Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-11 / 161. szám
I 4. oldal 1970. július 11, szombat Feltáratlan lehetőségek Szemle a keceli tözegbányában A Szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség első félévi utolsó komplex- szemléjét a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat keceli tőzegbánya-üze- mében tartotta meg. Az ellenőrzés kiterjedt a jóváhagyott műszaki üzemi tervre, a termelésre, a munkavédelemre és a tőzegbánya jövőjére. A felügyelőség szakemberei átvizsgálták a gép- és javítóműhelyeket, a bánya vasúti szállítást és a fejtési területet. Évi 18 eser vagon Az üzemben a személyi feltételek megfelelőek. Vezetőjének — Szilvölgyi Miklósnak — több éves gyakorlata, jó szervező képessége az üzem rendjén is meglátszik. A baleseti statisztika kedvező számadatai azt bizonyítják, hogy a vállalat kellő gondot fordít a munkavédelemre, s a technikai utasítások fegyelmezett végrehajtására. A bányának jól kialakított vízveszély-elhárító rendszere van. Az üzemi főcsatornából öt szivattyú- állomás emeli át a felesleges vizet a Dunavölgyi Főcsatornába. A víztelenítő csatornahálózat teljes hosz- sza egyébként meghaladja a 100 kilométert. A szállító és rakodógépek kapacitása évi 18 ezer vagonos termelést tesz lehetővé. Az utóbbi időben azonban egyre csökken a megrendelés, s mind kevesebb a tőzegszállítás. Jobb a lignitnél Az üzem nagy múltra te- energiastruktúránkban végkint vissza, hiszen nemrég még a tőzeg jelentős helyet töltött be a hazai enegia- hordozók között. Jelenleg a keceli tőzegbánya területén 1351 kataszteri holdon folyik a tőzeg kitermelése. Az 4 mélykúti ÁFÉSZ ebben az évben — többek között — 4 millió darab tojás, 70 mázsa nyúl és 220 mázsa hízott liba felvásárlását tűzte ki célul. Eddig két és fél millió forint értékű terméket vettek át a háztáji gazdaságoktól. A szövetkezet vezetői bíznak abban, hogy év végére elérik a 6 millió forint forgalmat. bemenő változás, a tőzeg tüzelési célokra való fel- használását, jelentősen csökkentette. Megfelelő tüzeléstechnológia alkalmazásával pedig a 3300 kalóriás fűtőértéket is eléri az itt bányászott tőzeg — maga mögé szorítva az ennél jóval kisebb kalóriájú lignitféleségeket. Nem ártana ezért ezt figyelembe venni a jövőben is az energiahordozó készletek hasznosításánál. Természetesen nem elsősorban tüzelésre érdemes a tőzeget felhasználni. A tőzegalapanyagú trágya ugyanis kitűnő talajjavító a hazai terméketlen homokos területek termőképessé tételére. Csupán Bács-Kiskun megye 7—8 ezer vagonnal használt fel korábban évente, de innen szállították Szabolcs, Békés, és Csongrád megyébe a nagyüzemi gazdaságokba a tőzegkorpát talajjavításra. A jelenlegi termelő és szállító géppark létrehozásakor még ezeket a nagyobb megrendeléseket vették figyelembe. Az igények visz- szaesése súlyosan érinti a vállalatot, hiszen a kihasználatlan gépek amortizációját fizetni kell. a gépek eladása más iparba való alkalmazása pedig nem lehetséges speciális voltuk miatt. Vegyipari alapanyag A termelési visszaesés a szabadárus rendszer bevezetésével kezdődött. A termelőszövetkezetek most már önköltség alatti áron sem vásárolják a tőzeget. Jövőre pedig még a kevert trágya is szabadáras lesz, félő, hogy eziránt is csökken a