Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
2. OLDAL A IV. ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI lemnek hiányosságaira mutat. A mezőgazdaság termelése _ a; öt évi átlagokat Összehasonlítva — a fel- szabadulás óta most éri el legnagyobb ütemét. A mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése ellenére a termelés 16—17 százalékkal növekszik a tervezett 13—15 százalék helyett. Az eredmények döntő forrása volt, hogy a szocialista nagyüzemek gazdaságilag és szervezetileg jelentősen fejlődtek. A háztáji gazdaságokban azonban még máig sem sikerült úgy , kihasználni az állattartás lehetőségeit, ahogyan azt pártunk politikája megköveteli. Mezőgazdaságunk fejlődésének fő jellemzője, hogy a növénytermelésben csökkentek a termésingadozások és nőttek a termésátlagok, de még viszonylag nagy az állattenyésztés elmaradása. Ennek folytán a mezőgazdasági termelőerők lehetőségei még mindig nincsenek kellően kihasználva. A termelőágazatok dinamikus növekedése révén meggyorsult az elmaradott területek gazdasági fejlődése. Az új ipari üzemek — az ipartelepítési elveknek megfelelően — nagyobbrészt vidéken létesültek. Előrehaladás történt a mezőgazdasági és az ipari területek fejlettségi színvonalának kiegyenlítődésében. Az öt év nemzeti jövedelmét a tervezett arányban fordítottuk felhalmozásra és fogyasztásra. A népgazdasági felhalmozás öt év átlagában a nemzeti jövedelem 24 százalékát képviseli, a fogyasztás pedig 76 százalékát. A tervidőszak folyamán a felhalmozásból a számításba vettnél nagyobb mértékben nőttek a készletek és a befejezetlen beruházások állománya. Ezért a felhalmozás terv szerinti arányának fenntartása érdekében a központi szerveknek fékezniük kell a készletnövekedés ütemét, és sokoldalú összehangolt intézkedésekkel csökkenteniük kell a befejezetlen beruházások állományát. A III. ötéves terv életszínvonal-politikai céljai teljesültek. Az öt év során minden társadalmi réteg jövedelme és fogyasztása nőtt, összességében a tervezettnél nagyobb mértékben. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal, a reálbér pedig a tervezett 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedett. A parasztság személyes reáljövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét. Ez közrejátszott abban, hogy az egészségtelen mértékű elvándorlás megszűnt a faluról. A lakosság áruellátása lényegesen jobb az előző tervidőszakénál, de a fogyasztási cikkek termelése, importja és kereskedelme, továbbá a szolgáltatások fejlődése még nem képes a mai gyorsabb jövedelem- emelkedés mellett kellő összhangba hozni a kereskedelem kínálatát a lakosság keresletével. Az 1968—1970. években megvalósult az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének heti 44 órára való csökkentése. Pártunk IX. kongresszusának határozatát sikerült átvinni az életbe és érdemlegesen javítani a magyar munkás- osztály életkörülményeit. A munkaidő-alap csökkenése nagy feladat elé állította a gazdasági vezetést, ebből átmeneti nehézségek is keletkeztek, jó néhány vállalatnál nem teljesítetA Központi Bizottság megállapítja, hogy a népgazdaság 15 éves távlati terve prognózisának kidolgozása folyik, a végleges elkészítéshez még további vizsgálat és nemzetközi egyeztetés szükséges. A IV. ötéves terv a lehetőségeknek megfelelően hasznosítja a hosszú távú tervezés eddigi eredményeit, valamint a tudományos-műszaki fejlődésre készített nép- gazdasági prognózisokat. A hosszú távú tervező munka a következő másfél évtized fejlődésének irányát, jellemzőit és problémáit tisztázza, azzal a céllal, hogy segítse és megkönnyítse tervgazdálkodási ték a termelékenység növelésével kapcsolatos vállalásukat. Ennek tanulságait hasznosítani kell az iparban és későbbiekben a gazdaság más ágaiban is. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a reál- jövedelem a tervezettnél gyorsabb fejlődése kedvező, mert összhangban van a gazdaság növekedésével. Ugyanakkor gazdaságunk sajátos problémáját mutatja a reáljövedelem ösz- szetételének alakulása. A lőérek emelkedését szűkíti és korlátozza egyfelől a béren kívüli, szociálpolitikai juttatások gyorsabb növekedési üteme, másfelől a foglalkoztatottak számának még mindig jelentős növekedése a mezőgazdaságon kívüli területen. Mindez bizonyos mértékig ellentmond annak a kívánalomnak, hogy erősödjön a bérrendszer ösztönző ereje, hogy a bérek jobban differenciálódjanak a munkateljesítmény szerint, hogy nagyobb anyagi megbecsülést biztosítson a jobb munkáért és fokozottabban elismerje a dolgozók törzsgárdájának munkáját. Az 1966—1970. években hatottak — és még jelenleg is hatnak — a fejlődést fékező és helyzetet nehezítő tényezők. Különösen lassan javul a beruházások hatékonysága. El. rendszerünk alapjának, az ötéves tervnek a kidolgozását. Vagyis tisztázza, hogy milyen legyen a gazdaság növekedési üteme, milyen technikai fejlesztés és nép- gazdasági struktúraváltozás kívánatos, miképpen fejlődnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és milyen lesz a jövő szocialista társadalmának általános képe. A IV. ötéves terv az alábbi hosszú távú fejlődési irányok alapulvételével készült: Alapvető célunk a ■■ szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ez sokoldalú fejlődést követel, Mind az állami nagyberuházások, mind a vállalati beruházások terén megfigyelhető még a „többre vállalkozás — lassú kivitelezés” gyakorlata. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a mezőgazdaságban kielégítően, az iparban csak lassan javult. Az ipari termelékenység emelkedési üteme egyenetlen volt, 1968—1969-ben jelentősen csökkent és csak 1970-ben növekszik ismét kellően. A gazdasági életben még mindig számos fogyatékosság tapasztalható, amely mögött egyszerűen emberi hanyagság, felületesség vagy közönyösség keresendő. A tervidőszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a reform elveinek jobban be kell hatolniok a vezetési és szervezési munkába, gyorsítani kell a vállalati belső irányítási és felelősségi rendszer korszerűsítését, tovább kell fejleszteni az alsóbb vezetők és a dolgozók ellenőrzésének és számadásának rendszerét. A III. ötéves terv időszakában mutatkozó fejlődés, valamint a gazdasági reform révén korszerűsített tervgazdasági rendszerünk kedvező feltételeket teremt a hetvenes években a további előrehaladáshoz, a szocializmus teljes felépítésének folytatásához. ezt kell szolgálnia a gazdaságpolitikának. Ennek érdekében: — gyorsítani kell a termelőerők fejlesztését és a gazdasági hatékonyság szempontjából közelíteni kell a gazdaságilag fejlett országokhoz. Ezért a következő időszak központi feladata az agész gazdaság intenzív fejlesztése, a társadalmi munka termelékenységének és a népgazdasági jövedelmezőségnek a javítása; — a mainál magasabb fokú általános és szakképzés és kiterjedtebb foglalkoztatás alapján az egyéni képességek fokozottabb kiÁ népgazdaság fejlesztésének távlati követelményei A IV. ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI 7. OLDAL 1 alapból nyújtott állami támogatás növelésével kell előmozdítani. A IV. ötéves terv ■ célkitűzéseinek megvalósítását a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásával és a szabályozók tökéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területen pedig gazdasági céljaink megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni. a. A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékonyabb és termelékenyebb munkára, tegye lehetővé a jobb keresetdifferenciálódást, gátolja meg az indokolatlan létszámnövelést. b. A vállalati pénzügyi szabályozást úgy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, korszerű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállalatoktól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gyártására, a fejlesztési eszközöket el kell vonni. Csökkenteni kell továbbá a veszteségtérítés- jellegű állami támogatásokat is. A mezőgazdasági beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell szabályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés terven felüli terhelésére, A támogatások a jövőben termelési követelményekhez fűződjenek. C. Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az árszínvonal viszonylagos stabilitását. Az árszint emelkedése ne haladja meg az évi 1—2 százalékot. Az árarányok javítása részben az egyes árak növekedése, részben csökkentése útján is történjen. Az exportszerkezet gazdaságosságának javítása érdekében az állami visszatérítés rendszerét úgy keli továbbfejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló vállalatoknak, a gazdaságtalanul exportáló vállalatok fejleszIV. tési lehetősége pedig korlátozódjék. e. A helyi tanácsok hatáskörének bővítése érdekében növelni kell a részükre átengedett központi ég saját bevételeket. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó egy részének az illetékes tanács részére történő átengedése mellett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek is fizessenek városi-községi hozzájárulást. A Központi Bizott- ■ ság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez és a munkakörülmények javításához szükséges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítása során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesztési programok iránymutatását, a termékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognózisokat és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglevő tartalékok feltárására és hasznosítására. ben dolgozó kommunistáid gondoskodjanak arról, hogy rendszeres és folyamatos gazdaságelemző és ellenőrző tevékenységgel feltárják területükön a gazdasági fejlődés új problémáit és kellő időben felkészüljenek a szükséges változtatásokra, intézkedésekre. AL A megnövekedett ta- nácsi önállóság körülményei között növekvő jelentőségű a terület egész gazdaságának, város- és községpolitikai fejlődésének elemzése, a felhasználható tartalékok hasznosítása, a vállalatok és a lakosság részvétele a terület gazdaságának állandó fejlesztésében. A tanácsok hatósági jogkörüket következetesen érvényesítsék a közigazgatási területükön működő valamennyi gazdálkodó szerv tevékenységének ellenőrzésében. A tanácsok a tervezési tevékenység jobb koordinálásával lássák el a megnövekedett feladatukat a területi gazdaságfejlesztés társadalmi-gazdasági ösz- szefüggéseinek összehangolásában, a kommunális ellátás és a szolgáltatások anyagi feltételeinek létrehozásában. K A szakszervezetek- ben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy a szakszervezetek mozgósítsanak a terv megvalósítására, betöltsék politikai nevelő, szervező és érdek- képviseleti funkcióikat, gyakorolják megnövekedett jogaikat a szocialista munkaviszony fejlesztésében, a szociálpolitikai feladatok megoldásában és a munkakörülmények javításában. fi A szövetkezetekben és azok szövetségeiben dolgozó kommunisták segítsék a szövetkezeti szektor gazdasági tevékenységének tervszerű fejlesztését, a szocialista, s a közérdeket szolgáló szemlélet érvényesítését. A szövetkezeteknek nyújtott állami támogatást hatékonyan használják fel, ugyanakkor tegyenek eleget aa állam iránti kötelezettségeiknek, vegyenek részt a közösségi gondok megoldás sában. 2 A szocialista építőd ® * munka alapkövetelménye, hogy a vállalatok és a szövetkezetek vitassák , meg terveiket, a dolgozd A gazdaságpolitikai szervező munka A Központi Bizottság megállapítja, hogy pártunk gazdaságpolitikai szervező munkája nagy horderejű és helyesnek bizonyult változásokat indított el gazdasági életünkben. A IV. ötéves terv időszakában folytatni kell az aktív gazdaságpolitikai szervező munkát a gazdaság pártirányításában és ellenőrzésében. A gazdaságpolitikai szervező munka legfontosabb feladatai: fl A pártszervek és ■■ pártszervezetek a gazdasági munka fokmérőjének a hatékonyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai munkában segítsék az új követelmények megértését. Általánossá kell tenni azt a felismerést, hogy a tárfeladalai sadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők és a társadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysága javul. 2 Gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy minden szinten és minden munkahelyen erősítsük a feladatok elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai felkészültséget. Az eddiginél szervezettebbé és céltudatosabbá kell tenni az emberek felkészítését gazdasági lehetőségeink jobb hasznosítására, a korszerű technika alkalmazására, a munka eredményességének javítására. fS A központi funkcio- nális és ágazati gazdaságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni az egységes népgazdasági szemléletet és fejleszteni koordinációs tevékenységüket. A népgazdasági tervhez kapcsolódóan készítsenek ágazati fejlesztési koncepciókat, műszaki, fejlesztési prognózisokat. A minisztériumok az egész ágazatra, minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően munkálkodjanak a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok teljesítésén. Rendszeresen vizsgálják, értékeljék a gazdasági fejlődés alakulását. Gazdaságpolitikai eszközökkel kezdeményezzék és támogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi vállalatokkal való termelési kooperáció létesítését. A minisztériumokban és a központi állami szervek-