Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

flGROKER - a mezőgazdaság fejlesztéséért Kevés olyan vállalat, intézmény létezik manap­ság, amely annyira jelen van a mezőgazdasági köz­tudatban, mint az AGRO- KER. A korszerű gazdál­kodás egyre változato­sabb, mind nagyabb vá­lasztékra törekvő terme­lőeszköz-igényét elégíti ki — ezt a nélkülözhetetlen szerepét azok sem tagad­ják, akik nem mindig a legnagyobb rokonszenv hangján emlegetik. Egy 12 —13 ezer cikkféleséget árusító kereskedelmi vál­lalatnál előfordul néha­napján, hogy a vevőnek áru helyett effajta vála­szokat kénytelenek adni: „Nincs, kérem.” „Elfo­gyott.” „Hosszú idő óta hiánycikk.” „Megrendel­tük, de nem szállítják.” „Talán a jövő héten ér­kezik.” Szerencsére nem ezek a válaszok jellemzőek az AGROKER tevékenységé­re. Jelenlegi nevén és szervezeti formájában csaknem egyidős a mező- gazdaság szocialista át­szervezésével; a hálózat — élén az AGRO- TRÖSZT-tel — 1962 ele­ién jött létre. A kecske­rájuk alapozódott az AG- ROKER-hálózat. Működé­süket a jogelőd vállalatok rendkívül mostoha körül­mények közepette kezd­ték; telepeiket magánbol­tokban, ütott-kopott rak­tárépületekben rendezték be, a technikai felszerelt­ség szóba sem jöhetett Hiány volt képzett szak­emberekben is. És amit árultak .. Mai szemmel nézve szegényes volt az áruválaszték, de hát az elmaradott hazai ipartól és az import szű­kös lehetőségeitől nem tellett több. Árultak foga- tos és háztáji méretű munkagépeket, kézi mor- zsolókat, darálókat, tali- gás ekéket. Sőt, még 16- csös szekereket is. Akadt néhány „elvetélt” konst­rukció, ezek a telepről a kohóba visszakerülve vé­gezték hasztalan körfor­gásukat. Az 50-es eszten­dők első felében évente legfeljebb 20 ezer tonna műtrágyát adtak el; ez a mennyiség az idén forga­lomba kerülőnek a tizen­heted része. Ugyancsak az elmúlt évtized közepéig egyetlen traktortípust árusítottak: Gyors az ügyintézés az alkatrészosztályon. méti AGROKER Vállalat — a testvérvállalatok leg­nagyobbika — az elmúlt nyolc és fél év során jól megállta a helyét; áruér­tékesítésének eredménye végső soron a megye me­zőgazdasági hozamaiban tükröződik. Honnan indultak? A mezőgazdaság szá­mára szükséges eszközö­ket, gépeket, műtrágyát, permetezőszereket termé­szetesen azelőtt is árusí­tottak. Ezt három, jobbá­ra még a 40-es évek vé­gén alakult állami, illet­ve szövetkezeti vállalat bonyolította le: a MÜNÖ- SZER, a FÖMAV ós a MEZÖSZÖV. Ezc’ az el­nevezések lassan.. ’■ fe­ledésbe merülnek, holott Hungazin és a társai —, ezek száma aztán minden évben növekedett néhány- nyal, s ma már majdnem minden növényféléhez kapható a megfelelő gyomirtó. 1967-től kezdő­dően az emberi szervezet­re káros hatású DDT-t felváltották az új rovar­rolók, trágyaszippantó szerkezetek. Egymilliárdon felül Máris napjaink értéke­sítési teendőihez érkez­tünk. De ezek egyenest következnek abból a fel­ívelésből, amelyet a vál­bonás zsákot, 860 ton­na bálázó zsineget, 11 500 tonna vasanyagot, 60 ezer gumiabroncsot. Ezek voltak — és jelen­leg is ezek — a legfonto­sabb cikkféleségek. Ám a választék skálája felmér­hetetlenül szélesebb. Rendkívül népes csopor­tot képeznek például a mezőgazdasági textíliák: a ponyva, zsák, a zsineg, a kötél, a munka- és a vé­dőruházati cikkek. Csak különlegességképpen em­lítjük meg: komplett me­zőőri felszerelést is árusí­tanak, amely 15 darabból áll. Ezek között a mező­őri jelvény is szerepel. A műtrágyák választé­ka jelenleg is a három hagyományos alapanyag — a nitrogén, a foszfor és a káli — szerint tagozó­dik de egyre változato­sabb összeállításban. A nitrogén műtrágya kon­centrációja 20,5-től 46 szá­zalékig terjed. Szovjet és osztrák importból érkező készítményekkel bővítik a választékot. A foszfor­műtrágyát — a szuper­nyebb a kereslet, inkább a palackozók iránt mutat­kozik érdeklődés. Ilyen berendezést legutóbb a Szikrai Állami Gazdaság­nak szállítottak. A Kun­fehértói Állami Gazdaság rövidesen üzemelő borkő- savgyárának hazai és olasz gyártmányú gépeit szintén az AGROKER közvetítette. Hasonlóan nagyszabású vállalkozás lesz a solti Rákóczi Tsz- ben jövőre felépülő ser­téskombinát 15 millió fo­rint értékű építőanyag­szükségletének biztosítása és gépészeti-technológiai berendezéseinek a beszer­zése is. Traktorok és alkatrészek No, de mi van a trak­torral — kérdezik türel­metlenül a közös gazda­ságok vezetői, szakembe­rei. Mert a gépállomány nagyobb része a szövetke­zetekben elavult, meg­érett a lecserélésre. S ez bizony igaz, a szö­vetkezeti gépállomány na­Aluvázak a fólia alatti termesztéshez. a hazai gyártmányú G— 35-őst A maga nemében jól bevált típus volt, de az igények túlnőttek rajta, így azután 1955-től kezd­ve lassanként érkeztek a cseh, NDK és szovjet im­portból származó korsze­rűbb erőgépek is. Növényvédőszerekből még az 50-es évek végén is legfeljebb 40—50 féle volt a raktáron. Zömmel araén-, DDT- és kéntar­talmú készítmények. S persze a rézgálic, mint az uralkodó gombaölő szer. Aztán, a 60-as évek ele­jén, de főképpen 1963 tá­jékán szinte egyik napról a másikra „megugrott” a választék: új, eladdig so­ha nem hallott nevű sze­rek kerültek forgalomba. Megjelentek az első gyomirtó szerek — a ölő szerek, a gyorsan ha­tó, de gyorsan el is bom- ló, az élő szervezetben felhalmozódni nem tudó szerves foszforsawegyü- letek. Ezekből ma már 20 —25 féle is található a raktár polcain, por és fo­lyadék formájában, hazai gyártmányú, KGST- és nyugati importból szár­mazó, a szívó ós rágó kár­tevők ellen egyaránt ha­tásos szerek. 1967 táján megszűnt a rázgálic hege­móniája; a választékban — és persze a felhaszná­lásban — túlsúlyra jutot­tak a szerves készítmé­nyek. A harmadik ötéves tervben új cikkféleségek formájában, főleg a ker­tészeti felhasználást ille­tően, tért hódítottak a műanyagok: megjelentek a fóliatakarók,, a mű­anyag elfoglalta helyét a gépek részegységeiben és a különböző vázszerkeze­tekben. „Betört” az alu­mínium is. A hengerelt és húzott vasárakat fel­váltották az előregyártott acélszerkezetek, amelyek a forgalomban levő típus­tervek szerint állíthatók össze, a kívánt célnak megfelelően. Ez egyúttal — 1968-ban — az új pro­fil, a hat évig szünetelte­tett építőanyag-forgalma­zás feltámasztását is je­lentette. Ez már az idén 80 millió forintos nagy­ságrendben szerepel a vállalat idei programjá­ban. Megjelentek az állat­tartáshoz, főként a ba­romfineveléshez szüksé­ges etető-, itató- és fűtő- berendezések. Kaphatók a sertéstenyésztéshez ma már nélkülözhetetlen ta- kaiunányelőkészítők és tá­lalat a harmadik ötéves terv során elért A fél évtized során — az idei esztendőt is beleértve — 4,6 milliárd forintot for­galmaztak. Ez 73 száza­lékkal több, mint az elő­ző tervciklusé. 1970-ben már megközelítik az 1,1 milliárd forintos forgal­mat. Ami azt jelenti, hogy az AGROKER-hálózat or­szágos forgalmának egy- tizedét itt bonyolítják le. Egyelőre maradjunk még az említett tervidő­szaknál. A múlt év vé­géig, tehát négy év alatt egyebek között eladtak 1807 erőgépet (8 féle tí­pust, 24—100 lóerőig), 2200 pótkocsit (öt félét, 3,5—5 tonnás méretűeket), 324 kombájnt, 982 ezer ton­na műtrágyát, 37 és fél ezer tonna növényvédő- szert, beleértve a réz- gálicot, 658 ezer ga­foszfátot — a Tisza menti Vegyiművek szállítja, 18 százalékos béltartalom­mal. A káli műtrágya NDK- és szovjet import­ból származik, 40 és 60 százalékos hatóanyaggal. Műtrágyából az idén forgalomba kerül 344 ezer, növényvédőszerekből pe­dig 15 ezer tonna. Felsorolhatatlan a mun­kagépek választéka. Csak a legjellemzőbbek: áru­sításra kerül 75 kombájn, 220 fűkasza, 270 vetőgép és az őszi kukoricabeta­karításhoz 30 adapter, to­vábbá 40 vontatott ZMAJ csőtörő berendezés. Kap­hatók a válogatómanipu- láló berendezések is, bár nem eléggé nagy válasz­tékben. A horizontális szőlőprésekből — az el­múlt években kielégítve az ilyenfajta igényeket — mostanság már szeré­gyobfo hányada az átszer­vezést követő években ke­rült a tsz-ekhez, a meg­szűnő gépállomásoktól, te­hát többnyire használtan. De éppen ezért már ta­valy és tavalyelőtt is tö­megével kellett volna az új gépeket vásárolniuk! Az okok messze túlnő­nek az AGROKER beszer­zési nehézségein. Gép ugyanis volt a telepen, fölös számban és válasz­tékban. De a tsz-ek egy­oldalú beruházási politi­kája csak ez év elején fordult a visszájára: míg korábban csak az épüle­tek létrehozására, az idén már főleg gépek vásárlá­sára törekednek. Ezt a tendenciát csak fokozza a rapszodikus, kiszámítha­tatlan hitelpolitika. A megye mezőgazdasá­gának gépparkját egy év alatt képtelenség felújíta­Teljes a gépesítettség Közép Európa legnagyobb növény védőszer-raktárában

Next

/
Thumbnails
Contents