Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

R. olflaT 1970. július 29. szerda NYELVŐR Szláv jövevényszavaink kérdése Nyelvészeink szerint hanem adtunk is át nekik, szláv jövevényszavaink Az oroszokkal, lengyelek- száma 550-re tehető. Je- kel és a bolgárokkal nem lentős szám ez, ha meg- voltak széles körű nyelvi gondoljuk, hogy legfeljebb kapcsolataink, ezer ősi finnugor eredetű Szláv jövevényszavaink szavunk van, sokan még közül alig 50—60-ról tud- ennél is kevesebbre, 7-800- juk kimutatni az átadó ra becsülik a számukat. nyelvet, így általában meg A szlávokkal való kap- kell elégedni a „szláv” jö- csolataink már a vándor- vevényszavak elnevezés­iások korában megkezdőd- sei. Az átvett szavakról tek, de csak a honfoglalás néha csak azt tudjuk meg- idejétől kezdve beszélünk állapítani, hogy melyik jelentős kapcsolatokról, nyelv nem lehet az átadó, ugyanis honfoglaló őseink Például a csíra, csuka, hazánk területén több ki- csorba szavak a bolgár ki­sebb itt lakó szláv népre vételével bármelyik szláv települtek rá és kapcsola- nyelvből jöhettek. Néha tot létesítettek a környező már akkor is örülhetünk, szláv népekkel is. ha csak 2—3 nyelvre szű­Szláv jövevényszavaink kíthetjük az átadó nyelv az állami életre, a kérész- körét. ténységre, az ' ekés föld- Miért van ez így? A művelésre és az istállózó szláv nyelvek viszonylag állattartásra, a családi későn váltak szét, és így életre, a tartós letelepe- a szláv nyelvek ma is na- désre vonatkoznak, nem gyón hasonlítanak egy- is beszélve a ruházkodás- máshoz. De a Cirill és ra, halászatra, vadászatra, Method bibliafordításának valamint a növény- és úgynevezett óegyházi szláv állatvilágra vonatkozó sza- nyelve és az ebből alko- vakról. tott későbbi bolgár, szerb Mivel behatóbban fog- és orosz szerkezetű egy- lalkozunk majd a szláv házi szláv nyelvek egysé- nyelvek hatásával, feltét- gesítő hatása is biztosan lenül ismernünk kell a közrejátszott ebben, szláv nyelvek osztályozá- A hasonlóság bizonyítá­sát. Keleti, nyugati és déli sára felsorolunk néhány szláv nyelvekről beszé- szláv jövevényszót. Aki lünk. Csak a legfontosabb oroszul tud, könnyen azt nyelveket figyelembe véve hihetné, hogy ezek mind a keletiek a nagyorosz, az orosz jövevényszavak. Pe- ukrán és a fehérorosz, a dig mai ismereteink alap­nyugatiak a lengyel, a cseh, ján egy sincs közöttük a szlovák, a déliek a szlo- orosz eredetű. íme a felső- vén, a szerb-horvát és a rolás: asztal, bab, borotva, bolgár nyelvek. Földrajzi cseresznye, csuka, csütör- ismereteink szerint köny- tök, drága, ebéd, galamb, nyen megérthetjük, hogy- kalász, káposzta, kolbász, a legelmélyültebb kapcso- kulcs, málna, medve, pap, latok a közvetlen köze- patak, pecsét, pecsenye, lünkben lakó szláv népek- pisztráng, rák, répa, rozs, kel alakultak ki. Nemcsak szalma, szerda, széna, szik­vettünk át szavakat a szlo- ra, szilva, tészta, udvar, vákoktól, ukránoktól, szlo- uzsonna, veréb, vénektől , és délszlávoktól, Kiss István Munkítsszállás céljára, ÉRTELMISÉGIEK RÉSZÉRE bérelnénk nagyméretű, kulturált LAKRÉSZT, BOTOROZVA VAGY ANÉLKÜL IS. Bútorozott gyárkörnyéki szobák, lakrészek előnyben. Jelentkezni lehet: Fémmunkás Vállalat. Kecskeméti Gyárának munkaügyi osztályán, Kecskemét, Izsáki út 2. Telefon; 15—50. Szószaporítás A szószaporítás, a terjen- I Ferenc „személyi tulajdo- gős beszéd bizony nem te- nú” szavaiból: sütemény, szí élvezetessé beszélgető- ügyes, csemegéz, zsebóra, társunk stílusát. Ha azon- hítel, vita. Baróti Szabó ban szószaporításon azt Dávidnak köszönhetjük az értjük, hogy új szavak al- anyagot, az erényt, a köl- kotásával szókincsünk gaz- tőt. Dugonics András újítá- dagodik, az ugyebár mind- sai: futam, rendszer testőr. járt egészen más. Egy j-é- ö a keresztapja az Etelkák- gi nyelvész így elméiké- nak és Jolánkáknak, amely dik erről: „ ... szaporodik neveket az Etele férfinév- a világ, szaporodik a szűk- bői, iletve a jó lányka jel- ség, szaporodnak hát a | zős főnévből alkotta. szók”. Csokonai meg imi­gyen fejti ki ugyanezt: „Csak tudni való dolog, hogy nékünk mind a gon­dolkodásunkban több ideák vannak, mint a dentumo- gereknek, idea pedig szó­val, szó pedig ideával jár: hogy ne lehetne hát, sőt hogy ne volna szükség a szavainknak számát szapo­rítani?” Szókincsünk gazdagítói című munkájában Kova- lovszky Miklós elsőnek Sylvester Jánost, a XVI. századi humanistát emlí­ti; Sylvester alkotta példá­ul a mennyiség és a mi- nemőség (később: minő­ség) szavakat. Geleji Ka­tona István követte őt. Több mint ötven szóalko­tása közül említsük meg az intézet, hozomány, az em­beriség, a versenyez és a földrengés szókat. Ifjabb kortársa, Apáczai Csere Já­nos (1625—1659) alkotta a középpontot, a számlálót, a nevezőt, valamint az osz­tót és az osztandót. Faludi Bartzafalvi Szabó Dávid működését dicséri a mel­lény, az ifjonc és a tábor­nok sok egyéb szóötlet mellett; Verseghy Ferenc szavaiból említsük a nyo­mort, a magányt és a ka­landot. A szónok szót is ő alkotta, az ötletet pedig szülővárosának, Szolnok­nak a neve adta. A már idézett Csokonai Vitéz Mi­hály alkotta az enyh, szomj, hangszer, világpol­gár szavakat. A nyelvújí­tás vezérének, Kazinczy- nak munkássága száz szó­val szerepel mai beszé­dünkben. Néhány példa a sok közül: egyesület, füzet, keringő, féltékeny, kedvenc. Szemere Pálnak, a „péce- li bölcsnek” fele ennyi szót tulajdonítanak a különbö­ző források. Harmincnégy ma is élő szó biztosan az övé. Néhány közülük: áb­ránd, csillár, kalandor, lát­nok, redőny, regény, zöm. Helmeczy (ki a szókat el­metszi) a szerzője a cuk­rász, az értelmiség, a főnök, Negyedszázada: Felkeltették hullám sírjából a balatoni hajókat 1945. március 20-án a cok, amikor a hajósok gya- visszavonuló német fasisz- log indultak el Siófokról ták hullámsírba temették a Balatonfüredre, hogy kez- magyar tenger hajópark- detleges felszereléseikkel ját. megpróbálják kimenteni az A hajósok, akik közül elsüllyedt hajókat, néhányan még dolgoznak, Ezekben a napokban vagy a közelmúltban men­legrosszabb emlékeként tartják számon a hajósüly- lyesztés napját. A hajósok­nak a balatonfüredi park­ból kellett végignézni, ho­gyan merülnek hullámsír­ba a felrobbantott hajók. A legtöbb járművet még magyar tengeren. Az öreg hajósok még ma is elér- zékenyülnek, ha visszagon­dolnak azokra a pillana­tokra, amikor elsőként fel- emelkedett a vízből a „Tünde” motoros. Ez a ha­eázolaiial is leöntötték jó 1945 nyaran mar me?‘ gázolajjal is leöntöttek, kezdte menetrendszeru ja­ma jd felgyújtottak, nehogj ratait miközben felszínre kerm°ienekCSaP hozták a „Boglár” moto­* rost, amely a javítás után A nyugati határvidékért ÄM--14 „ t.ihnnvi akname­még folytak a heves har-­HÍD A PARTON hfd íveli át a síneket ás az országutat Balatonalmádiban. Az Aurára Szállá vendégei így közvetlenül juthatnak a strandra» átkelt a tihanyi akname­zőn, és Fonyód—Badacsony között állt forgalomba. Még abban az évben több hajót állítottak forgalomba, és ezzel végeredményben megkezdődött a balatoni hajózás újjászületése. 1949. szeptember 21-én a balatoni hajózás fennállá­sának 100. évfordulóján el­végezték az első kapavá­gást az újjáépítendő Sió­zsilipnél. A hamarosan fel­épített zsilippel teremtő­dött meg a vízi összeköt­tetés a Duna és a Balaton között. A forgalmi statisztika is azt mutatja, hogy a dolgo­zók áldozatvállalásával a balatoni hajózás hamar ki­heverte a háború pusztítá­sait. 1948-ban 250 821 utast szállítottak, és ezzel meg­haladták az 1939-es sze­mélyforgalmat. A felújított és korszerűsített hajópark »lapjainkban az idegenfor­galom növekvő igenyelnek is eleget tesz: idén a 32 h >. ió fedélzetére — a kom­pokon kívül — már több mint kétmillió utast vár- pak. az izom, a bankjegy és a hírlap szónak. Széchenyi István alkotta a gépész, a menet, a részvény, a száj­hős szavakat. A főváros el­nevezésére javasolt „Hon- derű”-t viszont elejti Buda­pest javára. Kossuth La­jos is gyarapította szókin­csünket. Szavai közül je­gyezzük ide a vezércikket, a tekintélyt, a forgalmat, az uralmat, a rögeszmét, a közszellemet és a kereszt­kérdést. A két Kisfaludy szavaiból: bizomány, bűn- pör, díszlet, hatáskör. Vö­rösmarty Mihály (küldönc, tömeg, nagyszerű), Bajza József, Toldy Ferenc és Jósika Miklós is gazdagí­tották szókincsünket. Nem egyéni szóalkotásról van szó, de meg kell említeni a Nemzeti Sport két há­ború közti sportnyelv-ma- gyarító mozgalmát, amely például a mez, rajt, hajrá, lelátó szavakat eredmé­nyezte. A legfrissebb termés személyhez kapcsolódó sza­vaiból jegyezzük ide Hel- tai moziját, Karinthy Fri­gyes halandzsáját, Veres Péter kivagyiságát és Kel- lér Dezső maszekjét. Húskészítmények vizsgálata A megyei minőségellen­őrző intézetek megvizsgál­ták, hogyan alakult a kilo­grammonként 40 forintos, vagy annál olcsóbb hús- készítmények és a kilón­ként 30 forintért, vagy en­nél olcsóbban árusított sza­lonnafélék minősége és kí­nálata. Megállapították, hogy a vizsgált húsipari termékek úgynevezett hasz­nos anyagtartalma és íze általában kielégíti a szab­ványban rögzített követel­ményeket. Ezen a téren ál­talános a javulás. Egyes esetekben azonban a na­gyobb víz- és sótartalom miatt kifogást emeltek az ellenőrök. A tepertőnél pe­dig gyakori az „ízhiba” és több esetben túlságosan törmelékes az áru. Az ipar 13—15 féle olcsó húsipari terméket állít elő, a keres­kedelemben azonban — különösen vidéken — csak 2—7 féle található. A vá­rosokban és a járási szék­helyeken az ilyen olcsóbb termékek az összes tölte­lékáru 30 százalékát te­szik ki. Falun azonban to­vább kell javítani az ellá­tást. Paradicsom-, borsó-, gyümölcs-, zöldség­szállításra alkalmas 38x63x20 cm-es méretű, perforált (208 Ft) és zárt kivitelű (225 Ft), egymásra illeszthető rekeszeket raktárról vidékre is szállít 3. sz. boltja. Budapest, VIII., Mária u. Telefon; 143-677. 34. 5826 S60 60 liter űrtartalmú, abszorpciós, villamos háztartási hűtőszekrény — teljesen zajtalan üzemelés — minimális áramfogyasztás — megbízható működés — hosszú élettartam 5 eves garancia ÁRA; 2750 FT GYÁRTJA: A HŰTŐGÉPGYÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents