Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! “PETŐFI ffÉPB YAR SfOCfA LIS T A M’ITN K Á S PÁRT BÁC S* K IS K U^l t^'ÉG Y EI B-JZOTTS ÁGÁN'A K XXV. évf. 160. szám 1970. július 10, PÉNTEK Plusz egy A megye lakossága példamutatóan veszi ki részét az árvízkárosultak megsegítéséből. Még nem teljes adatok szerint a dolgozók készpénz befizetése megközelíti a 4 millió forintot, s jelentősek a természetben juttatott adományok is. A kalocsai kórház például 600 takarót, 200 férfiinget, 80 pizsamát juttatott el az árvízkárosultaknak. Az egyéni, vállalati és nemzetközi segítség természetesen jelentős mértékben enyhíti a gondokat. Mindez azonban a ténylegesen felmerülő károk pótlásához nem elegendő. Amint a Minisztertanács elnöke egy beszédében elmondta, a védekezésben felhasznált és az elpusztult eszközök pótlása az idei évre tervezett nemzeti jövedelemnek egy százalékos növelését teszi szükségessé. Ez biztosítaná továbbra is a népgazdaság töretlen fejlődését. hMint ismeretes, a Sze• » ■ gedi Konzervgyár dolgozói kezdeményezték a termelés gazdaságosságának 1 százalékos javítását. Azóta országszerte terjedt a plusz 1 százalékos mozgalom, amelyhez megyénkben is már számos vállalat dolgozói csatlakoztak. Többek között a Kecskeméti Gépjavító Vállalat kollektívája egy százalékos jövedelmezőség-emelést tűzött célul, amely másfél millió forintot jelent. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a legmesz- szebbmenően támogatja ezeket a kezdeményezéseket. Javasolja, hogy az év hátralevő részében mozgósítható tartalékokat tárják fel a dolgozók, s a X. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásokat is vizsgálják felül. Az SZMT megítélése szerint a vállalati árbevételre jutó eredmények mintegy 2—3 százalékos túlteljesítésére lehetőség van. A tervezettnél magasabb vállalati eredményeket csakis szervezettebb munkával, az eszközök hatékonyabb kihasználásával, a termelékenység emelésével, s a munkafegyelem javításával lehet elérni. Azoknál a vállalatoknál, ahol a tényleges igények lehetővé teszik a termelési feladatok túltelje síté- sét, ott is a termelékenység tervezettnél nagyobb mértékű növelésére van szükség. Azoknál a vállalatoknál pedig, ahol a piaci igények a termelési tervek túlteljesítését nem igénylik, ott még fokozottabban igyekezzenek a meglevő eszközök jobb kihasználására. A vállalatoknál alapvető mutató a nyereség. Ez kapcsolódik a legközvetlenebbül a nemzeti jövedelem növeléséhez. Éppen ezért igen fontos, hogy a vállalati nyereséget a valódi érték növelésével, ne pedig az árak manipulációjával emeljék. A kitűzött feladatokat csak a kollektíva erejével, összefogásával lehet megvalósítani. Ehhez pedig biztosítani kell a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerését. L egtöbb vállalatnál a szocialista versenymozgalom már régen gyökeret vert. Ez rendkívüli tartalékokkal rendelkező társadalmi erő, amely most is készen áll a természeti csapás által okozott károk leküzdésére. Ezért helyes, ha a vállalatoknál a szocialista brigádok a gazdasági és szakszervezeti vezetők felülvizsgálják a már megtett éves vállalásokat és azokat a lehetőségeknek megfelelően kiegészítik, természetesen a realitások alapján maradva. Ezekben a napokban dolgozzák ki a gazdasági vezetők és a tömegszervezetek az intézkedési terveket a vállalati eredményesség javítására. . Bizonyos, hogy a dolgozók mindenütt megértik az országszerte kibontakozott mozgalom jelentőségét és hozzájárulnak a népgazdaság árvíz okozta gondjainak enyhítéséhez, a kiesett nemzeti jövedelem pótlásához. Kovács Pál SZMT közg. munkabiz. vez. A Varsái Szerziés hadsereosinek törzspkerlata A Varsó Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői hadműveleti kiképzési tervének megfelelően 1970. július 1. és 9. közötti időszakban a Magyar Népköztársaság területén szárazföldi, légvédelmi, repülő és haditengerészeti hadműveleti törzsek együttes gyakorlatot hajtottak végre. A gyakorlat vezetője I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnoka volt. Az együttes gyakorlat hozzájárult valamennyi haderőnem törzsmunkája összehangoltságának további fokozásához, a tábornokok, tengernagyok és tisztek hadműveleti kiképzésének tökéletesítéséhez, valamint a baráti hadseregek közötti fegyverbarátság elmélyítéséhez. * Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elpöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter jelenlétében július 8-án fogadta I. I. Jaku- bovszkijt, a Szovjetunió marsallját, az egyesített Vasárnap: XX. VASUTASNAP Huszadszor ünnepük a vasutasok napját július 12- én, vasárnap, amikor országszerte megemlékeznek a mintegy 150 000 vasutas áldozatos munkájáról, köszöntik a MÁV dolgozóit. Az ünnep ezúttal jubileummal, a Vasutas Szak- szervezet fennállásának 25. évfordulójával is egybeesik. Szombaton, a hagyományoknak megfelelően a közlekedés- és postaügyi miniszter kitünteti a vasutasok legjobbjait; több- százan kapják meg a kiváló és az érdemes vasutas kitüntetést, több ezren pedig a soron kívüli előléptetést. Vasárnap ünnepélyesen avatják a vasút új tisztjeit. Széchenyiváros Űt épül a Széchenyivárosban — egyik oldalán régitelepítésű, 30—40 éves szőlőtőkék, a másik oldalán pedig korszerű négyemeletes lakóházak határolják. A kép jobb oldalán látható épülettömböt még ebben a hónapban átadják a lakóknak. Az első ütemben tervezett 2140 lakásból 642 már elkészült. (Pásztor Zoltán felvétele) fegyveres erők főparancsnokát, a gyakorlat vezetőjét, valamint Sz. M. Stye- menko hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnökét, a főparancsnok első helyettesét, A. Szemerdzsiev vezérezredest, a bolgár néphadsereg vezérkari főnökét, a nemzetvédelmi miniszter első helyettesét és Csémi Károly altábornagyot, a magyar néphadsereg vezérkari főnökét, a honvédelmi miniszter első helyettesét. Kádár János látogatása a Magyar írók Szövetségében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Aczél György, az MSZMP KB titkára és Bakos Zsig- mond, a VI. kerületi párt- bizottság első titkára kíséretében — csütörtökön ellátogatott a Magyar írók Szövetségébe és részt vett a szövetség új választmányának a közgyűlés utáni első ülésén. Darvas Józsefnek, az írószövetség elnökének vitaindítója után széles körű eszmecsere bontakozott ki a közgyűlés utáni feladatokról. A vitában felszólalt Keresztúry Dezső, Illés Endre, Simon István, Fekete Gyula. Mocsár Gábor, Kamondi László, Szabó B István, Garai Gábor, Hu- bay Miklós, Bárány Tamás, Földes Péter. A vita során felszólalt Kádár János elvtárs is. A választmányi ülés Darvas József elnök zárszavával ért véget. Mérlegen megye mezőgazdasága Fellendülőben az állattenyésztés Az első félév mezőgazdasági termékforgalmát most értékelik, az ország „éléstárában”, Bács-Kis- kunban. Az adatok összesítésén még dolgoznak a közgazdászok, a számok azonban önmagukban is kifejezik a főbb élelmiszerekből a felhozatal eddigi alakulását. Az év első hat hónapjában — figyelembe véve a természeti adottságokat — mennyiségileg is az elmúlt év hasonló időszakának megfelelő áruforgalmat bonyolítottak le a felvásárló szervek. Például zöldségből és gyümölcsből az eredetileg tervezett 1000 vagonnyi áruval szemben alig 60 vagonnal kevesebb termék érkezett június végéig a központi átvevőtelepekre. Állatból és állati termékekből is megfelelően alakult a féléves felhozatal. A tavalyinál azonban drágább a piac. A változékony időjárás ugyanis nagy mértékben befolyásolja a hozamok alakulását, s egyenlőtlenné teszi a felhozatalt. Ezek a körülmények a gazdaságok termelési költségeit is hátrányosan befolyásolták. A tavaszi belvízkárok, a fokozott növényvédelem, és az intenzívebb talajgazdálkodás több ráfordítást igényeit. A termelőszövetkezeti gazdaságokban — beleértve az élőmunka-felhasználást — több mint 4 milliárd forintot használnak fel az ez évi újratermelésre. Az ebből előállított bruttó hozamból azonban közvetlenül piaci értékesítésre — alig valamivel több a tavalyinál — 3 milliárd forint értékű mezőgazdasági termék kerül. Ebből 2 milliárd forint bevételt a növény- termesztés és a kertészeti üzemágak részére könyvelnek el. Az élelmiszer-termelő gazdaságok az év második felében bonyolítják le az áruértékesítés zömét. A végösszeg alakulása tehát még a következő hetek, hónapok időjárásától, s a betakarítás gondos megszervezésétől függ. A gazdaságvezetők az idén az állattenyésztésből várják a többletbevétel zömét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz kielégítő a zöldség- és gyümölcskínálat. A szövetkezeti kereskedelem eddig 4190 vagon gyümölcs felvásárlására kötött megállapodást a termelőszövetkezetekkel, illetve háztáji gazdaságokkal. Nem lesz barackdömping, de az eddigi jelek szerint elegendő kerül belőle a piacra, remélhetőleg elfogadható áron. Az állattenyésztés grafikonja máris jelzi a hozamnövekedést. Az idei év produktumát javítja, hogy bőséges a szálastakarmány- termés és általában ígéretesek a kukoricák. Az 1968. évi állatbetegségből adódó tenyésztési és termelési gondokból is kezdenek kilábalni a gazdaságok. Egyenletesen — a tervnek megfelelően — növekszik a szarvasmarha-állomány. A hústermelés fokozására egymás után helyezik üzembe a sertéstenyésztő telepeket, hizlaldákat. Az idén összesen négy nagyobb, évente átlagosan 6000 sertéshizlaló telep kezdi meg a működését. Enyhíti majd a sertéshúskeresletet, hogy a háztáji gazdaságokban is fokozott mértékben foglalkoznak hizlalással. Az 1969. évi tavaszi állatszámláláshoz viszonyítva az idén márciusban számba vett háztáji sertésállomány 49 százalékkal gyarapodott ako- rábi évekhez képest.
