Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
Vádlott: az időjárás Szinte divatszámba megy ma, hogy az eny- hébb-súlyosabb rosszullé- teket, egyes betegségeket az időjárásban rejlő okokra vezetnek vissza. Egyre többen érzik úgy, hogy az időjárásváltozásokra érzékenyek már jó előre megérzik hogy ilyen vagy olyan „front” közeledik. Érdekes azonban ugyanakkor, , hogy régebben, amikor a betegségek kórokát nem ismerték, az időjárásnak még nagyobb szerepet tulajdonítottak a betegségek keletkezésében. Nem kell messze mennünk példáért: a szinte leggyakoribb betegség, az influenza elnevezés is erre utal. Magyarra fordítva befolyást jelent, mégpedig az időjárás befolyását. De a „szélütés” kifejezés is időjárási hatásra mutat: a hirtelen fellépő agyvérzést a szélviszonyok alakulásával magyarázták. Amint azonban az orvostudomány megismerte az egyes kórokozókat. túlhaladottá vált ez az 'álláspont. Nyilvánvaló lett pl., hogy az ún. meghűléses betegséget fertőző anyagok idézik elő, és ezek emberről emberre terjednek. Az időjárásnak csak annyi szerepe maradt, hogy kedvező körülményeket teremt a szervezetben a már odajutott fertőzés győzelmének. Néhány évtizede az derült ki, hogy tulajdonképpen csak kevés olVan betegség van, amelyet közvetlenül maga az időjárás idéz elő. Ilyen például a hőguta, amely nem más, mint nagy páratartalmú, meleg levegőben való tartózkodástól származó rosszullét, vagy, ilyen a villámcsapás. Ezek azonban inkább balesetek: olyan mértékű káros időjárási hatásnak van ilyenkor alávetve a szervezet, amely már meghaladja az alkalmazkodóképesség határát. Látszólag ellentmond az eddigieknek, hogy az időjárásnak, pontosabban az időváltozásoknak mégis van hatása az emberi szervezetre. Az élesebb időváltozások olyankor következnek be, amikor két eltérő fizikai tulajdonságú légáramlás találkozik, s ennek következtében a nagyobb mozgási energiával rendelkező légtömeg kiszorítja helyéből a gyengébb energiájú légtömeget. Ilyenkor szükségképpen az egyik légtömegből a másikba kerülünk át: egy meleg déli légáramlásból pl. egy előnyomuló nyugati szélviharba. Alkalmazkodás és frontbetörés A két ellentétes levegőtömeg összeütközését nevezik légköri frontnak, ha pedig egy ilyen folyamat áthalad felettünk, tehát új légtömegbe kerülünk. amelynek eltérő a hőmérséklete, vízgőztartalma, villamossági tulajdonsága és más szennyeződések vannak benne. A déli áramlás pl. afrikai port tartalmaz, a nyugati szél az Atlanti-óceánból származó sórészecskéket és a nyugat-európai országokból származó füstrészecskéket hozhat magával. A fizikai környezet tehát, amelyben az ember él és tartózkodik, megváltozik. A szervezet alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy idomuljunk a környezet átalakulásához, károsodás nélkül viseljük el az átalakulásokat. De a szervezet alkalmazkodóképessége véges. A túlságosan nagy változáshoz esetleg nem tud jól alkalmazkodni, másrészt pedig a betegség sokszor erősen csökkenti az alkalmazkodóképesség mértékét. Ezek a tények magyarázzák meg azt, hogy a frpntátvönulások alkalmával sok olyan betegség tör ki, amelyek bár nem az időjárásból származnak, de az időváltozás alkalmat szolgáltatott a betegség kifejlődésére. Az időváltozások nyomában keletkeznek például a trombózisok, embóliák, az elmebajosok rohamai, műtét utáni vérzések stb. A halál is — sok jel alapján — gyakran az időváltozás