kereslet, s vele együtt a termelés. A tőzeg hasznosítására azonban más lehetőségek is vannak, s ezt a nálunk nyersanyagokban sokkal gazdagabb országok sem hagyják figyelmen kívül. A Szovjetunióban például olyan üzem épül, amelyben tőzegből különböző vegyipari alapanyagokat készítenek. a másfél ezer holdas tőzegbányát éppen ezért hiba lenne kihasználatlanul hagyni. Érdemes továbbra is elsősorban a sok ezer hold terméketlen homok termővé tételére, hasznosítani annál is inkább, mert az említett, területeket sem a vadvizek, sem az árvíz nem veszélyezteti. A tőzeg vegyipari hasznosítása talán még távoli nálunk, s a szakemberek dolga. Kár lenne azonban a tőzeg egyszerűbb hasznosítási lehetőségét feladni, hiszen földünknek ez a kincse is az ország vagyonát növelő tényező. > F. I. Főszerepben: DÉVAY CAMILLA Jövő szombaton megnyitó a Dóm téren Két különvonat indul Szegedre Igen nehéz felhívni a adásra viszi a közönséget, című háromfelvonásos ba- kecskeméti 11-92-es tele- Az Állami Biztosító kecs- lettjátékát mutatja be. Ezt font. Horváth Istvánnak, a keméti városi fiókja szer- az előadást 21-én és 22-én Szegedi Szabadtéri Játékok vezi az utat, a jelentkezők ismétlik meg. Nagy az érmegyei szervezőjének szá- a Háry Jánost láthatják deklődés ezenkívül a Bajazzók iránt, amelyet augusztus 9-én, 12-én, 15-én és 19-én láthatnak a nézők. És sokan váltottak már jegyet a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének augusztus 16-1 és 20-1 előadására is. Egyébként a Bajazzók előadását láthatják a második különvonat utasai augusztus 15-én, másnap pedig a Szegeden is megrendezendő SZUR-t, amelyen újból Kloss kapitány, azaz Sztaniszlav Mikulsky lesz a műsor szenzációja. Az igazi szenzációt azonban a kecskeméti és a Bács megyei nézőiknek Dé- vay Camilla szereplése jelenti a Dóm téri játékokon. Euripidész Trójai nők együtt Dévay Camilla is főszerepet kapott. Az első előadást július 25-én renA Szegedi Dóm téren festik a Háry díszletét. ma, szinte szünet nélkül Melis Györggyel a fősze- foglalt. repben. A Háry Jánost még — Amíg az árvíz fényé- három alkalommal adják című ^trae^M^ábm^Sulvok gette Szegedet, érezhetően elő: július 26-án, augusz- Máriával, ^tuttkai megcsappant a játékok tus 1-en es 8-an. tyí„=„ r,™iik iránt az érdeklődés. Töb- öt bemutató szerepel a ben jöttek azzal a kérés- idei programban: összesen sei is, hogy váltsuk visz- 16 előadás. Július 19-én, sza a jegyet. A közönség vasárnap a novoszibirszki dezik, majd 31-én és auazt hitte, hogy az árvízve- opera- és balettegyüttes gusztus 2-án tűzik ismét szély miatt az idén elma- Csajkovszkij Csipkerózsika műsorra a darabot radnak a Szegedi Szabad______________________._____________________________ t éri Játékok. Szegeden azonban a hősies küzdelem idején sem tettek le róla, hogy az eredeti tervnek megfelelően, az eddigieknél is nagyobb szabású keretek között rendezzék meg a játékokat. Folyt, a .munka nemcsak a Tisza-parton. hanem a Dóm téren is. Felállították a színpadot, a nézőteret, újra festették a székeket és elvégeztek minden előkészületet a jövő heti, július 18-i megnyitóra. — Két különvonatot indítunk Kecskemétről az idén Szegedre — mondja a megyei szervező, Az első szombaton, a megnyitó elő(61) — Nem messze lakom, azért járok oda — dogta Ruppert meglepetten, s felugrott a székről. A lány kedvesen rámosolygott, csókra nyújtotta kezét, s leült Ruppert mellé. — Szíveskedjék megrendelni egy kávét — mondta a még mindig tehetetlen zavarban tétlenkedő férfinak — és viselkedjék úgy, mintha egy régen várt randevú sikerének örülne. — Nem szeretem, ha ilyen ügyekbe a nők is beleütik az orrukat — mondta a százados, s közben arra gondolt, hogy a lengyelek azzal, hogy ilyen csinos összekötőt küldtek, csak tovább nehezítették az ő személyes helyzetét. — Egyáltalán nem változott semmit, százados úr — mondta Anna félhangosan, folytatva a szerepét —, de mondja már, mi újság Elizabet néniéknél — folytatta, amikor a felszolgálónő közelükben haladt el. — Semmiféle Elizabetet nem ismerek — mondta bosszúsan Ruppert. — Én se — súgta mosolyogva a lány —. de ez most egyáltalán nem számít. Az a fontos, hogy minden rendben van — tette hozzá, s ügyes mozdulattal söpörte táskájába a cigarettás dobozt, amelyet Ruppert készített az asztalra. — Minden rendben — mondta megadóan Ruppert. — Kérem mondja meg megbízóinak, hogy holnapután uioljára találkozunk. Átadom az utolsó anyagot is, és ezzel befejeztem önöknek a munkát. — Kitűnő — mondta ismét hangosan a lány, aztán csendesebben hozzátette: — tehát holnapután ugyanitt és ugyanebben az időben. Anna elsőként hagyta el a presszót. Ruppert várt még néhány percet, időközben fizetett és csak igen alapos körültekintés után távozott. Alig lépett ki az utcára, sietve az órájára nézett, s meghűlt benne a vér. Néhány percet máris késett Hen- ningtől, s ez a késés felkeltheti az amúgy is örökké bizalmatlan öreg gyanúját. Megnyújtotta hát lépteit. Majdnem futott. — A professzor úr már várja önt — mondta szárazon Benita, s kényszeredetten nyújtott kezet a századosnak. Ruppert az első perctől kezdve félt ettől a lánytól. Hidegségétől túlon-túl germán józanságától, s attól, hogy a birodalom legféltettebb tudományos koponyájának a lánya ez a csúnyaság. — A jövőben kérem, emlékezzék jobban arra — kezdte Henning, amint Ruppert belépett —, hogy szeretem a pontosságot. — Igenis — mondta a százados. — Tegnap ivott — folytatta a professzor. — Kérem, tartózkodjék az alkoholtól, amíg velem dolgozik. Végre felállt az íróasztaltól, s a rajztáblához lépett. — Kérem, tanulmányozza át a rajzokat. Mint tapasztalt utász, bizonyára gyorsan megérti, hogy a kísérlethez igen eredeti helyszínre van szükségem. Ebben a pillanatban Benita jelent meg az ajtóban: — Telefon Berlinből, apu — jelentette. — Nem tudom átkapcsolni. — Várjon meg Ruppert — mondta a professzor, s távoztak. A százados végre maga maradt a szobában. Váratlanul jött ez a nagyszerű alkalom, s tudta, hogy van néhány szabad perc a feladat végrehajtására. Nem tétovázott hát. Kinyitotta az öreg íróasztalának fiókjait, fellápozta a terveket, s miniatűr fényképezőgépével sorra rögzítette a részletrajzokat, szövegrészeket. Rövidesen végzett. Még arra is volt ideje, hogy a felvevőgépet zubbonya bélésébe rejtse el. aztán tétlenkedve visszaállt a rajztáblához. — Gyanítottam — mondta odakint Lothar, aki Benita és a professzor társaságában egy rejtett kémlelőnyíláson át figyelte Ruppertet. — Gondoltam, hogy a lengyel, vagy az orosz hírszerzés nem hagyja kihasználatlanul ezt a lehetőséget. — Mit fog most tenni, herr Lothar? — kérdezte a lány. — Nemsokára meglátja kisasszony — mondta mosolyogva Lother, s intett a professzornak, hogy visszatérhet dolgozószobájába. ÍF olutatíuk) Szakképzési kutatások A fenti címmel jelentette meg a Munkaügyi Minisztérium a közelmúltban azt a kiadványt, amelyben- egy hétezer főre (szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók, felnőtt dolgozók) kiterjedő, az ország különböző részein végzett felmérést összegeztek a szerzők: Havas Ottó- né, Bán Géza és Molnár Péter. Ez a komplex jellegű szakképzési vizsgálat a pályaválasztás motívumait, a determináló körülményeket, hatásokat, a fiatalok szakmájukhoz való vonzódását, választott foglalkozásukhoz való viszonyukat elemzi. Megtudjuk, hogy a férfiak és nők közt egyaránt legtöbben a jó kereseti lehetőség reményében választották szakmájukat. Érdekes, hogy a nőknél a tiszta munka és a szép munkahelyi környezet is közrejátszott a választásban. A férfiaknál jellemző az ilyen indoklás is, elég gyakran; „testi erő érvényesítése”, a „munkafeladat veszélyessége”, „bátorság igénye” és a „kezdeményező erő’. Meglepő és erősen elgondolkoztató a felmérésnek az a része, melyből megtudjuk, hogy a kérdezettek fele eredetileg más pályát akart választani. Hogyan ítélik meg a pályákat, az egyes foglalkozási ágakat: ez volt az egyik kérdés. Legtöbben az orvosi pályát tartják legrangosabbnak (anélkül persze, hogy maguknak ezt szeretnék). Utána a mérnök, az író, majd a tanár következik a sorban. Ezt követi az ápolónő és a pincér. Tehát legmagasabb értékük a megkérdezettek gondolkodásában a humán jellegű pályáknak van. Az is jellemző — és érthető —, hogy a nők jobban vonzódnak a kereskedelmi eladói pályá- i hoz, mint a férfiak. (De az már nehezebben fogadható el manapság, hogy a mezőgazdasági szakmunkás utolsó helyre került a rangsorban.) A megkérdezettek egy- harmada teljesen elégedett a szakmájával, hét százalékuk elégedetlen, a többi csak részben van megelégedve azzal, amit csinál. Ezen a képen is jó lenne javítani. Bár itt gyorsan meg kell jegyezni, hogy aránylag kevesen nyilatkoztak úgy, hogy szeretnének szakmát változtatni. Annak viszont örülni lehet, hogy sokan szeretnének továbbtanulni (50%). Elgondolkoztató, hogy arra a kérdésre, milyen követelményeket támaszt a munkahellyel szemben, sokan a jó üzemszervezést, a megfelelő munkahelyi légkört, a vezetők és beosztottak jó kapcsolatát és a továbbképzési lehetőségeket nevezték meg. Sokan hiányolták a szakma anyagi és erkölcsi megbecsülését, és elmarasztalták a munkakörülményeket, a technikai színvonalat, s hiányolták a személyes törődést. A másik: sem a tanulók, sem a szülők nem ismerik a választható foglalkozások, pályák jellegét, sajátosságait, előnyeit, és hátrányait. Továbbá: az iskolák sem adnak megfelelő segítséget a választáskor. Gyakori az is, hogy egyoldalúan a szülők döntenek, gyermekük képességének, vonzódásának figyelembe vétele nélkül. Az okokat és magyarázatokat még sorolhatnánk. A ma még meglevő akadályozó tényezők leküzdésére alakultak meg a pályaválasztási tanácsadók, ennek érdekében adnak ki szakmai folyóiratokat, könyveket. E cél érdekében került kiadásra a fentebb ismertetett kiadvány is. Varga Mihály
