Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
Á fejlődés útjait keresik Dunavecsén Többet vártunk... Mérlegen a Kiskunfélegyházi Vasas Bizonyos, hogy a Kiskunfélegyházi Vasas tavaszi szereplését és az elért helyezést csalódással nyugtázták a megye sportkedvelői. Tény, hogy a múlt évi kitűnő szereplés után mindenki lényegesen többet várt. Tavaly a 6. helyen végeztek és megelőzték többek között a három nagynevű vasutas csapatot (Szolnok, Cegléd. Szeged), most pedig feltűnően rossz — 14:24-os gólaránnyal mindössze a 12. hely futotta a Vasas erejéből. A tavasszal 6 mérkőzésen maradt érintetlen az ellenfelek hálója és az a körülmény magától diktálja, hogy Fejes József edzőnek a Nyári Kupa alatt és a felkészülés során elsősorban a csatársor gólerejét kell növelnie. Persze, ha alaposabban vizsgálat alá akarjuk venni a csapat teljesítményét, akkor egészen az alapozásig vissza kell mennünk. Kiderül, hogy olyan játékosok, akik korábban becsülettel végigcsinálták ezt a nehéz és egyáltalán nem szórakoztató időszakot — például a kulcsjátékosnak számító Cserkó — az idén csak ím- mel-ámmal készülődtek. Talán lebecsülték a bajnokságot, vagy azt gondolták, hogy itt rutinból is meg lehet élni. Persze, nemcsak Cserkő- val. hanem a többiekkel is előfordult, hogy igyekeztek kibújni a terhes kötelezettségek alól. Hiba lenne azonban mindent a játékosokra kenni. Valójában a vezetőség sem tett semmit azért, hogy a szakosztályt elmozdítsa a holtpontról. A szakosztály vezetője már éppen egy éve lemondott. Igaz, az elnökség ezt nem fogadta el, ez azonban semmit sem változtatott azon, hogy a régi szakosztályvezető semmit sem csinált. Maradt tehát egyetlen vezetőnek Barta József intéző, aki — nem tehetett mást — a szakosztályvezetéstől a budapesti képviseletig mindent egyedül csinált. Örömmel nyugtázhatjuk most, hogy ezen a téren komoly változás történt. Kovács Lajos vállalta a szakosztály elnöki tisztet, s tőle sokat remél a Vasas tábora. Barta József szakosztályvezető, Kovács Dezső pedig, aki ugyancsak régi sportember, az intéző lett. Azt is meg kell mondanunk őszintén, hogy a fentebb felsorolt hibákért a szakosztály vezetését sem lehet teljes egészében hibáztatni. Cserkó váratlan kiválása kényszerhelyzet elé állította az edzőt. Helyére Sahint, a csapat legsokoldalúbb játékosát kellett hátravonni, s ő bár itt is a maximumot nyújtotta, középpályán nem akadt méltó helyettese. Érzékenyen érintette a csapatot Bolya távozása, reméljük azonban Hluchány visszatérésével ez a kérdés is végleges megoldást nyer. A fentieken kívül még sérülések és eltiltások gátolták a csapat eredményes szereplését. Ha már mindenkit megbíráltunk, nem maradNem játszott alárendelt szerepet a Volán BKV ELŐRE—KECSKÉMÉ TI VOLÄN 1:0 (0:0) Kecskemét. MÁV-pálya, 100 néző, vezette: Szabó. • BKV Előre: Rothermel — Csider, Egervári, Tordi — Burányi, Raucsik — Tóth (Tuba), Kovács, Kalmár (Gündert), Matus, Széles. Edző; Orczifalvi István. K. Volán: Rácz — Kovács, Soós. Söröli — Nagy, Gavallér — Lédeczi, Zsákai, Simon, Kripóczki (Csikós), Varga. Edző; Vujovich Ferenc. Az első félidőben a BKV Előre játszott a szél támogatásával és nagy mezőnyfölényt harcolt ki. A 13. percben Tóth a kifutó Rácz felett emelt kapura, de a labda a kapufa belső éléről vágódott ki a mezőnybe. A 23. percben Kalmár volt óriási gólhelyzetben, de a Volán kapusa bravúrosan hárított. A Volán szórványos elfutásokkal kísérletezett, ami időnként sikerült is. A 28. percben Kripóczki jó labdával szöktette Simont, aki azonban lemaradt az akcióról és oda lett a helyzet. A 36. percben — egy BKV Előre- támadás végén — Kalmár megsérült és el kellett hagynia a játékteret. A félidő hátralevő részében továbbra is a fővárosiak játszottak fölényben, de Rácz biztosan védte kapuját. Szünet után — néhány percig — változatos mezőnyjáték alakult ki, de a Volán csatárai a labda birtokában sem tudtak kibontakozni és így ismét az Előre lépett fel támadólag. Raucsik a fővárosiak középpályása nagyszerű formában játszott és nagy része volt a támadások indításában. Szerencsére a kecskeméti védők — a támadósortól eltérően — nem tisztelték az NB I. B-s együtest és ennek köszönhető, hogy a 80. percig megőrizték hálójukat a góltól. Ekkor Rácz kimozdult a kapujából, s a jó helyzet- felismerő Raucsik nem hibázott. 1:0. A találkozó hátralevő részében is az Előre játszott nyomasztó fölényben, de gólt már nem tudott elérni. A találkozó érdekessége, hogy Rácz kétszer futott ki olyan labdára, amely mindenféle számítás szerint elérhetetlen volt. Először az első félidőben, amikor a kapufa belső éle mentett, másodszor a 80. percben, amikor gólt kapott. Két hibából egy gól. Ettől függetlenül a kecskeméti csapat legjobbja volt. Dicséretet érdemel még a Volán közvetlen védelme, illetve Raucsik (a mezőny legjobbja), Matus. Szabó tárgyilagosán vezette a mérkőzést. hat ki a sorból Fejes József edző sem. Az ő lelkesedése és szakértelme nem vonható kétségbe, mégis — véleményünk szerint — követett el néhány hibát. Például, hogy a távozni készülő Farkas helyett nem próbálkozott előbb Bellával. A korábban 100-as futóként ismert játékos a kivételes gyorsaságával sok zavart okozhat az ellenfelek védelmében. A most folyó Nyári Kupa-mérkőzéseken már történtek lépések a kibontakozás felé. Ilyen például többek között Pólyák beállítása, aki szintén nem okozott csalódást. Ha a most induló őszi-tavaszi bajnokság előtt Cserkó — akit 28 évével korai lenne az „öregek” közé sorolni — mégis meggondolná magát, akkor újból ütőképes csapat örvendezteti meg hétről hétre a Vasas népes szurkolótáborát. Pálfi József Ha manapság Dunanve- csén jár az ember, beszélgetések közben leginkább két téma kerül szóba: a területi átszervezés meg a helyi sportkör helyzete. Keresik, kutatják azokat a lehetőségeket, módokat, amelyekkel ez a nagy múltú, hajdan szép sikereket elért egyesület rátalálna a továbbfejlődés útjára, s elfoglalná régi helyét a megye sportéletében. Abban egyetértenek a vitapartnerek, hogy az alapvető feltételek együtt vannak a kedvező változáshoz, a megoldást illetően azonban már eltérők a vélemények. Ki legyen a gazda? Az elmúlt évben gyakran szerepelt terítéken a fő probléma: ki legyen a egyesület gazdája? Voltak, akik önálló falusi sportkör mellett kardoskodtak, mások tsz-sportkör létrehozásával akarták eldönteni ezt a kérdést. Az idő aztán bebizonyította, hogy a helybeli termelőszövetkezetek — bár az évi 8000 forintos támogatásuk és egyéb segítségük enyhítette az egyesület gondjait — Két forduló a megyei bajnokságból Egyetértés, Kiskunmajsa— Izsák, Szánk— K. Dózsa II. DÉLI CSOPORT " Augusztus 2.: Császár- töltés—Tompa, Kkhalasi MÁV—Bajai Bácska Posztó, Kalocsai VTSK—Bácsalmás, Miske—Szamuely SE, Kinizsi SE—Gábor Á. SE, Katymár—Vaskút, Jánoshalma—Kisszállás, Hajós—Csávoly. Augusztus 9.: Csávoly— Jánoshalma, Kisszállás— Katymár, Vaskút—Kinizsi SE, Gábor Á. SE—Császár- töltés, Szamuely SE—Kalocsai VTSK, Bácsalmás— Kiskunhalasi MÁV, Bajai Bácska Posztó—Miske, Tompa—Hajós. Nem mondunk újat azzal, hogy a sorsolások nem függetlenenk egymástól. A különböző és el nertv ha-' nyagolható mellékkörülmények — például pályahiány, vagy hogy azonos község és város csapatai ne ugyanakkor játszanak otthon vagy vidéken — szükségessé teszi, hogy az alsóbb osztályú bajnokságok sorsolását a magasabb osztályhoz igazítsák. A labdarúgó NB Ill-ban csak augusztus 16-án indul meg a küzdelem, a megyei bajnokságban nálunk viszont már augusztus 2-án lesz a rajt. Mivel az NB III-as sorsolások még nem kerültek nyilvánosságra, így a megyei labdarúgó szövetség csak az augusztus 2-i, és 9-i fordulók sorsolását készítette el. Ezt az alábbiakban közöljük olvasóinkkal; ÉSZAKI CSOPORT Augusztus 2.: Izsáki ME_ DOSZ—Szánk, Egyetértés —Kiskunmajsa, Radnóti SE —Kkfh. Vasas II., K. MÁV —K. Voláp, Kunszentmik- lós—Klapka SE, Tiszakécs- ke—Fémmunkás, Apostag —Alpár, K. Dózsa II.—Városföld. Augusztus 9.: Városföld —Apostag, Alpár—Tisza- kécske. Fémmunkás—Kun- szentmiklós, Klapka SE— K. MÁV, K. Volán—Radnóti SE, Kfh. Vasas II.— Moíocross-verseny Kecelcn Július 26-án vasárnap országos meghívásos moto- cross-versenyt rendez a Keceli Tőzeg Sportkör motoros szakosztálya a már népszerű téglagyári pályán. Előreláthatólag az ország valamennyi klubja részt vesz a versenyen és több neves országos motorosbajnok részvételére számítanak» nem tudták maradéktalanul teljesíteni a sportkör irányítása terén adódó feladataikat. Üj, „tehetősebb” patrónust kellett hát keresni, s meg is találták az évről évre erősödő Vegyesipari Vállalat „személyében”. Az 1968-ban kötött házasság jól sikerült: jelentősen emelkedett az anyagi támogatás mértéke. Felújították a szakosztályok felszerelését, öltözőt, szertárost, utazásokhoz gépkocsit biztosítottak az egyesületnek. A várt eredmények azonban nem következtek be. A sportkör vezetőségében felütötte fejét a széthúzás, a viszálykodás, s ez nagyban kihatott a szakosztályok teljesítményére is. Aztán jött az újabb kedvező fordulat: a faluban levő üzemek, intézmények bevonásával új sportköri vezetőséget alakítottak ki, melyben a „főrészvényes” továbbra is a Vegyesipari Vállalat maradt, viszont helyet kaptak mindazok, akikre az irányítás szempontjából számítani lehet. A döntés helyesnek bizonyult, megerősítve annak az elvnek a fontosságát, hogy színvonalas községi sportélet csak széles körű összefogással, az erők és lehetőségek összpontosításával alakítható ki. I Melyiket szeressem' Dunavecsén a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Az igazolt versenyzők száma meghaladja a 40-et, így érthetővé válik az, hogy a támogatási rendszerben ez a szakosztály részesült legnagyobb mértékben az anyagi javakból. Ugyanakkor a megyei II. osztályban szereplő és egyre ütőképesebb női kézilabdacsapat, de a sakk- szakosztály is anyagi gondokkal küzd. Legfontosabb feladat tehát e téren az anyagi eszközök differenciáltabb elosztása, ezzel párhuzamosan ésszerűbb felhasználása a szakosztályoknál. Edzők jönnek — edzők mennek... Sok gondot okoz a működő szakosztályoknál a szakvezetők váltakozása. Igaz, ebben objektív okok is közrejátszanak — elköltözés, más munkakör betöltése. Az elmúlt években például három edző is irányította a labdarúgókat, de közülük csak Szabó János maradt huzamosabb ideig a csapat élén. Most azonban ő is munkahely-változtatásra kényszerült, így új edző, Kovács Endre vette át a csapat irányítását, aki egyben aktív játékos is. Az edzőváltozások ráirányítják figyelmünket egy — talán országos — gondra. Mielőbb gátat kellene vetni a szakvezető- vándorlásnak, legyen az falusi kiscsapat, vagy fővárosi „menő” egyesület. Végeredményben a du- navecsei sportkör gondjai az önmaguk teljesítményével elégedetlen, a fejlődést sürgető és érte tenni akaró emberek gondjait jelzik. Nem a helyi sportélet kátyúba ragadt szekerét kell kirángatni a problémák nyűgéből, hanem a lehetőségeket jobban kihasználva a fejlődét ütemét kell meggyorsítaniuk. Ez a vecsei sportszerető emberek legidőszerűbb feladata —■, s nem is kevés.->■ Csapai Lajos Kiskunfélegyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet értesíti kedves vendégeit, hogy az alpári halászcsárdát MEGNYITOTTA. Kitűnő ételek és italok. Hangulatos zene, romantikus környezet. Jó szórakozás. 1668 Láttuk — hallottuk KECSKEMÉTEN és a megye más városaiban csendesek a pályák. Egy- egy munkahelyi spartaki- ádról, vagy éppen valamelyik szakszervezet által rendezett sportünnepélyről érkezik szerkesztőségünkbe hír. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán volt jelentősebb labdarúgó-esemény, de sem Kecskeméten, sem Félegyházán nem okozott izgalmat a szurkolók körében a Nyári Totó Kupáért folyó mérkőzés. A nézőtéren helyetfoglaló labdarúgóimádók, akik még ilyen kánikulában sem maradtak otthon, azon vitatkoztak vajon van-e komoly sportértéke ezeknek a nyári kupamérkőzéseknek? A vélemények megoszlottak. Többen azt mondták, hogy semmi értelme az egésznek, hiszen különösebb tét nem forog kockán. Engedjék pihenni a játékosokat, legalább kikapcsolódnak a szünet idejére. A SZURKOLÓK másik része helyeselte a részvételt. Igaz, nem nagy tétről van szó, de láthattuk például a K. Dózsa—BKV Előre találkozón, hogy a kecskeméti együttes azokat a játékosait szerepeltette (Zalaegerszegen is így volt!), akik eddig ritkán jutottak szóhoz. Akik tehát a bajnoki mérkőzéseken a szakvezetőknek és a szurkolóknak sem tudták kellően bebizonyítani, hogy rájuk bátran támaszkodhatnak, szükség esetén bármikor bedobhatják őket a „mély vízbe”. A zalaegerszegi meglepő győzelem után nagy várakozással tekintettünk mi is a csapat szereplése elé. A BKV ELŐRE ellen is jól játszott a csapat és valóban többen bizonyítottak. A csapat védelmére csak az első negyvenöt percben hárult nehéz feladat. Jó volt nézni, hogy Oláh és Franczkó amikor tehették, előretörtek és így okoztak zavart a fővárosi kapu előtt. Meglepetés volt Simon II. erőtől duzzadó játéka. Végig „hajtotta” a kilencven percet és remek szerelések után pompás labdákat küldött előre a csatároknak. Mellette Dobó is igen jó középpályásnak bizonyult. A csatársor okozta a legkellemesebb meglepetést. Balatoniról tudtuk, hogy szemfüles, gólerős játékos. Bánhidi- ról eddig vegyes benyomásunk volt. Most már tudjuk, hogy kitűnő jobbszélső. Ha mindig ilyen akarással küzdene, nehezen lehetne kiszorítani a Dózsa első csapatából. A többiek, Czéh, Pasek és Tatár (majd Losonczi) remek dolgokat műveltek. Nagy részt vállaltak a szép győzelem kivívásából. A mérkőzés végén természetesen nagy volt az öröm a nézőtéren és a Dózsa öltözőjében is. Már senki sem vitatta, hogy jó, avagy rossz-e a Nyári Kupa. EGY AZONBAN bizonyos. Kellemes gondjai lesznek a Dózsa szakvezetőinek az elkövetkező hetekben. A sok jó formában levő játékos közül kikből álljon fel a csapat? A válasz természetesen nem lehet más, mint az, hogy mindig a legjobbak kapjanak helyet a kezdő csapatban. Hogy kik lesznek azok? Ez dől maid el a felkészülés hetei alatt. M. I.