órájában következik be: Beethoven halála pl. egy kora tavaszi zivatar idején 1827 március 26-án. Ez természetesen véletlen összetalálkozás is lehet, de a klinikai gyakorlatban sok hasonló esetet figyeltek meg. Ennek az lehet a magyarázata. hogy a környezet hirtelen megváltozása "olyah megterhelést jelent a súlyosan leromlott szervezet számára, amelyet az nem képes elviselni. Légtömegek harca A légköri frontoknak egyébként három főbb fajtáját szokták megkücsolatos környezeti változások ellen nem védenek az épületek zárt terei sem. A szobákba, kór- ' termekbe, a külső levegő lehűlése és a levegő vízgőztartalmának a változása csak tompítottan hatol be ugyan, de a levegő elektromos tulajdonságainak ä megváltozása és az apró levegőrészecskék oda is bejutnak és főként a tüdőn keresztül fejtik ki • hatásukat. Az orvosok és meteorológusok - egyre inkább megismerik a frontátvo- nulások egészségre gyakorolt hatását. Ennek alapján orvosmeteorológiai prognózisok készül-: nek, amelyek eljutnak a nagyobb egészségügyi intézetekbe és a betegellátásban, a gyógyításban ezt is figyelembe'.veszik. Várható erősebb ffontbetörés előtt és alatt pl. csak a halaszthatatlan műtéteket végzik, el, mert azoknál a műtéteknél, amelyek, néhány napi há- l’asztást, tűrnek,; ezzel is segítik '' ä szöVődmény- mentes, gyors, gyógyulást. S minthogy a nagyobb időváltozásokat már 24— 36 órával a bekövetkezésük előtt előre tudják jelezni a meteorológusok, van idő a döntésre: elvé- gezzék-e a műtétet, vagy várjanak. De más orvosi szakterületen is nagy segítség, ha az orvos előre tudja a prognózist: felkészülhet a várható hatásokra. a 'betegeket meg-, előző kezelésben részesít- • heti stb. Sokszor csökkenthető ily módon a szövődmények kockázata, vagy egészen kivonhatok a betegek a veszélyesnek -vélt. időjárási hatás alól. lönböztetni. Az egyik a melegfront, vagy felsiklási front: ilyenkor ä meleg levegő nyomul elő, és kiszorítja helyéből a korábbi hidegebb levegőt Ez természetesen nemcsak nyáron, hanem az égész év során előfordulhat. Ennek ellentéte a hidegfront, amikor a hideg levegő tör előre, és .a meleg szorul, ki. Ez is egész évben lehetséges; nyáron a hidegfront okozza a zivatarokat, felhőszakadásokat. Különösen erős hatásuk van bizonyos betegségben szenvedőknek a szervezetére. A hideg- és melegfrontok megkülönböztetése azért is fontos, mert egyes betegségeket az egyik, más betegségeket a másik front átvonulása váltja ki. Tipikusan a melegfront okozza az influenzahullámokat. hidegfront a gyermekágyi ek- lampsziát. A harmadik fronttípus az ún. ökkluziős frohtbár. Először érkező melegfrontból és egy ezt követő hidegfrontból áll, mindig , ilyen sorrendben. Minthogy itt mindkét ha-" tás együttesen jelentkezük, , az akkluziós frontok átvonulása iránt többféle betegség érzékeny. Orvosmeteorológiai Fiataloknak — nyárra Szintetikus, úgynevezett masehelon alapanyagbó ké-. szült fehér (még mini) szoknya, fehér betétes, nyomott mintás hosszított blúzzal. A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár terméke. az új alapanyagú. prognózis A ffontátvonulásók érdekes tulajdonsága, hogy az időváltozásokkal kapkülö ' íő fazonú és mintázz.u ruhákból az idén 300 ezer darabot hoznak forgalomba. Á gyors főzés alapszabályai Nincs olyan étel, amit manapság ne lehetne gyorsan elkészíteni. Még csak „mindent tudó” háztartási gép vagy infrasütő sem kell hozzá. Gyorsan főzünk akkor, ha lehetőleg igénybevesszük a technika nyújtotta segítséget, a háztartási gépeket is, de még az apró eszközök is elegendők, ha mindig kifogástalanok. Rendezzük el ésszerűen a konyhánkat, hogy minden a kezünk ügyében legyen, hogy ne járkálás- sal töltsük el a rendelkezésünkre álló időt. Gondoljuk végig a sorrendet, készítsünk mindig mindent elő, vegyük igénybe a család segítségét. A konyhai munkát jó módszerrel, gyorsan lebonyolíthatjuk. Ne takarékoskodjunk soha a konyha felszerelésénél. . Legyen például kukta gyorsfűzőnk. Sőt, jól teszi szűk, ha két kuktát vásárolunk. Egy nagyot — amibén a, levest készítjük — és egy kisebbet. — amelyben a húst, süthetjük meg. Marhahúsnál, hüvelyes főzelékeknél a kuktával rengeteg időt takarítunk meg. Ha nincs villanygépünk, amellyel a hámozást, a habverést, a tész- tadagasztást, a dió-, kávé-, mákdarálást percek alatt elvégezhetjük, legyen legalább kis, a tetején kerékkel forgatható műanyag habverőnk, kerekes konzervnyitónk, villannyal működő egyetemes őrlőnk, hagymaszeletelőnk, tojósvágónk, dörzskesztyűnk — amely- lyel a gyenge zöldséget és az új burgonyát kés nélkül meghámozhatjuk — és a késeink is legyenek mindig élesek. A vasüzletekben kapható olyan ötletes kis köszörű, amelyben — ha meghajtjuk — két egymással szemben elhelyzett köszörűkő lendül forgásba és valóban a minimális idő alatt minden késünk megfelelően éles lehet. Elősegíti az időtakarékosságot a rost- vagy grillsütés. Persze a villanyrostot behelyettesíthetjük olasz, kézi rostsütővel, vagy hazai Alu- tef-sütővel, amin gyorsan és főleg, zsír nélkül, kevés olajjal megkenve süthetünk húst. Honosítsuk meg főzés közben az egymásutániság helyett az egyidejűséget. Például, amíg a hagyma kis lángon fonnyad, addig felszeletelhetjük a húst. Legyen odakészítve a paprika vagy a fűszer. És mire odáig jutunk, hogy a húsra vizet öntünk, hogy párolódjon, addig készítsük elő a mosogatóvizet és a húsos lábasnál valamivel nagyobb méretű lábasba vagy fazékba állítsuk a fövő húsétel tetejére, hogy így — toronyfőzéssel — időt és gázt takarítsunk meg. Amint mondottuk, legyen a konyhánk elrendezése is ésszerű. Az asztal mellett — amin dolgozunk — egyik oldalon legyen a mosogató, hogy a piszkos edényt azonnal belecsúsztathassuk. A másik oldalon a tűzhely, így amíg hámozunk, szeletelünk, arra is felfigyelhetünk, ha történetesen felforr a leves vagy serceg, zsírjáig lesül a hús, hogy az egyiket kis lángra vehessük és a másikat vízzel tölthessük fel. Dolgozzunk az asztalnál forgatható széken ülve. Jó, ha ezt megszokjuk, mert sokkal kevésbé fáradunk el. Az asztal alatt — közvetlen mellettünk — legyen ott a pedálos szeméttartó, ami lábunk egy billentésére kinyílik és ha az asztalon felszaporodik körülöttünk a konyhai munka közben keletkező hulladék, azt azonnal bele,- dobhassuk és az asztalt egy vizes szivaccsal Letörölve ismét tisztán, és rendben dolgozhassunk tovább. Kapjon helyet az asztal fölötti kis polcon a fűszerkészlet. Tartsuk a fűszereket kis átlátszó műanyag dobozkában, hogy egyszerűen leemelhessük a polcról és ne kelljen soha keresgélni. A főzést kezdjük mindig azzal, hogy végiggondoljuk milyen anyagokra, milyen fűszerekre lesz szükségünk és ezeket készítsük az asztalra. Ha például töltött húst sütünk, legyen a kezünk ügyében a fehér fonal és legalább három, előre befűzött vastagabb tű. Ne akkor fűzzük, amikor a kezünk a töltelékkel van tele. A lassabban fővő ételt tegyük fel először. Csak azután kezdjük főzni másik lángon azt, ami gyorsabban készül el. Ha ezeket a szempontokat szem előtt tartjuk és így készítjük el a család ebédjét Vagy vacsoráját, több időnk marad a gyermekekkel foglalkozni, olvasni vagy szórakozni. T. J. Fiatal lányok részére tervezett, bővülő szárú, világos nadrágkosztümök. -Fiatalos kiegészítőjük a pettyes, tarka muszlinsál. Hűvösebb napokra, üdüléshez, utazáshoz praktikus. divatos öltözék; A Gyapjúmosó- és Szövőgyár vékony, gyűrődés- mentes szövetéből a Divattervező Vállalat tervezte. HÉTFŐ: Meggyleves, paprikáskrumpli kolbásszal, uborkasaláta. KEDD: Zöldbableves, töltött karalábé, körte. SZERDA: zöldségleves, túróscsusza tepertővel, őszibarack. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, paradicsomos káposzta főtt hússal, gyümölcs. PÉNTEK: Halászlé, rántott hal, savanyúság. SZOMBAT: Lebbencsleves, zöldbabfőzelék, sült sertésoldalassal, gyümölcs. VASÁRNAP: .Gombaleves, töltöttcsirke zöldborsós rizs- zsel, kovászos uborka, megy- gyes lepény. Befőzés KAJSZIBARACK BEFŐTT. Szép nagy, válogatott, félig érett barackot használjunk, amelyek színesedni kezdenek. Félbe vágjuk, magját kiszedjük és vékonyan meghámozzuk, citromsavas vízbe rakjuk. Ez az áztatás 10—12 percnél ne. tartson tovább. Ha egy-két. üvegre való van, szűrőkanállal szedjük és hideg vízben leöblítjük. Egy liter vízből egy kiló cukorral szirupot főzünk. A forrásban •levő szirupba belerakjuk a barackot, öt-hat percig benne hagyjuk, majd kiszedjük, és rögtön üvegekbe rakjuk úgy. hogy á barack gömbölyű fele legyen felül. A befőtt közé hámozott barackmagot helyezünk, ami zäma- j tot ad és az aromát is javítja. A gyümöcs főzőlevét literenként 20—25 deka cu- korrál felfűzzük, • átszűrjük és ráöntjük a gyümölcsre. Te* tejére kevés szalicilt teszünk; majd lekötjük,’ s nedves gőz* ■ ben 15 percig dünsztoljuk. KÖRTE BEFŐTT. Befőzésre legalkalipasabb ,a fehérhúsú Júliusi esperes vagy vaj körte. A megmosott gyümölcsöt meghámozzuk, Sz apróbbat egészben hagyjuk,, a nagy fajtákat két vagy négy részbe ■vágjuk, és magházukat eltá* volítjuk. Üvegekbe rakjuk. Gyorsan kell tisztítanunk, mert hamar megbámul. Clt- romsavas vagy borkősavas vízbe rakjuk, hogy fehér színét megtartsa. Citromsavas vízben előfőzzük mindaddig, mig a gyümölcs meg nem puhul. Hideg vízben lehűtjük, szűrőkanállal kiszedjük, és üvegekbe rakjuk. Az előkészített szirupot ráöntjük, és lezárjuk. Szirup: 1 liter vízhez 30 , dkg cukor, 1 db rúdvanilia, 1 db fahéj és 1— 2 szem szegfűszeg ádandó. A befőttet 20 percig dunsztol- juk. ZÖLDBAB ELTEVESE. Gyenge zöldbabot ízlés szerint tördeljük össze és any- nyi sósvizben főzzük puhára, amennyi ellepi. Tésztaszürő- vel kiszedjük, fecsurgatjuk, üvegekbe rakjuk. A levébe, amibe főztük, annyi ecetet tegyünk hogy ha a babot félliteres üvegekbe rakjuk, féldeciliter ecetet, ha literesbe, egy deciliter ecet jusson egy üvegre. A babot lazán rakjuk az üvegbe, amelyet lével egészen tele töltünk. Szalicilt teszünk a tetejére, erősen kigőzöljük, és az edényben hagyjuk kihűlni. Készíthetjük úgy is, hogy nyersen darabokra törve, leforrázzuk 3 százalékos sós vízzel (egy liter vízhez 3 dkg só), üvegekbe rakjuk jól megrázogat- juk, tele töltjük azzal a vízzel, amiben leforráztuk, szalicilt teszünk rá lekötjük, erősen gőzöljük.
