagilag megerőltető áldozatok árán is biztosítani akarja, hogy gyermekéből művelt ember legyen. S ugyanezek a szülők megtorpannak, ha a sze- , mü-k előtt felcseperedett gyermeküknek biológiai érésük folyamán, az úgynevezett „kényes kérdésekről” kell beszélni. Húzódoznak ettől a nevelési feladattól, amennyire lehet elodázzák. Azt szeretnék, ha magától megoldódna e probléma, ha a gyerek a biológiai érése folyamán a benne dúló sok-sok választ váró kérdésre „valahonnan” megkapná a válaszokat. Hamis ez a szégyenérzet. Álszemérem. Elsősorban is a szülőnek kell felismerni és elmondani, hogy a biológiai érés és az ezzel járó jelenségek természetes élettani folyamatok, éppen olyanok, mint az emésztés, légzés stb. A nemi érés, a szexualitás természetes állapot, melyet éppen a szülőknek kell különös gonddal kísérni felkészíteni rá a gyermeket, amely egyébként a későbbi éle ne is kiható veszélyeket rejthet magában. Tudni kell, hogy a pubertás kor nagymértékben igénybeveszi az ifjú" szervezetét és lelki vonatkozásban is komoly változásokat hoz. AZ A GYEREK, aki a nemi élettel kapcsolatos kérdésekre nem kapja meg a választ szüleitől (természetesen korának megfelelő formában) az bizonytalan, érzelmileg zaklatott, ingerlékeny lesz, elveszti az utat szüleihez, melyen azelőtt mindig megnyugvást talált. Az útvesztőben választ keresve baráti körben tárgyalják meg a nemi élet kérdéseit és általában nem kapnak egymástól kielégítő, megnyugtató, útbaigazító választ. Gyakran tévútra kerülnek. És a gyerek, akit a szülő fiatal kora óta ezer veszélytől féltve megőrzött, természetes kíváncsiságénak engedve sokszor követ el olyan lépést, mely nem egészséges és nem korának való. Tehát éppen akkor hagyja el a szülői gondoskodás, amikor a legjobban rászorulna a vezetésre — természetesen tapintatos formában. Érettségi előtt álló lányok között végeztek felmérést az egyik iskolában a célból, hogy megtudják, mi foglalkoztatja őket leginkább életük e nagy eseménye előtt. A lányok 72 százaléka nemi kérdésekkel kapcsolatos kérdéseket tett fel. Volt aki azt kérdezte: hányszor kell csó- kolózni és lefeküdni egy fiúval ahhoz, hogy gyerek legyen? MEGDÖBBENTŐ tájékozatlanság ez a huszadik században a technika korszakában, amikor a kisgyermekek is. biztonsággal kezelik imár a legkülönbözőbb háztartási gépeket, televíziót, magnót. Vajon ölnek a lánynak az anyja, ha olvasta volna a kérdést, továbbra is olyan biztos lett volna abban, hogy mindent megtett a gyermekéért, amit egy gondos szülőnek meg kell tennie? Bizonyon, hogy ez az édesanya is gondosan ellenőrizte a leánya tanulmányi jegyeit (mint a többi 72 százaléké is), s megdorgálta, ha rosszabb jegyet hozott haza. Szülői tekintéllyel „harcolt” a tanulmányi átlag javításáért, de nem gondolt arra, hogy meghitten leüljön a lányávaü beszélgetni arról a fejlődésről, a nemi érésről, amely mindenkinél egyaránt bekövetkezik, s amelynek természetes velejárója is rendszeresen, havonta jelentkezik. Talán azt sem mondta el, mik ennek az egészségügyi vonatkozású teendői. Nem világosította fel azokról a veszélyekről, következményekről, amelyek a nemi érés után a két ellenkező nem egymással való kapcsolatából adódhatnak. Nem adott biztonságot, nem jogosította fel leányát, hogy ha valami problémája van ebben a kérdésben, bizalommal forduljon hozzá. Az édesanyának már korábban meg kellett volna magyarázni leányának, hogy csodálatosan szép biológiai rend a szaporodás, a növényeknél, Embereknél egyaránt. És ezen az alapon korának megfelelő módon mindent el lehet mondani és magyarázni a gyermeknek, amit abban a korban tudni kell. Ugyanolyan problémákkal küzdenek azonban az apák is fiaik felvilágosításával kapcsolatban, mint az anyák. Pedig velük is kell beszélni ezekről a dolgokról. De nemcsak a természetes nemi életről, hanem arról a tényről, is. hogy éppúgy, mint ahogy vannak torz növésű növények, úgy vannak a nemi életben is érzelmileg torz, és rendszerint fiatalokat meg- kömyékező, megrontó emberek. BEFEJEZÉSÜL. Ha a gyermek bizalommal fordulhat a „kényes” kérdésekben is a szüleihez, ha a sok helyen titokként elhallgatott kérdésekben nem szorul előtte titkolózásra, akkor ritkán jut tévútra. Ha a szülő felvilágosító neveléssel e témakörben is megfelelően irányítja gyermekét, akkor megtalálja a helyes utat az életben, mert tudni fee ja, hogy az igaz szere1 - érzéssel fűtött nemi é’ jelenti a Mesvens'V; zott, bc’.c'-J, családi ó‘: tét. F. K. * Jobb oldali képünk: Hímzett csizmát, s nem is akármilyet mutat be a Kecskeméti Cipész Ktsz a jubileumi ipari és kereskedelmi kiállításon. Második díjat nyert a KIOSZ elmúlt évi modellversenyén is. Alsó kép: Bőrből, nu- bukból, velúrból készültek az Alföldi Cipőgyár kényelmes, könnyű gyermekcipői. A Kecskeméti Vegyesipari és Szolgáltató Vállalat ezzel a modern vonalú művelúr kárpitozású dolgozószobával is remekelt. "-káig elidőztek a kiállításon ez előtt a kilenc d -abjs colom-' tren űezés előtt azok, akik a iséi úútorotoi teSra Érdekességek a kiállításról
