Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

*. oldal 1970. július 14. kedd ^ ÖSSZ@l!Í¥fÉll nSZ 1 kongresszusát Tito fogadta a belga külügyminisztert Elhunyt Hí kádé Aladár Mély megilletődéssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Hikádé Aladár elvtárs, pártunk alapító tagja, a ma­gyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa elhunyt. Hikádé Aladár elvtárs temetése július 17-én, pénte­ken fél 12 órakor lesz a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk családtagjai, elvtársai, tisztelői és harcosiársai 11 órától róhatják le kegyeletüket a te­mető fedett díszravatalozójában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Partizán Szövetség, Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága 1970. július 13- án plénumot tartott. A plénum megvitatta az SZKP soron következő XXIV. kongresszusa össze­hívását. Ezzel kapcsolatban a plénumon Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szó­lalt fel. A Központi Bizottság plénuma megfelelő határo­zatot hozott. A plénum megvitatta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa július 14-én össze­ülő ülésszakával kapcsola­tos kérdéseket is. Az SZKP soron követke­ző kongresszusának össze­hívásáról az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénu­ma 1970. július 13-i ülésén az alábbi határozatot hozta: 1. Az SZKP soron követ­kező XXIV. kongresszusát' 1971 márciusára hívják össze. 2. A kongresszus napi­rendje a kővetkező: a) Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése — előadó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB íőtitkára. b) Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának be­számoló jelentése — elő­adó Gennagyij F. Szizov, a Központi Revíziós Bi­zottság elnöke. c) Az SZKP XXIV. kong­resszusának irányelvei a szovjet népgazdaság 1971— 1975. évi fejlesztésének ötéves tervére vonatkozó­lag — előadó Alekszej N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke. d) A párt központi szer­veinek megválasztása. Az MTI tudósítójának megbízható forrásból szár­mazó értesülése szerint a Scheel vezette nyugatnémet küldöttség a következőket szeretné letárgyalni Gromi- ko szovjet külügyminiszter­rel; 1. Az úgynevezett „Bahr- papíron”, annak az előzetes megegyezésnek a szövegén, amely Gromiko és Bahr eszmecseréjén lett lefektet­ve, csak apró szerkeszttési változtatásokat kellene esz­közölni. toztat az alapvető helyze­ten. „David Bruce kineve­zésének nincs nagy jelen­tősége, — mondta Pham Van Dong, mivel Nixon tu­lajdonképpen soha sem volt hajlandó arra, hogy komolyan megvizsgálja azt a tízpontos programot, amelyet mi a vietnami probléma igazságos rende­zése érdekében előterjesz­tettünk”. Az AFP francia hírügy­nökség értesülése szerint a kolumbiai nemzeti fel­szabadítás! hadsereg nevű partizánszervezet rabolta el Fernando Londono y Londo- no volt külügyminisztert, s most felajánlotta hogy a fog­lyot kicseréli két elfogott partizánvezetőért. A fel­szabadítás hadsereg Janua- ria Valero (ismertebb fedő­nevében OsGar Heyes) és Jaime Arenas szabadon bo­csátását követeli. Reyes két hónappal ezelőtt esett fog­nokokat válasszon maga köré és stratégiai, illetve politikai irányításban ré­szesítse őket. Abraham Lincoln ebben a szellem­ben cselekedett és elég baj hogy Nixon nem teszi ugyanezt” — írja Montgo­mery. A tábornok levelének végén leszögezi: . „Nixon- j nak fel kell ismernie, hogy i a vietnami háború befeje- zésének egyetlen lehetséges j útja a politikai rendezés”. 1 Joszip Broz Tito jugo­szláv államfő hétfőn Brioni szigetén fogadta a négyna­pos hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodó Pierre Harmel belga kül­ügyminisztert. A találkozón jelen volt Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter is. A brioni eszmecserével befejeződtek a hivatalos jugoszláv—belga • tárgyalá­sok. A jugoszláv és a belga 2. Bonn szeretne a szov­jet—nyugatnémet szerző­déshez egy úgynevezett „előszót” csatolni. Ebben az önrendelkezési jog jutna kifejezésre. A nyugatnémet fővárosban úgy vélik, e pont körül beható tárgyalásokra lesz szükség, bár azt hi­szik, Moszkvának nem lesz elvi kifogása egy előszó megszövegezése elien. 3. Bonn egy, vagy esetleg két levelet is szeretne csa­tolni az egyezményhez, amelyek az úgynevezett „német opciót” tartalmaz­nák. Ez a levél, amelyet a nyugatnémet fél egyolda­lúan írna meg, azt tartal­mazná, hogy Németország újraegyesítésére való békés törekvés nem áll ellentét­ben a szovjet—nyugatnémet szerződéssel. 4. A nyugati nagyhatal­mak kívánságának megfe­lelően valamilyen formában hangoztatni kellene a bonni várakozásokat Nyugat-Ber- 1 lin helyzetével kapcsolat­ban. Scheel egyébként mér­legeli, ne utazzon-e Moszk­va előtt még Londonba és Washingtonba, hogy — ha­sonlóan a francia kormány­hoz — a brit és amerikai kormánytól is kifejezett tá­mogatást kapjon. Az MTI tetésre ítélték. Jelenleg Gorgona csendes-óceáni sziget börtönében őrzik. Londono y Londonót múlt hét csütörtökén rabol­ták el Kolumbia keleti ré­szén. A korábbi jelentések Ú2V tudták, hoev fo«vnt"r­tói négymillió pezót (200 000 dollárt) követelnek szaba- donbocsá tásáért. EStarcsfek ®£§V sebesül! asszonyt Egy izraeli egység két harckocsival a tfizszüneti vonalon át Kafr Kala köz­ségnél hétfőn behatolt Dél- Libanonba. A bejrúti rádió bejelentette, hogy a libano­ni tüzérség visszaverte a betolakodókat és megsem­misítette az egyik harcko­csit. Az izraeli egység visz- szavonulása során magával hurcolt egy sebesült liba­noni asszonyt is. A libano­ni hatóságok a libanoni—iz­raeli fegyverszüneti vegyes- bizottsághoz és a Vöröske­reszthez fordultak a sebe- j sült asszony szabadon bo­csátása érdekében. ' külügyminiszter megbeszé­lésein a fő figyelmet az j európai együttműködés és í biztonság kérdéseire fordí­tották, s arra a közös vé­leményre jutottak, hogy széles körű lehetőségek vannak az európai államok közötti általános együttmű­ködésre. Tito jugoszláv elnök elő­reláthatólag még az idén látogatást tesz Belgiumban. tudósítójának hangsúlyoz­ták Bonnban, hogy azok a híresztelések, amelyek sze­rint a szovjet kormány las­sanként elveszíti türelmét a bonni kormány halogatá­sa miatt, nem felel meg a valóságnak. Azokon a be­szélgetéseken, amelyeket Scheel legutóbb Carapkin bonni szovjet nagykövettel folytatott, éppen az ellen­kezője derült ki. A szovjet kormány megértéssel visel­tetik Brandték ama törek­vése iránt, hogy az egyez­ményhez minél szélesebb többséget biztosítsanak — mondották. A MOST kezdődött hét fontosnak ígérkezik az olasz belpolitikai válság megoldásának szempontjá­ból. Andreotti kijelölt mi­niszterelnök ma kezdi meg érdemi tárgyalásait, majd valószínűleg csütörtökön tesz hivatalos jelentést Sa- ragat köztársasági elnök­nek megbeszélésének ered­ményeiről. A keresztény- demokrata politikusnak ugyanazokkal a nehézségek­kel majd megküzdenie, amelyek egy héttel ezelőtt Rumor lemondásához ve­zettek. Az egyik fő prob­léma a toscanai és az um- briai tartmányi tanácsok megalakítása, mivel a szo­cialista párt a baloldal képviselőit is be akarja vonni a tartományi taná­csokba. MIKÖZBEN folynak a kormányalakítási tárgyalá­sok az egyik milánói na­pilapban egy leleplező cikk látott napvilágot, az atlan­ti tömb fegyveres erőinek beavatkozási szándékáról. A lapban ismertetett ok­Hikádé Aladár elvtárs 1888-ban, Budapesten, munkáscsalád gyermeke­ként született. Műszerész tanonc, majd műszerész se­géd lett. Mint ifjúmunkás, tagja lett a Vasas szakszer­vezetnek. Részt vett a há­borúellenes felvilágosító munkában, emiatt 1915-ben le is tartóztatták. 1916-tól a hipták löveggyár (kispes­ti hadiüzem) bizalmijaként, majd főbizalmijaként dol­gozott. 1918. novemberében egyik alapító tagja volt a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának, s a kispes­ti pártszervezet vezetőségi tagjaként tevékenykedett. A Tanácsköztársaság ide­jén különböző magas funk­ciókat töltött be, egyebek között a forradalmi tör­vényszék politikai fővádló­ja, majd később a forradal­mi törvényszék elnöke lett. A proletárdiktatúra leveré­se után Korvin Ottó és László ' Jenő elvtársakkal mány szerint a NATO- szövetségesek szükségesnek tartják, hogy további egy­ségekkel erősítsék meg az Olaszországban állomásozó NATO-erőket, tekintettel az ország cseppet sem sta­bil politikai helyzetére. A lap cikke szerint lehetsé­ges, hogy NATO-roham- hadosztályt helyeznek át a Német Szövetségi Köztár­saságból Észak-Olaszor- szágba a rakétakilövő ál­lások védelmére azokon a vidékeken, ahol, a helyi közigazgatásban a kommu­nisták kerültek túlsúlyba. A NATO-csapatok, első­sorban az amerikaiak csen­dőri funkciókat kapnának tehát, hogy szükség esetén elnyomják a helyi demokra­tikus erők mozgalmait. Bár a kormány hivatalos szer­vei gyanús sietséggel von­ták kétségbe az okmány hitelességét, Lombardi, az Olasz Szocialista Párt egyik vezére közölte, hogy megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik. Sőt az ok­mány birtokában levő saj­tószervek is hajlandók ta­részt vett az illegális moz­galomban; elfogták és 8 évi börtönre ítélték. 1922-ben csere útján a Szovjetunióba került, ahol 1934-ig az SZKP Központi Bizottsága apparátusában politikai munkatársként dolgozott. 1934—1938-ig a kormányzó tanács mellett működő sze­mélyi nyugdíjügyek hivata­lának helyettes vezetője volt, amikoris koholt vádak alapján letartóztatták, majd 1954-ben rehabilitálták. 1955-ben tért haza Ma­gyarországra, s itthon is — amíg egészségi állapota le­hetővé tette — tevékeny pártmunkásként dolgozott. A magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozga­lomban való több évtizedes részvételéért, mint a párt alapító tagját — a párt megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából a Munka, Vörös Zászló Érdemrendjé­vel tüntették ki. (MTI) nuvallomást tenni bármi­lyen fórum előtt. INDOKOLATLAN az a hivatalos állítás, hogy a milánói lap által ismer­tetett okmány nem fedi a valóságot. Sőt éppen szem­beötlő, hogy teljes össz­hangban áll azokkal a ter­vekkel, amelyeket az ame­rikai hadügyminisztérium dolgozott ki Európára. Ez a tervezet előirányozta, hogy az Európában állo­másozó amerikai fegyveres erők segítségével olyan rendszereket hívnak életre ezekben az országokban, amelyek minden tekintet­ben megfelelnek az Egyesült Államoknak. A szerződés- tervezet előirányozta, hogy a belső mozgalmak leve­résére amerikai csapatokat r'essenek be. Vagyis a szer­ződés nem más, mint fel­hatalmazás az adott ország megszállására. K. A. írók a Junta ellen Mikisz Theodorakisz gö­rög zeneszerző újságírók előtt kijelentette, hogy a jelenlegi görög kormányt „öt percen belül’’ megdön- tenék, ha az Egyesült Ál­lamok megtagadná elisme­rését ettől a rezsimtől. New Yorkban nagygyűlést tar­tottak a görög politikai fog­lyok hozzátartozóinak tá­mogatására. Ezen a gyűlé­sen is megjelent Theodora­kisz, valamint Arthur Mil- , ler drámaíró, aki kijelen­tette, hogy az amerikai í íróknak és értelmiségiek- í nek követelniük kell a kor­mánytól a Görögországnak nyújtott segítség beszünte­tését. A csőd felé halad a nixoni program Pham Van Dong nyilatkozata Pham Von Dong a VDK miniszterelnöke interjút adott a Morning Starnak, az Angol KP lapjának. Az interjút Sam Russel, a Morning Star külpolitikai szerkesztője készítette, A VDK miniszterelnöke kijelentette: „az Egyesült Államok kambodzsai be­avatkozása teljes bukással végződött. Az amerikaiak, valamint a saigoni bábcsa­patok bevonulása Kambod­zsába azzal az eredménnyel járt, hogy az országban forradalmi helyzet alakult ki”. A Lón Nol-féle re­zsim „olyan zsákutcába került, amelyből sem ka­tonailag, sem politikailag, sem gazdaságilag nincs kiút”. A dél-vietnami kormány­ról elmondta, hogy az ma „korruptabb, mint valaha”. „Nixon vietnamizálási programja a csőd felé ha­lad, — mondotta azután a miniszterelnök. Látnia kell, hogy rossz lóra tett, és nem jut messzire vele.” Az interjúban a minisz­terelnök azt mondta, hogy az amerikaiak kivonulása Kambodzsából és David Bruce kinevezése a Pá­rizsban tárgyaló amerikai küldöttség élére nem vál­ságba és 27 évi börtönbün­Monty csak tudja WASHINGTON (MTI) Cyrus Eaton, neves ame­rikai közéleti személyiség hétfőn Washingtonban köz­zétette lord Montgomery, a második világháború le­gendás Monty tábornoka hozzá intézett levelét. Á levél szerint „Nixon elnök teljességgel alkal­matlan arra, hogy ellássa az Egyesült Államok fegy­veres erőinek föparahcsno- ki tisztjét. Az elnök fel­adata az, hogy jó tábor; SSRIGB9K ­ieigrü felügyelő szerepében Szokatlan és mégis stílszerű szerepre kényszerítette a: élet Georges Simenon belga írót, Maigret felügyelő világhírű alakjának megteremtőjét: az író kénytelen volt saját főhősét alakítani. Az egyik este lausannei villájába bekopogtatott egy honfitársa és James Ensor belga festőművész ritka értékű képeit ajánlotta megvételre. Simenon gyanút fo­gott. Sikerült észrevétlenül értesítenie a rendőrséget, s míg a svájci detektívfelügyelö megjelent, szóval tartotta a kétes képkereskedőt. Simsnon-Maigret szi­mata ez alkalommal sem csalt: sikerült felgöngyölí­teni a Svájcban garázdálkodó, egyik legveszélyesebb nemzetközi képrabló bűnszövetkezetet. Az esetről az Izvesztyija brüsszeli tudósítója szá­mút be. üisiiiwáfsa tésztái a nyugafiiémef lüÉiiség A feltétel: fogolycsere As olasz kormányválság és a NATO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents