Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! lomrosxn» rr rr J rr r • r Hutoorias A Szikrai Állami Gazdaság központjában 400 va- gonnyi termény befogadására alkalmas hűtőtároló épül. A képünkön látható főfolyosóról nyílnak a hűtőkamrák, amelyeket már az ősszel megtöltenek almával, barackkal, szőlővel ... (Pásztor Zoltán felvétele.) * \ > . V RÁDIÓ és TV melléklet I (9. és 10. oldal) XXV. évi. 149. szám 1970. június 27, SZOMBAT Ara: 90 fillér Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Az országgyűlés pénteki Cilésén a képviselők figyelmének középpontjában az árvíz okozta problémák állottak. Már Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kitért az árvízkárokra csütörtök délutáni felszólalásában, tekintettel arra, hogy ezek jelentősen érintették a mezőgazdaságot. E károk miatt — mondotta — a mezőgazdaság termésterületeinek mintegy 6 százalékáról egyáltalán nem várhatunk termést, vagy csupán csökkent értékű eredményre számíthatunk. Nagy kérdés: vajon a következő hetekben hogyan sikerül az érés belvíz sújtotta területek újbóli megművelése, bevetése? Mindezek ellenére — hangsúlyozta a miniszter — a terméskilátások jók. Kenyérellátásunk biztos alapokon nyugszik és biztatóak a késő tavaszi, nyári zöldségfélék és gyümölcsök terméskilátásai is. Nem kevésbé fontos, hogy biztató fejlődésnek indult az állatállomány, ami a következő évek húsellátásában már érezteti majd kedvező hatását. Dégen Imre felszólalása Visszatérve az árvízre, az országgyűlés kettőzött figyelemmel hallgatta Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke szavait, aki elsőnek szólalt fel a pénteki ülésen. Különösen figyelemre méltó felszólalásában a rendkívüli árvízzel kapcsolatos tapasztalatokról szóló része. A nemzetközi összefogás szükségessége az árvízvédelemben vitán felül áll — hangsúlyozta az államtitkár —, hiszen a védekezés már csak természet- földrajzi okokból is, közös ügy. Indokolt tehát meggyorsítani a Tisza menti öt ország együttműködését e téren, annál is inkább, mert valamennyien tagjai a szocialista országok családjának. A kormány éppen ezért, a Tisza-völgyi tapasztalatok ismeretében, még ez évben megtárgyalja az árvízvédelmi programot, jelentette ki Dégen Imre. Felszólalásának befejező részében pedig arra figyelmeztetett, hogy bár a védekezés hamarosan véget ér, a helyre- állítás hatalmas feladatai azonban még előttünk állnak. A helytállás tehát, amely megküzdött a víz rettenetes erejével, továbbra is követendő példa. Nem akadály a nagyobb lakás Több vonatkozásban foglalkozott az árvíz okozta problémákkal Balogh László, az ugyancsak sok kárt szenvedett Csongrád megye egyik képviselője. Vázolta, a kárfelmérés eddigi adatait és kérte a kormányt, hogy gondoskodjék a zavartalan építőanyagellátásról. Egyben javasolta, hogy azt a dotációt, amelyet egy korábbi rendelkezés értelmében az állami vállalatot igénybevevő építtetők élveznek — hogy ne sújtsák őket a felszökött építkezési költségek — a szövetkezettel, illetve a magániparossal építtetők is igénybe vehessék. Hasonlóképpen javasolta, hogy az árvízkárosultak akkor is kaphassanak kamatmentes hitelt, ha ezt az összeget, a réginél nagyobb lakás építése esetén, a sajátjukkal kiegészítik. Itt említjük meg, hogy a pénzügyminiszter válaszában egyetértett az utóbbi javaslattal, mondván, hogy a nagyobb szobaszám nem akadálya a kölcsön j felvételének, a szövetkeze-1 ti és magánszektornak azonban indokolatlan lenne a miniszter véleménye szerint építési dotációt adni, hiszen más árkonstrukcióban dolgoznak, mint az állami vállalatok. Az elnöklő Kállai Gyula egyébként az országgyűlés elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik helytálltak és helytállnak az árvíz elleni küzdelemben. Ag egészségügy helyzetéről Erős hangsúlyt kapott a pénteki ülésen az egészségügy. Már az előző nap dr. Vámosi Erzsébet körzeti orvos, Pest megyei képviselő zárta be a felszólalók sorát. Említést tett a rendkívül sok közlekedési balesetről, amelyek ma már, a betegségek közé sorolva, a lista harmadik helyén (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál Mongóliába utazik j Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának j elnöke a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének, Amszrangijn Szambunak a | meghívására szombaton hivatalos baráti látogatásra a i Mongol Népköztársaságba utazik. Gazdag kulturális program a nyári hónapokra A népművelési munka-1 ban nem zárulhat le az j „évad” a nyár kezdetével, i az iskolai év befejezésével. A nyári időszakra is tér- ] vezr.i kell. tartalmas szórakozási, művelődési alkal- j makat az érdeklődők ré- j szere. Természetesen iga-. zodni kell az évszak sajá-1 tosságaihoz, figyelembe kell venni az időjárást, s azt is. hogy ilyenkor az emberek többet utaznak, üdülnek és jobban szeretnek a szabadban tartózkodni. Gila János megyei nép-j művelési csoportvezető — j aki tájékoztatott a nyári! tervekről — elmondotta, hogy a programok összeái-1 Utasában mindezt figyelembe veszik. A nyár folyamán az ed-; digi évekhez hasonlóan1 több nagyszabású, repre- . zentatív jellegű eseményre, rendezvénysorozatra kerül sor. Ilyen lesz augusztusban a szelidi napok. Izsákon július elején a szövetkezeti napok, a kecskeméti Ko- dály-szeminárium július— augusztusban, a félegyházi kiskun napok augusztus közepén, s a Népzenei találkozó Kecskeméten, szintén augusztusban. A kiskun napok keretében bonyolítják le a tánccsoportok versenyét, az irodalmi színpadok találkozóját, s ugyanekkor kerül sor egy írótalálkozóra is. Kecskeméten nagyban folynak az előkészületek a Katona József Múzeum megnyitására, és megjött a megyei tanácshoz a Művelődésügyi Minisztérium engedélye a csengődi Dankó Pista-emlékkiállítás létrehozásához. Ez állandó, tehát múzeumi jellegű lesz. A következő hetekben újabb klubkönyvtárakat létesítenek. így Kaskantvún. Tataházán. Bácsborsódon. Gátéron. Ti- szaújfalun már július 5-én felavatják az új könyvtárat. Ezekei a ..Száz falu — száz könyvtár” mozgalom keretében szervezik, Kiskunfélegyházin fotókiállítást. Kecskeméten a fiatal j képzőművészek kiállítását I és Goör Imre festőművész kiállítását tervezik a nyáron. Július végén Tiszakécs- kén kerül sor a bábcsoportok vezetőinek országos tanfolyamára. n Ezekben a nyári hetekben különösen a honismereti mozgalomban munkálkodók tevékenykednek igazán: a pedagógusok és a fiatalok egyaránt nagyobb lehetőséget kapnak ehhez a sok időt igénylő munkához. Bevált nyári népművelési forma az utcai, vetítés is. Ezt különösen Baján és Kiskunhalason szorgalmazzák. Két őszi esemény: az Őszi Mezőgazdasági Kiállítás és a „Tiszán innen. Dunán túl” rádiós vetélkedő kulturális előkészületei is megkezdődtek már, és folynak majd az elkövetkező hetekben. Végezetül a művelődési otthonoknak, könyvtáraknak, kluboknak azt a törekvéséi. említjük, hogy a szünidőre tartalmas foglalkozásokat szerveznek a gyermekek részére. V. M. Fiatalok az építőtáborban ecsukták kapuikat az iskolák, a fiatalok szétszéledtek a megérdemelt nyári vakációra. Többségük azonban nemcsak a pihenésre gondol, a tanulás után a munkából is részt kér. A szeptembertől júniusig tartó szellemi torna befejeztével az izmait, a munkakedvét is próbára teszi. Szép hagyománnyá, valóságos tömeg- mozgalommá nőtt az évek során fiataljaink nyári táborozása. Az építőtábort, ifjúságunk színe-java_ a nyári program szerves, elmaradhatatlan részének tekinti. Kitűnő és eredményes mozgalom a nyári építőtáborozás. Sikeres mozgalom, mert fiataljaink természetes érzéseire, tenniakarására, romantikus elképzeléseire épül. Jó mozgalom, mert nemcsak tessék-lássék feladatokat tűz az ifjúság elé, hanem az országépítő nagy munka részeseivé teszi őket. z építőtáborok fiatal népe felnőtt munkásoknak is díszére váló feladatokat oldott meg az évek során. Az elmúlt esztendőben például megyénk építőtáboraiban közel tízezer fiatal vett részt, s a 15 táborban 106 ezer munkanapot dolgoztak. Leszedtek 120 vagon barackot, 171 vagon paradicsomot, több száz ' mázsa szilvát, meggyet, komlót, zöldségfélét, almát. cseresznyét, megkötöztek 3500 kh szőlőt, mintegy kétezer holdon végezték el a növényápolást stb. Jó mozgalom az építőtáborozás, mert a legfogékonyabb és legkritikusabb életkorban munkára és felelősségre nevel A közös nagy ügy szolgálatába állítja a fiatalokat. megmutatva, hogy a nagy egészben minden emberre szükség van és csak együttes erővel lehet céljainkat elérni. Nagy felelősséget viselnek a nyári építőtáborok. Azért is, mert a fiatalok többsége mint első munkahelyen ezekben a táborokban kapcsolódik be először a felelős építőmunkába. S nem mindegy, hogy milyen benyomásokat szerez az ifjú építő. Nem mindegy, hogyan fogadják, hogyan hasznosítják munkaerejét, hogyan becsülik meg_ ha jól dolgozik és milyen következményekkel jár a felelőtlenség. A z sem mindegy, hogy milyen a ™ koszt, a munka utáni közös szórakozás. Tartalmas szellemi elfoglaltság a fiatalok igényeihez igazodó szellemes, változatos program híján a munka is szürkének^ sivár kötelességnek hat, ahelyett, hogy a versenykedvet, a tenni- akarást szítaná. Szerencsére ez a szép hagyományokkal büszkélkedő mozgalom gazdag tapasztalatai és tiszteletre méltó eredményei révén ma már hivatása magaslatán állva várja megyénkben is a fiatalokat. Tíz megyéből és Budapestről érkeznek a fiúk és lányok, hogy részt vegyenek a mezőgazdaság időszerű munkáiban. Most, amikor az árvíz sújtotta országban nagyon sok érték ment veszendőbe és rengeteg a pótolni való, még nagyobb becsülete van a megtermelt zöldség- és gyümölcsfélének. A fiatalok helytállása most különös jelentőséget nyert. Ivánjuk, hogy érezzék jól magukat a Duna—Tisza közén, Bács-Kis- kun megyében. S a munka mellett jusson idejük a pihentető szórakozásra is. Edződjenek, erősödjenek, hogy a tanév kezdetén szeretettel gondoljanak vissza az itt eltöltött napokra.
