Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-29 / 176. szám
6. oldal 1970. július 29. szerda Autószerviz épül Baján Rövidesen megoldódik a Bács-Kiskun és a Tolna megyei érdekeltek autójavítást gondja. A Bajai Vas- ég Fémipari Ktsz ez év elején kezdte meg egy modem, 200 ezer munkaóra teljesítményű autószerviz építését. Eddig ilyen javítóműhely csak Szegeden és Szekszárdon működött, a közbeeső területek ellátatlanok. A bajai szerviz létrehozásáról tavaly kezdődtek meg a tárgyalások. A ktsz saját anyagi alapjaihoz e célra 4 millió forint állami támogatást kapott. Ily módon 9 millió forint áll rendelkezésükre. Tekintettel arra, hogy az új létesítményt a lehető legkorszerűbben kívánják felépíttetni, a tervek a keszthelyi mintaszerviz alapján készültek el- A kivitelező vállalatok azonban csak 12 millió forintért vállalták a munkát. A ktsz vezetőinek sikerült olyan megoldásit találniuk, amellyel a rendelkezésre álló összegből ég lényegesen rövidebb idő alatt megvalósítható a terv. Létrehoztak két saját építőbrigádot, s az év elején megkezdték a munkát. Július harmadik hetére már felépültek és tető alá kerültek a csarnokok, megkezdődhetett a belső építkezési, szerelési munka. Az új — 8 állásos szervizben a Magyarországon forgalomban levő ösz- szes személyautó javítását el tudják majd végezni. Itt kerül felszerelésre az úgynevezett soproni fényezőfülke is, amellyel fél óra alatt elvégezhető a karosszéria-műhelyből kikerülő autók dukkózása. A szerviz a Szegedi úton a Vegyesipari Vállalat mellett épül. Átadási határideje 1971. május. A munkák jelenlegi állása szerint azonban ennél lényegesen előbb megkezdheti működését. D. É. A megszámlált ember I. Tízmillió a hárommilliárdból Kávé a kémcsőben Mintegy 70—80 adag presszókávét vizsgáltak meg az elmúlt két hétben a megyei Élelmiszeréllen- őrző és Vegyvizsgáló Intézet munkatársai. A Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Kalocsán szúrópróbaszerűen ellenőrzött kávé 15—20 százaléka nem tartalmazta az előírt koffeinmennyiséget, a többi viszont megfelelt az előírásoknak. Hotel Aero Budapesten A Ferihegyi repülőtérre vezető út mentén csütörtökön átadták rendeltetésének Budapest új szállodáját, a Hotel Aero-t. (MTI-foto — Bara István felvétele — KS) Megjelent az 1970. évi népszámlálás adatait nyilvánosságra hozó könyvsorozat első kötete. A rendkívül sok érdekes tényt, adatot magába foglaló könyv jó alkalmat nyújt arra, hogy megismerjük múlt és jelen azon jellemzőit, amelyek elődeink és magunk „megszám- láltatásának” eredményei. Erre vállalkozik ma megkezdett három részből álló cikksorozatunk. Az első, hivatalos, minden tekintetben megbízható népszámlálás, — 1869. december 31-én — adatai szerint 5 011 310 fő élt hazánkban, s mivel 1970. január elsején 10 315 597 főt számláltak össze, elmondhatjuk: kivándorlások, háborús vérveszteségek ellenére egy évszázad alatt megkétszereződött Magyar- ország lakossága. A világ hárommilliárdnyi népességéből több, mint tízmillió él a Föld e darabján. Milyen tényezők játszottak közre a népességszám alakulásában az eltelt évszázadban? Az ország népességének növekedését gyorsította a halandóság, s különösen a csecsemőhalandóság nagymérvű csökkenése, illetve a két világháborút követő áttelepülés. Lassította a népesség növekedését a születésszám fokozatos mérséklődése, a kivándorlás, a nagy járványok, különösen az 1873. évi kolera- járvány, s a két világháború. A népesség növekedésének legfőbb tényezője a természetes szaporodás azaz a halálozások és a születések pozitív vagy negatív mérlege. A tényleges szaporodás mértéke számszerűen a legnagyobb évi átlagot az 1900-as évek első évtizedében érte el, 76 ezret tett ki. A legalacsonyabb volt az 1870—80 közötti évtizedben, évente 29 ezer, illetve az 1960—70 közötti években 35 ezer. A cikksorozat következő részében részletesen foglalkozunk majd ezzel, most csupán mint legfőbb forrásra utaltunk a Miért zsibbad a fülem? Már az ókori böl- Lehet, hogy ez esek is kutatták, mi így van, azonban is- az általános ideges- merek egy-két kiség oka? Mentse- vételt is. Szívem gükre szolgál az or- választottja, Cico- vostudomány akko- ma Cica, amióta is- ri állása, anélkül merem, folyton tűhaltak meg, hogy a sarkon tipeg és ha- nagy problémát lálosan nyugodt, megfejtették volna. Anyám barátnője, Azóht is neves özvegy Hekedliné szakorvosok, tudó- viszont halálosan sok vitatják e té- ideges, mivel negy- mát, miért vagyunk venkettes lábaira idegesek, s mit te- évek óta nem talál gyünk ellene. megfelelő tűsarkú A teendőket nem cipőt, ismerem. Csak azt tuns tudom, hogy tudós Állítólag a fulte- ,, , pő városi zaj sem svéd orvosok fehe- e cérnaidegzetü ren feketén bebizo- K Tu_ nyitottak: rendae- zajmérö szakresen tűsarku cipót £ ontosan viselő hölgyek vi- f lágszerte sokkal kiszámították, hogy idegesebbek, mint a például az aszfalt- lapossarkú cipőben fúrógép zajától leg- totyogók, alább annyian kapnak áruház zsivajával. Igaz, falun csak a magad ura vagy. .. ,, , Este bezárkózol kiidegsokkot, csiny hajlékodba, mint a rosszul gaz- bömbölhet a tv, dalkodó tsz-ek tag- szólhat a rádió esíe jai a munkaegység- tiz után is> nem re jutó forinttól. szid senki, egyedül Persze fordított dühönghetsz a rossz példa is akad, mert műsoron, zajszakértők állítá- Városban ez le- sa szerint a réggé- hetetlen. Ha törtélenként kukorékoló netesen társbérletkakasok hangja ben élsz, vagy al- „Phón”-ban mérve bérletben húzod egyenlő bármely új meg magad, még a bérház szomszéd vacsorádat sem tu- lakásából áthallat- dód egyedül főzőcs- szó vekkeróra csőr- kézni. Nyomban ott gő hangjával. Az terem szeretett la- itatás előtti ideges kótársad és miköz- lónyerítés pedig ve- ben lábasodba néz, tekszik a rádió a füledbe duruzsol- „Csak fiataloknak” ia a magáét, című műsorának több slágerével. Talán ezért vagyunk idegesek. LeEgy falusi éjjeli *et- Csa* azt LtAmknnrort tu>- tudom, hogy miért zsibbad a fülem? ... kutyakoncert pe dig csaknem egyenlő egy nagyvárosi Zoltai András továbbiak megértéséhez. Egy ország népessége ugyanis döntő mértékben — ritka kivételektől eltekintve — csakis a természetes szaporodás pozitív egyenlegével emelkedhet. Egy-egy országon belüli terület — megye, város, község, stb. — népességét azonban rendkívüli mértékben befolyásolhatja a vándorlás. Lássuk ezek után, hol, hogyan helyezkedik el hazánk népessége? A főváros után a legtöbben Miskolcon élnek — a főváros: 1 940 212 fő, Miskolc 172 952 — majd Debrecen, Pécs és Szeged a sorrend. A járási jogú városok közül Győr a legnépesebb — 87 105 lakos —, majd Kecskemét következik, 77 484 lélekkel. A legkisebb Leninváros (a volt Tiszaszederkény) 9834 lakossal. (Azt, hogy az élet milyen gyorsan szüli a változásokat, igazolja: a nép- számlálás óta született fiatal város is, Százhalombatta, 5974 fővel.) Leninvárost Kőszeg — 10 164 — és Ka puvár — 10 500 fő — követi. A megyék közül Pest a listavezető: 869 864 embert számláltak meg területén. Borsod-Abaúj-Zemplén a következő, 608 368 fővel. A legkisebb lélekszámú megye Nógrád — 241 122 — majd őt követően Tolna. S hogy játsszunk is a számokkal: egy-egy fővárosi kerület lakosságából bőven futná nyolc-tíz kisvárosra, hiszen 151 205 ember lakja a XI., s 146 942 a XIII. kerületet ... Azt írtuk föntebb: hol és hogyan helyezkedik el hazánk népessége. A hogyanra jó mércéje van a nemzetközi statisztikának: a népsűrűség. A népsűrűség az adott területre — általában egy négyzetkilométerre — jutó népesség. Persze, itt is vannak megszorítások. Mert jó néhány ország területe nem azonos az emberi letelepedésre alkalmas földdel. (Hollandia összterülete 40 893 négyzetkilométer, ebből azonban csak 32 450 négyzetkilométer a szárazföld!) A nagy vizek, a kétezer méteren felüli magasságok nem alkalmasak az ember tartós letelepedésére, s ezért a nemzetközi szak- irodalom ún. nyers népsűrűségi mutatóként fogja fel az említett mércét. Ilyen értelemben a Föld népsűrűsége 1960-ban 20 fő volt négyzetkilométerenként. Ez az átlag azonban rendkívüli szélsőségeket takar. Mert pl. Óceániában 1.8, míg Európában 53,6 volt az egy négyzetkilométerre jutó népesség. Akárcsak hazánkban is — részletesen szólunk majd róla — ahol Budapest és Karcag — ilyen értelemben — csillagászati távolságra esik egymástól. Csak a számunkra szőkébb világot, Európát tekintve is meghökkentő szélsőségeket találunk. A legmagasabb volt a népsűrűség — 1960. évi adatok alapján — Hollandiában, 350 ember élt átlagosan egy négyzetkilométeren. A tulipánok országát Belgium követi (298). majd a Német Demokratikus Köztársaság (221). A legalacsonyabb népsűrűséget a Szovjetunió (9), Norvégia (11) és Finnországban (13) találjuk. Hazánk ilyen értelemben — 1960-ban 107, 1970-ben 111 fő jutott átlagosan négyzetkilométerre — a középmezőny élén áll. Sűrűbben lakott — a már említetteken túl — mint például Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Portugália, Románia, s kevésbé, mint Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc. Hazánkhoz viszonyítva több a ritkábban, mint a sűrűbben lakott ország, mert 25 európai állam közül hét előz csak meg bennünket, tizenhét mögöttünk áll. Az 1840-es években hazánk mai területének népsűrűsége 43 fő volt. Az első népszámláláskor is — 1869- ben — csupán 54. Száz fölé 1941-ben emelkedett, de tájanként már akkor is nagy eltéréseket mutatott, s e különbségek azóta még szembetűnőbbé lettek, földrajzi, gazdasági és társadalmi hatásokat tükrözve. A népsűrűség legnagyobb — érthetően — a városokban. Budapesten 3694,6 a megyei jogú városokban 638,1, a i írási jogú városokban 227,7 ember él átlagosan egy négyzetkilométeren, míg a községekben ez a szám 69,3. A főváros után Szegeden a legnagyobb a népsűrűség: 1052,1 lélek él egy négyzet- kilométeren. A nagyvárosok további sorrendje: Pécs, Miskolc. Debrecen. A kisebb városok közül Kaposvár még Szegedet is megelőzi, az egy négyzet' kilométerre jutó 1212,2 fő a három és félszerese a debreceninek ... A főváros után tehát Kaposvár a legsűrűbben lakott hely. A legritkábban lakott pedig Karcag: 63,6 ember él egy négyzetkilométeren... A megyék közül Pest a lista vezető: 136,1 fő jut egy négyzetkilométerre, Komá rom megyében nem sokkal kevesebb, 134,2. Száz fölött van a népsűrűség még Győr-Sopron megyében, míg a legkisebb So mogyban (59,8), majd Ba ranyában (63,7). Általános és szembetűnő vonás, hogy az ipari, s újonnan keletkezett városok népsűrűsége jóval fölötte áll a mezővárosoké; nak, s jó néhány történelmi patinájú településének, így például Győrben 938,4, Dunaújvárosban 840,8, Tatabányán 711,9 a népsűrűség mutatója, míg Cegléden 155,4, Gyulán 146,7, Hódmezővásárhelyen 111,6 Hajdúnánáson 68,6, s Kisújszálláson 65,3 ... Mészáros Ottó (Következik: Nemek, vándorok, városok) 16 ezer borsodi Borsod megyéből — szak- szervezeti beutalóval — az idén tizenhatezer dolgozó tölti szabadságát az ország legszebb üdülőiben, így többek között a Balatonon, Hajdúszoboszlón, Hévízen, és a Duna-kanyarban, közülük kétezren külföldi csereüdüléseken vesznek részt a Szovjetunióban, Csehszlovákiában. Lengyel- országban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában és Bulgáriában Megjegyzés Az élet érdekében! Fékcsikorgás... A jármű-monstrum vezetője kétségbeesett erőfeszítéssel igyekszik a száguldást a másodperc törtrésze alatt teljes mozdulatlansággá szelídíteni. Ami persze lehetetlen. Csak a csoda segíthetne, de a csoda ezúttal is elmarad. S mint eltaposott parányi pillangó, vidámszínű, könnyű nyári ruhában, roncsoltan fekszik a kerekek alatt az ártatlan gyermektest. Ilyen jelenetek — szerencsére nem mindig ilyen tragikus véggel —> napjában többször ismétlődnek a kecskeméti Le- ninvárosban. Ez a lakónegyed talán a legveszélyesebb ebből a szempontból. Nemcsak, mert az ország egyik legforgalmasabb nemzetközi főútvonala vezet itt keresztül« ahol annyi a gyermek. Sokkalta inkább magában rejti a baleseti veszélyt a gépjárművezetők némelyikének kényelemszeretete. Ezek ugyanis — gondolunk itt mindenekelőtt a konzervgyár II. telepe felől érkezőkre — egyrészt nem kívánván alávetni magukat az E—5-ös forgalmában való részvétel megkötöttségeinek, másrészt pedig időt nyerni is akarván — a temető és a lakótelep közötti rövidebb úttestre kanyarodnak rá. Igenám, csakhogy ennek az útnak közvetlen szomszédságában óvoda, iskola, orvosi rendelő, s természetesen lakóházak vannak. Vajon ki tételezhet fel higgadtságot, megfontoltságot, körültekintő és óvatos közlekedést arról a gyerekről, aki éppen két forintot kapott fagylaltra. Már nyelvén érzi a jó ízeket, s virgonc csikóként, önfeledten rohan. És ha történetesen ilyenkor érkezik az a sietős autó vagy dömper... Jobb rá sem gondolni! Illetve, nagyon is gondolni kell rá, egyetlen percre sem szem elől téveszteni az ottani áldatlan helyzetet, s a bármikor előfordulható katasztrofális következményeket. A szülők által annyiszor jogosan felpanaszolt problémán már csakis közlekedésrendészeti szerveink segíthetnek. Az ő belátásukat, s a forgalom e szektorának sürgős, mert az élet érdekében való szabályozását, rendezését kérjük tőlük. Zárják el ezt az útszakaszt a járművek elől. A pillanatnyi előny, a megspórolt egykét perc nem lehet, hogy balesetek előidézőjévé vál- hassék! Az érvek tömege szól viszont amellett, hogy ezt a — jó, ha fél kilométeres — útvonalat, kivonva a forgalomból, játszó utcának nyilvánítsák. A közelmúltban történt tragikus, osztatlan részvétet kiváltó halálos baleset, szerintünk, az utolsó memento, a haladéktalan cselekvést követelő figyelmeztetés. Bízunk abban, hogy cikkünk nyomán nem csupán a szívek mozdulnak meg, hanem győz majd a bölcs belátás is, s a rendeleteket szerkesztő ceruza végre közmegelégedésre pontot tesz erre az ügyre, megszüntetve a Leninvárosnak ezt a hírhedt baleseti gócát! J. T.
