Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

Z. oldal 1970. július 5, vasárnap Húszéves a görlitzi egyezmény Lengyelország és az NDK kormánya 20 évvel ezelőtt,' 1950. július 6-án írták alá „a megállapított és meg-' levő államhatár kitűzésé­ről” szóló szerződést, amely azóta a görlitzi egyezmény néven került be a történe­lembe. Az évforduló alkal­mából Görlitzben nagygyű­lést rendeznek, amelyen Józef Cyíankiewicz és' Willi Stoph miniszterelnök mond beszédet. A brit parlament új ülésszaka akik élnek Gabon afrikai államban a minisztertanács határoza­tot hozott, amely szerint a halálraítéltnek megkegyel­mezhetnek, de „polgári halott”-nak nyilvánítják. A polgári halott — e rendel­kezés értelmében — elmé­letileg megszűnik létezni, csak titkos helyen élhet tovább megfosztva családi és polgári jogaitól. A kö­vetkezetes „újítás” arra is kiterjed, hogy a „halottat” az anyakönyvbe is elhunyt­nak jegyezzék be és az örökségi törvényt is alkal­mazzák az esetében. Egye­dül az államelnök joga, hogy a halálos ítéletet és a kivégzést elméleti halállá változtassa át. Hasis a hadseregben A hasisélvezet hulláma átterjedt a Bundeswehrre is. Ahogyan a nyugatnémet Koblenz-i M. hadtest „Sol- daten-Kurier”-ja jelenti, már számos katona- költöt­te zsoldjának nagyobb ré­szét kábítószerre és estén­ként a hálótermekben gyakran „adogatják körbe a kis pipát”. A III. had­test ezért hasisellenes fel- világosító kampányt indí­tott, melynek során rámu­tatnak a kábítószer káros következményeire. Szovjet segítség Perunak Hatvanöt szovjet repü­lőgépet várnak keddre a perui fővárosba. A gépek élelmiszert, gyógyszereket, ruhákat és bulldózereket szállítanak Peru földren­gés sújtotta területei szá­mára. A Correo című pe­rui lap és több perui köz­életi személyiség „példa nélkül állónak” nevezte a Szovjetunió segítőkészségét' Finn-magyar barátsági hét A magyar politikai dele­gáció megkezdte tárgyalá­sait a finn pártok vezetői­vel. Először a Finn Kom­munista Párt székházában járt a küldöttséget vezető Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja. A CDU—CSU támadja a Brandt-kormányt A konzervatív győzelemmel végződött választások után II. Erzsébet királynő trónbeszédével csütörtökön nyílt meg a brit parlament új ülésszaka. Indokínai harcok Az amerikai tüzérség Dél-Vietnam területéről támad kambodzsai célpon­tokat — jelentette be Sai­gonban az amerikai főpa­rancsnokság, hozzáfűzve, hogy az amerikai csapatok kambodzsai távozását kö­vető első három napban — vagyis július 1—3- kö­zött — a határövezetben felállított amerikai ütegek 1500 lövést adtak lé kam­bodzsai területre, a határ­tól 8—15 kilométer mély­ségben fekvő „célpontok­ra”. A főparancsnokság szó­vivője hozzáfűzte, hogy a kisebb jelentőségűnek mi­nősített ütközetre került sor Khe Sanh körül is. A B—52-es amerikai nehéz­bombázók ezeknek a har­coknak a térségében, va­lamint a kambodzsai ha­tárövezetben hajtottak végre öt légitámadást. A dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők tüzérsége pénteken éjjel hét támadást indított az amerikai és a saigoni kor­mánycsapatok állásai el­len. A dél-vietnami kormány- csapatok befejezték úgy­tüzérségnek ugyanolyan ; nevezett tisztogató had „védekező reagálási” joga van, mint a légierőnek, ha ez „Dél-Vietnamban ál­lomásozó amerikai fegyve­res erők védelme és biz­tonsága szempontjából szükségesnek mutatkozik”. A demilitarizált övezet közelében dél-vietnami sza­badságharcosok szombaton hajnalban megütköztek az amerikai 1. légidesszant- hadosztály katonáival és Ma elnökválasztás Mexikóban Mexikóban július 5-én választanak elnököt és ak­kor választják meg a par­lament képviselőit is. A lajstromba vett választók száma: 22 millió. Az elnöki tisztségért két párt küzd: a jelenleg kor­mányon levő intézményes forradalmi párt jelöltje Luis Echeverri, volt bel­ügyminiszter. Vetélytársa a nemzeti akció párt je­löltje Gonzales Morfin ügy­véd. A Mexikói Kommunista Párt nem vesz részt a jú­lius 5-i választásokon. Múlt év december 30-án a kom­munista párt és a kommu­nista ifjúsági szövetség fel­hívással fordult a néphez, hogy harcoljon a válasz­tási rendszer demokratizá­lásáért. RepiilftszerencsétleBség Péntek este eltűnt a „Dan-Air” brit légitársa­ság Comet típusú utasszál­lító gépe, amely 105 utast és 7 főnyi személyzetet szállított Manchesterből Barcelonába. A gép, fe­délzetén elsősorban vaká- feltevésnek Az AFP gyorshírben je­lenti, hogy szombaton helyi idő szerint hajnali 6 óra körül megtalálták a lezu­hant gép roncsait a Mon- | seny hegységben. Ezek szerint a gép az eredeti cióra induló angolokkal, magyar idő szerint 17 óra­kor szállt fel Manchester­ben és érkezését két órá­val később várták Barce­lonában. megfelelően sziklának repült és nem a tengerbe zuhant, ahogy ál­lítólagos szemtanúk jelen­tették. Még nincs hír ar­ról, hogy túlélte-e valaki a katasztrófát. műveleteiket a kambod­zsai főváros körül. A had­művelet eredményeit nem hozták nyilvánosságra. A bonni kormány elleni éles támadásokkal nyitotta meg Franz Josef Strauss péntek este Nürnbergben a CSU választási kongresz- szusát. Strauss beszédében kije­lentette: Évekig nem lehet jóvátenni, amit a Brandt- kormány máris eljátszott. Brandt — hangoztatta — elhagyta a szolid külpoliti­ka alapjait és dón Quijote módjára szélmalomharcot folytat. A CSU elnöke kész­ségét fejezte ki a kormány­nyal való együttműködés­re, de a CDU—CSU — mon­dotta — „nem hajlandó egy kalandos vállalkozás teme­tésénél az engesztelő kórus szerepét játszani”. Kiesinger, aki szintén fel­szólalt, kijelentette, hogy a Francia hidrooénbsmba A japán külügyminiszté­rium szombaton tiltakozott Franciaországnak a muru- roai kísérleti telepen vég­rehajtott nukleáris robban­tása miatt. Nyugati hírügynökségek jelentéseiből egyébként ki­derül, hogy Franciaország hidrogénbombát robbantott fel. A bomba egy megaton­nás volt. Brandt-kormány „zavart és károkat” okozott keleti po­litikájával. Bonnban Pom­pidou elnök kijelentette, hogy „még a keleti politika ellenzőivel szemben is” tá­mogatja Brandt lépéseit, Brüsszelben pedig az At­lanti Szövetség parlamenti képviselői szervezetének po­litikai bizottsága élesen el­határolja magát egy CDŰ- jelentéstől. Előzőleg a helsinki szék­helyű Uusimaa megye kor­mányzója, Kaarlo Pitsinki, a kormányzóság épületében fogadást adott Kállai Gyu­la és küldöttsége tisztele­tére. Erre az eseményre meghívást kaptak a 300 fő­nyi barátsági csoport buda­pesti és Pest megyei tagjai is. Megjelent a fogadáson Päiviö Hetemäki minisz­terelnök-helyettes, pénz­ügyminiszter, Väinö Leski- nen külügyminiszter, és más személyiségek. A finn szakszervezetek szövetsége ebéden látta vendégül a küldöttséget. * A szombati program so­rán Kállai Gyula találko­zott a Finn Szociáldemok­rata Párt vezetőivel, és el­látogatott Pécs testvérvá­rosába, Lahtiba. A NATO az európai enyhülés ellen Brüsszelben, a NATO ve­zérkarában pénteken sajtó- értekezeletet tartottak ab­ból az alkalomból, hogy az észak-atlanti közgyűlés (a NATO valamennyi tagálla­mának parlamenti képvise­lőit egyesítő szervezet) kü­lönböző bizottságai befejez­ték munkájukat. A nyilvánosságra hozott rövid közlemények és a saj­tóértekezlet azt mutatja, hogy a bizottságok a fe­szültség szításának jegyé­ben üléseztek. A beszámo­lókban sürgetik a NATO katonai potenciáljának nö­közi-tenger térségében, és a délkeleti szárnyon. Blu­menfeld kereszténydemok­rata nyugatnémet képvise­lő, aki politikai problémák­ról tartott beszámolót, azt hangoztatta, hogy az erő­politika” helyzetéből kell tárgyalni a szocialista or­szágokkal. Élesen bírálta a jelenlegi NSZK-kormány politikáját, mert az kény­telen bizonyos fokig szá­molni az európai valóság­gal. A beszámolónak ez a része tiltakozásra késztette az NSZK jelenlevő szociál­demokrata képviselőit és néhány más ország parla­velését, erősítését a Föld- menti képviselőit. r __ A ASZ-tanácskozás - az ellentétek jegyében FÉLIDŐHÖZ érkezett az Amerikaközi Államok Szervezetének washingtoni külügyminiszteri értekezle­te. A június 25-i nyitány óta lefolyt viták igazolták azokat az előzetes feltéte­lezéseket, hogy a nézetelté­rések jellemzik majd a ta­nácskozást. Az 1948-ban alakult szer­vezet történetében már szá­mos válság volt: a guate- malai beavatkozás, majd a Kuba elleni gazdasági és diplomáciai bojkott, végül az amerikai tengerészgya­logság dominikai interven­ciója valamennyi esetben kiváltotta néhány latin­amerikai ország tiltakozá­sát. Az AÁSZ jövője két- három éve már kérdésessé is vált, minthogy a wa­shingtoni kormány déli szomszédainak egységes kö­vetelése ellenére elutasítot­ta az 1948-as alapokmány módosításának tervét. MOST látszatra kedvező légkörben ülhettek össze a külügyminiszterek, hiszen a kéthetes tanácskozás köz­ponti témája éppen az új alapokmány végleges ki­dolgozása. Az érdemi tár­gyalások megkezdését azonban késleltette, hogy még az első ülésnap előtt a brazil külügyminiszter ja­vasolta a „politikai terror és az emberrablások” meg­vitatását. A lépés célja nyilvánvaló volt, egyrészt Kuba, másrészt a haladó nemzeti mozgalmak elleni akcióikhoz kívánták meg­szerezni az AÁSZ „szente­sítő” támogatását. Nem volt véletlen, hogy a brazil katonai rendszer kezdemé­ló sikere, majd legutóbb a perui földrengés után nyúj­tott önzetlen segítség — Kuba nemcsak teljes vér­plazma tartalékát küldte el, hanem egy hét leforgása alatt több mint 100 ezer önkéntes, köztük Fidel szágban, így Gutaemalában, Dominikában, Haitin, Ar­gentínában is a diktatúrák ellenzékei kénytelenek erő­szakos módszerekkel vála­szolni a rendőrség, a had­sereg brutális kegyetlenke­déseire. Mindazonáltal nem Castro adott vért a perui sikerült keresztülvinni azt nyezte ezt a javaslatot, hl- tanácskozás rászorultaknak — tovább növelte azon országoknak a számát, amelyek a vi­szony normalizálása mellett foglalnak állást. Ezek után érthető, hogy bár nem sze­repel a külügyminiszteri szén így akarja igazolni a politikai foglyok kínzását, amelyről az elmúlt hóna­pokban a nemzetközi sajtó megrázó tudósításokban számolt be. Az a szándék is vezette az indítvány be­terjesztőjét, hogy „a külső felforgatás” elkoptatott vádjával zavart keltsen a Kubával történő gazdasági és diplomáciai kapcsolatok helyreállítását javasló or­szágok körében. A KAPCSOLATOK nor­malizálását először Gábriel Valdes chilei külügyminisz­ter vetette fel még az év elején. Azóta Valdes nem­csak megbeszélésein’ állt ki felfogása mellett, hanem a gyakorlatban is tett lépése­ket: Chile 3 millió dollá­ros kereskedelmi megálla­podást kötött Havannával. A chilei példa után éppen az AÁSZ kormányfői szin­tű februári tanácskozásán foglalt állást hasonlóan né­hány latin-amerikai állam­férfi. A kubai cukorprog­ram kétségtelenül kimagas­napirendi pontjai között, de Mercado Jarrin perui külügyminisz­ter felvetette: keresni kell a párbeszéd lehetőségét Kubával. Hasonló értelem­ben nyilatkozott a bolíviai küldött is, aki kijelentette, hogy eljött az ideje a Ku­bával szemben alkalmazott gazdasági blokád felfüg­gesztésének. HOGY mégis elfogadták, legalábbis előzetes terve­zetben a brazil javaslatot, azt elsősorban két tény magyarázza. Rogers ameri­kai külügyminiszter, — aki csak a tanácskozás első napjain vett részt, mert utána Manilába utazott a SEATO értekezletére — szinte elsőként támogatta, hogy a „politikai motívu­mok alapján alkalmazott terrort” tekintsék köztör­vényi bűncselekménynek, és így annak elkövetőit üldözhessék a kontinens bármelyik országában. Ro­gers határozott fellépésén kivül a másik ok az, hogy Brazília mellett több or­a tervet, hogy a javaslat­nak adjanak Kuba-ellenes élt. A TANÁCSKOZÁS lég­körére, a nyílt ellentétekre jellemző, hogy több kül­ügyminiszter a terv ellen foglalt álást. Carrillo Flo­res mexikói részvevő sze­rint a javaslat célja, hogy a népellenes hatalmak együttesen nyomják el az ellenzéki megmozdulásokat. Nyiltan kijelentette, hogy Mexikó a jövőben is poli­tikai menedékjogot fog ad­ni más latin-amerikai or­szágok állampolgárainak. Ezt az álláspontot támogat­ta Chile, Kolumbia, Vene­zuela, Bolívia és Urugay is. Az ülésteremből az első látványos kivonulást is a brazil terv váltotta ki. A panamai külügyminiszter ismertette kormánya néze­tét, hogy nem támogatnak olyan indítványt a terro­rizmusról és az emberrab­lásról, amely egyben nem foglalkozik azokkal az okokkal is, amelyek kivált­ják ezeket a cselekménye­ket. Mikor az ülésszak el­nöke kijelentette, hogy je­lenleg csak a kérdés első feléről tanácskoznak, a pa­namai külügyminiszter til­takozásul elhagyta a tár­gyalótermet.

Next

/
Thumbnails
Contents