Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

1970. július 15. szerda

5. oldal

Az olasz fasizmus története

Az olvasó és a szakember egyaránt érdeklő- léssel veheti kezébe a Kossuth Könyvkiadó által íeg jelentetett könyveit,

mely érdekes, olvasmá- íyos és sok eredeti tanul- ággal szolgál.

A szakemberek különféle orrásokból már eddig is ok mindent tudhattak az lasz fasizmus történeti, azdasági, ideológiai és po- tikai kérdéseiről. Kis Ala- ár könyve révén ezeknek z ismereteknek egy na- yon jelentős hányada tör- énetileg elemezve, rend- zerezve most válik hozzá- árhetővé a széles nyilvá- osság számára. Maguk a zakemberek is bőséggel élhetnek újdonságokra eben a munkában, mert a adós, marxista szerző 114 jrrásmű anyagát dolgozta íl. A csatolt bibliográfiá- an megtalálhatjuk a ko- abeli dokumentumokat és Tónikákat, valamint a leg- rodernebb és legautenti- usabb olasz marxista és olgári szellemű, a tárgy- yal foglalkozó monográfi- kat, a kérdés szakirodáidnak legjellegzetesebb és ígjelentősébb térmékeit.

A szélesebb közvélemény ígyelme érthető módon a ilágot lángbaborító német asizmus nagy történelmi anulságai felé fordult, leghatározva így bizonyos zükségleteket a könyvki- dás, s részben a tudo- lány terén. Hitler szövet- égesének és másodhege- űsének Mussolininek és. ilaszországának a históriá- a lényegesen kisebb pub- icitást kapott, s az ismeetek, az olasz fasizmus redeti tanulságai sem vódtak eléggé a köztudat- ia.

Az olasz fasizmus tanul- nányozásából nyerhető >kulás éppen ahhoz a köz- udott tényhez kapcsolódat, hogy a fasizmus elnevezését tekintve olasz ere- letű, az első fasiszta moz- ;almak olaszok, s Horthy itán közvetlenül Mussolini ütött hatalomra.

Hogyan alakult ki az ilasz fasizmus, hogyan ju- ,ott hatalomra, s milyen szerepet játszott Olaszország és Európa két világ- láború közötti történeté- aen? Ezekre a kérdésekre felel a szerző.

Az olasz fasizmus kialakulása az olasz történe- em mély ellentmondásai- rak fényénél válik érthe- :ővé. Itália kései modernizálódása, az egységes polgári állam és kapita- ista struktúráinak fejlő- iési lemaradásai a többi nyugat-európai vezető tőkés országokhoz képest fenyegető problémákkal terhelték meg a nagyhatalmi illúziókat kergető olasz aurzsoáziát. Olaszország pozíciója ingatag volt a vezető tőkés hatalmak sorában és nem tudott önmagának igazán elfogadható helyet kivívni, bár ennek érdekében politikusai igyekeztek mindent megtenni. A tőkés nagyhatalmi céloknak alárendelt gazdaságpolitikájuk eredménye lett Észak-Olaszország viszonylag lendületes fejlődése és Dél teljes elsorvadása; a külföldön gyarmatosítani képtelen olasz tőke a nemzeti határain belüli — némától Délre és a szigeteken. Szicíliában.

Kiss Aladár könyve

[ Szardíniában — gyarmatosítással tesz szert némi extraprofitra. Az olasz kapitalizmus ellentmondásos fejlődése súlyos társadalmi feszültségekhez, osztályharcokhoz vezet, eközben edződött és erőteljessé vált a munkásmozgalom.

A munkásmozgalom

vezetésének gyengeségei, a leninista forradalmi politikát jól kezelő kommunista párt hiánya nem tette lehetővé, hogy a munkás* osztály az I. világháborút követő akut politikai válság idején megdöntse a kapitalizmus rendszerét, megfossza hatalmától a burzsoáziát, amely pedig balsikerű politikájával saját soraiban is zavart keltett. A világháborús győztesek egymásközti alkudozásaiban alulmaradt olaszok kielégítetlen igényeit mindenáron kicsikarni szándékozó vad nacionalista csoportok és frontharcosok terrorbandái szaporodnak el. Ezek azután a munkásszervezetek elleni akciókkal elérik az egész reació támogatását. A válságból kivezető megoldás alternatívájaként kínálkozik ezeket a csoportokat összefogó fasiszta mozgalom szerepeltetése a politika színterén.

Olaszország második világháborús kalandja, a fasizmus elleni népfelkelés bizonyítja, hogy annak idején, 1922 októberének végén a király, III. Viktor Emánuel helytelen politikai döntésre jutott Benito Mussolini kormányalakítási megbízását illetően.

Mindezt és sok más tudnivalót megismerhet az olvasó Kis Aladár remek könyvéből.

Pankovits József

Hajón utazó fecskék

A tihanyi révnél, ahol tavasszal a komphajók a gyérebb forgalom miatt hosszabban időztek kikötve, a parancsnoki híd alá rakták fészkeiket a fecskék. A hajósok eleinte kelletlenül fogadták a hívatlan vendégek szabályba ütköző megjelenését és több tucat épülő fészket el is távolítottak a hajókról. A fecskék azonban nem hagyták magukat és elég volt számukra 20 perces kikötői tartózkodás, rendkívül nagy szorgalommal újjáépítették fészkeiket.

A meglepetés akkor kezdődött, amikor például a „Kisfaludy Sándor” komphajó tartalékidőszaka megszűnt és rendszeres járatra kelt a két révkikötő között. A fecskék, amelyek zsákmányszerző szárazföld feletti útjaikról visszatértek, meglepetten keresték elhajózott fészkeiket. A fecskék azóta már minden komphajón költenek és hamar megszokták az utazást; fiókáiknak a parton szerzik be az élelmet és állandóan követik a többnyire úton levő hajókat.

Bár a hajós rendtartás ezt nem teszi lehetővé, a személyzet szíve mégis „meglágyult”, és a fészkek alá tisztasági okokból — védőlemezeket szerelnek fel.

Nemcsak a fiatalok ügye

Az ifjúsági klubmozgalomról

Kalyakiállításra

készülnek

Nagyszabású seregszemlét rendez szeptemberben az ebtenyésztő egyesület Bács-Kiskun megyei csoportja. A kiállításra 200 kutyasztárt várnak. Érdekessége lesz a bemutatónak, hogy az idén első alkalommal szerepelnek majd a nyilvánosság előtt a megyében tenyésztett kuvaszok, komondorok.

A Kiváló Ifjúsági

[ Klub címek nemrég történt I odaítélése alkalmat nyújtott a népművelési szakemberekek és az ifjúság- mozgalmi vezetőknek, hogy megvitassák e fontos művelődési és szórakozási fórumok helyzetét, néhány vitás problémáját.

Az ifjúsági klubok hazánkban, a KISZ irányelveinek megfelelően, körülbelül egy évtizede váltak a mozgalmi élet részeivé. Mint minden társulást, az ifjúsági klubokat is eredményesen lehet aktivizálni hasznos politikai célok érdekében. Természetesen más formákat kell választani, kötetlenebb szabályokat alkalmazni, mint a mozgalmi élet egyéb területein. Megyénkben teljes csőddel végződött például az a szerencsére csak néhány községben tapasztalható törekvés, amely a klubtagságot KlSZ-tagság- hoz kötötte. Ez a szigorú szabály, nemhogy felkeltette volna a KISZ-en kívüli fiatalok érdeklődését a mozgalom iránt, de mégin- kább elszigetelte őket.

Nem volt járható út az sem, amellyel néhány gyengén működő KISZ- alapszervezet vezetője kísérletezett. Ezek — látva a klubok népszerűségét — a területükön működő ifjúsági klubokat egyszerűen KISZ-szervezetté próbálták alakítani. Az eredmény előre látható kudarc lett. A klubvezetőknek kedvét szegte a kívülről — vagy ahogy ők fogalmaztak: „felülről” — jött beavatkozás és a tagság sem vette jónéven, hogy a szórakoztató programok hamarosan meggyérültek.

Természetesen a jól működő klubok érdeklődése ki kell, hogy terjedjen a politikára, napjaink és a közelmúlt eseményeinek i

ismertetésére is. A megye Kiváló címet elért klubjai, a foktői, a kalocsai és a tiszakécskei művelődési ház mellett működő blu- bok és a fegyveres erők kecskeméti és kiskunhalasi klubjai nem utolsósorban azzal tűntek ki, hogy rendezvényeik szorosan kapcsolódtak a KISZ akció- programjához, a felszabadulási jubileum és a Le- nin-centenárium eseményeihez. Ezek a rendezvények az ifjúság életkori sajátosságainak megfelelően műsorok, élménybeszámolók vagy vetélkedők formájában zajlottak le. így hasznos irányba tudták fordítani a fiatalság cselekvő és versengő szellemét. A politikai tanfolyamok módszereinek a klubokba való átplántálá- sa viszont úgyszólván sehol sem járt sikerrel.

Nem tudtak továbbfejlődni azok a klubok sem, amelyek az ellenkező végletbe estek, azaz kizárólag szórakoztató rendezvényekkel próbálták a közösségi életet fenntartani. Mivel a szórakoztató rendezvények csaknem minden esetben táncos összejöveteleket jelentettek, ezek a klubok semmiben sem különböztek a vendéglátóipari egységektől.

A kiváló klubok programja elsősorban a művelő és a szórakoztató rendezvények helyes arányáért dicsérhető. A foktői klub komolyzenei és honismereti témájú sorozataival, a kalocsaiak irodalmi színpadi produkcióikkal, a tiszakécskeiek esztétikai vitáikkal, a kecskemétiek és a halasiak veteránokkal, neves művészekkel, népszerű sportolókkal rendezett találkozóikkal tűntek ki. Ugyanakkor mind az öt klub rendszeresen tartott vidám tánc- és já(64) Felnyitották a sorompót, s Kloss tovább ment. De úgy érezte, hogy a tanítónő megvetően üres tekintetével stigmaként égeti a hátát. Iszonyatosan fájt most neki az a szerep, amelyet játszania kellett.

Lother előszobájában szinte csak másodperceket kellett várnia. Klosst nyugtalanította most ez a pontosság, s az az udvariasság, amivel Lother fogadta. Tudta, hogy Lother a sértődött emberek csoportjához tartozik, s ez az előléptetések elmaradásából fakadó keserűség elszánttá tette Lothart. Elszánttá és veszélyessé.

Lothar a felfordulás, vagyis Hitler uralomra jutása előtt egy kozmetikai eyár ügynöke volt, minimális sikerrel. Ügy mondták, hogy első SD-s működése közé tartozott, hogy egykori kenyéradóját sajátkezűleg lőtte agyon Hamburg alatt, az egyik internáló táborban, s volt is némi kellemetlensége belőle a Wehrmacht- taj. Lothar ettől kezdve gyűlölte a Wehrmacht embereit. Ha kicsit többet ivott a kelleténél, szívesen nevezte a nemzetárulók gyülekezetének a Wehrmachtot, s bizonygatta, hogy a Führer sem hisz nekik.

Kimért udvariassággal fogadta Klosst. Előírásosan magasba lendítette a karját, majd a fotelre mutatott. Kloss türelmetlen volt. Tudta, hogy idegtépő és semmitmondó fecsegés vezeti be a tényleges beszélgetést, s közben az idő rohan.

Lothar Henning professzorról kezdett beszélni. Megemlítette, hogy figyelmét nem kerülte el Kloss és Benita lassan alakuló kapcsolata sem, s pimaszul kérdezte.' hogy erre a flörtre Kloss parancsot kapott-e főnökétől, vagy csak úgy. magánszorgalomból udvarol? Arra is kíváncsi volt, hogy Rechte ezredessel szoktak-e Henning pofesszorról beszélgetni?

Kloss társalgásnak fogta fel a dolgot, s vagy vállat vont válasz helvett, vagy egyszerűen nemet mondott. Időközben megállapította, hogy már tizenegy óra, s

még semmit sem mondott Lothar. Elhatározta, hogy véget vet a tapogatózásnak, s röviden vázolta a következőket: Benitával kedvtelésből sétál, de ha ez nemzeti érdeket sért, szakít a lánnyal. Rechte ezredessel — közölte — egyetlen egy alkalommal, a fogadáson beszéltek a professzorról, s akkor is olyan formában, hogy az ezredes közölte vele: Henningék védelme teljes egészében a Gestapo dolga.

Elmondta, amit akart és várt. Tudta, hogy kérdést nem tehet fel kockázat nélkül, s itt semmit sem akart kockáztatni. Márcsak azért sem, mert az idő rohamléptekkel haladt, szeretett volna minél előbb szabadulni, s biztosítani Anna találkozását Rupperttel.

Ruppert? Ennél a gondolatnál megállt, s valami sejtés azt súgta neki, hogy Ruppertról fognak beszélni. S nem is tévedett. Fél órai tapogatózás után Lothar feltette az első kérdést, s a hangsúly és hangerősség változtatásából Kloss azonnal megértette, hogy egészen bizalmas dolgokról lesz szó.

— Arról van szó, főhadnagy úr, hogy szeretnénk kiegészíteni információinkat Ruppert századosról — kezdte Lothar. Kloss érezte, hogy szíve a torkában dobog, de uralkodott magán, s látszólag szórakozottan rágyújtott egy cigarettára, s utána, ahogyan Rechte utasítása szólt, semmitmondóan válaszolt;

— Ruppert századosról az Abwehr semmivel sem tud többet, mint a Gestapo.

— Világosabb választ kérek, főhadnagy úr! — Ez túlságosan Abwehr-iskola ízű kitérés volt.

— Alaptalan vádaskodás ez, herr Sturmbannführer — vágott vissza hidegen Kloss. — Egyébként sem lehet a fejemben az Abwehr teljes archívuma.

— Elég! — csapott az asztalra Lothar. — Talán csak nem akarja azt mondani, hogy Abwehmek fel sem tűnt az a lényegtelen momentum, hogy RupDert a háború előtt már dolgozott a lengyel kémelhárításnak?

— Ruooert? — Kloss arca egészen elváltozott. — Nem, biztosíthatom önt, hogy Ruppertről nincsenek ilyen jellegű információink, s ha önnek ezt felderítették, ha Ruppertet letartóztatták, gratulálok a sikerhez.

Kloss óvatosan az óráiára nézett, s látta, hogv mindössze nvolc nerce van hátra. Nyolc perc Anna és Rimnort, fnióiVn^ásáig. s ha ez a beszélgetés addig nem fejeződik be, Annának vége.

(Folytatjuk.)

tékesteket, hangulatos kirándulásokat is. Nagyon sokan, akik kezdetben csak a tánc kedvéért látogatták a klubot, megszokva a baráti légkört, el-el- látogattak a kötött rendezvényekre is, majd később cselekvő szerepet is vállaltak.

A szabad idő tartalmas eltöltésén kívül a klubok közvetve segítségére lehetnek a munkaerőgondok megoldásának is. Sajnos, ez a megyében jelenleg inkább csak elméleti lehetőség. A százegynéhány rendszeresen működő ifjúsági klub fenntartó szervei csaknem kizárólag a tanácsok illetve a művelődési házak. Nagyon kevés az üzemi és a tsz-k’ :b. Érthetetlen, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem ismerik fel a fiatalok igényeit, nem látják be mennyire jövedelmező befektetés lenne egy-egy ifjúsági klub létesítése, korszerű felszereléssel való ellátása. A faluról, tanyáról városba vándorló fiatalságot ma már nem anyagi meggondolások vonzzák elsősorban, hanem a kulturált szórakozás, a közösségi élet igénye. Talán részben gátat vetne a tsz-ek aggasztó méretű elöregedési folyamatának, megköthetné az üzemi vándormadarakat, ha lakomák helyett ifjúsági klubok támogatására fordítanák a kulturális alapot.

De helyteleníthető azoknak a klubvezetőknek a nézete is, akik mindent a fenntartó szerv anyagi támogatásától várnak. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy a klubtagság sokkal jobban megbecsüli azt a berendezést, felszerelési tárgyat, amelynek elkészítésében közreműködtek. A foktői ifjúsági klub azért részesült az idén kiemelt jutalomban, mert a közösségi élet iránti igényük erősebbnek bizonyult, mint kezdeti, sivár tárgyi feltételeik riasztó hatása, a kezük munkájával alakították át környezetüket. Az ugyancsak jól működő du- navecsei klubot is az kovácsolta egységessé, hogy egy elhanyagolt pincét saját erejükből alakítottak át ízléses szórakozóhellyé.

A klubok színvonala attól is nagymértékben függ, hogy sikerül-e megtalálni a rátermett vezetőt. A KISZ megyei bizottsága és a Megyei Népművelési Tanácsadó helyesen ismerte föl, hogy csak az a vezető képes huzamosabb ideig összetartani a klubot, aki változatos módszereket alkalmaz, aki helyesen méri föl a tagság igényeit, aki befolyásolni tudja az ízlést és az érdeklődést. Épp ezért évről évre sikerrel szervezik meg a klubvezetők továbbképzését, ami az új módszerek elsajátításán kívül a klubok központi kapcsolatok kiépítésére is alkalmas.

Az ifjúsági klubok ügye nem csupán ifjúsági bel- ügy. A társadalom jövőjét formálják a párt- és tömegszervezetek, ha időnként megvizsgálják egy- egy ifjúsági klub ügyét, segítséget nyújtanak akár anyagi támogatás. akár ideológiai vagy módszertani tanács formájában a fiataloknak.

Sz. J.