Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Lemondott az olasz kormány Nemzetközi tudományos rendezvények Az erdőgazdaság fej lesztéséért Árvíz M ost, hogy túl va­gyunk minden idők legnagyobb árhullámán a Tiszán és mellékfolyóin, felszabadultan értékelhet­jük a végzett hősies mun­kát. Higgadt fejjel számba vehetjük a kárt, a véde­kezés költségeit, s min­den figyelmet és erőt a helyreállításra, a kár, a többletkiadás pótlására összpontosíthatunk. Az előzetes felmérések és a becslések szerint az árvíz­károk, a védekezés költsé­geinek összege mintegy 3,3 milliárd forint. Ennek túl­nyomó többsége a megfé- kezhetetlen víz által el­pusztított érték, létesít­mény, terméskiesés. Pedig a Tisza-völgy 3 millió holnyi fenyegetett árterü­letének csupán 3 százalé­kát, 90 ezer holdat kerí­tett hatalmába a szennyes áradat. A többi 97 száza­lék — köztük Makó, Sze­ged, Hódmezővásárhely — megvédése, az át- és visz- szatelepítések költsége va­lószínűleg nem haladja meg a félmilliárd forintot. T öbb mint kétmilliárd forintba kerül viszont a megsemmisült 5500 lakó­ház újjáépítése, a 4000 sé­rült lakóépület helyreállí­tása, a mintegy 29 ezer ál­lati férőhely pótlása, a közlekedési és hírközlési létesítmények rendbehozá­sa. Az sem csekélység, hogy az ár-, bel- és faka­dóvizek nyomán az ország mezőgazdasági termőterü­letének 6 százalékáról ter­mést egyáltalán nem, vagy igen silány értékben taka­ríthatunk be. De a kár en­nek többszöröse lehetett után volna, ha nem elég ered­ményes és hatékony a vé­dekezés, ha az utóbbi években nem költünk mil­liókat a gátépítésekre. A nehéz napok hosszú időszakra szóló tanulsá­gait levonják majd az or­szággyűlésben, ahol még az idén megvitatják a kor­mány vízgazdálkodás-fej­lesztési koncepcióját, az árvízvédelem nagyarányú, korszerű fejlesztésének programját. Rövidébb tá­vú, 1970. évi feladat: a helyreállítás, a károk, a veszteségek pótlása. S ez már nem is tízezreket érint csupán, mint a véde­kezés, hanem milliókat. Mert nemcsak az árvíz­károsultakat kell fedél alá juttatni még a tél be­állta előtt, hanem a nép­gazdaság valamennyi ágá­ban, minden vállalatnál, intézménynél olyan több­leterőforrásokat, tartaléko­kat szükséges feltárni, amelyek az új helyzetben, a többletkiadások ellenére is lehetővé teszik az 1970- es fejlesztési és életszín- vonale/nelési célkitűzések teljes végrehajtását. Felismerték ezt széles körben. A lakosság, a társadalmi szervezetek, a vállalatok pénzt és anyagi eszközöket ajánlottak fel. Társadalmi mozgalom bontakozik ki az 1970. évi tervezett nemzeti jövede­lem egyszázalékos túltel­jesítéséért. Ez az egyszá- zalék — mintegy 3 mil­liárd forintnyi többletjö­vedelem — a lakosság és (Folytatás a 3. oldalon) Az olasz minisztertanács héttő délelőtti ülésén Ma­riano Rumor miniszterel­nök bejelentette a kormány lemondását Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Zsamszran- gijn Szatnbunak, a Mongol Népköztársaság- Nagy Népi Hurálja Elnökség elnöké­nek meghívására egyhetes hivatalos baráti látogatást tett a Mongol Népköztár­saságban, vasárnap délelőtt feleségével és kíséretének tagjaival: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter­millió A miniszterelnök ezután felkereste Saragat köztár­sasági elnököt és bejelen­tette kormánya lemondását. rel és Gyenes András kül­ügyminiszter-helyettessel visszaérkezett Budapestre. Útközben a Szovjetunió fe­lett átrepülve táviratban köszöntötte a Szovjetunió vezetőit. Másfél évvel ezelőtt ha­zánkban járt Oscar Fugalli, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete Erdészeti Bizottságának tit­kára. A látogatásra azután került sor, hogy Magyar- ország is tagja lett ennek a szervezetnek, célja pedig az volt, hogy a főtitkár megismerje a hazai viszo­nyokat Fugalli látogatása során megyénkben is járt, nyilatkozott a Petőfi Népé­nek. Annak idején elmon­dotta, hogy igen kedvező benyomásokat szerzett az erdészeti nemesítés, nyár­fagazdálkodás, termőhely­feltárás és a vadászat te­rén elért eredményekről. Megígérte, hogy hazatérve javasolni fogja: Magyaror­szág az említett témakö­rökben oktatási központo­kat alakítson ki. Mi lett a felvetés további sorsa? Az első rendezvény­re már az idén sor kerül. Témája az erdészeti neme­sítés lesz, a résztvevők pe­dig — mintegy hetvenen — Európa különböző orszá­gaiból jönnek össze. Jelen­tős részük a skandináv ál­lamokat képviseli, de szó van arról, hogy népes ju­goszláv küldöttség is jön a tanácskozásra. Bár a ren­dezvény színhelye az Er­dészeti Ttídományos Inté­zet Sárvári Kísérleti Állo­mása lesz, mégis van né­hány vonatkozása, amely megyénkkel kapcsolatos. A rendezvény előadói között szerepel az intézet igazga­tója, dr. Keresztesi Béla, aki megyénkben kezdte pályafutását. Az akácne­mesítésben elért eredmé­nyeit fogja ismertetni. Elő­adást tart az intézet Du­na—Tisza közli kísérleti ál­lomásának kutatója, dr. Papp László tudományos főmunkatárs is. Az ő elő­adásának témája a kon­centrált nyár szaparító- anyag terjesztésének kér­dése lesz. Ugyancsak Fugalli láto­gatásának eredményeként megindultak a tárgyalások egy 1974-ben tartandó nyárfatermesztéssel foglal­kozó világkongresszus ren­dezésére is. Ezzel kapcso­latban végleges döntés még nem született, de a prog­ramtervezetek kidolgozása már megkezdődött. A ter­vek szerint a bemutatóban Bács-Kiskun megye is sze­repelne, a tanulmányút so­rán a részvevők előrelát­hatólag két napot töltené- nek megyénkben. Felvető­dött néhány tanfolyam megszervezésének szüksé­gessége is, mégpedig a fej­lődő országok erdészeti szakemberei részére. Ilyen tanfolyamokra több helyütt Is sor kerül, és többféle témakörben. Ezek közül a hetvenes évek első felében tervezett termőhelykutatá­si és területhasznosítási tanfolyamról kell megem­lékeznünk, amelyet az Er­dészeti Tudományos Inté­zet Duna—Tisza közi Állo­másán terveznek megren­dezni. Dr. Sz. L Több mint 25 forint gyűlt össze Gazdáihoz méltó ház Bizonyára sok kecskeméti emlékezik még a düledező, gerendákkal agyontámogatott Csongrádi és Ötemető utcák sarkán állott épületre. Nos, pillantsanak most a fenti képre; ez a 36 lakásos, csinos társasház váltotta fel! Építői és birtokosai a Bács-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalat dolgozói, s szinte kivétel nélkül fiata­lok. A vállalat KISZ-alapszervezete szorgalmazta ugyanis ennek az OTP-társasháznak a létrehozását. Íme, teljes sikerrel' (Pásztor Zoltán felvétele.) Losonczi Pál hazaérkezett Mongóliából Ülésezett az árvízkárosultak megsegítésére alakult megyei társadalmi bizottság Tegnap délelőtt Kecske­méten ülést tartott a Vö­röskereszt keretében mű­ködő és az árvízkárosultak megsegítésére alakult me­gyei társadalmi bizottság. Elöljáróban Ágoston And­rás, a bizottság elnöke, a Vöröskereszt megyei titká­ra ismertette a bizottság tagjaival — a megyei ta­nács vb, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a MÉSZÖV kép­viselőivel — a lakosság ed­digi felajánlásainak össze­gét. Elmondta, hogy a Vörös- kereszt által kibocsátott j gyűjtőívekből 520 telt meg.! Június 26-ig bezárólag eze­ken az íveken összesen 25 millió 424 ezer 194 forint gyűlt össze. A kimutatások szerint Kecskemét lakossá­ga 8 millió 194 ezer forin­tot adott a bajbajutotta’- támogatására. Nem lebecs" lendő azonban a többi vá ros, s a járások eredménye sem. Baja lakossága 2 mii- [ lió 625 ezer forinttal, a! kecskeméti járás 2 millió 501 ezer forinttal járult hozzá a károk helyreállítá­sához. A kiskőrösiek 1 mil- j lió 769 ezer forintot, a du- ■ navecseiek 1 millió 687 ezer ^•forintot, a kalocsaiak 1 mil­lió 404 ezer forintot, a kis- : kunhalasiak 1 millió 372 | ezer forintot, a kiskunfél- [ egyháziak pedig 1 millió j | 310 ezer forintot adtak. Említsünk meg néhány járást is: a bajai járás la­kossága 1 millió 558 ezer forinttal, a kiskunhalasi 1 millió 236 ezer forinttal, a kiskunfélegyházi (júniusi 26-ról van szó, amikor még nem szűnt meg a járás) 923 ezer forinttal, a kalo­csai járás pedig 840 ezer :• ! forinttal szerepel a listán. I Sorolhatjuk azonban to- ibb a példákat, amelyen onyítják, hogy megyénk j :ossága, az üzemek, vál-1 , ialatok, intézmények, szer-1 vezetek és magánosok is —■ hasonlóan az egész ország népéhez — megértik a sza­bolcsi emberek nehéz hely­zetét, s önzetlenül segíte­nek. A Bácskai Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsé­ge 1 millió forint értékű terményt ajánlott fel az árvízkárosultaknak, s ebből 400 ezer forint értékűt már el is szállított a Nábrád községben működő közös gazdaságoknak. A Kecske­méti Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum 250 darab takarót adott, a megyei vendéglátó vállalat asztalo­kat, székeket, szőnyegeket, s egyéb szobai berendezési tárgyakat ajánlott fel. De olvashatunk az íveken ilyen adatokat is; hat személyes lakókocsi, motorkerékpár,' 3500 darab szék stb. A társadalmi bizottság égül meghatározta a so­ron következő legfontosabb tennivalókat. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents