Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
6. oldal 1970. július 28. kedd Baja tisztaságáért A HAZAFIAS NÉPFRONT i Sziller Dezsőné, dr. Vári | tönzőbb, addig csak hiába bajai városi bizottsága Béláné, Lehoczki Jánosné, mellett létrehozott nőbizott- dr. Lantos Istvánné, Bükki ság alakuló üléséről kezd-| Józsefné, Gilián Lajosné;— tem beszélgetni Petrich 1st- j többen kétszer-háromszor vánr-al, a népfront városi i kértek szót. titkará-al. Miután elmon- j Volt szó arról, hogy a dotta, hogy „teljes” volt a város nőtársadalma nemmegjelenés — harminc nő : csaij az üzemekben, tsz-ek- —, s a bizottság titkárává I ^en szervezett egészségügyi közmegelégedésre Bükki Józsefnét, a volt nőtanács titkárát —, elnökké pedig dr. Lantos Istvánnét választották —, gondoltam, sok érdekest nem hallok már. Igaz, munkaprogramot is fogadtak el 1970 második felére, de mi történhet, „kiemelkedő”, egy alakuló bizottság ülésekor? Meglepődtem hát, amikor Petrich István, az esemény protokoll részének ismertetése után, szinte hangot váltva jelentette ki; — Rendkívül aktív ülés volt... Bár csak hallhatták volna a tizenöt felszólalást, akik kételkedéssel, fenntartással szoktak vélekedni a nők közéleti érdeklődéséről .. Azt lehetett volna várni, hogy amiképpen máshol is szokásos, sorra veszik a munkaprogram célkitűzéseit, és a végén leszögezik: egyetértenek, tetszik, elfogadják. Ez meg is történt —, de egyszerűen, röviden. Hanem... „Azt a vihart...!” — idézte a tanácskozás légkörét a népfronttitkár, és jegyzeteit segítségül híva vette sorra a hozzászólásokat. Ezek időrendi ismertetése helyett elsőkéit a felszólalók neveit soroljuk fel. Igazán megérdemlik: Kélesi Antal - né, Eckert Istvánné, Keller Lajósné, oszwald Józsefné, ismeretterjesztő előadásokat igényli. Kérik, kizárólag nőgyógyászati tájékoztatók tartását a lakókörzetekben is. Panaszkodtak az orvosi rendelők, várók korszerűtlensége, illetve zsúfoltsága miatt. Több helyen az utcán kell várakozni emiatt. A „VIHAR” azonban a zsörtölődünk —, „Ejnye, ejnye, de rendetlen ez a város!” Szenvedélyesen kikeltek a piac és környéke, az italboltok piszkossága, s több peremkerületi bolt elhanyagoltsága, a szerte látható sok szemét miatt. Tűrhetetlen állapotok uralkodnak például a Su- govica-parti, állami gazdasági poharazónál. Részegek hemperegnek a padokon, illemhely nincs, szemét, gusztustalanság — a város legszebb helyén! — Az 1. sz. szociális otthon előtt, a kórház közelében levő po- harazót nemhiába ismeri a város „Akvárium” gúnynéváros utcáinak, parkjainak i ven; ez is az alkoholmá- szennyezettsége, rendetlen- j mort kedvelők találkozó- sége miatt kerekedett. Töb- I helye. Valóban, mintha ak- ben úgy vetették fel, hogy [ váriumban imbolyognának hozzon a városi tanács odabent. Ugyanott fagylal- olyan szabályrendeletet, j tot, süteményt árusítanak; amely szabálysértési bírság | képzeljük el, mit" lát a árán is kötelezi például az gyerek, akit — nem csoda üzletvezetőket a boltjaik előtti járdaszakasz tisztántartására. Mert ezt ma nem követelik meg sem tőlük, sem a házfelügyelőktől. Elhangzott azonban az is, hogy a lakosságon is múlik, milyenek a házak előtti utak, a kisebb parkok. Kérni kell az embereket, törődjenek ezzel, segítsenek — félve engednek el a szülők egy kis édességért ebbe a tisztátalan környezetbe. — s nem engedhető meg az sem, ami a paci csarnokban fennáll. Közel a húst, élelmiszert áruló üzletekhez megint italbolt. Trágár beszéd, ittas alakok, köpködés; — milyen érzésekkel állnak sorban húők is a kis füves terek sért, egyébért a szomszédrendbehozásában, csinosításában. „Ne csak a számlát nyújtsák be a tanácshoz.” — Annál is inkább, mivel a tanács anyagi erejét meghaladó sok-sok igény kielégítéséről , lenne szó. Volt olyan megjegyzés, hogy a köztisztasági dolgozók hiánya — bérkérdés is. Amíg a bér nem lesz öszSZEGEDI ESTEK Esőisien siratta a trójai nőket Az ezüstszakállú Poszei- don, s újdonsült szövetségese Pállasz Athéné villámlás és mennydörgés közepette szombaton már a kora délutáni órákban „esőátkot’’ szórt a Tróját ostromló görögökre. Fákat csavaró viharos haragjuk később alábbhagyott, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok premierjén újult erővel bosszút álljanak Hellasz gőgös népén. Hekabé átko- zódása, könyörgése mitsem ért, Kasszandra monoló\ ját az eső félbeszakította. Csak a fél óráig tartó kényszerszünet után folytatták Euripidész-Sartre Trójai nők című drámáját. Valahol, a monumentális nézőtér utolsó soraiban a vizes padra ismít leültem .. i Ruttkai Éva élőről kezdte monológját. A hangszórók meghibásodása miatt sajnos, Illyés Gyula költői fordításából nem sokat hallottam. A kitűnő rendezés, a gördülékeny előadás, a drámához_ illő komor, „vésztjósló” díszletek Vámos László munka- jr dicsérik. Másnap sor kerülhetett az öreg Háry valószerűtlen meséire, vagyis a daljáték múlt szombaton elmaradt premierjét tegnapelőtt este láthatta a közönség. Melis György és Moldován Stefánia szép hangkultúrája, előadásmódja pillanatnyilag elfelejttette velünk, hogy a közelmúltban már több ízben vendégül láttuk az öreg HáryU Milyen kár, hogy ennyire szűkreszabott a repertoár, hisz’ a többi között egy latin közmondás is állítja: varietas délectat. A változatosság gyönyörködtet... Tárnái László ságukban a háziasszonyok? „Ráadásként” a csarnokban szép számmal fészkelő verebek hullatják szemetjüket a portékákra. RENDET követelnek a bajai nők, háziasszonyok! Javasoltak a már említett szabályrendeleten kívül is. Szemétkosarakat a peremkerületi üzletek környékére, a buszvárókhoz: felajánlották, hogy patronálják a szép Déry-kertet, ahol esők utón tiszta sár a gyerekjátszótér, mert nem szórják fel rendszeresen homokkal. Idézték az egykori adományozó, Déry Frigyes jeligéjét, amely ott olvasható a márvány táblán; „Otthonául napsugárnak, madaraknak, gyermekkacagásnak.” Ezt nyugodtan vonatkoztathatnánk erre az egész, szépséges városra. Milyen gyönyörű lehetne —, ha tisztább lenne. Tóth István Kalocsai idegenforgalom Századunk „népvándorlásának”, az idegenforgalomnak szerte a világon, így hazánkban is egyre inkább növekszik a jelentősége. Nem is csodálható egy-egy város, település, vidék jó hírét. Kalocsán is felismerték az idegenforgalomban rejlő kedvező lehetőségeket, s ez annál is inkább örvenhát, hogy szinte versengés detes, mert Kalocsa és vi- folyik a bel- és külföldi déke a Szelidi-tóval együtt látogatókért, hiszen amel- Kecskemét-Bugac után me- lett, hogy a vendégek hoz- gyénk második legfonto- nak is a „konyhára”, egy- sabb idegenforgalmi terü- úttal szétviszik a világban lete. Néprajzosok, filmesek, újságírók A város és vidékének sajátos népművészeti arculata, a barokk-kori építészeti műemlékek sok külföldi látogatót vonzanak. A dászterülete” Kalocsa a minden iránt érdeklődő filmeseknek, fotósoknak, újságíróknak is. Sokan tekintik meg a Népművészeti főképpen nyugati országok- Házat, a könyvtárat, orgo- ból érkező vendégek kö- nahangversenyt hallgatnak, zött gyakran bukkannak gyönyörködhetnek a kálóiéi néprajzzal foglalkozó csai népi együttesek színkutatók, de kedvelt „va- pompás ■ produkcióiban. „Hiánycikk ’ a cicerone A meglevő lehetőségek sorban a szervezés terén jobb kihasználását számos mutatkoznak hiányosságok, körülmény gátolja. Első- A városnak nincs például Fiatalok ^óru MA Az if 'úiági munka Az elmúlt hónapban í tartalmas eszmecserék zaj- j lottak le az MSZMP Központi Bizottsága ifjúság- { politikai határozatának fel- | dolgozásakor. A viták kö- | zéppontjában nem az if- j júság általános helyzeté- | nek bemutatása állt, ha- ! nem a ma már ismert té- I nyékből kiindulva, mindé-. I nütt igyekeztek meghatá- | rozni a konkrét tennivalókat. A pártszervek által megvitatott és jóváhagyott he- I lyi feladattervekben vilá- j gosan megfogalmazódott a i szándék: meg kell terem-1 teni az ifjúság szocialista | szellemű neveléséhez, művelődéséhez, szórakozásához szükséges feltételeket. A Központi Bizottság szóban forgó határozata ki is mondja ezt. Nem vitás, hogy a legsürgősebb teendőnk a feltételek javítása. Hiba lenne azonban, ha a gondok megoldásában csak az anyagi eszközökre, a költségvetési szervek segítségére támaszkodnánk. Az elmúlt időszakban született helyi határozatok, javaslatok jól mutatják a falu, a város és a kisebb közösség összefogásában rejlő lehetőségeket. Megvalósításukhoz nem elegendő a pénz, több kell: korszerűbb szemlélet és elhatározó szándék. Az ötletek közül mindenféle rangsorolás megelőzésével és a teljesség igénye nélkül, néhányat érdemes felsorolni. Az utóbbi négy évben a megyében 11 kultúr- házat és 99 klubot építettek, illetve rendeztek be. Ezzel együtt jelenleg 228 olyan művelődési, szórakozási objektum működik, ahol a fiatalok „második otthonra” találhatnának. Ennek ellenére sem megoldott a helyiségprobléma. Különösen gond ez a nagyobb községekben, a területi KISZ-szervezeteknél. de ide sorolható a tanuló ifjúság tekintélyes hányada is. A termelőszövetkezeti klubok egy része zárva van a fiatalok előtt. Más helyeken van ugyan helyiség, de a felszerelés elavult, hiányos, A középiskolai tanulók klubjai csak alkalomszerűen működnek, programjuk pedig nagyrészt irodalmi, helytörténeti és ritkábban művészeti kérdésekhez kapcsolódó. Kevesebb lehetőségük van pihenésre, játékra — igazi klubéletre. Hatványozottan vonatkozik ez a bejáró tanulókra, akik szabad idejük egy részét a pályaudvarokon, vagy az utcán töltik. Tagadhatatlanul látszik, hogy a szórakozásban, a klubok életében a tanuló ifjúság kissé elkülönül az üzemi és a termelőszövetkezeti ifjúságtól. Sajnos, sok községben csak a művelődési otthonok táncos rendezvényein vagy az utcán találkozhatnak egymással. A vidéki üzemekben dolgozó fiatalok sem bővelkednek önálló helyiségekkel, a fejlesztési, rekonstrukciós tervekben nemigen kap helyet a klub. A gondok enyhítését az segítené a legjobban, ha a megye valamennyi községében barátságos, jó! felszerelt klubokat, ifjúsági házakat létesítenének, melyeknek a művelődési házak nem versenytársai, hanem tevékeny segítői lennének. Persze, mindez csak akkor valósulhat meg, ha a rendelkezésre álló költségvetési kereteken túl a helyi gazdasági egységek nagyobb anyagi támogatást nyújtanának. Hogy ez az út mennyire járható, azt a katymári, a sü- kösdi példák bizonyítják. Itt a termelőszövetkezetek összefogása nyomán nagyszerű helyiségekhez jutottak a fiatalok. A pártszékházakkal kapcsolatban: a KlSZ-szerveze- tek bátrabban vegyék igénybe e helyiségeket, politikai és szervezeti jellegű rendezvényeik megtartására. Ezzel is jelentősen csökkenhetnek a gondok. Több helyen elhangzott, hogy a kultúrházak vefeltételei zetői közül kevesen rendelkeznek ifjúsági-mozgalmi tapasztalatokkal. Ezeknek az ismereteknek és készségeknek a birtokában sokkal eredményesebben dolgozhatnának fontos munkaterületüköt. A jövőben az iskolai végzettség, a szakmai hozzáértés mellett ez a szempontot i« figyelembe kellene venni. Gyakran vitatott kérdés a pedagógusok iskolán kívüli munkája. Szerencsére nem kevesen éreznek hivatást ahhoz, hogy az általános iskolákból kikerült korosztályok nevelésével foglalkozzanak — helyzetük azonban nem könnyű. A gyakorló pedagógusok, s az ifjúság nevelésével, vezetésével hivatásszerűen foglalkozók gyakran szembe találják magukat az iskolai túlórakeret tilalomfáj ávaL A községi vitafórumokon egységes javaslat született, mely szerint: több szabad időt kell adni azoknak a pedagógusoknak, akik szívesen vállalják a többlet- munkát. Végül, szólni kell a kirándulásokról — mindenekelőtt a termelőszövetkezeti fiatalok lehetőségeiről. A közös gazdaságok — helyesen — milliós összegeket fordítanak tagjaik kultúrálódására, szórakozására. Egyes szövetkezetekben azonban túlzottan „szűkmarkúak”, ha a fiatalok, vagy a KlSZ-alap- szervezet önálló kirándulásáról van szó. Pedig ők is tagjai a tsz-nek és munkájuk alapján a felnőtt tagokhoz hasonló juttatások illetik meg őket. Ellentétes jelenség is tapasztalható, amikori s érdemen felüli kedvezményeket adnak a fiataloknak. Mondani sem kell, hogy e gyakorlat mennyire káros. A felsoroltak csak egy kis részét képezik az ifjúsággal kapcsolatos tennivalóknak. Megvalósításuk jól szolgálhatja a Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozatának végrehajtását. Szabó Attila 1970 idegenforgalmi hivatala, amely helyben szervezné a programokat. Gondot jelent a szakképzett idegenvezetők hiánya is; emiatt gyakran csak a kulturális értékek töredékét ismerhetik meg a látogatók. Így fordulhatott elő, hogy a népművészeti ház vendégei munkaszüneti napokon csak az intézmény gondnokától kaphattak — egyáltalán nem kielégítő — tájékoztatást. Propaganda — hangtompítóval Az idegenforgalom „fegyvertárában” az egyik leghatékonyabb eszköz a propaganda. Sajnos — az utóbbi időszak kivételével — a kalocsaiak szinte hangfogót tettek saját propagandájukra. Az Idegen- forgalmi Hivatal által néhány évvel ezelőtt kiadott ötnyelvű tájékoztatóból már hírmondó sem akad, a kalocsai képeslapok zöme pedig kivitelében alig méltó a világhírű népművészethez. örvendetes viszont, hogy a városi tanács vb nemrégen megjelent kiadványai — a „Kalocsai kertek alatt” című daloskönyv, a „Kalocsa népművészete” című monográfia — valamint a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet színvonalas képeslapjai már egy hatékoA megoldás Feladat tehát van bőven, s örömmel tapasztalhatjuk, hogy Kalocsán tesznek is az elvégzésük érdekében. Az IBUSZ irodát nyit a városban, ahol lehetővé válik az emléktárgyak, képeslapok árusítása munkaszüneti napokon is. Az ÁFOR korszerű üzemanyagtöltő állomás építését tervezi, ugyanakkor számos elképzelés van a közlekedés korszerűsítésére, s intézkednek az éttermi, szállodai szolgáltatások kibővítéséről is. A városi művelődési központ irányítányabb propaganda „előszelét” jelzik. Hogy mennyi teendője van a város vezetőinek az idegenforgalom fejlesztése terén, jól érzékelteti még a hevenyészett felsorolás is: eligazító táblákat kell elhelyezni, javításra várnak a városba vezető utak, de maga a közlekedés is. Kihasználatlan a „nagy kék országút”, a Duna; korszerűtlen a benzinkút. A város vendéglátó üzemeit is alkalmassá kell tenni a megnövekedett vendégforgalomra. sával fogják össze a város történetével, népművészetével foglalkozó helybeli szakembereket, s felhasználják alapos ismereteiket az idegenforgalom céljaira. Megindult tehát egy kedvező folyamat, melynek eredményeképpen Kalocsa is elfoglalja helyét azon városok sorában, ahol „örömmel forog az idegen”, s kellemes emlékekkel gazdagodva, jó szívvel gondol a vendéglátókra. Csapai Lajos
