Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

1970. július 25. szombat 3. oldal Kodály-szeminárium Az „Ifjú Zenebarátok” kórusának hangversenye Mostanában a magyar kórusélet hanyatlásáról, visszaeséséről szokás be­szélni. Ha a ma működő énekkarokat számszerűen összehasonlítjuk a 10—15 év előttiekkel, valóban jo­gos a megállapítás. Főleg a fiatalok bekapcsolódását, az utánpótlás folyamatos­ságát hiányoljuk sok nagy­múltú együttesünknél — itt helyben, Kecskeméten is. Másfelől azonban olyan énekkarok alakultak . az utóbbi években, ahol a fiatalokat az együtténeklés öröme és a jó közösségi szellem — tehát nem isko­lai vagy más egyéb szer­vezet — tartja szilárdan össze, teszi képessé a leg­a változó természeti képek kontrasztjait nagyszerű áb­rázoló készséggel megjele­nítették, egészen az utolsó ütemekben személyessé váló mondanivalóig — minden aggályom eloszlott: ők valóban tudják, amit vállaltak. Bár a hőség és a levegőtlenség a hangok­nak nem kedvezett, ez a hangzáson alig érződött, -a zenei megvalósítás színvo­nalát pedig a legkisebb mértékig sem fokozta le. Nézni is jó volt az ének­kart: valamennyi arc élt — nem megjátszotta, ha­nem átélte a zenét. A műsor első részében klasszikus (Morley, Gib­bons, Perti, Gasparini) és hallható daraboknál (Este, Békességóhajtás, Szép kö­nyörgés) már a megszólal­tatás puszta tényének is örültünk; a közismert, sok­szor hallott művekben vi­szont azt értékeltük leg­többre, hogy a karmester sok szürke, sablonos elő­adás „hagyományával” sza­kítva frissen, szinte az el­ső találkozás örömével ér­telmezte és adta tovább a zenét (Norvég lányok, Fel­szállott a páva, Esti dal). Ezekben ismét meggyőződ­hettünk az énekkar korá­hoz képest meglepően érett hangzáskultúrájáról. (Ki­vonuláskor a férfi-szóla­mokat , külön is megtap­solta a közönség!) Ráadás­magasabb rendű feladatok megoldására is.1' Ez min­dennél jobban és meggyő­zőbben ellensúlyozza ■ a be­vezetőben említett ténye­ket. Ilyen együttes az is, mely csütörtökön este mu­tatkozott be Kecskeméten a Kodály-szeminárium so­rán a városi művelődési központban. A Jeunesses Musicales nemzetközi szervezete (ha­zánkban Ifjú zenebarátok néven) keretében számos klub működik országszer­te. A budapesti klubok tagjaiból áll ez a kórus, melyet megalakulása óta Ugrin Gábor, a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakkö­zépiskola tanára vezet. Az együttes és vezetője a sok itthoni szereplés mellett már jelentős nemzetközi sikerekkel is büszkélked­het: tavaly Belgiumban, a „Jeunesses”-mozgalom szülőhazájában adtak nagy­sikerű hangversenyeket, nemrégiben pedig a BBC kórusversenyének ifjúsági kategóriájában nyertek el­ső díjat. A kórus összetéte­le igen változatos: közép- iskolások és egyetemisták, munkások és diplomás ér­telmiségiek egyaránt talál­hatók köztük — az átla­gos életkor körülbelül 20 év. Mindezt nem érdektelen elmondani. Az együttes ugyanis olyan feladatokat vállal, melyek felnőtt, sőt olykor hivatásos énekka­roknak is komoly erőpró­bát jelentenek. Megval­lom, amikor nyitó szám­ként Monteverdi: A haj­nal című ötszólamú, rend­kívül hangigényes madri­gálját elkezdték, attól tar­tottam, hogy a megvalósí­tás alatta marad majd a vállalkozásnak. Úgy tűnt, ezt támasztja alá az a szo­katlan visszafogottság is, XX. századi külföldi szer­zők műveit adták elő. Ki­emelkedően éreztük Gas­parini : Adoramus Te Chris- te kezdetű motettájának drámai megszólaltatását, valamint közvetlenül utá­na Hindemith, két Rilke- versekre komponált kórus­dalát, amelyeknek hang­vételét tökéletesen megta­lálták. Kevésbé sikerült Debussy egyik chansonja. Ez kissé színtelenül hang­zott. A második rész — ha lehet még nagyobb felada­tot jelentett: Kodály hat nagy vegyeskari művét énekelték. . A ritkábban (Baky Endre felvétele) ként a „Túrót eszik a ci­gány” vegyeskari változa­tát adták elő rendkívül hangulatosan és bravúro­san. Mi a titka az énekkar kitűnő teljesítményének? Egy szerencsés találkozás: Ugrin Gábor nagy szak­mai tudása, fáradhatatlan ügyszeretete, karmesteri kvalitásai egyesültek a kó­rustagok lelkesedésével, muzikalitásával, s ez újabb bizonysága zenei nevelő- munkánk — ez esetben az ifjú zenebarát-klubokban folyó élet — eredményes­ségének. Körber Tivadar A népjólét irányelrei A negyedik ötéves tervről egy hete nyilvánosságra hozott pártdokumentum változatlanul a közvélemény érdeklődé­sének középpontjában áll. Érthető ez, mivel az irányelv körvonalazza népgaz­daságunk sokat Ígérő távlatait, s egyben a mai helyzet, napjaink feladatainak mé­lyen szántó elemzését is adja. Igen fon­tos megállapításnak tartjuk, hogy hazánk gazdasága, amely jelenleg közepesen fej­lett, az 1970-es évek közepére megközelí­ti a fejlett országok mostani színvonalát. A nagyszabású célkitűzések a mai rea­litásokra épülnek. A befejezéséhez köze­ledő harmadik ötéves terv az első ötéves terv, amelyről elmondhatjuk, hogy min­den részletében megvalósul, sőt, túltel­jesül. Az a körülmény, hogy menet köz­ben növekvő feladatainkkal összhangban korszerűsítettük gazdaságirányításunk egész rendszerét, csak fokozta a végre­hajtás tervszerűségét. A harmadik ötéves terv két említésre méltó eredménye, hogy erősödött a népgazdaság egyensúlyi helyzete és javult a munka hatékonysága. Ez utóbbira utal, hogy a nemzeti jöve­delem 40 százalékkal nőtt, meghaladva az ipari termelés 34 százalékos fejlődési ütemét. Népgazdaságunk stabilitását pe­dig jól érzékelteti, hogy általános kény­szerintézkedések, a lakosságot sújtó rend­kívüli terhek nélkül képes megbirkózni a kemény tél és az árvíz következményei­vel. Szó Sincs persze arról, hogy minden gondon, nehézségen már túljutottunk. A negyedik ötéves terv azért is reális, meg­alapozott, mert számol gazdaságunk meg­levő feszültségeivel ellentmondásai­val. Közülük négy téma külön is emlí­tésre méltó: 1. Krónikus a munkaerőhi­ány, megszüntetése feltételezi a termelé­kenység gyorsabb ütemű emelését. 2. Ipa­runk szerkezetének további lényeges kor­szerűsítését, versenyképességének fokozá­sát szolgálják az új terv kiemelt prog­ramjai. 3. A kiemelt programok között is a legfőbb az építő-, a szerelő ée épí- töanyagipar fejlesztése a beruházási piac feszültségeinek feloldása érdekében. 4. Végül, de nem utolsósorban, a lakosság lakás- és húsellátása, a szolgáltatások fejlesztése a megoldásra váró feladhat. A terv a népjólét emelését, a szocializ­mus teljes felépítését szolgálja hazánk­ban. Ennek része a 400 ezer lakás fel­építése öt év alatt. Kétszerannyi óvoda épül, mint az előző öt évben. Növelik a családi pótlékot, a nyugdíjakat, s ezál­tal csökkentik a kereső lakosságra jutó szociális terheket, lehetővé téve a bérek további teljesítmény és képzettség sze­rinti differenciálását. A reálbérek idá­ig leggyorsabban 2—2,5 százalékkal nőt­érdekességek a nagyvilágból FORGÓ TEREM zolvány tulajdonosa átesett. Egy-egy baleset alkalmá­val igen fontos, hogy az orvosnak tudomása legyen társaság hóhérai olyannyira indult, de miután komoly ezekről a betegségekről. _ . híressé váltak, hogy H. sérülést szenvedett, kényte- a»amkok fzfr Egy michigam (USA) Banda) Malaysia elnöke len volt abbahagyni a fu- ÖRANKÉNT 85 EZER mérnök elkészítette a moz- egyiküket meghívta csak tást. Nemrégiben Konakuri DOLLÁR dulaüan korszmpaddal es azért, hogy nyolc szabatj- ismét elutazott Stockholm- A vjiag egyik leggazda­3000 személyes forgo nezo- ságharcost kivégezzen. L. ba s a marathoni futást gabb embere^ ZaiíF Ben terrel rendelkező színház Tnnaithnn t püintn , , », t &duu emuele Zjdiu Dell, makettiét a nézők a ki- ffaa ™msz arro1 a helyro1 folytatta, Abu Dhabi szultánja (a S ni analb az előre terel£oke pedlg ~ a lai?do ahol több mint félévszázad- Perzsa-öböl partvidékén.) Y3,. . p , a atPal? az "ore munkára „importalt” ho- dal ezelőtt abbahagyta. Ez olaikútiai óránként 25 ezer felépített mozdulatlan disz- bért a Dél-afrikai Köztár- „u,„i ____________________„ uiajK.ui.iai oiaiiKeni zt> ezei l et elé kerülnek. saságból célba d jövedelmeznek. PÉNZHAMISÍTÓK SZÁMÍTÁSOK JAPÁNRÓL ÖREG CSONT 22 ÉVES ÖRlAS A hongkongi rendőrség a A japán udvariasságról Nyolc-tízezer évvel ez- "vü'ág& Wff aca­vilag egyik legnagyobb egy Tokióban megjelenő előtt élt ember csontvázát a ‘ ga . pénzhamisító szervezetének újságban érdekes számítá- ásták ki Asszuánban (az l „ II 1 nyomára bukkant. A banda sok láttak napvilágot. Ezek EAK-ban). A leletre NSZK- ai USA-dollart, fulöp-szigeti szerint valaha egy japán beli régészek bukkantak, Mocampiqueoan el pesót és thaiföldi baht-ot naponta 54-szer végzett tek egy esztendőben: az új terv lehetővé teszi az évi 3 százalékos növekedést, fel­tételezve, hogy a termelés jövedelmező­sége is ennek megfelelően javul. Az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás 59-ről 67 kilogrammra növekszik, s így 1975-ben már kielégítik az igényeket. Ho&sasan sorolhatnánk még, hogy a Központi Bizottság ülése milyen sokolda­lúan elemezte szocializmust építő népünk pillanatnyi gondjait és holnapi igényeit. Az elemzés részei azok az eszközök, mód­szerek is, amelyek révén az igények gaz­daságilag megalapozhatók. A szakembe­rek ezért vitatkoztak legtöbbet az irány­elvek elfogadását megelőzően a gazdaság tervezett növekedési üteméről. A viták és vizsgálódások alapján végül úgy dön­töttek, hogy a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növelése az öt esztendőre szó­ló reális feladat. Ennek teljesítése eleve feltételezi népgazdaságunk következetes átállítását az intenzív fejlesztés útjára. Mit jelent ez? A termelés növelésének 75—80 százalékát például a termelékeny­ség emelésével kell elérnünk. A készle­tek növekedési ütemét is szükséges to­vább mérsékelni. Gyorsítani kell a mű­szaki fejlődést, a beruházások kivitelezé­sét, stb. Gazdasági fejlődésünk csak ak­kor lehet dinamikusabb, gyorsabb az elő­irányzatnál, ha nem egyszerűen a meny- nyiségi, hanem a minőségi mutatókat tel­jesítjük túl — jobb, gazdaságosabb mun­kával. A nemzeti jövedelem a jövőben is az eddigi 76:24 arányban fordítható fogyasz­tásra, illetve felhalmozásra. A nemzeti jövedelem, a gyorsabb gazdasági növeke­dés minden milliárdjából tehát 760 mil­lió forint kerül elfogyasztásra. A gazda­ság-szabályozás arra törekszik, hogy a jól dolgozó kollektívák, a jövedelmezőbb vállalatok a fogyasztási és a felhalmozási alapokból egyaránt nagyobb arányban részesedjenek. Növekednek tehát a kü­lönbségek a személyi jövedelmekben és a fejlődési lehetőségekben a hatékonyan ét a kevésbé jövedelmezően dolgozó válla­latok között. (A termelőszövetkezetek túlzott differenciálódását adópolitikával némileg métséklik.) A központi felhalmozási alapok fel- használásánál némileg növekszik a nem termelő beruházások aránya. Ezt a nagy­arányú lakásépítési és közművesítési fel­adatok indokolják. A központi termelő beruházásokat pedig mindenekelőtt a ki­emelt fejlesztési programok megvalósí­tására összpontosítják. így a népgazda­sági terv a maga sajátos eszközeivel is segíti a hatékonyság emelését, a szükéges szerkezeti változásokat. A kiemelt prog­ramok megvalósításával lehetővé teszi, hogy gyorsabban növeked­jék a földgáz és a kőolaj felhasználása (a háztartá­sokban is!), a nemzeti kin­csünket hasznosító alumíni­umipar termelése, fejlődjön az autóbuszgyártás, a jelen­leg még sok gondot, nehéz­séget okozó építő- és építő­anyagipar, megvalósuljon a ruházati ipar rekonstrukció­ja és gyorsan fejlődjenek olyan korszerű iparágak, mint amilyen a műanyagot, a műtrágyát előállító pet- rokémia és a számítástech­nika. es 22 állított elő. Elfogták a tár- mély meghajlást, manapság saság öt tagját, akik kínai azonban ez a szám 9-re nemzetiségűek, s két nő is csappant, van köztük. FÉL ÉVSZÁZADDAL HÓHÉRIMPORT ... KÉSŐBB ÉRT A CÉLBA EGÉSZSÉGÜGYI IGAZOLVÁNY esztendős. több kötetes SZANSZKRIT SZÓTÁR Jövőre Hessen tartomány Az indiai Poona város- (NSZK) minden lakója kában kiadják az ősrégi egészségügyi igazolványt szankszrit nyelv több köte­A rendelkezésre álló ada- A japán Szidzuo Kona- kap. Az igazolványba min- tes szótárát. Előzetes becs­tok szerint a Dél-afrikai kűri. aki most töltötte be denekelőtt a vércsoportot lések szerint a szótár húsz­Köztársaság már évek óta 77. évét, még 1912-ben részt és az oltási adatokat veze- ezer oldalas lesz és elké­_____ _____ _ az az ország, ahol a világon vett a Stockholmban meg- tik be, de külön rovat lesz szítése több éves megfeszí­m ellyel az első ütemeket; a legtöbb halálos ítéletet rendezett olimpiai játéko- a súlyosabb betegségek szá- tett munkát igényel, énekelték. Aztán ahogyan I hozzák. A Dél-afrikai Köz- kon. A marathoni futásban mára is, amelyeken az iga- Összeállította: K. A. A IV. ötéves terv irányelvei megfelelő kerete­ket adnak a korszerű mun­kának, alapot, információt j és példát a reális, ám mégis messzirelátó vállalati tervek kidolgozásához. Ha a dol­gozók széles rétege megis­merkedik a távlati népgaz­dasági célokkal, majd a vállalati feladatokkal, ez bizonyára új kezdeménye­zésekre, lendületes munká­ra vezet már most, a párt X. kongresszusa tiszteletére folyó versenyben, jó kezdő- sebességet kölcsönözve a jövőre induló IV. ötéves tervünknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents