Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
1970. július 21, kedd 3. oldal Vasárnap délután Matkópusztán Élvezettel és egy kis meg- I már országos hírű fafara- hatódottsággal hallgattuk gónak titkos álma egy népvasárnap az alkalmi zenészeket a városföldi Petőfi Termelőszövetkezet központjában — Matkópusztán. A régi padkaporos bálák hangulatát idézték az ősi hangszerek, az apáról fiúra szálló pusztai dalok, betyárnóták. Szántó Sándor, Körmendi György és Kovács István citerán, Gáspár Lajos a maga készítette tam- burán, Illés József köcsögbőgőn, Szeleczki Mihály hegedűn szólaltatta meg a régi dallamokat. Az ősi hangszereket megőrizték és mondhatnánk, ezek a zeneszerszámok reneszánszukat élik, hiszen ma már szinte művészi kivitelben készülnek a cite- rák, ha nem is itt, Matkópusztán, hanem Szeged környékén. Pólyák Ferenc, az imrajzi múzeum létrehozása, amelyben jelentős helyet kapnának az ősi magyar hangszerek. Amióta megépült a termelőszövetkezet központja, könnyebben össze tudnak jönni a népzenei hagyományok őrzői és bizony gyakran felcsendülnek a dalok, főként vasárnaponként a pásztorok kedvenc hangszerén, a furulyán isi Az elmúlt vasárnap azért is nevezetes volt, mert a kecskeméti városi tanács művelődési osztályának szervezésében a termelő- szövetkezet kultúrtermében népzenei műsort rendeztek. Béres János, a rádió munkatársa, kitűnő furulyaművész már napokkal előbb megkezdte a pusztai népdalok gyűjtését egy későbbi műsor számára. Beszámolt a magyar dalok sikereiről, ausztráliai és Apró Antal Moszkvában Hétfőn reggel a Ferihegyi repülőtérről elutazott Moszkvába, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 48. ülésére Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Búcsúztatásánál jelen volt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Gyenes András külügyminiszterhelyettes, valamint F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) új-zélandi vendégszerepléséről. Budai Sándor, a népművészet mestere, aki külföldön is öregbíti már évek óta a magyar népi muzsika jó hírét, tiszántúli népdalokkal szórakoztatta a közönséget. Kákonyi Ibolya, szakmári kislány, akit a Röpülj páva vetélkedőből ismert már a közönség, szintén sikert aratott. A terem zsúfolásig megtelt, több mint négyszázan szorongtak, ami ékes bizonyítéka a népdalok szere- tetének, a hagyománytiszteletnek. A lelkes hangulatban a közönség is fellépett. Szilágyi Zoltán furulyán megszólaltatta a balkáni népek dalait is, később a hallgatóság együtt énekelt a művészekkel. Élménydús vasárnap délután volt Matkópusztán. K. S. Aczél György Prágában Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Garamvölgyi József, a KB osztályvezetőhelyettese a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Prágába utazott. Emberi célokért Elektromos hálóval a Dunán Dekázzák a halakat — A Tiszán harcsából, a Dunán angolnából jó a fogás A tavaszi ár után kedvező a halj árás, s ezt kihasználva éjjel-nappal a vízen vannak a halászok. Eddig több mint 1(H vagonnyi halat húztak partra, s továbbítottak a fogyasztókhoz. A Tiszán harcsából, a Dunán pedig angolnából példátlan a zsákmány. A bajai halászok az ízletes húsú „ki- gyóhalból” 1200 kilogrammot fogtak eddig. A magas vízállás miatt inkább a kisebb hálókkal dolgoznak, s a varsákkal „csap- dázzák” a halakat. Kísérletképpen az idén először elektromos hálót is használnak a dunai halászok. Az enyhe áramütés csak addig tart, amíg a partra húzzák a halakat. A tógazdaságokban is szépen fejlődik a halállomány. A megye 16 haltenyésztő termelőszövetkezeti gazdaságában több mint ezer hold vízterületet hasznosítanak haltenyésztéssel. Négyszáz holdnyi halastó rekonstrukciója pedig most van folyamatban, s a jövő évben kerül halasításra. A tavak és az élővizek, valamint a holtágak halállományának gyarapításáról tervszerűen gondoskodnak a halászok. Az idén tavasz- szal is 20,5 vagonnyi ivadékot, kétnyaras halat, illetve tenyészpontyot engedtek szét a vizeken. A bajai ÜJ Élet Halászati Termelőszövetkezet szinte példátlan mennyiségű ragadozó halat, 2,6 millió csukát helyezett ki a holtágakba. Ezenkívül a tavakba, csatornákba egy vagonnyi növényevő halat telepítettek. A tógazdaságokból az őszi lehalászásokkor kerül nagyobb mennyiségű áruhal a piacra. A tervek szerint az idén is mintegy 60 vagonnyi nemeshalat értékesítenek. A tavakban a halak életét rendszeresen ellenőrzik. A tavasszal szétengedett kishalak súlygyarapodását rendszeresen feljegyzik. Vietnami diákok Szabolcsiban Az árvíztől megrongált Szabolcs megyei házak újjáépítésének és helyreállításának támogatására, a munkálatok meggyorsítására a hazánkban tanuló 209 vietnami egyetemista és főiskolás hétfőn a jánk- majtisi KISZ-építőtáborba utazott. A Nyugati pályaudvaron Rakusz Lajos, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának helyettes vezetője és Nguyen Van Cong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára búcsúztatta a társadalmi munkára utazó vietnami fiatalokat. Jelen volt az ünnepségen dr. Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára is. A vietnami, főiskolások két hétig segítik a károsultak otthonainak helyreállítását, felépítését. bamérések szerint szépen fejlődnek a halak, helyenként tizenöt, húszszorosára nőtt súlyuk. A harkakötö- nyi tóban a tavasszal kihelyezett egydekás pontyok már átlagosan 20 dekányiak. /"htéves terveink vonulatában most ^ olyan időszakhoz érkeztünk el, amikor minden eddiginél jobban a minőségi követelmények játsszák a főszerepet. Az irányítási rendszer reformja kiállta a próbát, s az átmeneti tényezők, nehézségek szűnőben vannak. Az íróasztaloknál, tudományos műhelyekben megalkotott gazdasági szabályozók a gyakorlat során nagyrészt bebizonyították alkalmasságukat, vagy ha nem, sor került a módosításukra. Kiderült, hogy a piac szabályozó szerepe — mint az irányítás egyik eszköze — a szocializmus viszonyai között jól szolgálhatja a tervcélok megvalósulását. Sőt a népgazdasági tervek végre kiteljesednek, hiszen azzal foglalkozhatnak, amire hivatottak. A részletes előírások helyett a legfőbb mutatókat, arányokat és koncepciókat foglalják magukban — a szocializmus alaptörvényeit figyelembe véve. Jl'zt érezzük most át, amikor olvasgat- juk, tanulmányozzuk az MSZMP Központi Bizottságának határozatát a IV. ötéves terv irányelveiről. Viszonylag kevés a számadat ebben a határozatban. Az elmúlt időszak gazdasági fejlődésének fő vonásait is csak tőmondatokban rögzíti. Ez azonban világosan mutatja, hogy a III. ötéves tervünk alapvető céljait — minden objektív nehézség ellenére is — teljesíteni fogjuk. Jelentősen megszilárdult a népgazdaság. Olyan időszakban, amikor a világban végbemenő gazdasági és egyéb változások, a háborús feszültségek nem kis mértékben veszélyeztetik az országok békés építőmunkáját, mi elmondhatjuk, hogy sikeresen haladunk előre a megkezdett utunkon. Ennek alapja nyilvánvalóan az a politikai és gazdasági „háttér” volt, amely szocialista társadalmi rendszerünkből, s e népek nagy családjához való tartozásunkból fakad. Ennek köszönhető, hogy áruinknak mindig volt piaca, s termelésünkhöz egyszer sem hiányzott a szükséges energia és nyersanyag. Gazdaságunk bátran építhetett a Szovjetunió segítségére, s építhet a jövőben is a távlati célok meghatározásánál. A szocialista integráció adta lehetőségek — nagy szériák gazdaságossága az iparban, műszaki, technikai együttműködések, közös vállalkozások — mindez természetesnek tűnik számunkra. De amikor tervekről, irányelvekről esik szó, nem árt ismét tudatosabbá tenni mindezt önmagunkban és a közvéleményben. A határozat jellegéből következik: valóban csak irányelveket szab a tervcélok kidolgozásához, s nem mélyed el a részletekben. Ennek ellenére nem általános „szentenciák”, kinyilatkoztatások gyűjteménye. Napjaink legégetőbb gondjainak megoldására keresve választ tudományos megalapozottsággal jelöli ki a fejlődés fő irányát. Ami az első olvasásra is szembetűnik, az irányelvek emberközpontúsága, amely minden elhatározást egy mederben tart, egy cél felé visz. Ezért van szükség a termelékenység fokozására, a beruházási javak célszerűbb, hatékonyabb felhasználására, a gazdaság intenzív fejlesztésére. 'p'z csendül ki abból az elgondolásból is amely — mintegy válaszolva megyénk egyik országgyűlési képviselőjének parlamenti felszólalására — több vonatkozásában is kimondja: a megyék és egyes területek népességének jövedelemi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint kell fejleszteni, az általános életkörülményeket közelíteni kell egymáshoz. Leszögezi azt is, hogy a szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelemkülönbségek mérséklése. Ami nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy a keresetek jobban igazodjanak a- végzett munkához, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. Míg az egyik oldalon a meglevő indokolatlan különbségek kiegyenlítődése irányába mutat a terv, s ezt több vonatkozásban is alátámasztja, a másik oldalon ismételten aláhúzza, hogy a fejlesztésnél mindenütt a hatékonyságra való törekvés a meghatározó. Ezt követi a terv, amikor a területfejlesztési politikában a szakosodást, munkamegosztást, a természeti adottságoknak megfelelő fejlesztési célokat támogatja. Bizonyára mindenkiben örömet kelt az elhatározás, hogy a következő ötéves terv során 400 ezer lakás felépítésével kell javítani a lakáshelyzeten. Jelentős fejlődést kell elérni a közműellátásban és még számos kommunális területen, s ugyanúgy a népművelés, a kultúra, az oktatás, a tömegsport területén is. Sorolhatnánk a közérdeklődésre számot tartó, a lakosság életszínvonalát, élet- körülményeit közvetlenül is érintő elhatározásokat. Jsmét olyan dokumentum látott tehát napvilágot, amely nemcsak a mának szól. Segíti a helyi tervek megfontoltabb, célszerű kialakítását, a helyes szemlélet __érvényesítését. A határozat anyagi erővé válik ha megismerik az emberek, s méginkább tudják, milyen feladatok érdekében munkálkodnak a jövőben. A tervek összhangban vannak a lakosság vágyaival, reményeivel. Ügy is mondhatnánk, emberi célokért szöuliunk síkra, melyekért érdemes teljes erővel, legjobb tudásunk szerint dolgozni és küzdeni. T. P. A magyar felsőoktatás helye a világban A felsőoktatás fejlődésének néhány alapvető kérdéséről tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. Elmondták, hogy az utóbbi években rendkívül gyorsan fejlődött az egyetemi, főiskolai tanulók, illetve hallgatók száma. Míg 1937—38-ban 16 felsőoktatási intézményben 36 karon 11 700 hallgató tanult, húsz évvel később; 1958—59-ben már 30 volt a felsőfokú tanintézetek, 49 a karok és 34 000 a hallgatók száma.; ezen belül a nappali tagozatokon 23 és fél ezren tanultak, ma — pedig 87 felsőoktatási intézmény működik, 110 karral, 80 000 hallgatóval — köztük 53 000 nappali tagozatos tanulóval. Jelenleg a műszaki képzés aránya az egészen belül negyven százalék, az agrár-, a közgazdász- és orvosképzés tíz-tíz százalék, a pedagógusképzés pedig mintegy 25 százalék. Megnövekedett a külföldön tanuló ösztöndíjasaink száma is: 1958—59-ben még csak 263 egyi.eimistánk tanulhatott határainkon kívül, ez a szám a befejeződött tanévben már 1512 volt. Ugyanakkor hétszeresére nőtt a nálunk tanuló külföldi diákok száma. A magyar félsőoktatás igen gyors ütemű fejlődése ugyanakkor nem haladta túl a fejlettebb ipari országok és a környező szocialista országok fejlődési ütemét: velük körülbelül azonos szinten mozog. Így ma felsőoktatásunk a fejlettebb ipari országok között a középszint felett helyezkedik el- (MTI) Jelentés a filmfesztiválról Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök nyári szabadságát megszakítva vasárnap rövid látogatást tett Karlovy Vary- ban, a XVII. nemzetközi filmfesztivál színhelyén. Megismerkedett a fesztiválbizottság tagjaival, majd baráti beszélgetést folytatott a szocialista országok filmművészetének képviselőivel. A köztársasági elnök kora délután részt vett a versenyen kívül vetített Nagykövetnő című szovjet film díszbemutatóján. Késő délután került sor Magyar építésügyi küldöttség Lengyelországban VARSÖ (MTI) Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével magyar építőipari küldöttség érkezett Varsóba, Andrzej Gi- ersz lengyel építés- és építőanyagipari miniszter meghívására. A küldöttség megismerkedik a lengyel lakásépítkezések eredményeivel, tapasztalataival, s látogatást tesz építő- és építőanyagipari vállalatoknál; a kilencedik versenyfilm, az Áldás című indiai alkotás vetítésére. Este az NDK versenyfilmjét mutatták be Útban Leninhez címmel. Az idén két fődíjat osztanak ki Karlovy Vary ban: egyikkel a legjobb filmet, a másikkal a legjobb színészi alakítást jutalmazzák. A fesztivál versenyfilmjei közül egyébként eddig a lengyel és a magyar alkotás keltette a legnagyobb visszhangot. A lapok egyöntetűen a lengyel „Szondát” tartják az első négy nap legjelentősebb élményének. Versenyfilmünk az „Ítélet” már korántsem részesült ilyen hízelgő fogadtatásban. Csak a Lidova De- mokracie írta, hogy Kosa Ferenc rendező igazolta vele tehetségét. A többi lap kritikusa elmarasztalta a filmet, többet vártak a náluk is jól ismert „Tízezer nap” alkotójától. (MTI>
