Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete és Teljes erővel folyik a küzdelem Angliában a június Eofíers amerikai külügyminiszter eszmecserét folytattak 18-án sorra kerülő parlamenti választásokra. Képünkön Péntekén utazott haza Párizsból Andrej Gromiko szov- a közel-keleti helyzetről. Képünkön Dobrinyin washing- a két nagy párt vezetője tájékoztatja a sajtót pártjaik jet külügyminiszter, aki több napos hivatalos látogatá- toni szovjet nagykövet (jobb oldalon) a State Depart- választási programjáról. Balra: Harold Wilson minisz- son tartózkodott Franciaországban. Képünkön Gromiko ment épületében Rogers amerikai külügyminiszterrel terelnök (Munkáspárt) jobbra Edward Heath, az ellen- (jobb oldalt) francia kollégájával, Maurice Schumannal, tárgyal. zéki Konzervatív Párt vezére. a francia külügyminisztérium palotájában. HÉTFŐ: A Szojuz—9 szovjet űrhajó felbocsátása. KEDD: Fock Jenő jugoszláviai, Péter János norvégiai utazása, Pompidou—Gromiko-tanácskozás. SZERDA: Súlyos izraeli légitámadás a jordániai Irbid­nél. Heves összecsapások a bonni parlamentben. CSÜTÖRTÖK: Nixon beszéde a kambodzsai helyzetről. PÉNTEK: Űj palesztin vezetőtestületek létrehozása. Olaszországban befejeződik a tartományi választási kampány. SZOMBAT: Súlyos harcok Kambodzsában és Dél-Viet­namban. így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Dalaitól Düsseldorfig HAGYOMÁNYA már szinte a heti összefoglalók- nak, hogy az események három csomópont körül kristályosodnak ki: Dél­kelet-Ázsia, Közel-Kelet és |: flHf 9 Európa szerepel a napiren- SP j*|P den. Ez a kiemelés termé- »Spl* wfew szetesen nem a szerzők ön- I kényes választása, hanem ^ s I valóban ezekre a térségek- 1 wKL-.é re összpontosulnak a leg- £ jelentősebb fejlemények. Az Jr elmúlt hét sem jelentett kivételt s a címben fel- fipipilk. tvintetett D-betüs helység- ^ nevek tulajdonképpen ezt gKj|yjgraL * v. wBb3b8B a széles skálát kívánják je- * i lezni. DALAT, Dél-Vietnam iy|||f kilencedik legnagyobb vá- ■BBBMMBMB;»s»BMB rosa, a saigoni előkelőségek felkapott üdülőhelye a fő­várostól 208 kilométernyi­re. Az év elején egy ame­rikai tábornok még úgy nyilatkozott, Hogy ezt a hely­séget a lángban álló viet­nami hadszíntér „legbiz­tosabb” pontjaként tartják számon. Nos, ezekben a napokban a nemzeti felsza­badító hadseregek tizen­kettedik körzetének kato­nái, a legendáshírű női vezérkari főnökhelyettes irá­nyításával 36 órán keresz­tül kezükben tartották Da- latot. (Amerikai hírforrá­sok szerint az akciót Dinh asszony vezette — neve csupán egy betűvel tér el Binh külügyminiszter asz- szonyétól...) A DALATI rajtaütés, va- smint vele párhuzamosan szabadságharcos erők te- ékenységének felélénkülé- ; ismét bizonyíthatta, ogy sem az úgynevezett ietnamizálás, sem a há- orú kiterjesztése Laosz- a és Kambodzsára nem ózhatta meg a várt ered- íényt. A dél-vietnami épi erők változatlan rezdeményező-képességgel s harci erővel állják a sa- at. Ez nemcsak képletes ifejezés; a közelgő mon- zun alaposan* feláztatja a alajt... NIXON nyugtató és ma­gyarázó beszéde is végső soron védekező jellegű volt. Igaz, fenyegetésben sem szenvedett hiányt, de az el­nök képtelen volt válaszol­ni az alapproblémára: ha igazán olyan jól mentek a dolgok Kambodzsában Amerika számára, akkor miért van elérhetetlen messzeségben az áhitott ka­tonai siker. Ez a helyzet további veszélyeket is rejt magában. A jelek szerint az amerikai derékhad — nem utolsósorban a mon­szun miatt — visszavonul majd Kambodzsából, de a saigoni csapatok maradnak, sőt esetleg thaiföldi egysé­gekkel egészülnek ki. A bangkoki rendszer bevo­nása viszont a háború újabb szélesítése, most már az indokínai térségen túlra, s még nehezebbé tenné a megállást. KÖZEL-KELETEN bom­bák robbanása szolgáltatta az aláfestést a júniusi há­ború harmadik évforduló­jához. A hadijelentések ar­ról tanúskodtak, hogy en­nek a háborúnak még nincs vége. Az események tö­megéből a kairói palesztin tanácskozást emelném ki. amelyet talán el is homá- lyosítottak a többi hírek. Első ízben történt meg, hogy valamennyi palesztin ellenállási szervezet egy asztalhoz ült, jóllehet a ta­nácskozásokat eddig boj- kottáló Népi Felszabadítá- si Front egyelőre csupán „jelképes” küldöttel kép­viseltette magát. AZ ÉRTEKEZLETEN há­rom új vezető szervet vá­lasztottak. Egy huszonhét tagból álló központi bizott­ságot a politikai irányvo­nal összehangolására; a ve­zérkari főnökökből álló egyesített katonai parancs­nokságot; s egy jordániai —palesztin főbizottságot p vitás kérdések rendezésére A hírek szerint létrehoznak egy hasonló testületet Li­banon vonatkozásában is. Amennyiben ezek a palesz­tin egységtörekvések si­keresek lesznek — a fel­tételes módot a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok miatt kell használnunk — komoly mértékben járul­hatnak hozzá a közel-keleti erőviszonyok változásához. KONTINENSÜNKÖN to­vább folyik a csaknem az egész földrészt átfogó poli­tikai eszmecsere. Ebben to­vábbra is igen aktív szere­pet vállal a magyar dip­lomácia, elegendő az ese­ménynaptár keddi bejegy­zéseire utalni: miniszter- elnökünk belgrádi és kül­ügyminiszterünk oslói uta­zására. Különleges érdeklő­dés kísérte Gromiko pári­zsi tárgyalásait, amelyek során megállapodás szüle­tett Pompidou elnök szov­jetunióbeli utazására, tehát egy újabb szovjet—francia csúcstalálkozóra vonatkozó­an. NYUGAT-EURÓPÁBAN ugyanakkor bizonyos ki­várás is mutatkozik: június dereka a választások idő­szaka lesz. Ma járul urnák- elé 33 millió olasz, jövő vasárnap tartják meg a szavazást három nyugat­német tartományban. Első­sorban Düsseldorfra irá­nyul a figyelem, a tizenkét­millió választópolgárral rendelkező Északrajna Vesztfáliát kulcsállamként tartják számon. Végül, jú­nius 18-án dől el Nagy­FOCK JENŐ TITÖNAL Britanniában a munkás­párti—konzervatív párvia­dal. Alapvető változások­ra természetesen egyik or­szágban sem számíthatunk, még egy esetleges londoni őrségváltás esetén sem. Ám a szavazások eredménye, a választók magatartása még­is bizonyos politikai moz­gásokat tükrözhetnek. AZ ELMÚLT napokban szemmelláthatóan kiélező­dött például az NSZK bel­ső helyzéte, a jobboldali el­lenzék sok ,.övön aluli” ütéssel, hevesen támadta a Brandt kormányt. A bonni kabinet nehéz hely­zetbe került, amit jórészt sajátmagának köszönhet. Kétségtelenül túljutott azon a „tűrési határon”, ame­lyet reakciós ellenfelei el­fogadnának, viszont koránt­sem tudott és akart még elérni az igazi változásig. A választások fényében min­denképpen levonhatunk majd egy s más tanulságot Barzel és Strauss kesz­tyűdobásának következmé­nyeiről. A politikai előrejelzés ezúttal alighanem megbi- hatóbbnak ígérkezik a me­teorológiánál: Dalattói Düsseldorfig napirenden maradnak a D-betűs város­nevek. természetesen a vi­lágpolitika változatlan cso­mópontjait jelképezve. Pénteken érkezett haza jugoszláviai látogatásáról Fock Jenő, aki belgrádi tartózkodása idején felkereste Joszip Broz Tito jugoszláv államelnököt. A két államférfi szí­vélyes hangú eszmecserét folytatott a két országot érin­tő kérdésekről. BELGRÁDI LÁTOGATÁS Jugoszláviai tartózkodása alatt kormányunk elnöke (bal­ról a második) ellátogatott Belgrád egyik legjelentősebb tudományos kutató intézményébe, a Mihailo Pupir auto­matizálási és távközlési intézetbe. PÉTER JÁNOS OSLÖBAN KOSZIGIN FOGADTA ARMSTRONGOT Négy napig tartózkodott Norvégiában Péter János kül­ügyminiszter. Képünk az oslói repülőtéren készült. Kül­ügyminiszterünket Svenn Stray norvég kollégája tár­saságában ábrázolja. PÁRIZSI KÉZFOGÁS DOBRINYIN—ROGERS-ESZMECSERE Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke a Kreml­ben fogadta Neil Armstrong amerikai űrhajóst és Jacob Beamet, az USA moszkvai nagykövetét, akik átnyújtot­ták az Apollo—11 űrhajón hozott holdkőzet mintapél­dányait. Képünkön Beregovoj szovjet űrhajós, C. Squire amerikai diplomata, Armstrong, Koszigin és Jacob Beam. VÁLASZTÁSI HARC ANGLIÁBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents