Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

8. oldal 1970. július 5, vasárnap Radarral az országúton Sok a szabálytalankodó gépkocsivezető A közlekedési balesetek zöme — mint ez a statiszti­kákból kitűnik —, a lakott területeken történik. A KRESZ egyértelműen, s na­gyon szigorúan határozza meg a településeken, fal­vakban, a városokban, a közlekedés rendjét, a jár­művek sebességét, a gép- járművezetők közül néhá- nyan azonban megfeledkez­nek ezekről az életet, testi épséget védő szabályokról, s nem egyszer 20—30 kilo­méterrel lépik túl a sebes­ségkorlátozást. Ezt manap­ság a megye egész terüle­tén sebességmérő radarké­szülékkel felszerelt rendőr­járőrök ellenőrzik, s szigo­rúan megbírságolják, felje­lentik a vétkeseket. Feljelentés gyorshajtásért Lajosmizsén Barta László rendőr őrmesterrel és Ko­vács János rendőr tizedes­sel mintegy három órát töl­töttünk el, képet alkotva munkájukról, a járműveze­tők szabálysértéseiről. Alig állították fel a készüléket, máris lelepleződtek az első, gyorshajtók. Horváth János, a Tejipari Szállítási Válla­lat tehergépkocsijával. Sző­ke János, bajai lakos szin­tén teherautóval 60 kilo­méteres sebességgel hajtott a községen átvezető főútvo­nalon.. a betétlap Kovács János rendőr tizedeshez került, amelynek következ­ményeképpen a vállalatok ^figyelmeztető levelet kap- 'nak a gépkocsivezetőket pe­dig megbírságolják. Sólyom József, az öntö­dei vállalat budapesti gép­kocsivezetője sem vette ko­molyan a szabályt, s 70 ki­lométeres sebességgel ér­kezett az ellenőrző ponthoz, ő sem úszta meg feljelentés nélkül. Száz forint bírság A magán-gépkocsivezetők a hivatásosoknál vagy óva­tosabbak, vagy túltesznek rajtuk. Egy vörös színű Opel Record vezetője, Pet­rányi György nyolcvannal, az utána jövő Bibicz Jó­zsef, kiskunfélegyházi lakos Fiat 850-esével 75 kilomé­terrel közlekedett. Amikor Petrányi Györggyel közölte a rendőr, hogy gyorshajtás miatt 100 forintra bírságol­ja, a gépkocsivezető nem kis bosszúsággal jegyezte meg: — Tíz éve nem fordult velem elő ilyen. Igaza, van, gyorsan hajtottam, nincs apelláta. Ami jogos, az jo­gos, tessék a százas. Nem minden gépkocsive­zető ilyen megértő, van, aki vitába száll a rendőrrel, próbálja kimagyarázni ma­gát. Szerencsére közleke­dési rendőreink kultúrált magatartásán, hallatlan nyugalmán, a szabályok is­meretén, határozottságán megtörik az ilyen gépko­csivezető vitatkozó kedve. Akad könyörgő típus is. ördög Mihály pótkocsis te­hergépkocsijával az ország­úton 65 kilométeres sebes­séggel haladt, holott csak 50 kilométerrel mehetett volna. A százforintos bír­ság hallatára megpróbált szép szóval hatni a rend­őrre. — Elismerem, hogy túl­léptem a sebességet, nem lehetne kevesebb a bírság? A határozott; nemre fájó szívvel nyúlt pénztárcájáért. Hibás járművek A sebesség ellenőrzése mellett rendőreink módot találnak arra is, hogy né­hány járművet műszakilag is ellenőrizzenek. Győri Fe­renc rendőr hadnagy, aki a radarosok rr. inkáját ellen­őrizte, leállítc tta a BA—62 —77 rendszán.ú Moszkvics személygépkocsit. A követ­kező hibákat talalta rajta: a kerékcsapok lógtak, a kormányösszekötő rudak kopottak voltak, nem volt jó a rendszámtábla-megvi­lágítás, s a gépkocsi eszté­tikailag is kifogás alá esett. Adorján Imre gépkocsive­zető kénytelen volt tudo­másul venni, hogy feljelen­tették, sőt gépkocsiját so­ron kívül műszaki vizsgára forintra, négy gépkocsive­zetőt jelentettek fel. A radarellenőrzés rendszeres­sé vált már a megye köz­útjain, lakott területein. Nem érdemes tehát koc­káztatni, mert a gyorshaj- tókat, akik előbb-utóbb a radar sugarába kerülnek, súlyosan megbüntetik. Gémes Gábor A szülőfalu tiszteletadása Ligeti Károly szobrát avatták Kiskőrösön A kiskőrösi községi párt- bizottság épülete előtti té­ren az úttörők fúvószene- l karának hangjaira gyüle- j kezett tegnap délelőtt a l nagyközség lakossága Li- ] geti Károly szobrának ava­tóünnepségére. Juhász István, a községi pártszervezet titkára üdvö­zölte a megjelenteket, köz­tük Pozsgay Imrét, az rendelték be. Ehhez még csak annyit, hogy a Sza­badszállási Gépjavító Ktsz nem túlságosan törődik for­galomban • részt vevő jár­műveivel, a társadalmi tu­lajdonnal. A kecskeméti Alkotmány Tsz VF—02—17 rendszámú kétpótkocsis vontatóján sú­lyosabb hibákat fedeztek fel. Lógott a kormányössze­kötő csap, nem működött a féklámpa és a hátsó vi­lágítás. Zsíros Balázs kifi­zette a bírságot, s ezen túl még járművével műszaki vizsgára kell jelentkeznie. Az ellenőrzés mindössze három órán át tartott, s ez alatt 18 gépkocsivezetőt bűntetteit meg összesen 1400 Miniszteri rendelet a felügyelet nélkül maradt kiskorúakról A rendőri szerveknek elég gyakran adnak mun­kát olyan gyerekek akik elcsavarognak otthonukról. Ha Ézonban bűncselek­ményt nem követtek el, a rendőrség nem tartja — nem is tarthatja őrizetben őket. Most a művelődés- ügyi . miniszter rendeletet adott ki, amely kimond­ja, hogy az állandó lakóhe­lyükről önkényesen eltá­vozott vagy onnan távolle­vő és felügyelet nélkül ma­radt, de bűncselekményt el nem követett kiskorúakról való ideiglenes gondosko­dás a Gyermek- és Ifjúság­védő Intézetet fenntartó ta­nács végrehajtó bizottságá­nak feladata. Az illetékes vb — a feladat megoldásá­ra — a Balaton és a Ve­lencei-tó környékén, vala­mint a szükséghez képest egyes nagyobb városokban ideiglenes szállást létesít. A szállás vezetésével szak­képzett pedagógust bíznak meg. Az ideiglenes gondozás kiterjed a kiskorú megfe­lelő elhelyezésére, étkezte­tésére, felügyeletére, továb­bá szükség szerinti orvosi vizsgálatára és kezelésére. Az ideiglenes gondozásról haladéktalanul értesíteni kell a szülőt (gondviselőt), s az 6 kötelessége a kisko­rú hazaszállítása. A költ­ségelvet annak kell megté­rítenie, akit állami gondo­zás esetén a gondozási díj fizetésére kötelezhetnének. Könyv egy tsz-ről Húsz év a kiskunfélegy­házi Vörös Csillag Tsz-ben címmel könyv jelent meg a napokban, amelynek szerzője Hatvani Dániel költő és szociológus, lapunk munkatársa. A szép kiállítású kiad­vány — amelynek színvo­nalas fotóit Kovács János készítette — ismerteti a tsz történetét, a legismertebb tagok, életét, és a termelő- szövetkezet gazdasági fejlő­dését. MSZMP Központi Bizott­sága sajtó alosztályának vezetőjét, dr. Greiner Jó­zsefet, a megyei pártbizott­ság titkárát, Madarász Lászlót, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét, Pono- marjov elvtársat, a Szov­jetunió magyarországi nagykövetségének tanácso­sát és Ligeti Károly roko­nait. A kiskőrösi származású forradalmár. Ligeti Károly harcos életéről Pozsgai Im­re tartott emlékbeszédet, s a mártírhalált halt interna­cionalista költő cselekvő magatartását ajánlva a kiskőrösiek figyelmébe, fel­avatta az emlékművet, Mé­száros Dezső szobrászmű­vész alkotását. A beszéd után a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői megkoszorúzták a szobrot, miközben a he­lyi művelődési ház ének­kara forradalmi daloka1 énekelt. Az avatás az in- ternacionálé hangjaival ért véget. Közművelődési tanfolyamok Kecskeméten Tegnap véget ért a me­gyeszékhelyen a megye művelődési otthon igazga­tóinak egyhetes továbbkép­zési tanfolyama. Először fordult elő ezen a tanfolyamon, hogy az igazgatók alapfokú népmű­velési vizsgát tettek a Nép­művelési Intézet által kine­vezett bizottság előtt. A vizsgán való részvétel önkéntes volt, s azon öt­venkilenc művelődési ott­hon igazgató szerepelt eredményesen. A tanfolyamon a legfon­tosabb időszerű közművelő­dési témákat dolgozták fel. Ilyenek: a nemrégen lezaj­lott népművelési konferen­cia anyaga, az ifjúságneve­lés, szociológia és népmű­velés-pszichológia. Fontos témája volt a tanfolyamnak a vezetőképzés is, valamint a negyedik ötéves terv kul­turális irányelvei. Egyik kiemelkedő ren­dezvény volt a hallgatók részvételével megtartott Forrás-ankét is, melyen a folyóirat szerkesztőivel ta­lálkoztak a résztvevők. Ugyancsak tegnap fejező­dött be a megyében mű­ködő néptánccsoportok ve­zetőinek tanfolyama, ame­lyen a gyűjtés és hagyo­mányőrzés módszerei mel­lett a szüreti napokra va­ló eredményes felkészülés­sel foglalkoztak. Nem az utat figye^e... Ói sifffis sÉriüés a közutalon NYELVŐR Imrééért Az elsőbbségi jog meg nem adása, a figyelmetlen­ség újabb súlyos közúti szerencsétlenségek okozójá­vá vált. Fuczanecker József 35 éves vontatóvezető, Ma­daras, Hajdú utca 13 szám alatti lakos a község belte­rületén a Béke Termelő- szövetkezet vontatójával szabálytalanul, úgy tola­tott, hogy nem látott hátra, s ezért elütötte a vontató mögött játszó Rigó István József 7 éves iskolai tanu­lót, Madaras, Nagy utca 5 szám alatti lakost. A gyer­meket súlyos sérülésekkel szállították a kórházba. Ugyanezen a napon figyel­metlenség tömeges szeren­csétlenséget okozott Szak- már határában. Szabadi Ferenc 46 éves raktárkeze­lő, Szakmár, Engels utca 17 szám alatti lakos nem figyelte az utat, s elütötte az út szélén gyalogosan haladó Répási Ferencné 73 éves, Török Ferencné 32 éves és Sipos Gyuláné 48 éves szakmári lakosokat. Az asszonyok közül Répásiné súlyos, Török és Siposné könnyű sérülést szenvedett. Kecel belterületén Filus Márta 17 éves tanuló, Ke­cel, Zöldfa utca 10 szám alatti lakos úgy hajtott fel kerékpárjával a földes dűlőútról, a táblával védett útvonalra, hogy nem adta meg az elsőbbséget a sza­bályosan haladó Pálinkás Gyula 67 éves, keceli mo- torkerékpárosnak.Az ütkö­zés következtében Pálinkás Gyulát és Filus Martát súlyos sérülésekkel szállí­tották a kalocsai kórházba. A járdán haladókat fi­gyelte Solbvadkert belte­rületén Rácz Ferenc Jó­zsef tázlári fiatalember, s motorkerékpárjával balról előzte meg a balrakanyaro- dási szándékát szabályosan jelző, s az úttest közepére húzódó tehergépkocsit. Az ütközés következtében Rácz Fodor Józsefet eszméletlen állapotban, súlyos sérülés­sel szállították a kórház­iba. A rendőrség megállapí­totta, hogy Rácz Fodor Jó- ! zseftől egy évvel ezelőtt, j ittas vezetés miatt bevon­ták vezetői engedélyét. It­tasan vezette a Kecskeméti • Javító- Szolgáltató és Ve- i gyesipari Vállalat teher­gépkocsiját Nyárlőrinc ha- ! tárában Hatvani András j bugaci lakos, s leszorította az úttestről Tóth Imre laki­teleki gépkocsivezető gond­jaira bízott teherautót. Szerencsére személyi sérü­lés nem történt, de a veze­tett tehergépkocsiban ti­zenöt ezer forint anyagi kár keletkezett. Hatvani András ellen a rendőrség eljárást indított. G. G. A címben sok az é. Ez nagyon szokatlan, de amint látni fogjuk, ilyen esetek­ben elkerülhetetlen. Nyelvünkről azt szokták mondani, hogy különösen a szavak kezdetén nem szereti a mássalhangzók torlódását. Ezért lett a szláv drong, gliszta és britva szóból dorong, gi­liszta és borotva, a német Schnur és Zwirn szóból zsinór és cérna, a francia clinche-ből kilincs, a latin scola szóból pedig iskola. A szókezdő torlódás kerü­lése valóban ősi nyelvünk sajátossága volt. De jöt­tek nyelvünkbe hangtor- lódásos szavak is, például a krajcár és a gróf. Ezek­nek a kiejtésében csak a nép követte a régi utat karajcár és geróf ejtésével. Később már könnyűszer­rel, ejtési nehézségek nél­kül vettük ajkunkra a tre- hány, smucig, srég szava­kat is. A szókezdő hang­torlódás feloldásában köz­rejátszottak hangtorlódás­sal kezdődő hangutánzó szavaink is (brekeg, frö- csög, trüszköl, krákog). Ezekben talán éppen a tor­lódó hangú szókezdet nö­veli a hangutánzás hatá­sosságát. De a szabály ellenére, és éppen azért, mivel elkerül­hetetlen, sok példát talál­hatunk nyelvünkben a hangtorlódásra, néha még négy torlódó hangot is (partra, kulcsra, töltsd). Magánhagzóink is elég gyakran torlódnak (fia, fiai de értelmes szó az öt ma­gánhangzót felsorakoztató fiaiéi is). Helyesírásunknak van egy olyan szabálya (más nyelvekben is így van), hogy a toldalékos alakok­ban három azonos mással­hangzó nem kerülhet egy­más mellé. Ha például a toll, tett, körtny szavakhoz a -val, -vei járul, a rag v-jének teljes hasonulása folytán három l, t vagy ny betűt kellene írnunk, de egyet elhagyva találjuk a tollal, tettel, könnyel ala­kokat. Az is érdekes, hogy még elválasztáskor sem egészítjük ki a rágós szó­alakot az elhagyott más­salhangzóval. Pedig a tol­lal elemzése szerint ha a -lal a -val hasonulat alak­ja, a toll szót egy l-lel írjuk. összetétel esetében azon­ban megtartjuk a három azonos mássalhangzót, csak kötőjellel kapcsoljuk a két szót (sakk-kör, balett-tán­cos, vádlott-társ) mert pél­dául ha sakkört írnánk, a sakk mellett mi az „ör”, ha pedig a kört külön vesszük, akkor helyesírás szempontjából a „sak” helytelen. t Ezután érdeklődéssel ele­mezhetjük az Imrééért szót is. Alapszava Imre. „Imré” alakban. Az -a, -e végű szavak végső hangja toldalékos alakban -á, -é hangra nyúlik (kasza — kaszát, epe — epés). A második elem az é birtok­jel. (Például: Imre becsüle­te. Kié? Imréé.) A har­madik elem az -ért rag. A szóelemeket feltüntetve a szót tehát így írhatjuk: Imré-é-ért. Itt egyik é-t sem hagyhatjuk el. Mert ha az Imré vagy az -ért é-jét hagynánk el, megcsonkul­na az alapszó vagy a rag. Ha meg a középső é ma­radna el, a birtokra uta­lás hiányozna. Pedig mást fejezünk ki az Imréért és az Imrééért alakokkal. Bele kell tehát nyugod­nunk: ilyen esetekben el kell tűrnünk egymás mel­lett a három azonos ma­gánhangzót. Kiss István

Next

/
Thumbnails
Contents