Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
' í. f>MaT 1970. július li. kedd 1 Emberek és milliárdok Éyente 2 millió tonna NPIÍ Mammutberuházás Péten Nyolcszorosára növelt termelékenység Épül az ország legjelentősebb műtrágyagyára A kemizálás rendkívül jelentős sajátossága, hogy a mezőgazdaságot kiszolgáló vegyipari ágak befektetései igen rövid idő alatt térülnek meg. Számítások szerint 1970-ben 4 milliárd forint értékű, döntő részben hazai eredetű vegyszer felhasználása csak a növénytermesztésben 17 milliárd forint értékű- terméstöbbletet hozhat a 10 évvel ezelőtti átlaghoz viszonyítva. S hogy még a milliók, milliárdok bűvkörében maradjunk, optimális számítások szerint egy 3,8 milliárd forint értékű vegyipari beruházás a mezőgazdaságban 11 milliárd forint termésnövekedéssel „jár”. Ezek után senki sem lepődhet meg, hogy éppen a me*- zőgazdasági termelés növelése érdekében népgazdaságunk építésének jelenleg egyik központi feladata a vegyipar erőteljes ütemű fejlesztése. A Péti Nitrogénművek az ország legrégibb műtrágya- gyára. A gyár építését 1930- ban határozták el, 1931-ben megkezdődött az építkezés és 1932-ben már meg is indult a termelés. Először kát különálló egységként „funkcionált” a gyár, mint ammóniagyár és mint péti gyár állami érdekeltséggel. A két gyárat 1933-ban Péti Nitrogén Műtrágyagyár néven egyesítették. A gyár technológiája a várpalotai szénbányák olcsó szenére, a lignitre épült. Az 1944 évi légitámadások megbéní" tották a gyárat, amely csak 1948-ban kezdett újra dolgozni. 1934-ben a Borsodi Vegyi Kombinát és a Tiszai Vegyi Kombinát létesítése után a párt és a kormány a Péti Nitrogénművekre bízta a nitrogénműtrágyagyártás mintegy 2,5 milliárd forintot igénylő fejlesztését. E beruházás keretén belül épült üzemek a régi gyár termelő kapacitását ötszörösére növelték, miközben a létszám csak 30 százalékkal emelkedett. Műtrágyagyár 8,5 mi III áráért De még be sem fejeződött a 2,5 milliárd forint értékű rekonstrukció Péten, amikor máris jóváhagyta a kormány Gazdasági Bizottsága az újabb műtrágyagyár megépítését, ugyancsak Péten. Az új gyár beruházási költsége hozzávetőlegesen 8,5 milliárd forint lesz. És kapacitása — évi 2 millió tonna kombinált műtrágya — már a magyar mezőgazdaság 1980-ig terjedő távlati fejlesztési tervéhez igazodik. Hármas műtrágyát készítenek majd itt, amely nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. Az NPK hatóereje többszöröse a jelenleg gyártott egyedi nit- >)gé, műtrágyának. A több milliárdos beruházás, amely ez évben kezdődött meg. nagyságát tekintve egyedülálló a magyar iparban. Ilyen koncentrált és korszerű vegyipari építkezés sem a fel- szabadulás előtt, sem azt követően még nem volt hazánkban. Az 1974 végére megépülő új gyár termelékenységére jellemző, hogy míg 1969-ben a gyárban egy munkásra 150 ezer forint, 1970-ben 400 ezer forint értékű termelés jutott, 1974 után ez az egy főre jutó termelés értéke évi 1,3 millió forintra növekszik. A műszaki színvonalról „árulkodik”, hogy míg a régi üzem 1 tonna ammóniájához 1750, a jelenleg dolgozó üzemben 270, az épülő üzemben 11 kilowattóra elektromos áram szükséges. Helyszínen a 22-esek A részben állami, részben a Péti Nitrogénművek saját anyagi erejéből megvalósuló beruházás előkészítése óriási szervező, tervező és koordináló munkát igényelt. A Vegyiműveket Tervező Vállalat hosszú ideig dolgozott a szükséges út-, vasút-, épület-, víz-, gőz-, energiaszolgáltatás tervein. A Magyar Vegyipari Egyesülés szakember- gárdájával segítette és segíti még most is a pétiek tárgyalássorozatát, hiszen az új műtrágyagyár gépeinek jelentős részét, a technológiát, a gyártási licen- cet külföldi vállalkozóktól kell megvásárolni. A nemzetközi kooperációban szovjet, norvég és francia cégek vesznek részt többek között. A területfoglalás már megkezdődött. Az új gyár építéséhez a Veszprémi Állami Gazdaságtól közel 4 millió forintért 300 hold mezőgazdasági célra alig használható földet vásároltak. A kivitelező, a vegyipari építkezésekben jártas 22. Állami Építőipari Vállalat már építi a felvonulási épületeket. A durva terep- rendezési munkát már a múlt évben megkezdték. Iparfej lesztés városfejlesztés Az építőiparra ez évben mintegy 160 millió forint értékű munka vár. Az egész beruházás alatt 1,2 milliárd forintot kell „beépíteniük”. Ehhez 2,5 ezer építőipari munkás kell a beruházás csúcsidőszakában. Ugyanebben az időben a közreműködők, mintegy félszáz vállalat, újabb 2000 embert hoznak Pétre. Fogadásuk, megfelelő ellátásuk nem kis gondot okoz. Ugyanakkor az új műtrágyagyár mintegy ezer dolgozójának szociális és kulturális ellátásáról is gondoskodni kell a beruházás során. Gondot okoz jelenleg Várpalotán és Péten és a jövőben méginkább a kórházi ellátás. Ezért a szakemberek jelenleg dolgoznak azon az elképzelésen, hogy a műtrágyagyár járulékos beruházásaként egy vegyipari baleseti kórház is épüljön. Mindez bizonvítia. hogy az idén elkezdődött nagy jelentőségű vegyipari beruházás nemcsak ipari iellegű. hanem hozzá Sárid Várpalota város fejlődéséhez. A lénveg persze az. hogy hihetetlen rövid idő négy év alatt. PéUürdőn olyan ipari létesítmény épül, amely európai viszonylatban is számottevő, hazai viszonylatban pedig az ország legjelentősebb, legnagyobb műtrágyagyárává alakul. A. A. Á bizalom alapja Egy jelentésből: Homokmégy Kalocsától 10 kilométerre délkeleti irányban fekszik, alacsony, lápos területen. A község lakosságának 55 százaléka szállásokon él. Ezek a települések egymástól 5—6 kilométerre vannak. A fel- szabadulás előtt sem villany, sem járda nem volt. A múlt év végére elkészült két és fél milliárdos péti rekonstrukció egy részlete. Járdát csupán az akkori községházától a főjegyzői lakásig, mintegy 600 méter hosszúságban létesítettek. Ma 17 és fél kilométer a község úthálózata. A járdák hossza 16 és fél kilométer. A község villamosítását 1949-ben kezdték meg és a belterületen alig egy évvel később, 1950. április 4-én kigyulladt a fény. Alsómégy és Hillye 1962 decemberében, Halom 1964 márciusában, Mácsa 1965 szeptemberében kapott villanyt. Az előbb említettek a község határában levő szállások nevei. A villamosítással egyidőben művelődési ház építéséhez kezdtek, iskola létesült. Orvosi rendelők, lakások, egyéb építkezések jelzik a fejlődést. Célkitűzések pártnemA kalocsai járási végrehajtóbizottság régen tárgyalta meg azt a beszámolót, amelyet a községi csúcsvezetőség készített az utóbbi két évben végzett munkáról. A vitában megállapították, hogy a község kommunistái jól politizálnak. A község négy termelőszövetkezete csaknem két évvel ezelőtt egyesült, összefogták az erőket, azóta jelentősen javult a gazdálkodás, jobb a közhangulat, gyarapodott a tagság jövedelme. Györki István, a csúccs- vezetőség titkára: — 1968 október elején választottuk meg az egységes pártalapszervezet, vezetőségét az egyesült termelőszövetkezetben. Azon a gyűlésen határozatot hoztunk soraink rendezésére, a tagfelvétel szorgalmazására, a politikai munka jaDiákok a Fémmunkásban Dolgozni megéri... Száztíz fiatal jelentke- ] Ott kaptam kedvet hozzá, zett nyári munkára a Fém- j Sok szakmára gondoltam munkás kecskeméti gyárá- {már, de úgy érzem, ez az ba. A lányok általában iro- \ igazi. Elvégzem a gimnáziu- dákban segítenek, a fiúk vi- 1 mot, aztán autóvillamossá- szont már igazi „férfimun- gi ipari tanuló leszek. Perkát” kaptak. Az udvaron, | sze, az még soká lesz. Most műhelyekben jönnek-men- j az a jó, hogy autók között nek, maszatos, olajos ke zükben szerszámokkal, alkatrészekkel. Bérük; óránként 5 forint... Á gyári kisegítők égyilehetek. a mesternek előkeresem, odaadom a szerszámokat. Néha önállóan is leszerelhetek egyszerűbb alkatrészeket az autókról. Pár napig ugyan más műhelyben dolgoztam, de a ke, a kis Laczy Endre — szívem visszahúzott. szökés barna, kékszemű fiú — a tmk-műhelyből kerül elő. Bemutatkozáskor posan megnéz, aztán úgy látszik, javamra dönt, ugyanis amikor megkérdezem tőle, hogyan került a gyárba, mosolyogva, kertelés nélkül válaszol: Tehát I gozni, mint a a*a" ' játszani? érdemesebb dol- barátaiddal — Csak délután három óráig dolgozunk. Utána még eleget játszhatok. Nem sportolok ugyan, de a focit szeretem. Ha valami jó meccs van a Anyukám is itt dolgo— i kimegyünk, zik, az irodában. Ügy gon- Szóval ennyi dőltük, jó lenne az iskolai megéri Egyik szünetben dolgozni. Nem kölcsönkaptam sokat, csak másfél hónapot, könvvet stadionban, megnézzük. Dolgozni — barátomtól egy autós___ ___ nézegettem de m ert utána megyek a Ba- nern nagy0n értettem, a sze- latonra, úttörőtáborba. Addig pénzt keresek, amit a takarékbetétkönyvemben gyűjtök. Szüleim azt mondták, húszéves koromban vehetem majd ki. De azt hiszem, jó lesz, ha még to-1 vább is gyűjtök. — Te kérted magad a relők viszont itt sok mindent megmagyaráznak. Eddig tartott a beszélgetés, Endre felpattant, sietett vissza az autók közé. * A hármas számú — hidroglóbusz — műhelyben karbantartókhoz, vagy csak : is szünidős diákok után érvéletlenül kerültél oda? deklődtem. A műhelyveze— Nagyon tetszik az itte- | tő égy festékes ruhájú fia- ni munka. Van egy roko- j talemberhez vezetett, nőm, aki termelőszövetke-1 — Gál Attila — mutatja zetben autószerelő, és né-' be. Most végezte el a nyol- hányszor elvitt magával, j cadikat. Édesapja 20 é\& dolgozik nálunk, alapító tagnak számít. Szerkezeti elemeket fest. — Talán te is festő akarsz lenni? — kérdeztem a védőkesztyűt gyűrögető fiút. — Nem. Két festő már van a családban. Az édesapám és a bátyám. Én autószerelő leszek. — Akkor miért nem a szerelőműhelyben vagy? Nem volt hely? — De volt. Csak egyelőre jobb édesapa mellett. Ha valami baj van, tudom, hogy segít. Szokatlan még a munka. — Mindig autószerelő akartál lenni? — Hát — mondja tétovázva — jobb lett volna elmenni pincérnek, de ott sokat kell éjszakázni. így aztán édesapa mondta, jöjjek a Fémmunkásba. Jelentkeztem, felvettek ipari tanulónak. Augusztusig festek. Ami pénzt kapok, azon fel ruházkodom. Veszek ölvitására. Egy hónappal később választottuk meg a héttagú községi csúcsvezetőséget. Legfőbb feladatnak az egyesült termelő- szövetkezet segítését jelöltük meg, ugyanakkor meghatároztuk a község művelődési programját. Az anyagi helyzet javítása ugyanis önmagában nem elegendő, ki kell elégítenünk az egyre növekvő kulturális igényeket is. A kommunisták az akkori célkitűzéseket nagyrészt megvalósították. 1969. január 1. óta 13 új taggal erősödött a termelőszövetkezet alapszervezete. A szétszórt településekhez igazodva, hat pártcsoport működik. Ezek munkáját félévenként értékelik. Az itt dolgozó kommunisták a terület sajátosságainak megfelelően végzik a politikai munkát. Szoros és rendszeres kapcsolatot alakítottak ki a pártalapszer- vezettel és a községi vezetéssel. Kezdeményezések — A kezdeményezések közül — folytatja Györki elvtárs — elsősorban azokat érdemes kiemelni, amelyek az állattenyésztést segítették. Jelentős területen javítottuk a legelőt. A szarvasmarhákat hat hónapon át ott tartjuk, a legeltetés villanypásztorral történik. Az eddigi számítások szerint feleannyi a tenyésztési költség, mint a hagyományos istállózásnál. Tizenhatezer tojótyúkunk van. A bevétel tojásból havonta félmillió forint. A megüresedett szarvasmarha-istállóban tartjuk őket. Ha a jószágok visszatérnek a legelőkről, akkor a tyúkok felkerülnek a padlásra. Még a rendelet megjelenése előtt munkanap-jóváírásban részesültek azok a termelőszövetkezeti tagok, akik fejlesztették a háztáji állományukat. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a háztájiból az elmúlt esztendőben 41 hízómarha és 326 sertés került felvásárlásra a közös gazdaság közvetítésével. A fiatalok igényeit szolgálja az ifjúsági klub. A termelőszövetkezetbe sokan léptek be az utóbbi időben. Ezért is határozták el hogy a szállásokon is létrehoznak ilyen klubokat. Alsómégy, Hillye és Halom fiataljai is kultúráltan szeretnék eltölteni szabad idejüket. Naponta találkozunk — A tanácsi és gazdasági vezetőkkel nemcsak beszámoltatásokon találkozunk, hanem napi munkánk során is kapcsolatban vagyunk. Nem könnyű a szállásokon a politikai munka. Az eddig elért eredmények dimeg ingeket. Aztán méretesek. Most, amikor a tönyt, egy kicsit pihenek, ősszel visszajövök. Itt kezdem tanulni a szakmát, itt is akarok maradni. Mint édesapám. * A többi «verek is hasonlóképpen vallott, s jómagam szintén úgy láttam: vezetőség újjáválasztására készülnek a homokmégyi kommunisták, jóleső érzéssel summázhatják küzdelmeik gyümölcseit. Egyik legjelentősebb siker az, hogy a község lakói elismerik a párt politikájának helyességét és támogatják azt. Ennek a bizajól érzik magukat. Nem lomnak az alapja viszont, unatkoznak, dolgoznak. Ki hogy megerősödött a szö- komolyan — ki komolykod- j vetkezeti mozgalom, amely va. Nem nyolcórás unalo-1 a tagság egyéni boldogulá- mért, hanem igazi mun- sában tükröződik legjob- káér.t Kapják a pénzt, j ban. Dénes Éva 1 K. S.
