Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
8. oldal 1970. augusztus 13, csütörtök Á géppuskás utolsó levele „Kérem, juttassák el ezeket a sorokat Ufa városba, a Dosztojevszkij utca 82. szám alá, Valentyina Petrovna Glinyinnak... Nevelj a gyerekeimből becsületes, dolgos embereHárom tsz összefogott Bácsbokod közös gazdaságaiban nem új az összefogás gondolata és nem az első eredmény az, amelyről most hírt adunk. Az Ezüstkalász, a Szalvai és az Üj Otthon Tsz már haket. Azt hiszem, ez lesz az j r0m évvel ezelőtt elhatáutolsó levelem ... Mindössze ez a néhány sor állt abban a levélben, amelyet vár nappal ezelőtt iskolásfiúk ástak ki a föld alól Holm szovjet városkában Viktor Ivanovics Gli- nyin géppuskás közkatona földi maradványaival együtt. A feljegyzést egy medalionban találták meg, s több mint 28 esztendős késéssel (Glinyin 1942. januárjában esett el) el is juttatták a címzetthez. Az intelemre nem volt szükség. A géppuskás fiai becsületes, dolgos emberek lettek. rozta közös vállalkozások létrehozását. A járási párt- és tanácsi szervek mesz- szemenően támogatták és támogatják ma is őket céljaik megvalósításában. A kooperáció első gyümölcse a közös gépjavító üzem* amely már 1967- ben megkezdte működését, s évi 5—6 millió forint termelési értéket produkál. Most újabb nagyszabású terv valóra váltásán fáradozik a három nagyüzemi gazdaság. Miután a kisebb sertéstelepek ma már sem II fartőd! növánynemesités fél évszázada Ötven évvel ezelőtt kezdődött meg Fertődön az egykori Eszterházy birtokon a mezőgazdasági növénynemesítés. Egyre több ,.Eszterházy” fajta került köztermesztésbe. A nagyarányú kutató munka azonban 25 évvel ezelőtt kezdődött Fertődön az Állami Növénytermesztési és Növénynemesítési Kutató Intézet létrehozásával. Pontosan 20 éve, hogy az intézetben megkezdődött a kertészeti növények, főleg a bogyósgyümölcsök nemesítése az elhunyt Por- páczi Aladár Kossuth-dí- jafs igazgató irányításával. A hármas évforduló alkalmából gazdag eredményekről adhattak számot az intézet munkatársai. Az 50 év alatt félszáz Fertődön nemesített, vagy bevezetett fajta került köztermesztésre hazánkban. Az utóbbi 25 évben 25 fértődi fajta került állami elismerésre. Többek között az intézet jelenlegi igazgatójának, dr. Beke Ferenc Kossuth-dí- jasnak F—293-as búzája, amely jelenleg a köztermesztésben levő legjobb magyar búzafajta. Porpá- czi Aladár nevéhez nemcsak új málna- és szamócafajták nemesítése fűződik, hanem a bogyósgyümölcsök nagyüzemi termesztésben való elterjesztése is. 50 év alatt a fertődi kutatók 25 szakkönyvet írtak. Számos szakcikkük és tudományos közleményük látott napvilágot. A szakelőadások sorozatát tartották bel- és külföldön. Az intézetben születőben van az első intenzív magyar búzafajta és olyan bogyós gyümölcs- fajták, amelyek megfelelnek a konzervipar egyre növekvő igényeinek. „Iskolaszezon” a falusi boltokban A fogyasztási szövetkezetek is felkészültek a tanév kezdésére. A viszonylag kisebb forgalmú nyári hónapok alatt például előre elkészítették a füzetcsomagokat. Iskolafüzetből szeptemberig a múlt évinél lényegesen több jut a boltokba ; megfelelő ellátást biztosítanak falun is. Ez évben először kerül forgalomba — teljes választékban — a jobb minőségű, tartós fedélbe fűzött famentes iskolafüzet. A kedvelt — de iskolai használatra nem kötelező — nagyalakú spirálfüzetekből az ellátás azonos lesz a múlt évivel. Az iskolatáskák 70 új és a már bevált fajtájából válogathatnak a vásárlók, s kedvezőbb áron kerülnek forgalomba a kézben és háton egyaránt használható táskatípusok. A tavalyival szemben ezen az őszön már elegendő író- és rajzszer áll majd rendelkezésre és új típusú — tintapatronnal működő — diáktöltőtoll gazdagítja a választékot. Különböző pasztellironokból 15 százalékkal több jut a boltokba, s az árualapot importtal is bővítették. Előreláthatólag több rajztábla és favonalzó kell majd, mint amennyit kínálnak, de az utóbbi jól pótolható a sokféle műanyagvonalzóval, s folyamatos ellátást ígérnek ecsetből, festékekből, füzetborítókból is. Az idei újdonságok között szerepel a pepitaborítású irattartó, a térképes tolltartó, a külföldi iskolai grafit és pasz- telliron. Előreláthatólag a negyedik negyedévben lesz kapható a 32 lapos szótárfüzet és a nagyalakú spirálfüzetek famentes változata. Az iskolai kék csomagolópapírból a múlt évinél 16 százalékkal, polietilén ta- sakból 100 százalékkal több kerül forgalomba. Leányka tornamezből a második félévben annyit árusítanak, mint tavaly egész évben. A tankönyveket — hasonlóan a múlt évi gyakorlathoz — az idén is az iskolákban árusítják. nem korszerűek, sem nem gazdaságosak, egy, évente 5—6 ezer sertést kibocsátó kombinátot létesítenek. A terheket egyenlő arányban osztják meg, hasonlóképp vállalják a kockázatot, de a várható jövedelem is — függetlenül a társulásban részt vevő tsz-ek területétől — harmadolásra kerül. A közös szándékokat egybefogó intéző bizottságot hívtak életre, s a vállalkozás terveit társadalmi munkában készítették el. A felelőséget olyan formában is megosztják, hogy a három tsz mindegyike másmás tsz-közi létesítmény gazdája. Az összefogás harmadik „lépcsője” gyanánt ugyanis a későbbiekben víztározót akarnak készíteni. — A beruházás mintegy 33 millió forintot igényel — mondja Rácz István, a Szalvai Tsz elnöke. — Már megtörtént három dairab 72 férőhelyes fiaztató és egy vemheskoca-szállás műszaki átadása. Augusztus végéig egy ellenőrző istálló, november közepéig pe- dik a nyolctermes hizlalda átadására is sor kerül: Hátra van még a szúró- boncoló, a gépszín, a terményszárító, a takarmánykeverő és tároló, valamint az irodákat, öltözőt, mosdót magában foglaló szociális épület tető alá hozása. — Még ez évben üzembe helyezzük a tenyésztő részleget — folytatja az elnök. — Néhány nap múlva megkezdjük . a tenyészanyag betelepítését. A hizlaló benépesítésére februárban kerül majd sor. A saját erőből ráfordított összeg — a szövetkezet szakembereinek számításai szerint — tíz év alatt megtérül. — Ha csak 15 százalékkal tudjuk csökkenteni a jelenlegi abrakfelhasználást — kalkulál Szabó József főkönyvelő, a vállalkozás egyik gazdája —, akkor évente egymillió forintnál is többet tudunk megtakarítani. Még jövedelemezőbb lenne, ha a sonka-, vagy a bacon-akcióba be tudnánk kapcsolódni. ... És folyik tovább a Vita, a reménységek körvonalazása. Azt már eldöntötték, hogy nagy fehér hússertés állománnyal népesítik be a telepet, amely a legkorszerűbbek egyike lesz. Hiszen a régi telepeknek csupán a karbantartása évente több százezer forintot emészt fel, s így rájuk költeni egyáltalában nem gazdaságos! Nemcsak a higiéniai tekintetben lesz az új létesítmény mintaszerű, de a nevelők, gonVár állott, most kőhalom... A hazánkban földetérő Mars-lakó gyorsan rájönne, hogy európai országban van. Hamarosan megpillantana templomtornyokat és dozók szociális viszonyai j vármarad vány okát, I. : „1 _________ 1_____1___1 _ niipónoi fÄlrlvAov íc i s jelentékenyen javulnak majd. Az ellenőrző istállóból akkor kerülnek ki a kocák, amikor száz százalékban biztos a vemhességük. A következő állomás a vemheskoca-szállás, majd a fiaztató. A malacok 26 kilogramm tervezett súllyal kerülnek a hizlaldába, 145 napos hizlalás után pedig 110 kilós „kondícióban” értékesítik őket. A hagyományokhoz képest így 30— 50 nappal korábban nyernek hízott sertést, arról nem is beszélve, hogy ennek a koraiságnak köszönhetően mekkora a megtakarítás tartásban, gondozásban, takarmányozásban. — Óramű pontosság: ez a lényeg — mondja ismét az elnök. — Valóságos szalagrendszer érvényesül itt. Egy-egy csoport egyszeri szaporulatából 300 hízott sertést értékesítenek. A saját keverőüzem — szoros együttműködésben a gabonafeldolgozó vállalattal — egyúttal más állatfajták takarmányszükségletéről is gondoskodik. A telepet az elkövetkező években ésszerűen továbbfejlesztik. Az új, hatezres mellett fennmaradó régi telepekről a számítások szerint további, mintegy 4 és félezer hízott sertés kerülhet ki. A cél azonban, s a fejlesztés is erre irányul, hogy néhány éven belül ez az összesen 10 ezernél több jószág egytől egyig a korszerű, higiénikus, napjaink követelményeinek megfelelő új telepről származzék. J. T. európai földrész jellegzetes építményeit. Magyarország ugyanis — ellentétben a köztudattal — várakban, illetve várromokban nem országi várak egész sorának lerombolását,nehogy a rebellis magyarok ellenük használhassák fel azokat. A harmadik, egyben legnagyobb pusztítást a második világháború jelentette váraink, elsősorban a Budai Vár történetében. Ez az óriási méretű pusztítás viszont bizonyos előnyökkel szegény ország. Az eddigi j kutatások, illetve feltárá- ls ■,aft-’,mert ,a helyreállítási sok szerint, országunk mai P‘u, a, sor;in olyan részterületén 203 vár várkas- |let , kerültek napvilágra, amelyekre normális körül, HVJJ. XllClliO AU1 Ul" tély és várrom található. mények között talán soha- Ezek egy része csak nyo- j sem derült volna sor. Kü- mokban vagy maradva- 1 nyokban, de szép számmal vannak a táj- és városképet gazdagító, a múlt viharos századaira élénken emlékeztető nagyszabású alkotások is. Gondoljunk csak a Budai Várra, Eger, Diósgyőr, Esztergom, Sárospatak, Kőszeg, Szigetvár, Siklós vagy Gyula várára. Valamennyi remek műemlék, pompás látvány, történelmi érdekesség. Milyen maradandó élmény Visegrád vagy Esztergom várát először megpillantani a Duna-kanyar sétahajójáról! Hazánkban a várépítés fejlődését a római uralom előtti kezdetleges földváraktól az újkor bonyolult erődrendszeréig, végig lehet kísérni és egyes példányok országunk határain túl is ismertek. Ezt a fejlődést három nagy pusztítás zavarta meg a történelem során. Az első nagyarányú veszteséget a török hódítás jelentette. A török, részben az ostrommal pusztította el a várakat, részben a hódítás után rombolta le, nehogy abban menedéket találjanak a búj- dosók. A törökök kiverése után a Habsburg császárok rendelték el a magyarll A Duna „cápája Halászberkekben az a hfr | tai kastély tavába telepít- járja, hogy hosszú idő után j tette őket. Arról azonban i ismét megjelent a Duna I már nem szól a történet, ' lönös ellentmondása a sorsnak, hogy amikor a várakra nagy szükség lett volna, akkor lebontották — most pedig, amikor gyakorlati hasznukat már nem látjuk — sok milliós költséggel és nagy körültekintéssel dolgoznak helyreállításukon. Persze az, hogy közvetlen gyakorlati hasznukat nem látjuk, nem jelenti azt, hogy feleslegesek volnának. A mai kor órási idegenforgalma idején igen fontos a szerepük mint táj- és városképi elemeknek. Hozzátartoznak az ország arculatához, jelképezik hazánk viharos múltját, történelmünk dokumentumai. Jelentőségüket bizonyítja az érdeklődés fokozódása. Nem beszélve a Budai Vár látogatottságáról, Egerben és Visegrádon meghaladja az évi 400 000-et. Gyulán a 150 000-et. Siklós, Kőszeg, Sopron, Diósgyőr várai is évi százezren felüli látogatóval dicsekedhetnek. Fontos kulturális és idegenforgalmi érdeket is szolgálnak a sok vihart látott falak. Egy részükben turistaszállót nyitottak. Legtöbbjükben a környék nevezetességeit ismertető múzeum vagy levéltár is van. Vállalatunknál használaton kívül helyezett Balaton típusú és * 2 db Velence típusú akkumulátortöltő és indítókat, kisebb javítással üzembe helyezhető állapotban, megvételre felajánlunk. Érdeklődni lehet: 9. sz. AKÖV Beruházási Osztályán Kecskemét, Csáktornyái u. 4—6. Telefon: 27-78/160 mellék. Ügyintéző: Lajos Jőzseí üzemfent, ea. ___________ A tképzős tanfolyamokat indítunk az alábbi szakmákban: házgyári villanyszerelői, valamint épület- asztalos. A tanfolyam kezdete: 1970. szept. 7. A tanfolyam ideje alatt 1600 forintos biztosított bért fizetünk. Jelentkezhetnek: 8 általános iskolát végzett és 18. életévet betöltött személyek. Vidékiek részére szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen; 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, szakoktatási csoport, Budapest, XI., Dombóvári út 19. (Megközelíthető: 4-es. 41-es, 43-as, 47-es villamossal.) 5982 „cápája”, a viza. Ez a hatalmas tokfajta hal a világ tengerei közül csak a Kas- pi-tengert és a Fekete-tengert lakja. A több mázsás óriásokat a szaporodási ösztön űzi fel időnként a Dunán, a Dnyeperen és a Volgán. Régi oklevelek, jegyzőkönyvek sűrűn emlegetik mély vizeink tengerjáró vándorát, a „fejedelmek halát és a halak fejedelmét”. Zsigmond király udvari krónikása jegyezte fel, hogy 1412-ben Zsigmond sok külföldi vendégfejedelemmel fényes udvari kísérettel nézte végig Komáromnál a tavaszi vizafogást. A Vág- torkolat vidékén sok száz halász gyűlt össze sípokkal, dobokkal és vidám kiáltásokkal terelték a mederbe levert kettős cölöpsor vizafogó kapujához a Duna gó- liátjait. T/uszonhat óriás viza és 5000 kisebb tokhal volt akkor a zsákmány. A legnagyobb vizát ugyancsak a komáromiak fogták a 16. században. Ennek a példánynak kereken egy tonna és hat mázsa volt a súlya. Adataink vannak arról, hogy a tatárjárás után IV. Béla 200 darab besózott vizával, esztendőre való „konzervvel” kedveskedett hogy megéltek-e, s meddig éltek a tenger sós vizéhez szokott új lakók a tatai tóban. A gőzhajózás, majd a Duna menti ipartelepek mérgező szennyvizei, s nem utolsósorban a háború aknarobbanásai elriasztották a folyamból ezt a halóriást. Természettudósaink már- már azt hitték, hogy az a dunapataji példány lesz a vizák halotti anyakönyvének utolsó hazai szereplője,! győződni, amelyet 1936-ban ejtettek rabul a dunai halászok (preparált bőre a Nemzeti Múzeumban van). Ám az elmúlt években Ercsi, Százhalombatta és Ökécske halászai újra „magyar cápát” ejtettek, s ha a legújabb hír igaznak bizonyul, talán ismét sikerül hálóba csalni a „fejedelmek halát, s a halak fejedelmét”. Műtét mikroszkóp alatt Egy hároméves ausztráliai kisfiú baltával véletlenül levágta a mutatóujját. Kedden a Royal Alexandria gyermekkórházban egy orvoscsoport kétórás műtéttel visszavarrta az ujjat, de a műtét oly kényes és a kéz oly kicsiny volt, hogy a műtétet mikroszkóp alatt végezték. Az operáció sikeréről csak két , hónap múltán lehet megRadar autósoknak Radarkészüléket szerkesztett a magánautósok szolgálatára egy olasz mérnök. A táskarádió nagyságú berendezést a tetőcsomagtartóra lehet felszerelni. Éjszaka, vagy rossz, ködös időben regisztrálja a a heiligenkreuzi cisztercita távolságot az előtte haladó kolostor szerzeteseinek. j járműtől, s amennyiben a Mátyás király is megbe- j két kocsi közötti távolság csülte mélyvizeink tenger- a megeng^ tettnél kisebbre járó vándorát. Egy ízben csökken, a szerelvényfalon Komáromnál 30 vizát ele-1 levő fényforrás vészjelek- venen fogatott meg, s a ta-1 kel figyelmezteti a vezetőt. Háztartási hűtőgépek garanciális javítása. Autó-, motorkerékpár-, kerékpár-, rádió-, televízió-, háztartásikisgépjavítást vállal. Földelést, ellenállásmérést végzünk. Méretes cipők készítését, cipők javítását vállaljuk. Ti szaké cskei Vegyes és Építő Ktsz Telefon; 34 és 16. 739
