Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 159. szám 1970. július 9, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér Barátsági nagygyűlés Budapesten és Helsinkiben Mi újság a mezőgazdaságban? Vágják a rozsot Készenlétben a szárítóberendezések A finn—magyar barátsá- j bízatást kapták, hogy a ba- gi hét alkalmából barátsá- rátság követei legyenek. Ez gi nagygyűlést rendeztek j jelkép, hogy a mostani lé­A magyar—finn barátsági hét alkalmából Finnország­ban tartózkodó magyar politikai küldöttség Kállai Gyula vezetésével, egyebek közt Nurmi,järviben is járt, ahol megtekintette a szabadtéri színpad előadását.' tegnap este a finn és a magyar fővárosban. A budapesti nagygyűlé­sen Ilku Pál művelődésü­gyi miniszter és Jaakko Numniinen finn közokta­tásügyi miniszter a delegá­ció vezetője szólalt fel. Ilku Pál köszöntötte finn barátainkat és méltatta a két nép testvéri kapcsola­tainak fontosságát, a béké­ért folytatott munkálkodá­sát. A to.vábbikaban megem­lékezett arról, hogy az első barátsági hetet Finnország függetlenné válásának 50. évfordulója alkalmából rendezték, a mostanira pe­dig hazánk felszabadulásá­nak 25 éves jubileuma al­kalmából került sor, majd áttekintést adott országunk 25 éves fejlődéséről. — A közvetlen személyi kapcsolatokban rejlik a ba­rátsági hét varázsa. Politi­kusok és munkások, diákok és pedagógusok erre a hét­re azt a megtisztelő meg­gihídon vízum nélkül ér­hettek földet egymás or­szágában a látogatók. Ezt lehetővé tevő megállapodá­sunk jellegében első Ma­gyarország és egy nem szo­cialista állam között. Kis népek vagyunk Európában, de biztosan állíthatom, hogy barátságunk fejlődése nem­csak közös nagy ügyünk, hanem kontinensünk leg­nagyobb ügyének, a bizton­ságos békének nem jelen­téktelen összetevője — fe­jezte be nagy tetszéssel fo­gadott beszédét Ilku Pál. Ezután a megjelentek lel­kes tapsa közepette Jaakko Numminen, közoktatás- ügyi miniszter, a finn po­litikai delegáció vezetője emelkedett szólásra. — Manapság az embe­reket az egész világon, így különösen Európában nagy mértékben foglalkoztatja a béke és biztonság prob­lémája, — mondta a to­vábbiakban. Korunk ha­talmas fejlődésének ered­ményeképpen a tudomány és technika olyan vívmá­nyokkal gazdagodott, ame­lyek semmiképpen sem hagyhatják érintetlenül sem a világméretű közle­kedést, sem az ismeretek átadását, de sajnos a hábo­rús technika fejlődését sem. Manapság az atom­fegyverek és a bármely világrészt elérő rakéta- fegyverek korszakában minden nép sorsa elkerül­(Folytatás a 2. oldalon) ERIK A KORAI KA/SZI A szeszélyes időjáráshoz igazodó mezőgazdasági munkák ismét torlódnak a szövetkezeti gazdaságok­ban. Késik az aratás és fokozottabb gondozást kí­vánnak a szántóföldi nö­vények, a kertészetek, a szőlőültetvényeken pedig szinte állandó ^szolgála­tot” tartanak a növény­védő gépek. A szakemberek vélemé­nye szerint ilyen kései ara­Épül a kecskeméti tejüzem Mint arról már hírt ad­tunk, Kecskeméten, a Ke­nyérgyár mellett új tejüzem épül, 70 millió forintos be- í uházással. az új üzem fel­adata lesz Kecskemét és környékének tejjel és tej­termékekkel való ellátása. Naponta 70 ezer liter tejet szaki problémát kell meg- oldaniok. . A kivitelező — a Bács- Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat — szakemberei már eddig is több műszaki problémát ol­dottak meg sikerrel. Talán ez adta az ötletet, hogy a Csaknem háromezer előadás A TIT Bács megyei szer­vezete összesítést készített az idei első félévben meg­tartott ismeretterjesztő elő­adásokról. A TIT keretén belül tíz társadalomtudományi és hét természettudományi szakosztály fejti ki tevé­kenységét. Munkájuk je­lentős része az előadások szervezéséből áll. Megyénkben az év kez­dete óta kétezernyolcszáz- hatvanhárom előadást tar­tottak. A hallgatók száma megközelíti a százöt­venezret. A társadalomtu­dományi tagozatok közül a pedagógiai tartott legtöbb előadást. Ezek száma meg­közelíti a négyszázat. örvendetesen emelkedett a mezőgazdasági és egész­ségügyi témák iránti ér- fLoJjdiiidjdsi. -A­és műszaki kérdések iránti fokozott érdeklődést az is mutatja, hogy csaknem fél­ezer ilyen témájú előadás­ra került sor. A legtöbb előadást a ba­jai és kiskőrösi járásban tartották. Ezekben a já­rásokban van a legtöbb TIT-tag is. (Négyszázki­lencvenhat, illetve négy­száznegyvenöt. A legkevesebb előadás a kalocsai járásban és Kalo­csa városban volt. A TIT az eddigieknél több országos kirándulást szervezett. Fél év alatt a megyében összesen hetven­hetet. Ezeken háromezer­nél többen vettek részt. A kirándulások túlnyomó többségét Kecskeméten és Kiskunfélegyházán szervez­tásra rég nem volt példa a Duna—Tisza közén. Más években július elejére le­aratták az őszi árpát, most pedig alig hogy megkezd­ték vágását. A hét köze­pén megtartott határszem­lék alapján most már gyorsítani kell az aratást. Homokmégy, Kiskunmajsa és Kecskemét környékén megkezdték a rozs beta­karítását is. Megjelentek a határban a kézikas zások, s feltűntek a keresztbe ra­kott gabonák. A kéziara­tókat csak kis parcellákon, s a rendkívül összekúszált gabonaföldeken veszik igénybe, másutt mindenütt a gépek dolgoznak. Jelen­leg háromszáz kombájn vágja a gabonát, a hét kö­zepére azonban több mint félezer arató-cséplőgép „köröz” a határban. Az aratással egyidejűleg megélénkült a forgalom a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat telephelyein is. Számolva a csapadékos időjárással, mindenütt üzembe helyezték a szárí­tóberendezéseket, hogy a nedves árut is fogadni tud­A vállalat 76 felvásárló te­lepén éjjel-nappali szol­gálatot szerveztek és va­sárnap is átveszik az árut. Annak ellenére, hogy az idén tovább bővültek az állami raktárak, még min­dig igénybe kell venni a szükségtárh ázakat. A szántóföldi zöldsége­sekben is megkezdődött a betakarítás. A paradicsom már a szabadföldről érke­zik, a teljes idényére azon­ban még mindig várni kell. A paprika pedig még most is primőrnek számít. A szántóföldi zöldségek kö­zül ugyanis ez a növény érzékeli leginkább a sze­szélyes időjárást. Lassú a bokrosodása és meddőek maradnak a Virágok. A gy ü mölcsö.tökben a meggyszedés van soron. A háztáji kertekben, a nagy­üzemi ültetvényeken több ezer szüretelő szedi a gyü­mölcsöt. Megkezdődött a barack szezonja is. Félezer holdnyi nagyüzemi őszi- barackosokból érkezik a „mosolygós” áru. Tegnap már a korai kajsziból is ják. Húsz nagy teljesítené- i több mint egyvagonnyit nyű szárítóberendezés üze- vettek át a MÉK átvevő mel majd szükség esetén. I telepein. Cél: ÍJ« |L * a húsellátás javítása sertéshizlaMák Gálik István és Kovács Ferenc technikus — a mű­szaki brigád tagjai — Szili István építésvezetővel és a vízvezetékszerelő brigád tagjaival megbeszélést tart a tejüzem építkezésén. dolgoznak majd itt fel, | vállalat északi építésveze amelyből 20 ezer litert a fővárosba szállítanak. A tejüzem technológiája a legkorszerűbb követelmé­nyeket is kielégíti. A gyár­tási folyamatok zártak, ami a legszigorúbb higiéniai kö­vetelményeknek is megfe­lel. Az átvételtől a csoma­golásig gépek, automaták végzik majd a tejüzemben a gyártási folyamatokat, a dolgozókra nem hárul ne­héz fizikai munka. Az új üzemben természe­tesen korszerű termékeket állítanak elő. A kannatej mellett poli-palackban cso­magolt zacskóstej, joghurt, kefir, hegesztett műanyag dobozokba csomagolt tej­fel, műanyag tasakokba töl­tött túró, tejszín készül. tőségén a műszakiak bri­gádot alakítsanak. A mun­ka jó ütemben halad és re­mélhetően nem lesz aka­dálya az új létesítmény ha­táridőre való átadásának. N. O. Ismét jelentős mezőgaz­dasági beruházás tervét, létesítésének költségvetését hagyták jóvá az érdekelt gazdaság vezetői és a Ma­gyar Nemzeti Bank köz­gazdászai. Ennek alapján az ország legnagyobb ser­téstenyésztő és hizlaló te­lepe a Bajai Állami Gaz­daságban épül. A hatalmas, komplett hústermelő üzem a gazda­ság bácsbokodi körzeté­ben, a már meglévő sertés­telep kiegészítéseként épül. Az üzemág fejlesztésére 196 millió forintot költenek. A „húsgyár” építését még az idén megkezdik, szakaszos üzembeheíyezéssel 1972-ben fejeződik be. A teljesen automatizált üzem koca- szállásain háromezer anya­sertés neveli a hízóalapa­nyagot. A hizlalda szinte „futószalagon” kapja a sül­dőket. A tervek szerint évente 85 952 hízót ad a te­lep az ország ellátására. Tizenkét hónapi termelése a megye jelenlegi évi hí­zófelhozatalának 60 száza­lékát teszi ki. A másik korszerű, nagy­méretű sertéshizlaldát Vá­rosföld határában közös vállalkozással építik a nagyüzemi gazdaságok. Minderre 1971 végétől, az üzem átadásától számíthat a lakosság. Addig az építő­ké a szó. Még sok munka Az alapépítményben a kubikosbrigád tagjai a vízhálózat részére készítik vár rájuk. jgs> számos mű-. a területet. ~ - - ­elő

Next

/
Thumbnails
Contents