Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

A solti Kossuth Tsz- ben 16 tagú KlSZ-alap- szervezet működik, — be­csületükre legyen mondva — a nehéz körülmények mellett is, elég jól. Sutka László szervezőtitkár sze­rint a gondok a követke­zők: — Létszámunk, sajnos, évek óta változatlan, fő­leg a lányok maradnak tá­vol. Hogy miért? Nincs megfelelő helyiségünk. A szövetkezet központjától 5 kilométerre, a hármasi majorban van ugyan egy iroda, ahol néha össze­gyűlhetünk, de az kicsi és a programunk megvalósí­tására alkalmatlan is. És még valami: a lá­nyok többsége, a szerve­zeten kívüliek is, csak a faluközpontban érzik jól magukat. Csináltunk né­hány rendezvényt a ta­nyán, de csak a fiúk vol­tak ott, így aztán a pró­bálkozásaink sem sikerül­tek megfelelően. A leg­többen így nyilatkoznak: kint dolgozunk, de szóra­kozni bent szerelnénk, kulturáltabb környezetben. — A kilátások? — ígéreteket már több­ször kaptunk de azzal nem sokra megyünk. Pe­dig ha a tsz vezetősége nagyon akarná, akkor biz­tosan lenne helyiségünk. Nem lehet ránk különö­sebb panasz, mert tavaly is éjszakai munkát vállal­tunk a magtisztításnál, s ha kell akkor az idén sem húzódunk félre, amikor sürgős feladatról, a közös érdekéről van szó. Van egy lemezjátszónk és egy rugósfoci, meg néhány szék és pad. Ez minden, s nagy részét saját pénzünk­ből vásároltuk. — Egyéb gondok? — A tsz-ben van egy labdarúgócsapat, tagjai közül egyszerre nyolcán kérik felvételüket a K1SZ- szervezetbe. Rendes gyere­kek, egész biztos, hogy jó szándékkal igyekeznek kö­zénk. „Sajnos” ők is mind fiúk. Bár csak lenne egy női focicsapatunk is. Le­het hogy akkor megszűn­ne a fiúk aránytalan több­sége? —ó —a Diák­lapok Először a Kiskőrösi Pe­tőfi Gimnázium lapja, a Diákélet jutott el hoz­zánk. A III-os főszer­kesztő Kutyifa Ilona na­gyon gondosan válogatta a megjelenésre szánt írá­sokat. A stencilezett lap az ifjúságnak szól — ta­lán árnyalati hibájuk­ként említhet j ük, hogy nem minden esetben ró­luk, az ő örömeikről, gondjaikról. Jól sikerült az irodalmi összeállítás, a „Mozaikok” humoros oldalt sikerültebb lenne diáktörténetekkel meg­tölteni. A Kecskeméti Katona József Gimnázium Vida Ági sikerült linómetsze­tével díszítette. „Így írunk mi” című lapját. Az azonos nevű irodal­mi vetélkedő írásművei szerepelnek az ugyancsak stencillel készült újság­ban. A versek és prózai írások figyelemre méltó­ak — közülük feltétlenül említésre méltó Mikus Edit, Pásztor Éva és Gál János írása. A harmadik lapnak MARÖ a címe, a Kecs­keméti Gépipari Auto­matizálási Műszaki Főis­kola rotaprint eljárással készült, technikailag is kitűnő diáklapja. Az első lapon a KISZ-titkár kö­szöntője, majd egy szel­lemes interjú következik Keresztes Nagy Imre fő­igazgató-helyettessel. A lapot karikatúrák élén­kítik. A grafikai rész és az irodalmi oldal azért is figyelemre méltó, mert a leendő műszaki szakem­berek irodalomszerete- téről tesz tanúságot. Három újság, három diáklap. Kezdeményezé­sek, zökkenőkkel, de na­gyon sok tiszteletreméltó akarással, igyekezettel. Feltehetően példájukon felbuzdul megyénk töb­bi középiskolája, főisko­lája, s a nyári szünidő után szeptemberben a régi diáklapok mellett újakat is köszönthetünk. '— selmeci — Jön: A tábla jobb felső sarkában már megjelentek a jól­ismert utolsó szótagok: Ó, CIÓ, KÁCIÓ, és a né­hány nap múlva minden diák örömére ott áll a bű­vös szó: VAKÁCIÓ. Mi mindent lehet csinálni ezen a nyáron? Annak felsorolásához kevés lenne e melléklet terjedelme. Nem is kíséreljük meg, ehelyett jó szórakozást, kelle­mes nyaralást kívánunk minden kedves vakációra készülő olvasónknak. •• Ötvenezer forint Hazafias tettekkel a szo­cializmus felépítéséért jel­szóval emléknapló-pályá- zatot hirdetett a KISZ me­gyei bizottsága a felszaba­dulásunk 25. évfordulója tiszteletére. Üzemi és vál­lalati KISZ-szervezetektől nagyon szép emléknaplók várnak értékelésre, a zsű­rinek nehéz dolga lesz. A legszebb, és termé­szetesen legtartalmasabb naplót készítő alapszerve­zetek között ötvenezer fo­rint jutalmat osztanak szét az értékelők — még ebben a hónapban. Elismerő szavak, feladatok Egy héttel ezelőtt a párt ifjúságpolitikájáról és a nők helyzetéről tárgyalt a megyei pártbizottság. Az első napirendi pont vitain­dítóját a megyei pártbi­zottság és a KISZ megyei bizottságának együttes ülé­sén terjesztették elő. • Megyénk munkásosztá­lyának több mint egyhar- madát az ifjúmunkások al­kotják. Az ifjúmunkások jelentős többsége egyetért a párt politikájával és azt magáénak vallja. Ezt bizo­nyítja az a munka, melyet a megye ipari fejlődése és termelési eredményeinek növelése érdekében kifej­tettek. Kezdeményező sze­repet töltöttek be a szocia­lista brigádmozgalomban. Ma már 13 ezer ifjúmun­kás dolgozik szocialista bri­gádokban. Ifjúmunkásaink nagy hányada tett vállalást a különböző védnökségek teljesítésében. Kiemelkedő eredményeket értek el a vegyipari gépgyártás és a járműprogram megvalósí­tásában. * Az ifjúság nevelése nem­csak KISZ-feladat, hanem össztársadalmi feladat. A társadalom további fejlő­désének egyik záloga ép­pen a felnövekvő új nem­zedék általános és szakmai ismereteinek növelése, a művelődés egyenlő feltéte­leinek megteremtése ta­nyán, falun, városon egy­aránt. A pártbizottságokra, a pártszervekre igen fontos feladatok hárulnak az if­júság nevelésével kapcso­latban. Vonják be a fiata­lokat a mozgalmi munká­ba, segítsék, egyengessék a fiatalok útját a párthoz. A megyei bizottság saját te­vékenységének és a KISZ közvetlen irányításának fej­lesztésére 1970 második fe­lében a párt, a KISZ, ta­nácsi és társadalmi szer­vek képviselőiből munka- bizottságot hoz létre. A táborok kultúrája és a kultúra táborai A z ifjúsági mozga- lom hagyományos nyári fórumai a táborok. A „hagyományos” jelző ebben az esetben való­színűleg senkinek sem juttat eszébe valami una­lomig ismételt, megköve­sedett formát. A táboro­zás mindig friss élmény, és újszerűségét éppen az adja, ami „konzervatív benne: a megszokott élet­ritmusból való kilépés, iskola, gyár tsz helyett természeti környezet, munka- és formaruhák, divathoz alkalmazkodó öltözködési gondok he­lyett, a farmernadrágok, könnyű trikók, bikinik, fecskék, szalmakalapok fesztelen eleganciája. Ezek a korántsem lé­nyegtelen külsőségek ér­vényesek az építő-, az üdülő- és a továbbképző táborokra egyaránt. Sajátossága viszont a KISZ nyári táborainak az is, hogy amennyire céljuk a lazító kikapcso­lódás, legalább annyira szándéka a táborprogra­mok összeállítóinak a jó értelemben vett haszon- elvűség. Az építőtáborok esetében ez nagyon is nyilvánvaló, de még az üdülőtáborok rendjének is olyan arányban kell egyesíteniük az üdülést és a nevelő-, egyéniség­fejlesztő szórakozást, hogy a fürdés ne csobog­ja túl, a napfény ne va­kítsa el az ilyenkor rendszerint kötetlenebb hangvételű ismeretter­jesztő alőadások, politi­kai, vagy művészeti vi­ták emlékét. A jó tábor ugyanis nem abszolút kikapcsolódás. hanem egyúttal folytatása is az úgynevezett „szürke” hétköznapoknak. Valljuk meg, a hétköznapok ősz­től nyárig valóban meg­szürkülnek kissé, ha megfeszített munkával, tanulással töltjük el őket. De a nyár alkalmas rá, hogy ismét átszínesed­jenek, különösen ha jól szervezett táborból té­rünk vissza a munka­padhoz, az íróasztalhoz, az osztályterembe. ifjúsági mellékle- tünk egész nyárra kötelességének — igen kedves kötelességének — érzi, hogy rendszeresen tájékoztasson a megyei, sőt esetenként az orszá­gos táborok életének leg­fontosabb, legvidámabb eseményeiről. Első nyári számunk a KISZ Köz­ponti Bizottsága által meghirdetett kulturális táborok terveiről számol be, mivel ezen a terüle­ten kezdődött meg leg­korábban a táborélet, az előzetes program minta­szerűnek látszik és ha a gyakorlatban is minden olyan jól sikerül, mint ahogy eltervezték, akkor gyümölcsöző hatása lesz a résztvevők, később pe­dig az ifjúság- kulturális élete számára is. Csopak volt az első ál­lomás. Itt május közepén egy hétig tanácskoztak az ország legjobb ifjúsá­gi klubvezetői. Megyénk­ből hét klubvezető volt jelen, és az enyhén szól­va szeszélyes időjárás el­lenére kitűnően érezték magukat, tengernyi jegy­zettel és a sikeres ta­pasztalatcsere élményé­vel tértek vissza. ¥ T gyancsak a Bala- ton mellett, Sze­mesen gyülekeznek júni­us 6-án a szakmunkás- képző intézetek kultúr- felelősei. Ez az első or­szágos találkozójuk, 10 napig tart, s nagy vára­kozással tekinthetünk elé, részint mert a követ­kező tanévvel kezdődik meg a szakmunkáskép­zés reformtörvénye sze­rinti képzés, másrészt pedig azért mert az ipar-! iskolák kulturális tevé­kenysége ha produkál is évről évre jelentős, sőt látványos eredményeket, az általános színvonal még korántsem „emelt szintű”. A z országos ifjúsági ■™- zenei tábor szín­helye a klasszikus ha­gyományokkal rendelke­ző Fertőd lesz. A tábor­ban szimfonikus és ka­marazenekari illetve tö- megdalcsoportokat alakí­tanak. A Bács megyei fiatalokat állítólag meg­különböztetett érdeklő­déssel várja a kiváló ze­nepedagógusokból álló táborvezetőség, hiszen ének-zenei iskoláink hangszeres és vokális együtteseink komoly te­kintélyt vívtak ki ma­guknak már eddig is a különböző fesztiválokon. Az amatőr képzőmű­vészek részére a Hódme­zővásárhely melletti Már- télyt jelölte ki tovább­képző táborul a KISZ KB. Táborozásuk augusz­tus 1-től 12-ig tart. ¥/ égül de nem utol- * sósorban a két megyei kulturális tábor­ról. Baján augusztus kö­zepétől mintegy hetven megyei klubvezető, szep­tember elejétől kezdve pedig ugyanennyi alap­szervezeti kultúrfelelős részére szervez tovább­képzést a megyei KISZ- bizottság és a megyei ta­nács művelődési osztá­lya. A Petőfi-szigeten emelt új táborépület összkomfortos, nemcsak a kényelmet és a higiéniát tekintve, de abból a szempontból is, hogy a Sugovica strandja csak néhány lépés, és Baja valamennyi művelődési intézménye, szórakozóhe­lye legfeljebb negyedóra járásnyira van a tábor­tól.

Next

/
Thumbnails
Contents