Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-12 / 162. szám
“9l Mi lesz vasárnap? A nyári holtszezon közepén szerencsére — ha nem is túlságosan bő a választék — de akad színvonalas sportesemény. Hazai pályán a Dózsa és a Félegyházi Vasas A Nyári Kupa-mérkőzések általában a kiszámíthatatlanságuk miatt is mindig érdekesek. Igaz, talán a csapatok nem mindig a lehető legjobb összeállításban küzdenek, hanem többnyire ilyenkor kapnak helyet az együttesekben a feltörő fiatalok, akik viszont bizonyítani akarnak. Éppen ezért fordul elő gyakran, Több száz halasi szurkoló érdeklődésére közöljük a Népsport rövid sporthírei nyomán, hogy a Délkeleti NB III. csoportjában az árvíz miatt elmaradt mérkőzések miatt a végső sorrend a többi csoporthoz mérten nem alakulhatott ki. Ezek közül két utóbb lejátszott és a bajnokság élmezőnyét kialakító mérkőzés után, mint az előzetes hírekben olvashattuk a félfordulós bajnokságot a Kiskunhalasi MEDOSZ nyerte. A Békéscsabai Szalvai ugyanis csak akkor előzhette volna meg a ME- DOSZ-t, ha elmaradt két hogy a játék irama vetekszik a bajnoki mérkőzéssel. A Dózsa játékosai az elmúlt héten Zalaegerszegen mutatták meg, hogy tudnak jól és keményen játszani. Most itthon a BKV Előre ellen ismét jó játékot várhatunk a kecskemétiektől. A Kiskunfélegyházi Vasas is szeretné vezető helyét megtartani ebben a rangos mezőnyben és ehhez győzniük kell a Gyula ellen. Spartakiád mindenütt A tömegsport-versenyekben most van az igazi főidény. Vasárnap Kecskeméten egyszerre két pályán is mérkőzésén 15 :o arányban nyer, ez esetben gólarány- nyal a Szalvai kerül az első helyre, a Szalvai Kecskeméten ugyan 1:0, majd a Kossuth SE ellen 8:0 arányban nyert, s ez kevésnek bizonyult a MEDOSZ kiváló 25:7 gólarányához. A végeredmény: 1. Kh. MED. 15 10 3 2 25:7 23 2. Szalvai SE 15 10 3 2 34:11 23 3. Csongrád 15 10 1 4 35:16 21 A további sorrendben a még lejátszandó mérkőzések-eredményei csak a táblázat középmezőnyében hozhatnak helycserét. A dobogón a sorrend már nem változhat. rendeznek ilyen vetélkedőt. A Széktói Stadionban a Kisipari Szövetkezetek megyei sporttalálkozója már reggel 8 órakor színpompás felvonulással kezdődik, — majd a stadion salakján atlétikai versenyekkel folytatódik a sportünnep. Az asztaliteniszezők ugyanakkor a Hosszú utcai Általános Iskolában, a tekézők pedig a Barnevál-pályán küzdenek a helyezésekért. A Városi pálya sem marad üres ezen a vasárnapon. A munkahelyi spartakiád megyei döntőjére sorakoznak fel a versenyzők. Hódít a női labdarúgás Nemrég olvassuk, hogy hamarosan megrendezik az első női labdarúgó VB-t. Már nálunk is fociznak néha a lányok,sőt az asszonyok is. Apostagon vasárnap már másod ízben lépnek pályára a gyengébb nem képviselői. Délután 4 órakor kerül sor a nők labdarúgómérkőzésére. Sz. Z. Kocsis U válogatott Á MASZ szakvezetősége összeállította a hét végén az NDK ellen szereplő magyar utánpótlás atlétacsapatokat. A férfi versenyzők között ott van Kocsis is á Bajai Vasas MTE tehetséges és rendkívül szorgalmas atlétája, aki a 3000 nies síkfutásban áll rajthoz. Végleg eldőlt az VB III. Délkeleti csoport bajnoksága Kunfehértóról kirepültek as első „fecskék99 Birkózóutánpótlásunk jelesre vizsgázott A knnfehértóí sportvezetőképző és edzőtábor első „fecskéi”, a megye különböző részeiből összese- reglett serdülő birkózók szombaton mondtak búcsút egymásnak és visszatértek egyesületükbe. A birkózókkal Garaczi Sándor és Kovács Sándor, a két közismert szakember foglalkozott. Kecskemétről tizenöt Kunszentmiklósról tizenkettő, Bajáról négy, Kiskunfélegyházáról kettő, míg Tiszakécskéről egy serdülő vett részt a táborozáson. A válogatás jól sikerült, mert amint az osztályzatokból kiderült a sportolók átlagos jelesre vizsgáztak, de a jövő évi táborozást megelőzően elképzelhető, hogy válogatóverseny dönti el: ki részesül kéthetes oktatásban. Egyöntetű volt az edzők véleménye: jó anyag jött össze. A legkisebbtől a legnagyobbig mind nagyon tehetségesnek bizonyult. Szorgalomban sem volt hiány. Szívesen hasznosították a kiegészítő sportágakat is. A fő cél természetesen a technikai továbbképzés. Az előkészítő, bemelegítő fogásokat a fü- vön végezték a fiatalok, majd a szőnyegen az edzők utasításai szerinti fogásnemeket sajátították el. Mindenki a testi adottságainak megfelelőt. Az oktatók is jól kiegészítették egymást. Garaczi a megye egyik legtapasztaltabb edzője a régi, hasznos fogásnemekre tanította a jövő nemzedékét, míg Kovács — aki az idén lett szakokatója a birkózósportnak — a legújabb stílust ismertette a fiatalokkal. Így aztán nem csoda, hogy a szabad- és kötöttfogású záróvizsgán már minden sportolónak kialakult a specialitása. A kecskemétiek nagyszerűen értették a hátravágást, a fejlefogást, a hátraesést... A kunszent- miklósiak a gáncsos dobásokat sajátították el legjobban. Valamennyi serdülő elérte azt a képzettségi fokot, hogy joggal várhatunk tőlük szép eredményeket a megyei, területi és az azt követő országos bajnokságon. Hiszen egy részük már így sem ismeretlen a birkózósport közvéleménye előtt. Például Kalapács, Bíró, Losonczi J., Tóth I., vagy Zilahy a megtért „rosszfiú”, aki már lovaglással is próbálkozott, de végülis rájött, hogy neki a szőnyegen van jövője. A Sárközi név sem új, de ezúttal a Tatán táborozó Ferkó helyébe egy újabb tehetség lépett Miska személyében. Komáromi a tábor Benjáminja volt, Ádám S. a tiszakécskeiek képviseletében igazolta tehetségét, aki már Cegléden városbajnokságot is nyert. A bajai Mihalovics ugyancsak bebizonyította, hogy lehet rá számítani, akárcsak a kiskunfélegyházi Kónyári, aki megyei és dél-magyar helyezett volt. Folytathatnánk a sort az erős Héry- vel és a többiekkel. — Bármelyiket tehetném az első helyre — mondta Garaczi Sándor, s azt hiszem közel járt az igazsághoz. A kalocsaiak, kiskőrösiek és soltvadkertiek sajnálhatják, hogy nem küldtek egyetlen versenyzőt sem. Vagy mindhárom helyen olyan magasfokú az utánpótlás nevelése, hogy nem érezték szükségét az edzőtáborozásnak? Szerencsére összességében csak eredményesnek lehet minősíteni ezt a hagyományossá vált oktatási módszert. Legfeljebb — jószándékkal — megállapíthatjuk, hogy mit lehetett volna jobban csinálni. De ezt megteszik majd helyettünk azok a szakvezetők, akik a jövőben is arra lesznek hivatottak, hogy birkózóutánpótlásunk nevelése- a követelményeknek megfelelő színvonalon tovább- •ejksszék. Bancik István Akire mindig számíthatnak Az NB I. B-ben befejeződött a bajnokság, s a Dózsa csapata már a hagyományos Nyári Totó Kupáért küzd. Ezeken a mérkőzéseken készül fel a csapat az augusztusban kezdődő 1970/71-es bajnoki évre. Találkoztunk Diószegi Jenővel, a K. Dózsa népszerű fedezetjátékosával, s - egy forró feketekávé mellett beszélgettünk. Mi más lehetett volna a téma, mint a labdarúgás. Megkértük, beszéljen pályafutásáról. — Kecskeméten 'születtem 1945-ben, s tizenöt éves voltam, amikor a Dózsa ifjúsági csapatának tagja lettem. Eleinte még - a támadósorban szerepeltem. Hogy labdarúgó lettem, sokat köszönhetek Mester Barna igazgató úrnak és Somogyi József tanár úrnak, akik a Katona József Gimnáziumban segítettek, biztattak, egyengették az utamat. Mondhatom, hogy ők indítottak el pályámon. 1964- ben • a KTE igazolt le, ott játszottam a megyei I. osztályban, az NB Ill-ban, majd az NB II-ben. Négy évvel később jöttem visssza a Dózsához, azóta itt vagyok, jól érzem magam és már nincs is szándékomban bárhová eltávozni. • Itt akarom befejezni a labdarúgó pályafutásomat — persze még sokáig nem akarok gondolni a visszavonulásra. Elégedett-e az idei szezonban nyújtott teljesítményével? — őszintén megmondom, hogy nem. Ez vonatkozik /ó mederben a kunszállási sportélet Megalakult az alkotmány Tsz Sportkör némileg az egész csapat által nyújtott teljesítményre is. Az együttesünkben sokkal több van, mint ameny- nyit nyújtottunk. Sajnos a védelmünk — s ebben nekem is jócskán van szerepem — éppen a legfontosabb utolsó négy mérkőzésen kilenc gólt kapott, s mindössze egyszer győztünk. Annyi bizonyos, hogy nagyon akarunk, s jól szeretnénk szerepelni. örülünk a győzelemnek, a közönség elismerő tapsainak. S rosszul esik, ha időnként egy-egy türelmetlen füttyszó hangzik fel a nézőtéren. Vár-e magától még további fejlődést? — Természetesen várok, s ez úgy érzem szükséges ahhoz, hogy a most induló bajnokságban a Dózsa hírnevéhez méltóan szerepeljen. Ha mindnyájan teljes szívvel, lélekkel küzdünk a pályán, akkor ez nem elérhetetlen. Mondjon el valamit a magánéletéről is. — Egyelőre még nőtlen vagyok, de már nem sokáig. Szakmám iS van, méghozzá műszerész. A Dózsa Tsz alkalmazottja vagyok, s ha nem is a szakmában, de rendszeresen dolgozom, egyelőre mint adminisztrátor. Talán még annyit elmondhatok magamról, hogy az elmúlt évben engem is hívtak az NB I-es Dunaújvárosi Kohászhoz, de határozott nemmel válaszoltam. Itt maraKunszálláson eddig is volt sportélet, de a községi sportkört a termelőszövetkezet fiataljai valahogy nem érezték igazán a magukénak. Az Alkotmány Tsz KISZ-eseinek kezdeményezésére Patyi László elnök, Ivicz Vilmos, a párt- szervezet titkára és Törteli László KISZ-titkár a termelőszövetkezet tagságával együtt határozatot hoztak a sportkör átszervezésére és egyhangú szavazással Alkotmány Tsz Sportkörré alakították át. Alapos szervezőmunka előzte meg ezt a közgyűlést és az új tsz-sportkör tagsága pontos tájékoztatást kapott az 1970. évben előttük álló feladatokról is. — A tagság segítségével a két település közti 4 holdas területen új, minden igényt kielégítő sporttelepet hozunk létre — mondta Farkas Jenő agronómus. — Ezen belül a labdarúgó- pályán kívül egy szabályos atlétikai pálya is helyet kap. Gondoltunk a női dolgozóinkra is, és a munkahelyük közelében egy salakos röplabdapályát építünk. Első és legfontosabb feladatunk, hogy minél több dolgozót vonjunk be a rendszeres sportolásba, s majd ebből a tömegsportból idővel, bár csak szerény keretek közt, de kinőhet a minőségi sport is. CSALÁDI HÁZ fűtésére kiválóan alkalmas „Mecsek 15” típusú kazán kapital a kecskeméti TÜ'7"''" mintatermében I Kecskeméten I Äs telepein: Baján, Kiskunféleev' Kiskunhalas^ Kalocsán, j 1 Kiskőrösön ::36 | A tsz-sportkör vezetői jelenleg a tagság széles kö- i rű szervezésével foglalkoznak. A közgyűlés jegyző- | könyvéből olvastuk, hogy | öt szakosztályt szeretnének működtetni. A labdarúgókon kívül — ahol felnőtt és ifjúsági csapat van — asztalitenisz, röplabda, — sakk és lövész szakosztály nyújt majd lehetőséget a sportolásra és nemcsak a fiúknak, hanem a lányoknak is. — Szeretnénk azt is elérni — mondta a sportkör elnöke — hpgy a Kiskunfélegyházához tartozó négy község közül a most folyó felszabadulási sportjelvényszerző versenyen mi érjük el a legjobb eredményt. Szép tervekről hallottunk, s hogy ezek nemcsak tervek maradnak, hanem a megvalósításra is sor kerül, arra biztosíték a tsz fiatal vezetősége, s az, hogy Kunszálláson még sohasem tapasztaltunk ilyen ! lelkesedést a sport iránt. Ügy látszik ennek a kis községnek sportélete is végre jó mederbe került. dók és még sokáig szeretnék a csapat hasznára válni. Kívánjuk, hogy ez a szándéka minél jobban teljesüljön. M. I. Sorsolás A labdarúgó NB II. Keleti csoport sorsolását, melyben a Kiskunfélegyházi Vasas szerepel, lapunk keddi számában találják meg olvasóink. Kisliiiníélf-jvliíízáa táboroznak A Csongrád megyei Testnevelési és Sporttanács az idén Makóra tervezte a megye serdülő atlétáinak táborozását. Az árvíz miatt persze erre nem kerülhetett sor, s a bajbajutott szegedieknek a Kun Béla SE sietett segítségére. Július 6-án már meg is kezdődött a Csongrád megyei serdülő atléták edzőtáborozása Kiskunfélegyházán és július 18-ig látják vendégül őket. „Együtt” vannak a játékvezetők A Kiskunfélegyházi Labdarúgó Szövetség játékvezető bizottsága Lakiteleken a Tőserdőben tartotta > a szokásos évi közös kirándulását. A játékvezetők és családtagjaik, valamint a meghívott vendégek kitűnően szórakoztak az egész napot betöltő közös program során, s különösen az áv játékvezetői élményeiből összeállított kis műsor aratott rendkívül nagy sikert. — Játékvezetőink kitűnően helyt álltak és eredményesen zártuk az egy- idényes bajnokságot — mondta elégedetten Kürtösi István, a JT elnöke. A most induló őszi-tavaszi rendszerű bajnokság a magas kieső létszám miatt még fokozottabb feladat elé állítja a labdarúgó-játék vezetőket. A gárda — legalább is a félegyháziaknál ezt láttuk — nagyon együtt van, s reméljük, egy év múlva is ilyen elismerő hangon beszélhetünk róluk.
