Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

6. oldal 1970. július 14. kedd Találkozások - Krímben 1. Jegyzetek az igaz barátságról Célba ért a RÁ—II Martyn Ferenc kiállítás Tihanyban Napfényes Krím. Vagy: Jalta — a Krím gyöngy­szeme. így rögzítik — hir­detik tömören a szovjet­unióbeli testvérmegyénkről, az odalátogató turista szá­mára az idegenforgalmi útikalauzok. Aki már járt a Krím természet szépsé­geivel ,és gazdagságával megáldott területén, nap­hosszat, kifogyhatatlanul amikor megreggeliztek, ba. rátunk társaságunkhoz sze­gődött és elszántan ma­gyarázta: — Ja prijehal iz Szimferopol, iz fabriki te- levizorov ... Mint kiderült, olvasta az újságban a kecskeméti turisták érke­zésének hírét, ezért ült trolira, s utazott el a Jal­tától 84 kilométerre levő Szimferopolból. Egy kicsit A labdarúgás szimferopoli megszállottjai. A legfrissebb eseményeket vitató szurkolók csoportja talán még éj­szakáit is a Gorkij utcai törzshelyén tölti. sorolhatná élményeit. Pél­dául a Fekete-tenger öb­lében, a krími hegyvonulat koszorújától szegélyezetten, 72 kilométer hosszan el­nyújtózó, gyógyító levegő­jű Jaltáról. Vagy az úttö­rők pompás, romantikus városáról, Artyekról épp­úgy, mint a hozzá közeli Medve-hegyről, mely úgy hasal — pofáját a tengeroe eresztve —, mintha soha nem múló szomját oltaná a legenda szerint bünte­tésből megkövült hatalmas mackó. Es mesélhetne a Bahcsiszerájról, vagy a kö­zelében levő, hatalmas szikla-fennsíkon elterülő barlangvárosról, mely mint­egy nyolc évszázad előttii történelem emlékeit is idé­zi. És alighanem újabb nap­ba telne elmondani azt a sok megkapó, kedves le­gendát, amelyek mind­egyike ápolóinak tisztalel- kűségéről, nyí^/tszívűségé- ről vall. Számomra tulajdonkép­pen ez nyújtotta a legma­radandóbbat: Bács-Kiskun megye szovjetunióbeli test­vérterületén, a Krímben élő emberek. Éppen ezért, mellőzve az útleírást, in­kább a velük való talál­kozásokról hadd adjon szá­mot a krónikás. Mintegy kétezer kilomér térré tenető a két testvér­megye közötti földrajzi tá­volság. Krím területét jár­va mégis, szinte elfelejti a vendég, hogy a térkép sze­rint oly messziről érkezett. Bács-Kiskun megye és fő­leg Kecskemét olyan is­mert itt, s annyira közeli­nek emlegetik a vendéglá­tók, hogy óhatatlanul elő­tört bennem a gondolat: Vajon megtettünk-e mi is mindent a testvéri Krím szeles körű megismereteté- s£”*rt? — Óh, kecskemétiek? Számunkra nagyon kedves vendégek, hiszen Szimfe- ropolunk testvérvárosából valók! — kiáltott fel örömmel megérkezésünk­kor a jaltai Juzsnaja Szál­ló egyik szobaasszonya. Másnap, estefelé szőke hajú, nyurga fiatalember várakozott a szálloda be­járatánál, csoportunk né­hány férfitagjára... S barátkozni. Elbeszélgetni a magyar labdarúgásról, a mexikói világbajnokságról, a Kecskeméti Dózsa játé­kosairól, akiket Szimfero- polban jártuk óta sokan emlegetnek. Városlátogatásra indul­tunk, kevés idő maradt a kedvünkért nagy utat meg­tett fiatalemberrel való be­szélgetésre. Sajnos, a nevét nem jegyezte fel senki. Azt ellenben igen, hogy a tv- gyár, ahol dolgozik, hat­ezer embert foglalkoztat, akiknek átlag életkora 21 év, s akik között 70 száza­lék a nő. És még valamit! Azt, hogy a szimferopoliak jól ismerik és nagyon tisz­telik díszpolgárukat, a kecskeméti Imre Gábor elvtársat. A tv-gyárban tiszteletbeli tagjává fogad­ta egy egész műhely és üzenik: Nap, mint nap be­csülettel elvégzik a tiszte­letbeli társukra eső mun­kát. Kora délután Szimfero- polban. A csaknem negyed­milliós városhoz méltó for­galom a széles utakon, jár­dákon. Villamosok, troli­buszok, teher- és személy­autók. És rengeteg járóke­lő. El is tűnődöm: az üde­zöld lombok vonzzák, csa­logatják sétára a helybe­lieket? Mert feltűnően gok itt a fa, az árnyékot adó sétány. — Merre találom a Krimszkaja Pravda szer­kesztőségét? — tudakol­tam egy kis, hegyes sza­kállas férfitől. Illendő út­baigazítás után — aligha­nem magyaros—orosz be­szédem miatt — nem mu­lasztotta el megkérdezni: — Magyarországról, Kecs­kemétről talán? Igenlő vá­laszomra pedig gyorsan hozzátette: — Sokat hal­lottam szép városukról! Egyik barátom járt már önöknél. De azt tudja-e, hogy Szimferopolban is van már Kecskemét? Res- tauran Kecskemét-nek hív­ják. Okvetlenül nézze meg. Csak később, napi élmé­nyeim rendezgetése közben éreztem valami elégedet­lenség félét. Azon tűnőd­tem: legalább viszonzásul a kedves gesztusért, a reprezentatívnak ígérkező Rákóczi úti vendéglátó egységünk vajon nem ve- hetné-e fel a testvéri Szimferopol, vagy Krím nevét?... Számos helybelivel sike­rült szót váltanom Szimfe­ropol utcáin, s már szinte büszkén hivatkoztam kecs­keméti mivoltomra. Mert nem akadt közöttük egyet­len ember sem, aki ne is­merné Kecskemétet, aki ne olvasott, vagy hallott vol­na róla. És megannyian jó­kívánságaik, forró testvéri üdvözletük tolmácsolásával bíztak meg. (Folytatjuk) • Perny Irén Thor Heyerdahl norvég kutató papiruszhajója, a RÁ II. héttagú nemzetközi legénységével 57 napos, több mint 5100 kilométeres útját befejezve, vasárnap este sikeresen befutott a Barbados szigetén levő Bridgetown kikötőbe. Az utazókat a szigeten kitörő örömmel fogadták. Heyer­dahl elmondta, hogy az ex­pedíció elérte célját: bebi­zonyította, hogy az egyip­tomiak papiruszhajóikkal már négyezer évvel ezelőtt eljuthattak Dél-Amerikába. ÚJ FILMEK Az utóbbi időben mind több magyar irodalmi al­kotást filmesítenek meg. Nemrég fejezte be Makk Károly „Szerelem” című filmjének forgatását, amely Déry Tibor azonos című művének filmadaptációja. A hűség történetét idézi az alkotás a személyi kultusz éveiben. A főbb szerepek­ben Darvas Lilit mint ven­dégművészt, továbbá Dar­vas Ivánt és Törőcsik Marit láthatjuk hamarosan. Déry Tibor másik műve, a „Szemtől szembe” Mészáros Márta forgatási tervei kö­zött szerepel. A film az 1934-es bécsi felkelés korá­ban játszódik. Július végé­re készül el Fejes Endre Rozsdatemetőjéből a film forgatókönyve; a film ren­dezője Ranódy László lesz Krúdy Gyula „Szindbád” cí­mű művét augusztusban kezdi forgatni Huszárik Zoltán, Sára Sándor opera­tőr társaságában. -Szindbádot a bölcs hajóst Latinovits Zoltán fogja alakítani. Kon- rád György és Bacsó Péter együtt írta, s az utóbbi rendezi a „Kitörés” című filmet, amely a fiatalok életéről szól. A mai fiata­lok életét bemutató filmal­kotások száma az utóbbi időben örvendetesen tovább gyarapodik. Kovács András „Staféta” címmel írta és rendezi egyetemistákról szóló új filmjét, amelynek jellege annyiban tér el a szokásos játékfilmektől, hogy a szereplők nem elő­re elkészített szöveget mon­danak el, hanem saját vé­leményüket. A munkásfiatalok életé­be, hétköznapjaiba nyújt bepillantást Mészáros Már­ta már elkészült új filmje, a „Szép lányok, ne sírja­tok”, amelyet Zimre Péter­rel együtt írt. Szerepet kap benne három beat-zenekar, a Metró, a Kex, valamint a Syrius együttes. Jancsó Miklós stábja a Balaton melletti Kővágóőrsön foly­tatja az „Égi bárány” című 1919-ben játszódó legújabb filmjét, amelynek forgató­könyvírója ezúttal is Her­nádi Gyula. Kánikulában a hűtőszekrénytől se várjunk csodát Az élelmiszerek okozta fertőzés, megbetegedés fő­leg nyáron fordul elő. Ugyanis a nagy melegben a kórokozók gyorsan szapo­rodnak. Például, ha a friss tej minden grammjában 5000 baktérium található, akkor 5 fokos hőmérsékle­ten történő tárolásnál 24 óra alatt nem következik be változás: a 10 fokos hő­mérsékleten tartott tejben már 7000-re szaporodnak. A 15 fokon tárolt tej grammjában 5 millió, a 25 fokon tároltban 57 millió baktérium található gram­monként. Gondosan vigyáz­ni kell nyáron az ételek minőségével, különösen az eltett maradékok fogyasz­tásával. A romlott ételek ugyanis könnyebb, vagy sú­lyosabb kimenetelű étel- mérgezést. hasmenéssel, há­nyással. lázzal, erős legyen- güléssel járó kellemetlen állapotot idéznek elő. Az elővigyázatosságnak már a bevásárlásnál kell kezdőd­nie: csak jó minőségű, friss árut vásároljunk, és köve­teljük meg a kereskede­lemben a tisztaságot, amelyre eevébként hatósági előírás is kötelez. Az élel­miszereket a bevásárló sza­tyorban — lehetőleg nylon­zacskókban — gondosan különítsük el egymástól. A zöldségféléket és a gyümölcsöt folvó vízben gondosan mossuk meg. Ha erre nincs mód, akkor a mosó edényben többször cseréljünk vizet. Lehetőleg ne készítsünk egyszerre több ételt, mint amennyit a család előreláthatólag elfo­gyaszt. Az esetleges mara­dékot kihűlés után zárt edényben azonnal helyez­zük hűtőszekrénybe és ügyeljünk, hogy a hűtő- szekrény hőmérséklete ne haladja meg a négy Celsi- us-fokot A hűtőszekrény­ben tárolt ételt és általá­ban minden ételt — újra- fogyasztás előtt fel kell forralni vagy át kell sütni. A hő hatására ugyanis a baktériumok elpusztulnak. Ne várjunk tehát csodát hűtőszekrényünktől, vi­szont okosan használjuk ki előnyeit, lehetőségeit A helyesen beállított hűtő- szekrény 4 fok körüli ál­landó hőmérséklete lehető­vé teszi még a kényesebb ételek — tej, tejtermék, sü­temények — két-három napos tárolását is, és fel­vágottakat, főtt. vagy sült húst 3—4 napig is eltartha­tunk benne. Természetesen a 0 foknál alacsonyabb hő­mérsékletű mélyhűtő re­keszben hosszabb időn át is el lehet tartani az élelmi­szereket. Az olyan kényes élelmiszereket azonban, mint a krémes. a fagylalt és a hal. nyári időben csak frissen fogyasszuk és ne tároljuk. gyermekkorát Rippl-Rónai József házában töltötte. Ta­nulmányait Budapesten, Bécsben folytatta, sokat volt Párizsban. Oskar Ko­koschka művei nagy hatás­sal voltak rá. Barátja és kiállítótársa volt a világ­hírű Delaunay. Számos kül­földi kiállításon figyeltek fel műveire (pl. Lugano, London), de itthon is az utóbbi időkben elismerték munkásságát (pl. 1969-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki). Párizsban az avantgarde törekvések vonzották, s kapcsolatban volt a spa­nyol szellemi élettel: részt jait felidéző rajzai. (Eg, két mellékelten közöljü Petőfi Sándor Az após című művéhez készít rajzai az angol kiadásb is sikert arattak. Negyv rajzot készített Flaub Bovárynéjához. Érdél módon vissza-visszal Berzsenyi Dániel dunánt költő alakjához, kiről to rajzot mutatott be ezen kiállításán is Kitűnő alkalom ez a hanyi kiállítás arra, hr minél többen ismerked! nek meg Martyn Férc nagy formátumú művé! egyéniségével. Szekér Endr< A tihanyi múzeum rég­múltat idéző épülete, fo­lyosói, termei csodálatos környezetet tudnak terem­teni egy-egy képzőművész kiállítása számára. Közis­merten feledhetetlen a ti- anyi apátság, az altemp­lom, az apátság mellől a kilátás a Balatonra —mél­tán lett a kirándulók ked­velt „zarándokhelye” — de talán még izgalmasabb a tihanyi múzeum látogatá­sakor lepillantani az ud­varra, ahol tavaly még Amerigo Tot szobrait cso­dáltuk meg, s közben az ablakokon keresztül be­árad a nyári Balaton friss fénye, s a látogató kény­telen a kiállítás nézése közben a természeti szép­re is figyelni. Martyn Ferenc gyűjte­ményes kiállítását tekint­hetjük meg most nyáron a tihanyi múzeumban. Az 1899-ben született mester élete szorosan kapcsoló­dott és kapcsolódik Dunán­túlhoz: Kaposvárott szüle­tett és életének nagy részét Pécsett tölti. (Érdekes len­ne egyszer hosszabban el­időzni a magyar írók és festők „dunántúli” kötött­ségeinél Babitstól Illyés Gyuláig vagy Egry József­től Martyn Ferencig.) Mint a katalógusban olvashat­juk: Martyn Ferenc vett a Club Hispani: munkájában. Munkássás nak jelentős periódusa v az, melyben tiltakozott fasiszta embertelenség len. Martyn Ferenc festés: tét, különös stílusát, • vontabb kompozícióit tál nehezen érti meg a rr dernebb képzőművészet távolabb álló múzeumié' gató. De aki elidőzik el egy Martyn-mű előtt, l képes a színek és form varázsos világában a f színen túllépni: csodás lágot nyer magának. M; tyn dunántúli dombvic kei, a tengerek világát f idéző kompozíciói, a sátor vidám ünnepek vidám mi gását megörökítő képe, szerkezeteket, a mértí formákat felhasználó fig rális kompozíciói, játék csendéletei, a szerszám világát képbe varázs« művei, híres triptichon mind mind egy európai 1 rizontú, modern formaki túrájú művésszel ismert nek meg bennünket. Külön kell szólnu Martyn Ferenc rajzairól, festmények elvontabb ko: pozíciói itt kontkrétab válnak. Számos illusztrá ót készített Zames Joj Ilysses című művéhez. I resek Cervantes Don Qi jote című regényének als Megindult a légi baraclqárat Ma hajnalban startol az első barackkal megrak« repülőgép Kecskemétről. A kiskunság messzeföldón 1 rés gyümölcsét, az illatos kajszit Angliába küldik gyorsjáraton. Ezt követően naponta közlekedik ma a légi barackjárat a távoli országok és Kecském között.

Next

/
Thumbnails
Contents