Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

S. oldat 1970. július 18. csfltSrtg* T 'VUJUp? AMIÓTA a kivert francia gyarmatosítók nyomában az ameri­kaiak jelentek meg a vietnami hadszíntéren, egyre több az olyan helységnév, amely a betolakodók és báb- j jaik brutalitásáról, a lakosság tömeges le­mészárlásáról emléke- egyezmények megkötése zetesek. Nem sokkal a genfi után Washington tudtával és beleegyezésével a Phu Loi-i koncentrációs táborban politikai foglyok tízezreit mérgezte meg az amerikaiak által támogatott saigoni bábrezsim. Erre a felháborító esetre sokan már alig em­lékeznek, hiszen csaknem másfél évtizeddel ezelőtt tör­tént. A TÖMEGGYILKOSSÁGOK, politikai foglyok, ártat­lan asszonyok, gyermekek, öregek lemészárlása, bántal­mazása mindennapos jelenség azóta is az egész indokí­nai térség USA-bábkormányok fennhatósága alatt levő vidékein. A közelmúltban derült fény a My Lai tömeg­vérengzésekre, ahol mint ismeretes, egy benyomuló ame­rikai egység, mert olyan parancsot kapott, hogy lőjön mindenre, ami mozog, gyermekeket, asszonyokat és öre­geket gyilkolt halomra. LEGÚJABBAN pedig a dél-vietnami pártok mentén levő Con Son szigeten elkövetett szörnyűségekről érke­zett híradás. Amerikai képviselőkből álló ténymegállapí­tó bizottság járt a szigeten, hogy megvizsgálja, hogyan bánik a saigoni bábrezsim a politikai foglyokkal. A bi­zottság tagjai így jutottak egy rejtekajtón keresztül a föld alatti betonketrecekbe, ahol több száz férfit és nőt zsúfoltak össze, s tartottak embertelen körülmények kö­zött. Az AFP hanoi tudósítója két nappal ezelőtt sajtó- értekezleten találkozott négy volt fogollyal, akik a Con Son szigeti „tigrisketrecekből” menekültek. A volt fog­lyok, köztük egy nő, éveket töltöttek az említett bör­tönben, ahol havonta tucatjával pusztultak az emberek. Elmondották, hogy őreik szappanos vizet töltöttek erő­szakkal a szájukba, kutyákat eresztettek rájuk, a nők­nek üvegpalackokat erőszakoltak a nemiszervébe. Az újságírók úgy hallgatták a borzalmakat, mintha a maut- hauseni koncentrációs tábor menekültjeinek elbeszélését hallgatták volna —, írja az AFP tudósítója. A sajtóérte­kezleten a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány küldöttsége az amerikaiak és saigoni bábjaik háborús bűntetteit leleplező dokumentumokat adott át az új­ságíróknak. Ebből kitűnik, hogy a saigoni bábrezsim több mint 200 ezer embert tart börtönben, vagy kény­szermunkán. Ezek a börtönök és táborok — mintegy ezer van belőlük — az Egyesült Államok pénzén épül­tek, s e célra juttatott összeg csaknem félmilliárd dollár körül mozog. .. . , A Con Son szigeti „tigrisketrecek” szörnyűségéit fel­táró amerikai képviselő felszólította Nixon elnöxöt, cse­lekedjék azonnal, mert ellenkező esetben Con Son szi­getet Auschwitzal, Dacháuval, vagy Buchenwalddal ha­sonlítja össze a világ. Ez az összehasonlítás azóta mar megtörtént. Az amerikai csapatok és a saigoni bábrezsim kegyetlenkedései fölötti felháborodás hulláma egyre na­gyobb méreteket ölt az Egyesült Államokban is.^ ^ Felhívás a világ parlamentjeihez A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Indokinával kapcsolatos nyilatkozata tanulságok Az elmúlt évben — írja a Rudé Právo szerdai kom­mentárja —. nagy lépést tettünk előre baráti viszo­nyaink helyreállításában a Szovjetunióval és más szo­cialista országokkal. Sok kapitalista ország kommu­nista pártja felülvizsgálta korábbi álláspontját a cseh­szlovákiai politikai fejlő­déssel kapcsolatban. Az új pártvezetésnek a normali­zálásban elért sikereit olyan körökben is elismerik, ame­lyek nem tanúsítanak kü­lönösebb jóindulatot irán­tunk. A cikk a továbbiakban felteszi a kérdést: mi az oka annak, hogy a Szovjet­unió oly sok becsületes és őszinte barátja és sok irí- ternacionalista érzelmű em­ber is felült az 1968. évi Brit— nyugatnémet tárgyalás Lord Carrington az új brit hadügyminiszter szer­dán hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köz­társaságba érkezett és meg­kezdte tárgyalásait bonni kollégájával, Helmut Schmidttel. Carrington csü­törtökön és pénteken az NSZK-ban állomásozó brit ígységeket tekinti meg. ellenséges propaganda kampánynak. Sok elytárs akkori állás­pontját azzal magyarázza, — írja ezután a lap — hogy az eseményekről csak az újságokból és a rádió­ból értesült. Feltételezték, hogy saját erőnkből is megakadályozhatjuk a vég­zetes eseményeket. Nem tudják azonban, hogy a biztonsági szervek és a népi milícia cselekvőképes­ségét a tömegtájékoztató eszközök megbénították, s a vezetők nem óhajtottak fellépni a támadó ellen- forradalommal szemben. MOSZKVA (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa megvizsgálta az indokínai térségben kiala­kult helyzetet. A parla­ment teljes egészében jó­váhagyta a szovjet kor­mánynak arra irányuló po­litikáját és gyakorlati lé­péseit, hogy az imperia­lista agresszió elleni harc­ban támogassa az indokí­nai népeket. A nyilatkozat mindenek­előtt rámutat: a hadműve­letek kiterjesztése Kambod­zsára közvetlen folytatása az Egyesült Államok viet­nami agressziójának és a laoszi fegyveres interven­ciójának. Ezzel összefüg­gésben a nyilatkozat arra figyelmeztet, hogy miköz­ben az amerikai légi had­erő provokációs berepülé­seket hajt végre a VDK területe fölé, Washington azzal fenyegetőzik, hogy fel­újítja a bombatámadáso­kat a VDK ellen. A Leg­felsőbb Tanács egyöntetű­en elfogadott nyilatkozata felhívással fordul a világ parlamentjeihez és jószán­dékú embereihez, hogy til­takozzanak az amerikai kormány agresszív indokí­nai cselekményei ellen és határozottan követeljék az amerikai és szövetséges csapatok azonnali, teljes és feltétel nélküli kivonását ebből a térségből. A Szov­jetunió internacionalista kötelességét teljesítve ma­radéktalanul támogatja a nemzeti felszabadító moz­galmat. A szovjet nép test­véri rokonszenvét nyilvá­nítja Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei iránt, követeli az amerikai kor­mány agresszív indokínai cselekményeinek beszünte­tését. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa megállapítja, hogy az amerikai militaristák továbbra is cinikusan sem­mibe veszik a laoszi sem­legességről szóló nemzet­közi megállapodást, meg­gátolják, hogy az ország különböző politikai csopor­tosulásai megállapodjanak a laoszi politikai rendezés programjában. A szovjet parlament ismételten hang­súlyozza, hogy a legutóbbi indokínai események ismé­telten bizonyítják az ame­rikai imperializmus hódí­tó és gyarmatosító elkép­zeléseit. Nem kétséges, hogy az Egyesült Államok uralkodó köreinek agressziós és rab­ló politikája Vietnam, La­osz és Kambodzsa népei ellen kudarcra van ítélve — fejeződik be a szovjet parlament nyilatkozata. Kinevezték a finn kormányt HELSINKI (MTI) Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök szerdán ki­nevezte a finn kormányt. A Karjalainen miniszter- elnök vezetésével megala­kult új finn kormány öt parlamenti párt koalíciója­ként jött létre. A finn szo­ciáldemokrata párttól öten, a közép- (centrum) párttól négyen, a népi demokrati­kus uniótól hárman, a svéd néppárttól ketten vesznek részt az új kormányban és egy személlyel képvisel­teti magát a liberális nép­párt is. Van továbbá az új kormánynak egy úgyneve­zett független tagja, aki azonban a liberális nép­párthoz áll közel. A mostani finn kormány- alakítás egyik érdekessége az — emeli ki a DPA — hogy ellenzékbe szorult az a két párt — a konzervatív nemzeti koncentráció párt-' ja és a finn kisparasztpárt — amelyek a március 1-i választások egyéni győzte­seinek voltak tekinthetők. E két párt azonban olyan nacionalista beállítottságú elemeket tömörít, amelyek ha kormányt alakítanak — Kekkonen elnök és a fele­lősségtudattal rendelkező finn politikusok többségé­nek véleménye szerint — nem biztosítják a jelenlegi semlegességi politika foly­tonosságát. A finn szuve­renitás és nemzeti függet­lenség fenntartása szem­pontjából azonban létfon­tosságú az utóbbi évtize­dekben kialakult biztonsá­gi politika folytatása, ami­hez — a helsinki politiku­sok álláspontja szerint — minél szélesebb parlamenti alapokkal rendelkező, sok­színű kormány a legjobb biztosíték. Visszaverték a támadó izraeli gépeket A Mena gyorshírben je­lenti, hogy az egyiptomi légierő szerdán visszavert 20 izraeli harci repülőgé­pet, amely több hullámban támadott egyiptomi álláso­kat a Szuezi-csatoma öve­zetében. Az egyiptomi fél nem szenvedett vesztesége­ket. A támadást Tel Aviv- ban is megerősítették, ki­emelve azonban, hogy a gépek „sértetlenül vissza­tértek”. Egy izraeli katona meg­halt két másik pedig meg­sebesült, amikor harckocsi­juk a Sínai-félszigeten fek­vő El Arish városában ked­den aknára futott. A vá­rosban kijárási tilalmat rendeltek el, több személyt letartóztattak. A Mena ammani tudósí­tója által adott helyzetkép szerint a jordániai fővá­Püspöki székért festmények LONDON (MTI) A londoni nemzeti kép­tár állítólag felfedezett egy valódi Raffaello-festményt egy kép tisztításakor, amely már 146 éve a képtár fa­lán függött. A festményt, amelyről eddig azt hitték, hogy csupán másolata egy jelenleg a firenzei Uffizi- palotában található kép­nek, — XI. Gyula pápa portréja. A londoni képtár szakértői úgy vélik, hogy ennek a fordítottja igaz: Londonban van az eredeti festmény és Firenzében a másolat. A megtisztított képet a valódiságát bizonyító üsz­szehasonlító fényképekkel és tudományos dokumentá­ciókkal együtt szerdától kezdődően állították ki a nemzeti képtárban. A fest­ményt Sfondrati kardiná­lis távolította el 1591-ben egy római templomból. II Rudolf császárnak próbál­ta eladni, ez azonban nem sikerült, majd 1608-ban 71 értékes képet cserélt el Cremona püspöki székéért. A csereügyletek sorát Borghese Scipio kardiná­lis zárta le. Dokumentu­mok bizonyítják, hogy a festményt a XVII. század­ban a Borghese család gyöiteméay.éhea. .vall rosból eltűntek a harcko­csik és a fegyverek, Am­man környékén megfogyat­koztak a járőrök. A Palesz­tinái fegyveres harc pa­rancsnoksága együttműkö­dik a kormánycsapatokkal. Rogers Nixont cáfolja Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Nem látom jelét annak, hogy egy jottányival is kö­zelebb jutottunk volna a háború tárgyalásos rende­zéséhez, mint egy évvel ez­előtt voltunk — jelentette ki Rogers külügyminiszter egy rádiónyilatkozatban arra a kérdésre válaszolva, hogy az USA kambodzsai akciója közelebb hozta-e a békét Indokínában. A kül­ügyminiszter nyilatkozata szöges ellentétben van Ni­xon elnök július 30-i kam­bodzsai zárójelentésének ama tételével, amely sze­rint az invázió olyan kato­nai siker volt, amely elő­mozdítja az igazságos béke esélyeit Rogers értékelése szerint az USA kambodzsai akció­ja a kommunista Kína be­folyását növelte, márpedig Peking tárgyalások helyett a hosszan elhúzódó háború híve Indokínában. Az elnök kincstári opti­mizmusa és a külügymi­niszter leplezetlen pesszi­mizmusa közt megnyilvá­nuló ellentétben washing­toni megfigyelők újabb je­lét látják a Fehér Ház és a külügyminisztérium kö­zötti kötélhúzásnak. Nyílt titok, hogy Nixon elnök legfőbb külpolitikai tanács­adója, Henry Kissinger és Rogers külügyminiszter kö­zött heves összetűzések van­nak a külpolitikai dönté­sekben való meghatározó szerepért. Rogers mostani nyilatko­zata, amely az elnöki záró- jelentés legfontosabb téte­lét látszik megcáfolni, an­nál nagyobb feltűnést kel­tett, mert hasonló nézetel­térések mutatkoznak a kö­zel-keleti politika kérdésé-; ben is. ARAB AKTIVITÁS AZ ARAB országok ak­cióinak összehangolására Tripoliban a közelmúltban elfogadott program, amely líbiai, iraki és algériai ja­vaslatokra épül, három alapelvet rögzít: 1. a meg­szállt területek felszabadí­tásának egyetlen eszköze a harc; 2. az USA ellensé­ges magatartást tanúsít az arabok iránt, mivel telje­sen elkötelezte magát Iz­rael mellett; 3. a harchoz szükséges arab erőforrá­sok még kimerítetlenek, mozgósításukra szükség van. A HATNAPOS háborút követően a khartoumi csúcs- konferencia határozataiban szükségesnek mondott ak­cióegység csak a korábbi ellentétek „befagyasztását” jelenthette. Az arab világ jobbszárnya arra számí­tott, hogy olyan történel­mi pillanat érkezett el, amikor a katonailag nehéz helyzetbe került progresz- szív arab országok helyett az olajmonarchiák kezük­be ragadhatják a kezde­ményezést — akár azon az áron is, hogy a nyugati vi­lághoz fűződő kapcsolatai­kat időlegesen lazábbra en­gedik. Számításaik kudarc­ba fulladtak, az arab vilá­got nem sikerült kiszakí­tani a haladó népek köré­ből. AZZAL párhuzamosan, bagy csökkent az olaimo­narchiák politikai manő­verezési lehetősége, ismét jelentkeztek az arab vilá­gon belüli politikai törés­vonalak, azaz fokozatosan kiújultak a hatnapos há­ború előtti politikai ellenté­tek. Következésképpen is­mét akadályok támadtak a közös ellenség elleni egy­séges fellépés útján. ILYEN körülmények kö­zött, az aktív védekezés politikájának meghirdeté­sét követően a harcot tu­datosan vállaló országok­nak félreérthetetlenül tud- niok kellett, kire számít­hatnak és kire nem. A múlt év decemberében ren­dezett rabati csúcstalálko­zó — nem kétséges — ilyen politikai vízválasztóként szerepelt. A Rabatot köve­tő polarizáció mégsem az Izraellel szembeni fronto­kat gyengítette, hanem a földrajzilag szomszédos, po­litikailag egymáshoz közel­álló, Szudán—Líbia— Egyiptom háromasszövet- ségnek, vagyis egy prog­resszív arab csoportosulás­nak a kiinduló pontjává vált. SZINTE bizonyosnak le­hetett tekinteni, hogy ez a pozitív mag képes lesz maga köré gyűjteni mind­azokat az arab világon be­lüli erőket, amelyek ma­guk is feladatuknak érzik a megszállt területek visz- szaszerzéséért folytatott harcot és szívesen teszik magukévá — feledve má­sodlagos jellegű nézetelté­réseiket, „családi perpat­varaikat” — a végelátha­tatlan viták helyébe lépő határozott akcióprogramot. Kétségtelenül ezzel magya­rázható mind Algéria, mind Szíria, mind pedig Irak aktív jelenléte. A HARCOT tudatosan vállaló arab országok Tri­poliban bontakozó szövet­sége, amit a líbiai fővá­rosban rendezett összejö­vetel inkább csak dekla­rált, közrejátszott abban, hogy az amerikai diplomá­cia hosszabb szünet után, e részleges csúcstalálkozó előestéjén ismét mozgásba lendült. Ügy tűnik, Wa­shington engedményeket tett korábbi álláspontjához képest. De a közel-keleti válságban tanúsított ma­gatartása alapvetően még­sem változott. Az Egyesült Államok ezúttal is a meg­szállt területek egy részé­nek átengedését követeli Izrael javára. Érthető ezek nyomán a haladó arab vi­lág elutasító magatartása. Sőt, logikusan következik az is, hogy az egységtörek­vések megzavarására irá­nyuló amerikai akció visz- szájára fordult; éppen —a korántsem teljes, de így is rendkívüli jelentőségű — részleges egység megterem­téséhez járult hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents