Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

t. oldal 1970. júllns 18. szombat Kékkőm Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) színűleg találkozik U Thant ENSZ-főtitkárral is. Megbeszéléseket folytat a szocialista országok részé­ről javasolt európai biz­tonsági értekezletről. Moszkvában véget értek a szovjet—egyiptomi tár­gyalások, s Nasszer az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és miniszterelnöke, valamint a vele együtt jú­nius 29-e óta a Szovjet­unióban tartózkodó egyip­tomi küldöttség pénteken hazautazott Moszkvából. Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke viszonylag hosszú ideig tárgyalt a szovjet fő­városban, s mind a meg­beszélések időtartama, mind a közel-keleti hely­zet súlyossága érthetővé teszi azt a megkülönbözte­tett érdeklődést, amely e tárgyalások iránt megnyil­vánult. Sok megfigyelő utal Nixon legutóbbi be­szédére, amely ugyan Kam­bodzsával kapcsolatban hangzott el, de amelynek egyik leghangsúlyosabb megállapítása éppen az volt, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke a világbéke szempontjából veszélye­sebbnek tartja a közel-ke­leti helyzetet, mint a tá­vol-keletit. A Közel-Kele­ten ugyanis sokkal na­gyobb egy szovjet—ameri­kai összeütközés veszélye. A közel-keleti konflik­tus rendkívül bonyolult, de a jelenlegi veszélyesebb helyzetből viszonylag egy­szerű lenne a kivezető út. Izraelnek végre kellene hajtania a Biztonsági Ta­nács minden tagállamára kötelező határozatát. Ez az immár történelmi jelentőségű 1967. novem­ber 22-i határozat egyér­telműen a megszállt terü­letek kiürítését írja elő. A közel-keleti helyzettel kap­csolatban nemcsak Moszk­vában, hanem New York­ban is élénk diplomáciai tevékenység folyt, a négy nagyhatalom ENSZ-képvi­selői ismét többórás ta­nácskozást tartottak, ame­lyen viszonylag kedvező légkör alakult ki. Az ame­rikai és az izraeli maga­tartás ismeretében mégis korai lenne a derűlátás. Napról napra feszültebb a helyzet Észak-írország- ban, ahol a protestáns, il­letve katolikus lakosság küzdelme teljesen elmér­gesedett. Az egymást kö­vető bambamerényletek sorában legutóbb az észak­ír főváros egyik központi bankjában robbant bomba, s ennek következtében 24 ember sebesült meg. Bár a dokkmunkás sztrájk és a kihirdetett szükségállapot miatt Észak-írországból hazavezényeltek nagyobb brit egységeket, a tory- kormány rövidesen újabb angol csapatokat küld Észak-Irországba. A kon­zervatív kabinet ugyanis semmiféle más megoldást nem tud, vagy nem akar találni az észak-írországi égető szociális bajok, gaz­dasági nehézségek, valat mint a szélsőséges vallási ellentétek által kirobban­tott zavargások megszün­tetésére, mint a nyűt ka­tonai erőszakot. Az olasz kormányválság tíz nappal Rumor váratlan lemondását követően vál­tozatlanul zsákutcában van. A kijelölt miniszter- elnök ideiglenesen felfüg­gesztette kormányalakító megbeszéléseit. K. A. Nem alkudnak Carlos Lamarca dél-ame- ; rikai gerillavezető a Le | Monde-nak adott interjújá­ban kijelentette, emberei mindaddig folytatják a dip­lomaták és más közéleti személyiségek elrablását, amíg a brazil kormányzat nem hagy fel a bebörtön­zött foglyok rendszeres kín­zásával. Jugoszláv gazdasági intézkedések Korlátozzák a behozatalt, serkentik a kivitelt Nagy részvéttel * temették el Kiss Árpádot A jugoszláv parlamenti illetékes házai a szövetségi J kormány javaslatára az or-1 szág gazdasági helyzetének! megszilárdítása érdekében I elhatározták; korlátozzák a költségvetési többletet. Egy I másik indítvány érteimé- J ben — ideiglenes jelleggel! — ötszázalékos behozatali illetéket vezettek be a vámköteles áruféleségekre. Az első félév gazdasági jelenségei arra utalnak, nem lehet teljes egészében megvalósítani az 1970-es esztendőre meghatározott gazdaságfejlesztési felada­tokat. Kiegészítő rendelke­zések végrehajtására van szükség az áremelkedések megfékezése és a gazdasági helyzet súlyosbodásának megakadályozása érdeké­ben. A gazdasági életet min­den eddigi intézkedés elle­nére sem sikerült kellőkép­pen megszilárdítani. Az árak és a termelési költ­Szocialista hajózási társaság A szocialista országok hajózási együttműködése fejlődésének jelentős állo­mása a nemzetközi hajózá­si társaság megalakítása. A Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország. NDK, Romá­nia és a Szovjetunió hajó­zási vállalatait tömörítő társaság Gdyniában rende­zi be központi hivatalát, állandó titkárságát. Az ál­landó titkárság vezetőjévé S. Beigert, a lengyel ten­gerhajózási vállalat igazga­tóját választották meg. ségek emelkedésével együtt jár a fizetési mérleg to­vábbi romlása, a bankjegy- forgalom növekedése is. A jugoszláv kormány szerint ebben a helyzetben egyet­len megoldás van csupán: az egyensúly helyreállítása a nemzeti jövedelem elosz­tásában, vagyis megfelelő arányok kialakítása a ter­melés, a beruházások és a fogyasztás között. Jugoszláviában nyugtala­nítónak tartják a termelési költségek állandó emelke­dését, ami kedvezőtlen ha­tással van Jugoszlávia ver­senyképességére a világpia­con, így elkerülhetetlenül a fizetési mérleg további romlásával jár együtt. A költségvetési többlet zárolásával a jugoszláv kor­mány korlátozni kívánja a költségvetési és általános fogyasztást. Az 5 százalékos ideiglenes behozatali illeték bevezetésétől azt remélik, hogy az mérsékelni fogja a túlzott behozatalt és kedve­zően hat a kivitel fellendí­tését célzó erőfeszítésekre. Brisszeli tájékoztató A NATO állandó tanácsa pénteken másodízben hall­gatta meg a hét folyamán Gerard Smith-t, a stratégiai fegyverek korlátozásáról Bécsben folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon részt vevő amerikai kül­döttség vezetőjét. Jól tájékozott atlanti kö­rök szerint Bécsben pozitív módon halad a munka, és az amerikai küldöttség sok­kal kevesebb fenntartással él, már mint néhány hó­nappal ezelőtt. Pénteken a Kerepesi te­metőben a munkásmozgal­mi panteonban mély rész­véttel temették el Kiss Ár­pádot, az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány tagját, órszággyűlési képvi­selőt, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnö­két. Az elhunyt ravatalánál díszőrséget állt Apró An­tal, Nyers Rezső, dr. Ajtai Miklós, Ilku Pál, Kisházi Ödön, továbbá a kormány és a Központi Bizottság számos tagja, a tudományos és a műszaki élet számos vezető személyisége. Részt vettek a temetésen és díszőrséget álltak a ba­ráti országokból érkezett küldöttségek; Az MSZMP KB nevében Nyers Rezső mondott gyász­beszédet: — Pártunk Központi Bi­zottsága régi, ötször újra­választott tagját veszítette el, aki fáradhatatlan volt a munkában. Értelmiségi ember volt, kinek életútja a munkásvi­lágból indult, aki értelmi­ségiként visszatért létének Pénteken a Mező Imre úti temetőben mély rész­véttel kísérték utolsó útjá­ra a 82 éves korában el­hunyt Hikádé Aladárt, a párt egyik alapító tagját, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemel­kedő harcosát A munkásmozgalmi pan­teon fedett díszravatalozó­jában az elhunyt búcsúzta­tására nagyszámú gyászoló közönség gyűlt egybe. A munkásőrség központi férfikarának — amelynek Hikádé Aladár egykor tag­ja volt — munkásmozgalmi dala után elsőként az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Sebes Sándor j mondott búcsúbeszédet forrásához, azonosult a munkásság osztálycéljaival. Mit hagy ránk örökségül Kiss Árpád elvtárs? Politi­kai példáján túl konkrét műszaki fejlesztési tanul­mányok sorozatát, mely a népgazdaság egészét érin­tik. Egy olyan embertípus­nak a példáját, melyben szétválaszthatatlanul ötvö­ződik a mérnök és a köz­gazdász egy, a szocializmu­sért fáradhatatlanul küzdő harcos példáját, és a sze­mélyiségének az emlékét. A kormány nevében dr. Ajtai Miklós búcsúzott. Az Országos Műszála Fejlesztési Bizottság és a Műszaki és Természettudo­mányos Egyesületek Szövet­sége nevében Sebestyén Já­nos, az OMFB elnökhelyet­tese búcsúzott az elhunyttól. A gyászbeszédek elhang­zása után Kiss Árpádot a munkás-gyászinduló hang­jai mellett a panteon sír- sétányán helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartás az In- ternacionálé hangjaival ért véget. A Vas-, Fém- és Villa­mosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, a Munkásőrség és a partizán Szövetség ne­vében Bárányos József, a szakszervezet titkára bú­csúzott az elhunyttól. Spiesz József, a család, a régi harcostársak, a bará­tok nevében mondott bú­csúszavakat. A beszédek után gyászin­duló hangjai közben he­lyezték örök nyugalomra Hikádé Aladárt. A frissen hantolt sírt elborították a kegyelet, az emlékezés vi­rágai. A végső tiszteletadás az Intemacionálé hangjaival ért véget. Hikádé Aladár temetése Egyeztetett nézeteltérések A LEGMODERNEBB, elektronikus számítógép is beleizzadna, ha az alábbi egyenletet próbálná igazol­ni. Izrael 22 Phantom és száz Skyhawk gépet kért az USA-tól, ennek felét Washington hajlandó le­szállítani, mondván ez a kontingens pótolja azokat a gépeket, amelyeket 1967 óta lelőttek a Szuezi-csa- torna felett. Tel Aviv hi­vatalos kimutatása ugyan­akkor mindössze tizenkét gép elvesztését ismerte be. A REPÜLÖGÉP-szállítá­sok feletti amerikai—izraeli vita egyébként is olyan jel­legű, ami elsősorban a po­litikai manőverezés dosz- sziéjába tartozik és igen valószínű, hogy azok az amerikai szervek, amelyek a gépeket továbbítják, már jó ideje kialakított menet­rend alapján intézkednek, az átvevő izraeliek is haj­szál pontosan tudják, mi­kor milyen szállítmányok­ra számíthatnak. A rész­ben megjátszott huzavona nyilván az alábbi célokat kívánja szolgálni: 1. Nem túl ügyes módszerekkel be akarják bizonyítani, kato­napolitikai síkon az USA és Izrael között nem teljes az egyetértés. 2. Zsarolási kí­sérlet az arab államokkal szemben; ne nyújtsatok se­gítséget, mert akkor mi is lépünk. 3. Az időnként fel­bukkanó amerikai béketer­vek számára háttér — ve­lünk azért lehet alkudozni. ÍME a színjáték egy-két tipikus villámjelenete. 1970. május 21.: "az izraeli kül­ügyminiszter nem kapott kötelező ígéretet, csupán egyetértő hallgatást Ro­gers amerikai külügymi­niszterrel folytatott meg­beszélésén. Eban, kormá­nya megbízásából megis­mételte a kérést, hogy az Egyesült Államok haladék­talanul szállítson újabb ka­tonai repülőgépeket Tel Avivnak. Rogers állítólag azt mondotta, hogy Wa­shington véleménye szerint a helyzet egyelőre nem kö­veteli meg a repülőgépek szállítását, de hangsúlyoz­ta, az USA állandóan fi­gyelemmel kíséri a fejle­ményeket. 1970. június 23.: A Reu­ter értesülése szerint Ro­gers talán még 48 órán be­lül nyilatkozik kormánya döntéséről, az'Izraelnak el­adandó sugárhajtásos harci repülőgépeket illetően. Bi­zonyos jelekből washing­toni politikai körökben ar­ra következtetnek, a kor­mányzat végső döntést ho­zott az izraeli kérésről, hogy az Egyesült Államok szállítson 125 harci repülő­gépet Tel Avivnak. Carl Bartch külügyi szóvivő vi­szont már nem volt haj­landó válaszolni arra a kérdésre, hogy a döntés megszületett-e. 1970. július 12.: A New­sweek hírt ad arról, hogy Nixon elnök titokban uta­sította a Pentagont, azon­nal szállítson az izraeli lé­gierőnek Phantom típusú vadászbombázókat, és elekt­ronikus radarkészülékeket. Nixon, a lap szerint, bele­egyezett, hogy a gépeket még ebben a hónapban le­szállítsák. TALÁN nem felesleges még egy-két epizódot fel­eleveníteni, amelyek vilá­gosan tükrözik, hogy mini denekelőtt Izraelben kissé lebecsülik a nemzetközi közvélemény ítélőképessé­gét, amikor ilyen fogások­kal próbálnak operálni. 1970. június 29.: Izrael udvarias formában adta ki­fejezésre mélységes bizal­matlanságát a legújabb amerikai javaslatokkal szemben. i 1 1970. július 3.: 'Abba Eban izraeli külügyminisz­ter mélységes elégedettsé­gét fejezte ki Nixon elnök televíziós nyilatkozata fe­lett ... TEKINTVE, hogy a két, merőben ellentétes izraeli állásfoglalás között mind­össze négy nap telt el, bi­zonyára kemény feladatok­kal kell megbirkóznia a State Departement izraeli referenseinek az állandóan váltakozó izraeli álláspont értékeléséről. — Persze amennyiben mindezt ko­molyan kellene venniük. De félretéve a kikény- szerített iróniát, azért az is helytelen lenne, ha mi azt hinnénk, Izrael és Washington tökéletesen azonos dioptriájú szem­üvegen keresztül szemléli a világot. Rogers és Eban megbeszéléseinél is érezhe­tő volt, azért vannak tak­tikai különbségek. így pél- I dául Izrael Libanon elleni támadása csökkentette az USA befolyását ebben a hagyományosan amerikai orientációjú arab ország- ban, amit az USA-ban nem fogadtak örömmel. Ugyan­akkor a nézeteltérések hangsúlyozása washingtoni hivatalos körök részéről azt szolgálta, hogy fenntartsa az amerikai diplomáciai le­hetőségeket az Arab-Kele­ten. A REPÜLÖGÉP-szállítá- sokkal kapcsolatban is nyil- vánvaló, hogy Izrael többet kér, mint amennyit Was- j hington adni hajlandó. De ha felidézzük Nixon egyik legutóbbi nyilatkozatát: az í USA olyan módokat talált Izrael megsegítésére, ame- j lyeket nem lehet nyilvá- j nosságra hozni, akkor még- 1 iscsak az derül ki, Izrael távol van az USA-tól, de ezt a távolságot azért in­kább áthidalni, mintsem növelni igyekeznek az ér­dekelt felek, MBnkásszolidarltás HÁGA (MTI) Rotterdamban, Amszter­damban és Hollandia más nagy kikötővárosaiban na­pok óta vesztegelnek az Angliából érkezett, illetve Angliába készülő hajók. A holland dokkmunkások, a sztrájkoló angol dokkmun­kásokkal való szolidaritás jegyében, mindenfajta műm. kát beszüntettek a Hollan­diát és Angliát összekap­csoló 15 hajózási vonalon. DOKKMUNKÁSOK SZTRÁJKJA ANGLIÁBAN Kedd óta szünetel a na gy-britanniai kikötőkben a hajók ki- és berakása, mivel sztrájkolnak a dokk­munkások. Southamptonb an még ennek a spanyol utasszállító hajónak a kiszolgálását is megtagadták. A hajó tisztjei és legénysége rakták be az utasok bő­röndjei t?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents