Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

így kezdődik egy nap... A hálókban ágyazás, taka­rítás, amiben természetesen a lányok ügyeskednek inkább. KISZ-vezetőnek lenni manapság — nem a leg­kényelmesebb feladat. A fiatalok egyre többet vár­nak az ifjúsági szervezet­től, elsősorban pedig sa­ját vezetőiktől. Egy jó KISZ-titkárnak ma már a munkajogi törvényektől kezdve a speciális szak­mai problémákig minden­hez érteni kell valamics­két. Legalábbis annyit, hogy el tudjon igazodni közöttük. És mindezeken túl természetesen vezetni, szervezni, embereket ösz- szetartani is tudni kell. Egy tizennyolc—huszon­két éves fiatalra, aki nem ismeri a vezetés módsze­reit bizony komoly terhet ró ez a munka. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága legfontosabb fel­adatai között tartja szá­mon az alapszerveknél dolgozó vezetők rendsze­res segítését, képzését. Ehhez a munkához néhány hete olyan újabb segítsé­get kaptak, ami az eddi­ginél jóval magasabb színvonalú és rendszere­sebb munkát tesz lehető­vé. A múlt hónapban ad­ták át Baján, a Sugovica •.. talán egy szép parkot varázsolnék a tábor köré. pariin az új kétemeletes táborépületet. Ezt a ki­fejezést persze csak jobb híján használjuk, hiszen az új építmény inkább hasonlítható valamely szupermodern szállodát — Ide elsősorban tanulni jöttünk... hoz, mint a régi táborok földszintes, lapostetejű barakkjaihoz. Kis túlzás­sal azt is állíthatjuk, hogy csak egyetlen egy dolog hiányzik belőle, illetve alóla: a mesebeli kacsa­láb, amin időnként kör­beforgathatnák és megmu­tathatnák az egész ország­nak ... íme. megint van vala­mink, amire elmondhat­juk, ilyen még nem volt Sőt pillanatnyilag sehol másutt nincs is ... Az első csoport, amely valójában birtokba vette a tábort, szakmunkásta­nuló fiatalokból állt Kunszentmiklóstól Katy­meg az, hogy olyan té­mákról beszélgettünk, amelyek mindannyiunkat igazán érdekelnek — üdüléssé varázsolta ezt a két hetet. « gríz maria — A bemutatkozáshoz még az is hozzátartozik, forgó # • • hálók, hogy milyen jó a konyha, hogy milyen kel­lemes a társalgó, hogy milyen izgalmasak az elő­adások? ...Azt hiszem fe­lesleges. Ha egész évben működik a tábor egy esz­tendő alatt ezrek győződ­hetnek meg róla. Jól érzem magam. Itt­ZSUMBERA ARANKA — Nem messziről jöt­tem, csak innen a túlsó partról. Bajai vagyok, kí­vülről már sokszor lát­tam ezt az épületet amíg dolgoztak rajta. Mondha­tom nagy meglepetést okozott, mikor belülről is megismertem. Dekát van ez így... Dicsérjem én is? Mondjam 'el, hogy milyen kényelmesek a „Kacsalábon A folytatás; délelőtt hogy kecskeméti vagyok és szabónak tanulok. Hogy én mit kaptam eb­ben a táborban? Lehet, hogy furcsán hangzik, de azért kimondom: kétsé­geket. Annyi mindenről hallottunk, számomra annyi újról, hogy kétel­kednem kellett, vajon he­lyesen gondolkoztam én idáig? Helyes volt, hogy annyi mindenhez hozzá- kezdtem, anélkül, hogy valamiben kicsit jobban elmélyültem volna. Hogy lett volna valami, amiről én is tudtam volna újat mondani társaimnak ... Persze egy sor bizonyos­sággal is gazdagabb let­tem. Elsősorban azzal, hogy most már biztosan tudom: számíthatok egy sor magasabb vezető sé­ta, délután Is előadások. Ügy hallom, már terve­zik azt is... VARJŰ TAMÁS — MŰM Kecskemét, 623-as. Gépjárművilla­mossági szerelő leszek, ha elvégzem az iskolát... — Ez a „ha” kissé bi­zonytalanul hangzott. — Pedig elég a hajam­ra nézni, és máris tudha­tod — oz iskolában nem bizonytalankodom. Ta­vasszal elkezdtem növesz­teni, és senki nem szólt érte. Valamiféle jutalom ez a kis szabadság azért, hogy a bizonyítványom­ba mindössze egy négyes került, történelemből. A hajamat a szünidő végén levágatom, azt a négyest pedig igyekszem ötösre javítani. Remélem sike­gítségére mindennapi munkámban. — Én mit adnék ennek a tábornak, ha mondjuk lenne egy ötösöm a lot­tón? Minden megvan itt... talán egy szép par­kot varázsolnék a tábor köré. Ha ugyan addig még nem lenne készen. rülni fog. A srácoknál is „javítani” fogok a minő­sítésemen, annyi mindent megtanultunk itt ez alatt a néhány nap alatt, hogy biztos vagyok benne, lé­nyegesen jobban fog menni a KISZ-munka is. Ügy érezzük, nekünk, akik utolsó évüket töltik az iskolában meg kell mutatni egyet s mást... Azt hiszem a lényegnél vagyunk. Én ezzel lettem gazdagabb itt Baján... Látod, nem is kell nagyon körülnézni, mennyire megbecsülnek minket. Et­től valahogy nagyobb lesz az ember önbizalma is. Tudom, többet várnak tő­lünk, de mi is többet vá­runk magunktól... máéig, Kiskunfélegyházá­tól Kalocsáig a megye szinte valamennyi szak­munkásképző intézete képviselve volt ebben a csoportban. Mire ezek a sorok megjelennek, már valamennyien hazautaz­tak, és bizonyára elmond­ták barátaiknak, diáktár­saiknak, alapszervezetük tagjainak, hogy mit tanul­tak, hogyan érezték ma­gukat az új. táborban. Hazautazásuk előtt ezt mondták el nekünk is. VÉKONY ISTVÁN — Mindjárt elöljáró­ban és röviden csak any- nyit mondanék, klassz. Én Kalocsáról jöttem a MŰM 619-es szakmunkásképző intézetéből, tőlem sokat várnak a srácok. Azt hi­szem a legtöbb kérdésre tudok majd válaszolni, ha hazamegyek. Eddig is az új szak­munkástörvény érdekelte őket a legjobban, valószí­nűnek tartom, hogy ezu­tán is ebből a tárgykör­ből kérdeznek. A különb­ség csak annyi lesz, hogy most már pontosabban tu­dok majd válaszolni. Sok­féle előadást végighall­gattunk, de a legjobban azok maradtak meg emlé­kezetemben, amelyek az új törvényt, annak össze­függéseit magyarázták. Ide elsősorban tanulni jöttünk, de a környezet szépsége, a kényelem, no­— Itthon vagyok, de nem kívánkozom haza. Estei kimenő. A futóverseny csak a kapuig tut, és csak a fotós kedvéért. (Kovács János felvételei) ... valahogy nagyobb lesz az ember önbizalma is. hon vagyok, de nem kí- vánkozok haza. • Valahogy így nyilatko­zott a többi diák is él­ményeiről, meg a kacsa­lábon forgó vezetőképző táborról. Kissé elfogó-, dottan sorolták a felsőfo-; kú jelzőket, mint azok,' akik tudják fontos ese­mények részesei. Baján elkezdődött valami. Nem-; csak formájában, de tar-; talmában is megújult vezetőképzés, nagyobb gonddal, nagyobb felelős­séggel készítik fel a fiata­lokat a megnövekedett feladatokra. Azzal a címmel kezd-] tűk: „Kacsalábon for­gó ...”, stílszerűen há­rom jókívánsággal ille­nék befejezni. Csak egyet írunk ide, ezt viszont jó lelkiisimerettel: kívánjuk a jelenlegi és leendő KlSZ-vezetőknek, hogy minél előbb megismer­kedhessenek ezzel a tá­borral. B. P.

Next

/
Thumbnails
Contents