Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-04 / 155. szám
4. oldal mo. ]Alins 4, szombat Házi készítésű automaták Százmillió forint értékű drótháló évente Biztosítottak a biztosításról Miért nincs gyümölcs-fagykárbiztosítás? Megfelelő-e a hozamtérítés aránya? A Bács-Kiskun megyei Drótfonatgyártó Vállalat különféle fonatokat, drótszöveteket és egyéb köz- használatú cikkeket gyárt. Fő terméke a drótfonat és drótháló, amelyet évente 90—ton millió forintos értékben készít, körülbelül 11 ezer tonna huzal fel- használásával. A kiskun- majsai üzem kiegészítő tevékenységként szerkezeti lakatos munkákat végez, és fémnyomásos eljárással tömegcikkeket gyárt. A vállalat vezetőségének •ok gondot okoz a munkaerő-vándorlás. ötszázötven dolgozója közül több mint négyszáz helybeli, a többiek a környező falvakból járnak be. Tavasszal, a mezőgazdasági munkák kezdetekor sokan kérik munkakönyvüket és kilépnek, az újonnan felvettek jó része pedig nem tudja megszokni a gépeket, a zajt, inkább visszamegy a termelőszövetkezetbe. Az eredeti elképzelések szerint az idén 700-ra kellett volna növelni a létszámot, de nem sikerült. Ily módon belső átszervezésekkel, új, jövedelmezőbb termékek gyártásával próbálkoztak. Az előzetes számítások szerint az első félévi termelési tervet 85 százalékra, a nyereségtervet 95 százalékra teljesítik. Természetesen a munkaerő-utánpótlásról sem mondtak le. A tanév végén megbeszéléseket folytattak az általános iskolák és a gimnázium igaz- gatójával. Ennek eredményeként nyári mupkákra évente átlagosan 3Cfc—40 tanuló jelentkezik, akikkel augusztus 20-ig kötnek szerződést. Vannak, akik időközben elmennek, de jó néhány olyan is akad. aki megismerve a gyár munkáját megszereti és kéri további alkalmazását. Készül a drótháló A munkaerő-vándorlás mellett a termelés másik fékezője az elavult géppark. Legnagyobb része legalább 60 éves. Gyakori a meghibásodás, a gépállás. Új gépek beszerzése azonban csak import útján lehetséges. Ezzel a gondolattal anyagi eszközök hiányában egyelőre nem foglalkozhatnak. A műszaki gárda jó felkészültségét, találékonyságát azonban sok jó ötlet bizonyítja. Házi fejlesztésben készítették el a fonalgyártó autofnatákat Átalakí- tótták a szövőipari vállalatoktól megvásárolt szövőgépeket, amelyekkel ez év elején megkezdhették a szúnyoghálók gyártását. Nemrég készült el egy új üzemrész épülete. Folyik a gépek beszerzése, s előreláthatólag a negyedik negyedévben megkezdődhet a termelés: huzalokból készült szögek előállítása. D. É. Mezőgazdasági nagyüzemeink többsége ismeri az áttelelő növények téli kipusztulásával, valamint a szőlő tavaszi fagykáraival kapcsolatos biztosítási formákat, és szívesen él is ezek lehetőségeivel. Megyénkben idén, június 15- ig, kishíján 54 millió forintot térített az Állami Biztosító ilyen címen. Az előbbi biztosítási forma igénybevétele esetén, ha a tőkipusztulás legalább 50 százalékos, a biztosítási érték 25 százaléka kerül térítésre. A szőlő fagykárbiztosítását, kísérletképpen, harmadéve vezették be. Eleinte a tsz-ek körében kevésbé volt népszerű, inkább az állami gazdaságok vették igénybe. Holott jól jártak azok, akik idejekorán meglátták benpe a „fantáziát”, hiszen az 1968-as év szomorúan gazdag volt fagyártalmakban. Míg az idei évben a biztosításban részt vevő állami gazdaságok számára a biztosítási díj N emdohány zók a cigaretta füstjében A nemdohányzók, akik cigarettázó társaik füstjét kénytelenek beszívni és ennek következtében egészségi állapotukat féltik, megnyugodhatnak. Hamburg cigaretta iparának kutatóintézete több kísérlet alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen körülmények között kénytelen kelletlen beszívott dohányfüst mennyisége oly annyira elenyésző, hogy ez teljesen ártalmatlan a nemdohányzók egészségére. A vizsgálat során például egy 25 négyzetméters szobában zárt ajtók és ablakok mellett 21 tesztszemélyt helyeztek el, akiknek 18 percen keresztül 42 cigarettának a füstjét kellett belélegezniük. Az eredmény: a nemdohányzó, még egy ilyen rossz levegőjű szobában is legfeljebb csak annyi cigarettafüstöt lélegzik be, mint ami egyetlen egy cigarettának a harmadrészéből kijön. Nor- 1 mális levegőztetés mellett ,a szervezetbe jutott „idegen” cigarettafüst mennyisége még ennél is kevesebb. (55) Kloss néhányszor már találkozott Ilzával, Ruppert feleségével. Magas, jóalakú asszony volt, égy azok közül, akik szentül hittek a német nép küldetésében. Ámbár — állapította meg magában Kloss —, lehet, hogy mindez csak képmutatás? Egy nő akkor is nő, ha német vér folyik az ereiben. Egy biztos, nem lesz könnyű dolga Rupperttel, éppen Ilza miatt. Az órájára nézett, s bosszúsan állapította meg, hogy egy perc múlva indul a vonatja, s noha semmi dolga nem volt most Radomiban, mégiscsak el kellett utaznia, nehogy Ruppert szimatot kapjon. — Mindegy — mondta magában — a vonaton majdcsak kiokoskodok valamit, s a „Ruppert”-akciót elindítjuk. A peron már üres volt. Kloss lassan elindult. Fel- kapasí-kodott a vonatra, s az ablakból nézte a csellengő fáradt katonákat, rosszul öltözött civileket. E pillanatban kényelmetlenül érezte magát fess egyenruhájában. * Ugyanezen az estén, amikor Kloss vacsoráját fogyasztotta az Abwehr tiszti éttermében, egy elegáns idős férfi érkezett a varsói Mokotovszkij-palotához. Ez az épület a békeidők egyik legszebb műemléképülete volt. a színes márványok szinte szédítőleg hatottak az emberre, amint lépdelt felfelé a lépcsőn. A szobák tágasak, s havi bérük mindig meghaladta egy kistisztviselő keresetét. Az idős látogató két rövidet csengetett az egyik második emeleti lakosztály ajtaján. Középkorú, estélyi MJÍiás nő nyitott ajtót. A férfi kezet csókolt neki, s követte a hallba. A bársarok valószínűtlenül nagyra sikerült, szinte uralta az egész szobát. A pulton egész kis hadserg sorakozott a különböző formájú és méretű poharakból. Két ugyancsak estélyi ruhás hölgy és egy kopottas zakóban megjelent fiatalember tartózkodott a szobában. Ügyet sem vetettek a jövevényre. A háziasszony kis rejtett kar segítségével elmozdította helyéről a bárszekrény középső részét, s egy tágas szalon bejáratát fedte fel. Odabent sokan voltak. A rulett- asztalnál nem volt szabad hely. Krupier frakkban volt, francia nyelven köszönte meg a kíséretet, s helyet foglalt egy szabad széken, három-négy méternyire a játékasztaltól. Igaz, a játék alig érdekelte, de a társaság minden tagját ismerte, s őket figyelte. Italt hoztak. Krupier maga mellé tette a kelyhes poharat, s közben visszamosolygott a lányra, aki törzsvendége ennek a játékbarlangnak, s általában mindig a nyertessel hagyja el hajnal felé az épületet. Ruppert most is elegáns volt, akárcsak a mozdulat, amivel egy marék zsetont dobott a 23-as számra. Krupier őt figyelte kitartóan, s amikor a játékmester beseperte a zsetonokat, tudta, hogy elérkezett az ő ideje. Ruppert színtelen arccal mosolygott, felállt az asztaltól, s elindult a bárpult felé. Az idős férfi tudta, hogy a százados szenvedélyes szerencse! átékos. Azt is tudta, hogy általában veszít, s általában nagy téteket veszít. Most Ruppert után indult, s a pultnál melléje állt: — Jó estét százados. Ruppert meglepetten kapta fel a fejét, hiszen civilben volt, s tudomása szerint senki sem tudja róla, a városban, hogy kicsoda. — Kicsoda ön? — kérdezte köszönés helyett. — És miből gondolja, hogy katona vagyok? Uram, ön összetéveszt valakivel — mondta Ruppert, és távozni akart. — Nyugodjék meg százados úr, én soha nem tévesztek senkit össze senkivel. És én nem gondolom, hogy ön százados, hanem tudom. Egyébként a nevem Schimdt. — ezzel a szájához emelte a poharat, olyan mozdulattal, hogy Ruppert is ösztönösen ivott. — Schmidt, Schimidt... — gondolkozott Ruppert. — Ne fáradjon, hiszen önnek ez a név nem mond semmit. Annak ellenére, hogy régi ismerősök vagyunk. — Biztosíthatom, hogy életemben először látom — mondta Ruppert hidegen. — És ha azt mondom, hogy ezerkilencszáz-harminc- hét? Ruppert elsápadt. (Folytatjuk) 220 százaléka került kifizetésre, két évvel korábban 267 százalékot kellett téríteni a biztosítónak. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága vezető munkatársainak kíséretében néhány olyan mező- gazdasági nagyüzembe látogattunk el, amelyek sokat szenvedtek az említett jelenségektől. Tapasztalataik, a biztosítási forma előnyei, illetve esetleges kívánalmaik felől kérdeztük meg e gazdaságok vezető szakembereit. I_L_I A császártöltési Űj Barázda Tsz-ben május 3-án pusztított a fagy. Mint mondják, minden eddigi tapasztalatot megcáfolva, éppen a szélvédett helyen fekvő öreg kadartőkék maradtak meg, az újabb telepítésű ültetvényekben viszont 85—90 százalékos kár keletkezett. A 213 hold fagysújtotta szőlő után 916 ezer forint kártérítést kaptak. — Hasznos, jó formának tartjuk a termőszőlők fagykár elleni biztosítását — mondja Molnár Albert főagronómus. — De szívesen vállalnánk, akár magasabb díjtétel árán is, a biztosítás kiterjesztését a gyümölcsfélékre. Megérné, hiszen az őszibarackosunk olyannyira károsodott, hogy a tervezett 50 vagon helyett jó, ha 3 vagon lesz a termés. Almásunkban is legalább 50 százalékos kárt okozott a fagy. Mindezt a beszélgetésünk derekán érkező Jónás Dániel elnök is megerősíti, hivatkozva a gyümölcsöst sújtó gyakori fagyokra, így a harmadévire, amikor a virágzó őszibarackost lepte meg a havazás. Hasonlóképpen nyilatkoztak e forma előnyeiről a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban is. Közvetlenül a rügyfakadás után, ugyanaznap, mint Császártöltésen, következett be náluk is a tavaszi fagykár. Az átlagosan 68 százalékosra becsült pusztulás csaknem 1700 holdat érintett, s a biztosító által térített összeg meghaladja a 18 milliót. — Az ilyen üzem, mint a miénk, amelynek alapvető „nyersanyaga”, a termelési érték 50 százalékát adó fő kultúrája a szőlő, nem lehet meg biztosítás nélkül — mondja Márton István főkertész. — De nem csupán a közvetlen szőlőkárok, hanem ezek összefüggései, vetületei, további gazdasági következményei is hátrányos helyzetbe hoznák a gazdaságot biztosítás nélkül. — Igaz ugyan, hogy a biztosítás anyagi terheket ró az üzemre, a nembiztosítás viszont könnyen „elúsztathatja” — szól közbe Szepes Zoltán közgazdász. — Annyit azonban legyen szabad elmondanom, hogy a szőlő tavaszi fagybiztosításának és az általános növénybiztosításnak a díját együttvéve túl magasnak tartjuk, az ösz- szes termelési költségekhez viszonyítva. fjn Véleménykutató szemlénk a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben ért véget. Náluk a téli kipusztulás, kipállás érintette a gabonákat, s az ÁB 931 hold veszteséget kártalanított, mintegy egy és háromnegyed millió forint értékben. Sajnos azonban belvízkár is érte a tsz-t, hozzávetőleg 650 holdon. S ezt a területet már nem tudták hasznosítani. — Azokat a károkat, amelyek pótolhatók, igen jó, ha 25 százalékos alapon téríti a biztosító — így vélekedik Bátyai József elnök. — Az esetben viszont, mint az idén is, amikor a magas vízállás miatt a terület nagy része hasznosíthatatlanná vált, jó lenne, ha legalább 50— 60 százalék hozamtérítést kapnánk. • Vélemények, amelyek egyöntetűen fontosnak tartják a biztosítást. Ugyanakkor javaslatok, a termelés irányítóinak megszívlelendő meglátásai. Az illetékesek bizonyára megvitatják majd e szempontokat, s a hasznosíthatókat elfogadva döntenek, a népgazdaság érdekében és a közösség javára. J. T. Egységes szövetkezeti törvény készül Az Igazságügy-minisztérium irányításával tavaly októberben megkezdődött az egységes szövetkezeti törvény előkészítése. A törvénytervezet célja, hogy biztosítsa a szövetkezetpolitikai elvek megvalósulását, ezen belül különösen a szövetkezeti tagok sokirányú szükségletének kielégítését, valamint a szövetkezetek — társadalmi érdekű tevékenységének sokoldalú támogatását és gazdasági önállóságát. A törvény alapot és kereteket nyújt majd arra, hogy magasszintű jogszabályok korszerűen rendezzék a kisipari és a fogyasztási szövetkezetek jogi helyzetét, s megalapozzák a lakásfenntartó, lakásépíttető, takarék- és egyéb szövetkezetek távlati fejlődését is. A szövetkezetek jelentőségét mutatja, hogy a nemzeti jövedelem több mint egyötödét állítják elő, s az aktív keresők csaknem egyharmadát foglalkoztatják. Tevékenységük a népgazdaság szinte minden ágazatára kiterjed. A mezőgazdaságban 2800, az iparban 1100, a kereskedelemben csaknem 600 szövetkezet tevékenykedik, ezenkívül jelentős számú lakás-, illetve takarékszövetkezet működik.
